Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-05-16 / 20. szám

MAY 16, 1953 AZ EMBER 3-ik oldal Zakó mosakszik - sikertelenül AZ MHBK VEZETŐJE KÖRLEVÉLBEN VITATKOZIK BÁNHEGYI ÁLLÍTÁSAIVAL, DE KÖZBEN SOKMINDENT BEISMER Többizben foglalkoztunk már azzal az embervásárral, amit az MHBK vezetői folytattak a Ma­gyarországra küldött hírszerző futárokkal kapcsolatban. Ausztria^ tudósitónk jelentése alapján is­mertettük Bánhegyi Sándor óriá­si pórt felvert röpiratát, amely leleplezi ezt a pénzharácsolási tizeimet és bemutatja Zakó And­rásnak, a hazaáruló szálasi-tábor­­noknak, valamint kalandorokból álló környezetének igazi arcát. Most Zakó egy ellen-körlevelet bocsájtott ki, amelyben cáfolni igyekszik Bánhegyi megbélyegző megailapitásait. A cáfoló körlevél a legsiralmasabban sikerült, mert eltekintve példátlan primitívségé­től, Bánhegyi sok állítása épen e körlevél által megerősítést nyer. Kiderül, hogy valóban az ÁVO ügynöke volt az MHBK bécsi el­igazító tisztje — kell-e tovább folytatni az MHBK bűnös köny­­nyelmüsége és az emberéletekkel való kalmárkodása melletti érve­ket? De kiderül az is, hogy az egész hírszerző szolgálat nem ért egy hajítófát sem — ezt maga Zakó is beismeri — tehát egysze­riben összeomlik az a tudatosan terjesztett legenda, hogy az MH­BK a bolsevizmus elleni harc fon­tos tényezője. Blöff volt a legenda alapja, mint ahogy blöff az egész MHBK, a papíron létező légióival egyetemben . . . A Zákó-röpirat szerint Kisbar­­naki Farkas Ferenc egy táborno­ki bizottsággal karöltve foglalko­zott Bánhegyi vádjaival és kije­lentette, hogy a vádak igazak. Zákó emiatt támadja Kisbarna­­kit is, mi viszont ezúttal kényte­lenek vagyunk elhinni ennek a másik hazaáruló tábornoknak megállapításait. Elvégre ő • csak ismeri Zákót! Amikor a holló ét hollónak vájja ki a szemét, akkor annak nyomós oka van erre . . . Végül Zákó bejelenti, hogy a maga részéről egy újabb zsűri döntése alá bocsájtja az ügy ki­vizsgálását. A zsűri elnökének — hírek szerint — Zágon apostoli vizitátort, a külföldi katolikus papok vatikáni felügyelőjét akar­ja Zákó megnyerni. Dr. Luttor Ferenc apostoli pro­­tonótárius, az Argentínában tö­mörült jobboldali és szélsőjobb­oldali magyar emigráció sokat szerepelt vezetője szivszélhüdés következtében Buenos Airesben elhalálozott. Dr. Luttor neve akkor vált kü­lönösen ismertté, amikor elvál­lalta a hazaáruló és országvesztő Szálasi-kormány vatikáni követ­ségét. Rövid ideig tartó követi működése után hirtelen elhagyta Rómát és Argentínába hajózott át, ahol a mind nagyobb szám­ban odatelepülő jobboldali és szélsőjobboldali elemeknek lett szellemi vezetője. Sok jobboldali megmozdulásban vett részt, szív­vel támogatta az MHBK argen­tínai szervezetét és nyilvános be­szédeivel erősítést adott a turbu­lens törekvéseknek. Emlékezetes az a beszéde, ame­lyet az MHBK zászlóavatási ün­nepélyén tartott s amelyben ki­fejtette, hogy Magyarországot nem győzték le a háborúban, csak brutális túlerővel leigázták. A németek oldalán való