Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-03-06 / 10. szám

MARCH 6, 1954 AZ EMBER 3-ik oldal KAPITÁNY ANNY, az amerikai songok és a magyar slágerek utánozhatatlan előadó­in üvésznője. MÁRCIUS 20: VAIDA KÁROLY, a könnyű melódiák és bűbájos operettrészletek népszerű inter­­pretálója , Minder évben “Az Ember nagyszabású bálja és müvészestjc .jelenti a newyorki magyar elet legkimelkedőbb eseményét. Ilyen­kor felvonulnak “Az Ember” ba­rátai, az a hatalmas tábor, amely­nek tagjai ezen az estén adnak találkozót egymásnak és egy vi­dám, gondtalan s művészi élmé­nyekkel is gazdagító est kereté­ben újítják meg barátságukat “Az Ember”-rel. Az idén is erre a nagy találko­zóra készül New York magyarsá­ga. Március 20-án megtelik a Park Lauc-hotel gyönyörű bálterme ba­rátainkkal és olvasóinkkal, a new­­yorki és környéki magyar élet ki­válóságaival s az ő felviharzó tap­suk köszönti majd a művészi prog­­am szereplőit: a világhírű LENGYEL MENYHÉRTET, akinek bevezető előadása különle­ges rangot ad ennek az esemény­nek, azután a rendkívüli n.épsze­­riiségü, nagyszerű KAPITÁNY ANNYT, aki legszebb dalait nyújtja át a hálás publikumnak és a hasonló­an közkedvelt VAIDA KÁROLYT, aki ugyancsak a melódiák szár­nyán viszi el a közönséget az ön­feledt szórakozás boldog világába. Külön kell írni BARTAL JENŐRŐL és az ő méltán hírneves zenekará­ról: ők szolgáltatják a zenét mind a müvészest, mind a bál keretében I s ez önmagában is tökéletes bizto­sítéka a várható nagy sikernek. A nagy esemény este 9 órakor kezdődik; a belépődíj »személyen­ként 5 dollár (adóval együtt). Semmi kétség nincs a kivételes siker tekintetében. New York és | környéke magyar életének legje­­j lentősebb eseménye lesz “Az Em­­! bér” március 20-i müvészestje és | bálja! "Az Ember " nagy müvészestje és bálja! FELHÍVÁS! Amerikai megbízás folytán meg akarom írni Magyarország német megszállásának és a Szálasi-korszaknak történetét. Bár személyes élményeimen és egyidejű feljegyzéseimen kívül módom volt számos ér­tékes és mindmáig nem publi­kált adathoz is hozzájutnom, • mégis — mivel lehető teljes­ségre törekszem — felkérek mindenkit, akinek Magyaror­szág e gyászos leorszakával kapcsolatban adatai, szemé­lyes tapasztalatai, hiteles ér­tesülései, továbbá fényképei, okmányai, röplapjai, falraga­szai, dokumentumszerü újság­­példányai vannak, azokat szí­veskedjenek velem közölni, il­letőleg ez utóbbiakat átmene­tileg rendelkezésemre bocsáj­­tani. DR. DEÁK ZOLTÁN 2251 Loring Place Bronx 68, New York ... _✓ BÁLINT IMRE HALÁLA A régi barátok és kollégák meg­­illetődve, összeszoruló szívvel fo­gadják a hirt, mely szerint Bálint Imre, az “Esti Kurír” és a “Világ” volt nagynevű munkatársa, a fi­­nonitollu iró, a szépnek és nemes­nek forrószivü rajongója, a leg­képzettebb ember és a legbará­tibb jóbarát nincs többé. Bálint Imre, akit a nácik a leg­elsők között hurcoltak el a maut­­hauseni deportációba, az oroszok­nak is célpontja lett: egy nyomo­rult falusi tömegszállásba helyez­ték el s itt szerezte súlyos beteg­ségét is. Nemrég hazaengedték eme második deportációjából, Bu­dapestre költözött vissza, szép si­kerei színhelyére, de már nem so­káig élvezhette ezt a látszólagos szabadságát: a gyilkos kór végzett vele. Lehajtott fővel búcsúzunk tőle, siratva távozását. Megfogadjuk: emlékét megőrizzük lassudó szi­vünk utolsó dobbanásáig . . . Szerezzen uj előfizetőket és erősítse az antibolsevista és antifasiszta tábor központi hetilapját: “AZ EMBER”-t A magyarországi falvak sorsa Megszünnek-e az állami korlátozások? — V ál aszút on a kommunista kormány. — A könnyítéseket a parasztság