Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-03-28 / 13. szám
6-ik oIda< AZ EMBER MARCH 28, 1953 Párisi Panoptikum: ÓVÁS! NEM VAGYOK AZONOS! Tiltakozásom a Bogart-ügyben! Irta: JÁVOR LÁSZLÓ Vannak pillanatok, őszinte, becsületes és nagy pillanatok egy férfiú életében, amikor meg kell szólalnia, nyilatkoznia kell, ki kell állnia színvallásra. A Bogartügyről van szó . . . Ez a nagy pillanat nálam elérkezett, beszélnem kell és beszélni is fogok közismert szerénységem ellenére, — önmagámról. Ja, mondják kegyedék, már megint önmagáról ir, szépeket és kellemeseket, felvág mint rendesen, agyondicséri önmagát. Nahát —kivételesen — nem igy van. Magamról irok és — panaszkodom. A Bogart-ügyröl van szó ... Beszélnem kell nyíltan és őszintén, noha nagyon nehezemre esik j közismert szerénységemnél fogva, de a Bogart-ügyröl van szó . . . Egy igazi férfi nem beszél önmagáról, ha csak nem nyavalyás lírai költő az illető. Egy igazi férfi, az szívesen dicsekszik, de bukását nem ordítja világgá. De nekem nincs más választásom, ki kell állnom a nyilvánosság elé, személyes ügyben, azért, hogy nyilvánosságra hozzam: nem vagyok azonos. A Bogart-ügyröl van szó! Világéletem Den súlyt helyeztem külsőmre. Amint egy férfi és egyben jó társaságbeli úriember feltűnés nélkül megtehet, azt megtettem . . . nem azért, de csak úgy mondom. Nemcsak kosztümömre, de patyolat bőröm frissentartására is nagy súlyt helyeztem. Mindennap fürdővizet vettem és egy üde lány szappanozott végig, locsolgatta testemet s közben dudorászott a fülembe, óh az édes eréz. Teréz: nem a Halló Teréz volt, akit később tárcsáztam. Teréz nem a Teréz-központ volt, hanem egy 20 éves menyecske, ő fürdetett, aztán gyengéden talkporral behintette egyes részeimet. Testem ápolása, a talk, a szappan, a fürdővíz igazán véremmé vált, hogy úgy mondjam, erre Teréz nevű dajkám a tanú, aki 3 óves koromig fürdetett a fent leirt módon. A Bogart-ügyröl van szó, nem akarok gyermekkoromról mást, mint egyetlen mozzanatot felidézni: családom minden egyes tagja el volt ragadtatva tőlem, j azt mondták egyhangúan: nemcsak kivételesen intelligens va- j gyök, de elragadóan szép is. Családom teljesen elfogulatlan s mint ilyen, abszolúte tárgyilagos kritikáját elfogadtam s ebben a tudatban éltem egész az utóbbi időkig, amig közbe nem jött ez a pokoli Bogart-ügy, mely érzékeny lelkületem úgy felkavarta, hogy kénytelen vagyok személyes,, sőt személyi ügyben a nagyérdemű nyilvánosság elé lépni. Mielőtt erre a kinos Bogartügyre térnék rá, valamit fel kell tárnom, férfiakhoz illő őszinte, nyílt feltárással. lei, pici testi hibám van. Hallási zavarom. Nem hallom meg, ha a nők pénzt kérnek tőlem. A Bogart-ügy úgy kezdődött, egy kávéházban ültem, két lány ült szemben velem. Édesen kacarásztak és rólam beszéltek. Nem hallottam a hangjukat, de tudtam, rólam témáznak. Ez nem J lepett meg, sőt, mi több, ezt normálisnak találtam. A két lány pirulva lökdöste egymást, aztán felugrottak egyszerre és felémrohantak, mint két vidám csikó. Noteszeket kaptak elő és autogramot kértek, amin én nem is csodálkoztam. Sőt. Átveszik autogramomat, forgatják jobbról balra, elölről hátra. A bátrabbik megszólal: — Bocsánat, nem tudjuk elolvasni művész ur az aláírást, ezi pedig fontos, mert én fogadtam, hogy ön, ön . . . — Jávor László vagyok — vála' szóltam könnyedén. Az egyik boldogan vihogni kezdett . ,a másik szomorú lett, de nem hagyta annyiban a dolgot. — Azt hittem ön a Bogart . . • — mondta elferdült szájjal és faképnél hagyott. Összetévesztettek és passz. Ez egy mafla dolog, de volt más kedves személycsere is az életemben. A harmincas években a Vigszinház fiatal gazdasági főnökével tévesztettek össze Pesten. Fantasztikusan hasonlított rám az igazgató, akinek sok hasznos