Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-12-18 / 47. szám

DECEMBER 18, 1954 AZ EMBER 3-ik oldal Hangosan gondolkozom Irta: LENGYEL MENYHÉRT Az ember sem kitalálni* sem ki­számítani, kitervelni nem tud olyat, amit az élet produkál. Az iró elképzel, leír történeteket, re­gényeket, színdarabokat. Gondo­san vigyáz arra, hogy a történet logikus, elhihető legyen, a karak­terek hűen mutassák az alakokat, akikről meséje szól. Sőt, ha visz­­szanyul a múltba, az akkori fan­tasztikus történeteket is a maga reális logikájának tükrében mu­tatja s igyekszik elfogadhatóvá tenni. 'Ez a reális ábrázolása az életnek. Ezzel szemben az élet maga olyan logikátlan s vakme­rőén meglepő, mint egy absztrakt festmény. Ha például valaki az első világ­háború előtti időkben — mikor először jártam és éltem Németor­szágban — azt fantáziába volna, hogy néhány évtized múlva a né­metek antimilitaristák s antisovi­­niszták lesznek, — hogy országuk két részre lesz szakadva: egy nyu­gati európai s egy keleti orosz részre, — de egyetlen fiatal né­met ember nem óhajtana katona lenni s háborúba menni, hogy a kettészakadt hazáját egyesítse; hogy túl tudják tenni magukat két elvesztett háború rémségein s megaláztatásán és eszük ágában sincs megtorlásra gondolni, ha­nem mifident elfelejteni akarva, vidáman dolgoznak tovább. Hogy mint a.'Bismarck előtti időben, a németség megint decentralizáló­­dik s mint előbb a kisebb-na­­gyobb fejedelemségekre oszlott Németország, most az egyes nagy­városok köré alakul s különálló egységekben fejlődik tovább a gazdasági és kulturális élet—s ez jobban megfelel a német termé­szetnek és egészségesebb, mint az egyesitett s ezáltal veszedelmes kalandokba rohanó birodalom. Hogy mint “félreértést” fogják kezelni az egész hitlerizmust, a­­melyre már egyszerűen nem is akarnak emlékezni. Hogy bár ott van a nyakukon a kommunizmus — nem beszélnek róla, nem tö­rődnek vele s legkevésbé sem fél­nek tőle. Szóval, hogy egy nép ilyen változáson menjen keresz­tül, azt sohasem hittem volna, ha mint figyelő tanú ott nem lettem volna köztük. Ez volt a legna­gyobb meglepetése legutóbbi európai utamnak. Egészen más, csodálatos és meglepő történet: Ha valaki 1909 februárjában, a “Liliom” vigszinházi premierjén azt mondotta -volna, hogy a da­rab szerzőjének, az akkor fiatal Molnár Ferencnek ez a bukásnak látszó müve lesz élete legnagyobb, legjelentékenyebb sikere, amely nemcsak mint színpadi irót, ha­nem mint költőt is első vonalba helyezi és hogy ezt a darabot vi­lágszerte fogják játszani s annak zenés változatát évekig egyfolytá­ban a newyorki és londoni szín­padokon, s ekkor már az iró ma­ga, tizenkét évig lesz newyorki lakos s egy példátlanul sikeres pályafutás után, ott fogják elte­metni . . . Ha — továbbfüzve a fantáziálást — valaki azt mondta volna, hogy a “Liliom” angol­­nyelvű sikerei után legjobban ki­­teljesült előadását az iró halála után csaknem három évvel á newyorki “Joan of Arc Play­­house”-ban magyar nyelven fog­ják megtartani s azt'az a Bárdos Artur fogja rendezni, aki mint komoly, fiatal kritikus volt jelen á budapesti premieren és erről a rendkívüli eseményről én — a vigszinházi bemutatón szintén jelenlevő, akkor fiatal iró — egy newyorki magyar lapban fogok megemlékezni . . . S hogy a da­rab egyik előadásán mint new­yorki őslakókkal, Zilahy Lajos, Márai Sándor, Körmendi Ferenc nőtársaimmal fogok találkozni s a vigszinházi premier-közönség jórészével — mondom ha akkor ott a “Liliom” első előadásainál valaki mindezt hangosan elfan­­táziálta volna, menten beszállítot­ták volna a Lipótmezőre. S még valamit a “Liliom” cso­dájáról. Mikor először látogattam át Amerikába, jelen voltam a “Liliom” első angolnyelvü elő­adásán, ami emlékezetes szenzá­ciója volt a newyorki szinházi életnek. A Theatre Guild adta elő a darabot — vigyázva válo­gatva a téhetséges színészek nagy tömegéből. Joseph Schildkraut és Eva La Galienne játszották a fő­szerepeket. Ez a magyar előadás most ott a 93-ik utcában jobb volt az akkori amerikainál. Hon­nan vette Bárdos Artur a színé­szeket? Mintha