esztelen ki­tartást, a Szálasi-rezsim vérgőzös országpusztitását glorifikálta eb­ben a beszédében, amelyben ki­fejtette azt is, hogy az ellenkező véleményen lévők az MHBK tö­megeivel találják magukat szem­ben. “A halottról vagy jót, vagy semmit”—mondja a közmondás s mi sem óhajtunk dr. Luttor sze­mélyével tovább foglalkozni. He­lyettünk az elmúlt zavaros kor­szak hűséges történetírása tárja majd egyszer fel a háború utol­só esztendejének azt a sokak előtt mindmáig ismeretlen epizódját, ami dr. Luttor nevével szorosan összefüggött. Amerikai katonai akták is tanúskodnak dr. Luttor életének erről a misztikus fejeze­téről. Ezek az akták arról szólnak, hogy amikor az amerikai hadse­reg bevonult Rómába, dr. Magya­­ry Gyula pápai prelátus, a római Gregorián - egyetem professzora önként arra vállalkozott, hogy ej­tőernyővel leereszkedik a Szlová­kiában működő partizánokhoz, onnan átmegy Magyarországra s tárgyal Horthyval a háborúból való kilépésről. A bátor főpap a vállalkozást sikerrel végrehajtot­ta s ezért igen magas amerikai kitüntetést kapott. Ugyanakkor azonban egy nyilvánvaló árulás következtében az akcióról értesí­tést kapott a hatalomátvételre készülődő Szálasi. -Ez utóbbi mi­att jóval később az amerikai had­sereg ügyésze dr1. Luttor ellen el­fogatási -parancsot adott ki. . Az elfogatási -parancsot kiad­ták és ezek után távozott dr. Lut­tor Argentínába . . . A HOTEL BUDAPEST (ROHÁLY) ÉVAD-NYITÁSA Különösen az autóval nem ren­delkező, de weekend-re kényel­mes utazást kedvelőket érdekli a hir, hogy Decoration Day-kor a Mr. és Mrs. A. Rohály, valamint Lőwy Béla manager vezetése alatt álló Hotel Budapest (Big Indian, N. Y.) megnyílik. Három csodaszép pihenő és szórakozó nap autóbusz - költséggel együtt $21.50 és feljebb! Horosnyi Ele­mér és cigányzenekara. Fényes megnyitó Floor Show. A newyorki iroda telefonja: JE 7-2718 d.u. 4- től, vagy Hotel Budapest, Pine Hill 3351. Okvetlenül rezerválja helyét minél előbb a nagy meg­nyitóra. (H.) ÍGY HAZUDNAK ŐK! MIT DEMONSTRÁL A “DEMONSTRÁTOR” ÉS A “HUNGÁRIA”? Tisztelt Szerkesztő Ur! Tudom, Önt nem izgatja, mit állít az Önről szóló ezredik vagy kétezredik hazugságában Zákó segéd-iródeákjának, Lippóczynak “Hungária” cimü lapja és nem olvassa ezt a Zákó-nyomtatványt, de engedje meg, hogy mint a;ki nagyrabecsülöm lapjának a nyi­lasizmus feltámadása elleni har­cát, én válaszoljak a legújabb rágalomra. Az április 27-i “Hungáriá”-ban valami “Demonstrátor”-tól cikk jelent meg, mely szerint, amikor Kun Bélát 1919 január végén a fogházban véresre verték a rend­őrök, ön cikket irt “Az Est”be és a “Déli Hirlap”-ba és e sajnál­kozó hangú cikkekben valósággal “mártírrá avatta” Kun Bélát s “ezel megfordította a pesti utca hangulatát.” A jólinformáltságával érezhető­en kérkedni akaró és cikkét nagy “leleplezésnek” szánó Demonstrá­tor adataival szemben az igazság a következő: Köztudomású, hogy “Az Est” és a “Déli Hírlap” konkurrens nap­közi bulvár-lapok voltak és Ön évekig a “Déli Hírlap” kolumnis­­tája volt, “Az