ismeretséget köszönhettem a színésznőjelöltek világából, akiknek alteregom nevében kijelentettem: majd szólok Jób Daninak néhány szót . . . De ki és mi a fene lehet ez' a Bogart? . . . A napokban a Champs-Élysées egyik kávéház-terraszán lébecolok, a mellettem lévő asztalhoz ül1 egy nő. Bámul rám. Cigarettát tűz a csőrébe, mosolyog rám, retiküljében halászik, gyufát keres. Tüze't adok neki. Hálásan mosoly. — Mester, hogy érzi magát Párisban? — suttogja. — Köszönöm — válaszolok hanyagul. — Ne vegye hízelgésnek, művész ur a kedvencem — folytatja. — Merci . . . — Imádom, ha játszik . . . — Mit imád? — kapom fel a fejemet. — Ha játszik . . . — Mit játszom? . . . — Ne tetesse magát . . . Láttam! — Nana, kis kukucskáló, Kikicska, Kukucska, na hol látott és kivel játszottam? Air Conditioned! Nyitva egész éven át! 46th St. E. of BROADWAY, N. Y. Telefon: PLoxa 7-1523.________ IMMEKMAN’S minden este 2 zenekar! Kitűnő műsor! — Hol . . . hát a moziban. — Tiszta főzőcske, kormozni tetszik, ne tegyen csőbe mon Chere, ez fix: én moziban sose játszom. — Bocsánat, nem ön a Bogart? — Kicsoda, micsoda Bogart? Miféle Bogart? Én László Jávor vagyok — üvöltöm. — Nem Bogart, a színész? — Mondtam már, hogy nem. j Költő vagyok, költő, a mindenit neki. — Ja, — mondá a hölgy és vízben hagyott. Napokig szédülten kóvályogtam, ez a Bogart-rejtély egészen levert. Ki az a Bogart? Ki ez? Kicsavarom a nyakát. Ma délben bemegyek a kedvenc csehómba azzal az eltökélt szándékkal, hogy megebédelek. Az egyik sarokban egy szőke nő ül egy atléta termetű férfi mellett. A fiút látásból ismerem, Acht-Aknai Jancsi, az UTE egykori kapusa, a sokszoros magyar válogatott futballista. A bajnok mellett ülő nő kiejti a kezéből a villát, rólam beszél, rázza a futballista karját, aki felugrik és hozzám siet. — Pardon, ismeri ön a társaságomban lévő hölgyet? — kérdi Acht Jancsi komoly ábrázattal. Csak nézem az óriást, nézem a szőke nőt, akire nem emlékszem. Kissé melegem van, micsoda zűr, valami féltékenységi ügy? — Nem — mondom határozottan. — A hölgy azt mondja, hogy ön a világhírű Bogart . . . — Kikérem magamnak, én a világhírű Jávor vagyok! — Tudom, tudom, hogy nem a Bogart, de engedje meg, hogy bemutassam. Ha nem is Bogait, de legalább egy Jávor. Elrohantam egyik szinház-bolond ismerősömhöz és megkérdeztem, ki fia borja az a Bogart, aki miatt folyton leöntöm magamat, aki miatt elkeserítik az életemet. Azt a választ kaptam, filmszínész a pasas, Humphrey Bogart a teljes neve és a Warner Bros.-nál játszik bandita szerepeket, ő a kemény legény, aki verekedéseknél leüti a rendőröket. Majd adok én neked Bogart! A következő levelet Írtam neki. Humphrey Bogart űrnek banditaalakitó Hollywood, Calif., V.S.A. Cram.' Az utóbbi időben ön miatt több kellemetlenségem volt. összetévesztenek önnel s ebből számomra súlyos hátrányok származnak. A mai napon végre megismertem önt, elmentem a bulvár egyik mozijába és az előcsarnokban megvizsgáltam az Ön arcvonásait az állóképeken, j Hát mondhatom, nem va- i gyök elragadtatva attól, ha \ Önnel összetévesztenek. Nem vagyok egy kimondott szépség, de hogy mi hasonlítunk, hát az erős túlzás. Én sokked, de sokkal szebb vagyok. Felszólítom kegyedet, haladéktalanul változtassa meg u külsejét és szerepkörét is. Ön banditákat alakit, folyton randalérozik, lövöldözik JÁVOR LÁSZLÓ a filmeken s ezért az Önnel való összehasonlításból számomra erkölcsi és anyagi kár származik, amiért is ügyvédem, dr. Theodore Platicska iáján megteszem a törvényes lépéseket. Tudomására hozom, hogy ha megkérdezik tőlem “Ön a Bogart?,’’—szótagolva, világosan ezt mondom: “Jávor László vagyok.” — Remélem Ön is korrekt módon a saját nevén él és ha velem összetévesztik, igy mutatkozik be: “Humphrey Bogart.” Ha párisi