vívta ki magának! A magyarországi mezőgazdaság kérdéseit taglaló előbbi két cikk­ben szó volt azokról az engedmé­nyekről, amiket a termelés növelé­sére és egyéb okokból nyújtottak a magánparasztoknak és kolhoz­­parasztságnak. Ezek az engedmé­nyek, amelyek inkább a tényleges 'helyzet elismerését, mint a pa­rasztok nehéz helyzetének javí­tását jelentették, a parasztság ál­tal kikényszeritett engedmények voltak. Később olyan rendszabályokat hoztajk, amelyek lényegében szű­kítették a kolhozparasztságnak már előbb tett u.n. engedménye­ket. Ennek alapján lépett életbe a szövetkezeti kilépésekről szóló rendelet. E rendelet szerint a szövetkezet a többi gazdasági ággal, vagy leg­alább nem közeliti meg a háború­­előttit. Azóta Nagy Imre miniszterelnök és sorozatosan mások is beismer­ték, hogy a gazdaságpolitika hibás volt, nem ügyelt az életszínvonal­ra, az élelmezési iparra és a köny­­nyüiparra. Beismerték, hogy te­henenként az átlagos tejhozam a háború előttihez viszonyítva évi 400 literrel csökkent, a sertések átlagsulya pedig 25-30 kg.-mai kevesebb. A gabonanemüek hoza­ma jelentékenyen a 1939 előtti évek alatt maradt, mint egyéb­ként az egész mezőgazdasági ter­melés is. Az egyszerű beismerés és meg­­állapitás azonban gyenge segitségi A korcsszülöttnek több napfényre van szüksége! És több szabad mozgásra. A belső feszültség ki­kényszeríti majd, hogy a szelep valahol másutt nyíljon, fel! A rendszer most abban látja az egyetlen kiutat, hogy a nép nyo­mását olyan keretek közé szorítsa, amelyeket ellenőrzése alatt tart­hat. Erről az igyekezetről tanús­kodnak a vezetők legutóbbi beszé­dei, amelyek állandóban a mező- , gazdaságban fennálló komoly helyzetet és azt hangoztatják, hogy okvetlenül uj-utakat kell ta­lálni a termelés növelésére. Megállapítható, hogy a gazda­sági törvények szabadabb hatása kerül felszínre. Ez viszont a to­vábbiak során, ha valóban a ter­melés^ fokozását akarják elérni, mindenképen még parancsolób­­ban fogja követelni az állami kor­látozások megszüntetését. Felszabadul-e a sokat sanyar­gatott parasztság teljesen a ki­­usaorázó intézkedések alól? A vá­lasz attól a kérdéstől függ, hogy független ország lesz-e Magyar­­ország és ha igen, mikor lesz az? Herczeg Géza fejfájára felszámolásakor a földművelés­ügyi miniszter döntése, a járás hozzájárulása és a szövetkezeti ta­gok kétharmadának beleegyezése volt szükséges. Ha pedig a szövetkezeti (kol­hoz) paraszt által bevitt jószágot S és leltárt már kifizették, a kjlépés- I kor a szövetkezeti tag csak úgy 1 kaphatta vissza azokat, ha sza­badpiaci áron kifizette ellenérté­kűket. Ezen kívül a kilépők nem­­tagositott földet kaptak vissza; fizetniük kellett a kolhoz defi­citjének és adósságának egy részét s elvesztették a kedvezményeket. A nagyobb földdel kilépni szándéko­zókat ' ellenségnek nyilvánították és egyszerűen kizárták, őket a szö­vetkezetből minden térités nélkül! Természetesen ezzel nemcsak, hogy nem oldották meg a falu válságát, hanem még elmélyitet­­ték. A kormányrendeletek sorozata után bekövetkezett szélcsend mu­tatja, hogy a határozatok képte­lenek megoldani a fő kérdést: a mezőgazdasági termelés növelését. Azt, hogy egy koca hány mala­­| cot hoz a világra, hogy a tehén ■ mennyi tejet ad és a tyuk mennyi .tojást — nem lehet megoldani se határozatokkal, se a központi pártbizottság plénumáival. Kisaj­tolni az emberből az utolsó veri­­tékcsöppet: ez sem olyan könnyű dolog. Az emberek kézzeltapintha­tó gazdasági ösztönzést követel­nek és nem vándorzászlókat, fe­nyegetéseket, dicséreteket és bün­tetéseket. Az M.D.P. központi bizottsága az elmúlt