egy nagy társu­latból választotta volna ki a leg­kisebb szerepekre is a legmegfele­lőbbeket. Holott az egész new­yorki magyar szinészetnek alig van több számottevő tagja, mint amennyi ehhez az előadáshoz kel­lett. Ez is a “Liliom” csodája volt. És Bárdos Artur varázslata. Dr. Dobó Dezsőné halála Az amerikai magyar közéletet érzékeny veszteség érte. Hosszabb betegeskedés után elhunyt Dobó Dezsőné, dr. Dobó Dezső élettár­sa. Temetése hatalmas gyászoló közönség részvételével, e hónap 10-én folyt le. Dr. Dobóék a budapesti társa­ság és közélet vezető egyéniségei közé tartoztak. Dr. Dobó a mo­narchia hadseregében ezredesi rangot viselő katonaorvos volt, majd — nyugalomba ' vonulása után — a budai Siesta-szanatóri­­umnak igazgatója és vezető orvo­sa volt. A háború után hamaro­san elhagyták Magyarországot és New Yorkban telepedtek le, ahol Dobó Dezsőné fivérének, Gabriel Wells-nek hires és nagytekinté­lyű régiségkönyv - kereskedése és gyűjteménye volt. Az amerikai irodalmi és tudományos köröknek — amig Wells Gábriel élt — ez a könyvesbolt nélkülözhetetlen for­rást és segítséget jelentett. Eb­ben az atmoszférában élt uj ho­nában, kiterjedt rokonsága köré­ben Dobó Dezsőné, akit most a férje megtört szívvel gyászol. Hullnak a röplapok ■ (FEP) A léggömbök utján Ma­gyarországra küldött röplapok most már úgyszólván minden me­gyét elérték. A legújabb jelenté­sek szerint Sopron és Győr utca­in, a Rába mentén, Szeged, Szom­bathely és Baja környékén, Kar­cagon és Kenderesen is a nép kezébe jutottak a “Szabad Ma­gyarország” példányai. Budapes­ten a Boráros-téren, a Nyugati­pályaudvar mellett, a Lövölde­téren, a Szabadság-téren és sok más helyen is lehullottak a Nem­zeti Ellenállási Mozgalomnak hangot adó röplapok. A MAG YARSZÁRMAZÁSU ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE a legjobb kívánságokat küldi • a magyar zsidóság minden tagjáinak . az évforduló alkalmából i m m m i hím Mii iiimii im i hí in in ii 1111 mi 11II1111 inni i m n m iiiíiii 11 un 111 in iiiiih± Dr Görög Frigyes f kellemes ünnepeket kivan 1 üzletbarótainak és ismerőseinek I □ | Carl M. Leeb, Rhoades & Co. I 42 WALL STREET NEW YORK 5, N. Y. | Telefón: WH 3-4000 fin 11 írni li i:i min lam mi m mi i m mi m \m\m m hiiiihii min i niiii mi in 11 m iiiiiimi m m i ml 23 23 S"t/ PB Kellemes ünnepeket és boldog; ujesztendőt kivan e lap olvasóinak DR. WAHL ELEMÉR NEWYORKI ORVOS Az “Amerikai Magyar Népszava”: “Mit mond az orvos’-rovatának vezetője. (23 i3 9 Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog S ujesztendőt kivan barátainak és ismerőseinek | I Julia és Kálmán Schildkraut | fe J&ä» »asfiiäsÄäs s>asJBáü.Ssáí«'a Ows süs »»s&s tea tSjsJ&isa süss. »as i?Jt “AZ EMBER” BARÁTAINAK kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet kíván NANAS! CO., INC. 6219 MADISON STREET WEST NEW YORK, NEW JERSEY A jó finom ital a legszebb karácsonyi ajándék! MAGYAR BOROK: Tokaji Aszú .................................$2.99 Tokaji Szomorodni ........$2.19 Tokaji Szomorodni édes ........$2.19 Badacsonyi Szürkebarát .........$2.39 Badacsonyi Kéknyelű ...............$2.25 Leányka ................... $2.25 Debröi Hárslevelű ....................$2.25 jászberényi Rizling .................$1.29 Zwack-likőrök és barackpálinka. — Azonkívül a legfinomabb amerikai és importált Whisky és minden más ital. NÉMET PÁLINKÁK ÉS LIKŐRÖK: Ashbach ........................ .............$7.19 Dupla Kümmel ........... ..............$6.43 jacoby Brandy ............. .............$7.00 Alash - Kümmel .......... .............$6.43 Mercedes Goldwasser ................... ..............$6.43 gyomorkeserű ......... .............$6.45 Müncheni Kümmel . . ..............$6.28 Cacao - dióval .............. .............$6.43 Kammer - Málna .... ....../....$8.49 és a legjobb német borok. A leggyorsabban házhoz is szállítunk a UNITED PARCEL SERVICE utján! AMBASSADOR LIQUORS 144 EAST 86th STREET, NEW YORK 28, N. Y. (Lexington Ave. és Third Ave. között h Telefón: TRafalgar 6-3000 (Nyitva reggel 9-től este 12-ig)

Next

/
Oldalképek
Tartalom