hitelezőim öszszetévesztenek minket, adó‘ságomat kifizetheti, úgyszintén én is vállalkozom arra, ha adós marad az itteni főpincéreknél, száz frankig minden adóságát rendezem. Remélem megértett? Jóindulattal, Jávor László C.I. — Szives tudomására adom, hogy “Az Ember” című newyorki lap főszerkesztőjének elküldtem önhöz szóló levelem kópiáját azzal a kéréssel, hogy fényképemet tegye közzé nevezett lapban ezzel a címmel: Nem vagyok azonos! Remélem Ön hasonlóképpen jár el és saját fényképét megjelenteti a "New York Herald Tribune”-ben, ugyan azon az oldalon, ugyanolyan terjedelemben, mint ahogy az én fényképes levelemet közli “Az Ember." A “New York Herald - Tribune”-nek támpéldányát várom. "Nem vagyok azonos László Jávorral—Humphrey Bogarf*, ez lehet a cim s semmi más! Megértett?! A New York környéki nyilasok sem maradnak el Toronto mögött Passaic-en is tartottak Szálasi-misét Beszámoltunk arról a felháborító és vallásgyalázó Szálasi-miséröl, amelyet a Kanadában öszszeverődött nyilasok Torontóban tartottak, az országvesztő véres kalandor kivégzésének évfordulóján. Ugyanilyen felháborító esemény történt az Egyesült Államokban, a New York közelében lévő Passaic-en is! Itt március 14-én került sor a Szálasi-misére s ezen nemcsak a Passaic-ben különös előszeretettel tömörült helyi zöldingesek vettek részt, hanem küldöttség utján az egyéb amerikai városokban meghúzódott nyilaok is képviseltették magukat. Az MHBK passaici szervezete természetesen szintén résztvett a botrányos emlékmisén, amelyet Gáspár János, a pasaic-i magyar pap végzett a nyilasok felkérésére. A vallásosság mögé bujt passaic-i nyilas demonstráció hire óriási felháborodást vált ki Amerika magyar társadalmában. A Svájci Magyar Társaság elnökének tragikus halála Svájcban tragikus körülmények (között meghalt Irlet Károly nyugalmazott protestáns lelkész, a Svájci Magyar Társaság elnöke. Irlet az első háború után megszervezte Svájcban a magyar gyermekek üdülését; több ezer gyermek talált hónapokig szerető otthonra abban az időben, amikor Magyarországon nagy élelmiszer-hiány volt. A svájciak tejben-vaj ban fürdették a kis magyarokat, akiknek valóságos őrangyala volt a nemes protestáns lelkégz. A gyermeknyaraltatás organizációjából alakult ki később a Svájci Magyar Társaság, ami a két ország közötti baráti kapcsolatokat ápolta. A berni magyar bolsi követség kezébe akarta kaparintani az egyletet. Irlet azonban erélyesen elutasította őket és az Egyesület az emigráns magyarok segítésében, valamint a Magyarországra való ruha- és élelmiszer-csomagok küldésében látta feladatát. Irlet az elmúlt napokban szokott sétájára indult, ahonnan a MAYOR’S RESTAURANT KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom vevőkör. CUFTON HOTEL 127 West 79th Street Telephone: TR 4-4525 NEW YORK CITY késő órákban sem tért vissza. Családja a szokatlan esetről értesítette a rendőrséget. Az eltűnés bejelentését követő 24 óra múlva találták meg a 74 éves pap holtestét az erdőben, ahol séta közben szivszélhüdés ölte meg. Irlet Károly tragikus halála azokban a körökben, ahol a nemeslelkü magyar lelkészt ismerték, mély részvétet keltett. r--------------------------------------------\ "HATIKVA” a galuti magyarnyelvű zsidóság harcos hetilapja. Fizessen elő a “Hatikvá”-ra “Az Ember” kiadóhivatalában. Egy évi előfizetés dija 12 dollár. Ezért az összegért minden héten, a lap megjelenése után 3 nappal, repülőpostán kapja kézhez a világon élő magyarszármazásu zsidók tartalmas lapját, amelynek cikkeit a legjobb galuti és izráeli magyar-zsidó Írók írják. Központi szerkesztőség és kiadóhivatal: “Hatikva” Colle Colombres 74 Buenos Aires, Republics Argentina Erre a címre is beküldheti az előfizetését. v__________________________ Vegyen U. S. Bondot!