Est”-be soha cik­ket nem irt. Politikai és sajtókö­rökben emlékezetes az is, hogy “Az Est” kérdéses tudósítását, a­­mely valóban nagy feltűnést kel­tett, Tarján Vilmos, a lap fő­rendőri riportere irta és nevével is jegyezte. Önnek- minden kapcsolata meg­szűnt a “Déli Hirlap”-pal, amikor azt 1918 végén egy gróf Pallavici­­ni György és Bangha Béla veze­tése alatti csoport vette tulajdo­nába. Ha tehát a “Déli Hirlap”­­ban megjelent volna egy Kun Bé­lát “mártírrá avató” cikk, az csak a Palla vicini - Bangha vezetőség tudtával került volna a lapba, ami ugyebár abszurdum? A cikk azt a sokszor megcáfolt hazugságot is ismétli, hogy Ön Kun Béla sajtófőnöke volt. Tá­jékozott emberek azt is tudják, hogy ezzel szemben köztudomású, hogy Ön az újságíró -. szervezet szabad, titkos választással megvá­lasztott elnöke volt és semmiféle más állást nem töltött be Kun Béla kommünje alatt. Demonstrátor igazmondásának további illusztrálásául idekíván­kozik azon állításának megcáfo­lása is, hogy Szamuelly Tibor, aki ellen egyedül Ön mert felszólalni a budapesti Munkástanácsban és ott gyilkosnak bélyegezte őt, nem egy zugkőnyomatos munkatársa, hanem a Malcsiner Emil szerkesz­tésében megjelenő, félhivatalos katolikus egyházi kőnyomatos, a “Magyar Kurír” munkatársa volt, persze még a mételyező orosz fog­ság előtt. Mindezek alapján legyen sza­bad meigállapitanom, hogy De­monstrátor csak azt demonstrál­ta, hogy az igazság tényeitől nem­csak a “Hungária” de ő sem szo:kta zavartatni magát. Egyébként pedig Kun Béla ez­előtt 35 eiztendő előtt volt és ro­hamát azért nem bírta ki a ma­gyar közélet az u.n. Vyx-jegyzék s az ország kétharmada elszakitá­­sának ama végzetesen kritikus napjaiban, mert a reakciósok és feudálisok túlsókéig halogatták az általános titkos választójogot, amely a munkásságot, mint más országok példája mutatta, lehig­­gasztotta volna, mert reményt adott volna számára, hogy a tör­vényhozásban való részvétele megteremti a régóta esedékes magyar demokráciát, földrefor­mot stb. Ez esetben az ország ki­bírta volna politikai életének azt a súlyos teherpróbáját, amely elé egyes szocialistáknak Kun Bélá­val való lepaktálása s az egyidejű Vix-jegyzék szörnyűsége állította. S ha már benne vagyunk a ténymegállapitó emlékezésekben, mutassunk rá arra is, hogy a De­monstrátortól megvádolt Peyer Károly nem volt sem a lepaktá­­lók, sem a március 21-én uralom­ra került kommunista kormány tagjai között, még helyettes nép­­biztosi minőségben sem. Ellenben igenis ott volt az úgynevezett “Abonyi-utcaiak” között, akiknek a Városliget közelében lévő el­dugott utcában tartott titkos ösz­­szejöveteiről sokan tudták, hogy ott Peyer, Szabó Imre, Büchler József, Propper Sándor, Miákits Ferenc és más szakszervezeti ve­zetők azon törik a fejüket, mi­ként dönthetnéik meg a kommu­nista rémuralmat. És most hadd kérdezzem meg Demonstrátort miért csak a 35 év előtti, régmúlt dolgokat firtat­ja és nem a csupán nyolc év előt­ti náci-rémuralmat is, holott még azután is, hogy Horthy Miklós ugyancsak későn fegyverszünetet kért, csakhogy a hatalom urai legyenek, a fiatalság tízezreit küldték merőben hiábavalóan meghalni a harcterekre, azzal a mérhetetlen orosz haderővel szemben, amely elől Hitler csapa­tai 3 év óta szakadatlan hátrá­lásban voltak? Miért nem beszél Budapest felesleges összebombáz­tatásának bűnöseiről, a pártszol-’ gálát címén hadiszolgálattól fel-: mentett fő- és alnyilasokról, akik' otthon raboltak .