ősszel még azt állapí­totta meg, hogy “a párt győzelmet aratott a falun és megakadályozta, az ellenség szövetkezetbontó ak­cióját.” Ilyen pyrrhusi győzelem bizonyára még több lesz Magyar­­országon. de amig csak ilyen győ­zelmek lesznek, az étel is kevés lesz a dolgozók asztalán. Úgy látszik, Magyarország mi­niszterelnöke tudja, hogy határo­zatai nem vezethetnek eredmény­re, ennélfogva nekilátott a mező­­gazdaság hosszú - éves tervezésé­nek. Az agrár szakértők megkezd­ték a-mezőgazdaság 2-3 éves fej­lesztési terveinek készítését. A ré­gebbi tervekkel ellentétben — a­­melyek a “természet átalakításá­ról” ábrándoztak — most reális [ tervezésre adtak ki utasítást. Az M.D.P. (kommunista párt) szer­vezési osztálya ugylátszik sza­badságot adott az Iparnak, amíg a- termés és az állatállomány nem emelkedik és nem kerül arányba Róma, 1954 február 20 Itt, Rómában, egy kicsit el­felejthette az emberrel, hogy nem lehet Pestre menni: ahol járt, ahová leült, a régi Pest­nek egy darabját varázsolta maga köré. Az Excelsior bár­jában este éppenugy, mint a Via Veneto-i kávéházak nap­sütötte terraszán ‘délben és a meleg őszi római éjszakákban. Ha beszélt — és mindig ő be­szélt — olaszul, angolul, né­metül vagy magyarul — főleg magyarul, akárki is ült mel­lette, ketten vagy húszán, ker­getett, éhező magyar színé­szek, egyiptomi film-millio­mosok, olasz arisztokraták, vagy a Via Veneto könnyű er­kölcsű hölgyei, mindenki őt hallgatta és szívesen hallgat­ta, mert mindenről érdeke­sebben beszélt, mint más — életről, halálról, emberekről, politikáról, Indiáról, New Yorkról, Rómáról vagy Pest­­rőt, a tegnapi vacsorájáról, vagy a bécsi magyar vendég­lők libasültjéről. Mindig ga­vallér, akkor is, ha nem tudta, miből fogja kifizetni hétvégi hotelszámláját; mindig ele­gánsan, kövéren vagy lefogy­va, örök fekete ruhájában, fe­kete nyakkendőjével és min­dig csillogó, mindig lelkes, örök - gyerek szemeivel, úgy vonzotta maga köré az embe­reket, idegeneket és baráto- j kát, mint az utcalámpa, ami alatt ült, a molylepkéket. Három nappal ezelőtt jött vissza Bécsből — ahol két hét múlva egy régi színdarabját fogják felújítani, — és Mün­chenből, ahol négy hét múl­va egy másik darabja “fog színre kerülni. Magával hozott egy szerződést és többezer dol­láros előleget egy uj darabra, amit Rómában akart megírni. Tegnapelőtt este a tőle meg­szokott szuperlativuszokban beszélt a bécsi orvosokról, a­­kik hát most aztán igazán meggyógyították. Tizenöt éve nem nézett ki ilyen jól; tizen­öt éve nem érezte magát ilyen jól. Tele volt uj életkedvvel, uj ambíciókkal, fiatalos tervek­kel. Tegnap délután egyedül a hotelszobájában, újságolvasás közben félrebillent a feje, az újság kiesett kezéből, elszuny­­nyadt. Egy órával később a szobalány találta meg, halva. S halálával szegényebb lett Róma, New York, Hollywood, Bécs, még Pest is. És főleg mi, mindannyian, akik ismertük őt. * PÁRTOS FERENC ★ Lapzártakor nyert értesülésünk szerint a március 7-re tervezett newyorki gyászünnepély megtar­tását — amelyről multheti szá­munkban tettünk említést — március 14-re "halasztották el. LEGÚJABB! LEGUJ AB^ IKKA - PÉNZ Magyarországra Hozzátartozói a küldött összegből tetszés szerint kiválaszthatják a legjobban szükséges vagy értékesíthető EKKA - csomagot Cégünk március 8-tól elfogad megbízásokat, amelyeket azonnal továbbítunk hivatalos utón. Az átvételi elismervényt kike^besitjük. Átutalás teljes költsége Sl-25-től §1.75-ig. — Kérjen ismertetőt. U.S.A.-M agyarország postacsomag service EASTERN PARCEL CO. 4124 Ave. D, Brooklyn 3, N. Y. Telefon: BU 7-3648

Next

/
Oldalképek
Tartalom