és gyilkoltak?» Róluk mélyen hallgat Demonstrá­tor és ezzel demonstrálja, hogy a nácik és reakciósok, az ujfent a nép nyakán élősködni akarói: puccsisták szekértolója! A "Hun­gária” is mindenkor az volt s igy. “Demonstrátor” és a a “Hun-, gária”. mindenkép összeillenek—“ kivált mióta a változatlanul náci,' puccsista és pogromista Marschal-1, kő Lajos, aki két év óta a “politi­kamentes” Bajtársi Közösség “politikamentes” lapjának, a "Ha-t dák Utján”-nak “politikamentes”? vezércikkírója és belső főmunka­társa most megint sűrűbben “de-­­monstrál” a “Hungária” sötét* irányzata mellett ... (Marsehalkó jellemzésére elég,: hogy 1948-ban levelet irt ide Amerikába valakinek és a levél-i bent ezt irta: “Tudom, hogy Nagy, Ferenc orosz kényszer alatt állt, de támadni kell őt mindaddig, a­­mig csak el nem fogad bennün­ket.”) * * * Áhitjuk a magyar felszabadna, lást, de Isten óvja a magyar né-, pet ezektől az álnok ellenségeitől, akik épp úgy vissza akarnak élni­­a “keresztény” és “nerűzeti” po­litika jelszavával, mint Rákosi te-' szi a demokrácia és szabadság' hamis értelmezésével. “Nemzet;”' politikájukkal újra a német ná-’ cizmus segédnépévé, szolgaorszá­gává degradálnák a magyarságot és úgy értelmezik a kereszténysé-t get, hogy'uj feudalizmus, uj nóp­­szipolyozás és uj szolgabiró-urar lom takarójául szolgáljon. Az, ilyen “nemzeti és keresztény meg-, ujhodásból” nem kér a sorsüldö­zött és immár nagyon is eleget tapasztalt magyar nép. Nem, nem,' soha! Tisztelettel: TÉCSŐI LAJOS egy jó memóriáju kortárs A “DEBRECEN”-ÉTTEREM KERTHELYISÉGÉNEK MEGNYITÁSA A riewyorki magyar-központnak; ’ Yorkville-nek nyári kertvendég­lője, a “Debrecen” - restaurant, közkedvelt fedett kerthelyisége,, újra megnyílt! Az idén felfrissül­ve, újjávarázsolva várja a vendév ( geket, akik előzékeny kiszolgálást,.’ pompás magyar ételeket és ita­lokat kapnak ezen a kedvelt, nép-' szerű helyen. <H.) I I H íí lí f c s II ií n ií !! ll H !! ti ii Ragyogó! H erendi Színes! porcellán ŐSNEMES MAGYAR CSALADOK HERENDI PORCELLANT VÁSÁROLNÁK NÁLUNK MÁSODIK ÉS HARMADIK GENERÁCIÓS MENYASSZONY-LEÁNYAIK SZAMARA, MERT EZ A LEGSZEBB NÁSZAJÁNDÉK A VILÁGON. Semmi sem okozhat nagyobb örömet egy fiatal asszonynak, mint egy gyönyörűen megtérített asztal, mesebeli, színes HERENDI tányérokkal! HA MÉG NEM JÁRT NÁLUNK — MEGLEPETÉS VÁRJA ÖNT MÁYER JÁNOS H erendi M uzeum 692 Lexington Avenue (Az 56-57. utcák között) Telefon: PL 8-0607 New York 22, N. Y. 5 & f II Meghalt Luttor Ferenc, az argentínai szélsőjobboldal vezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom