Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-12-19 / 47. szám

4-ik o!da! AZ EMBER DECEMBER 19, 1953, A Z EMBER 1 Csoda a 74-ik utcában tfÖ&jQÖR SBMENC pamjJÜU HETILAPJA 401 THE MAN FERENC GONDORS POLITICAL WEEKLY Editor: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő Publisher: MRS. FERENC CONDOR, kiadó Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: «20 East 79th Street New York 21, N. Y. Telephone: Butterfield 8-6168 Irta: LENGYEL MENYHÉRT Yearly Subscription Rates: In United States $10.00 In Foreign Countries $10.00 Single Copy 20 cents Vol. XXVII New York, N. Y.. December 19, 1953 Nb 47 Reentered as second class master Aug:. 4, 1952, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879 • V ITA• ‘Ne becsüljük le saját nagyjainkat!’ Szerkesztő Ur! I Kéri Pál cikke a múlt számban | Churchillről méltó a magyar uj- 1 ságirás nagy hagyományaihoz — de egy súlyos állítása ellentmond a magyar (hagyománynak, helye­sebben a történelemnek. Azt irta: “Réges-régen nem volt politikus, aki iró is lett volna” az egy Bis­marck kivételével, aki “ugyan nem irt, de a beszédei még ma is élvezhetők.” Megjegyzem, Bis­marck “Gedanken und Erinnerun­gen” cimii könyve a német törté­netírás egyik alapvető müve — de itt a magyar iró-politikusokra, mondjuk inkább: államférfiakra hivatkozom, kiknek négy legna­gyobbja a múlt században, Bis­marckkal egyidejűleg, mind kiváló iró volt: Széchenyi, Kossuth, De­ák és Eötvös József. Utóbbi még hozzá jeles költő és nagyjelentősé­gű regényíró is volt. Becsüljük Churchillt, de ne be­csüljük lé a saját nagyjainkat sem! Kiváló tisztelettel: TAKÁCS JÁNOS New York Tisztelettel értesítjük barátainkat és vendégeinket,­­I?® hogy a ( fcr ti & C s á rd á s & m at tí <2$ as üt ícI «í 307 East 79th Street, New York 21, N. Y. MAGYAR ÉTTEREM ÉS MULATÓ DECEMBER 22-ÉX, KEDDEN MEGNYÍLIK. Elsőrendű cigányzene DICK MARTA és MÁTRAY LÁSZLÓ vezetésével. GE? Művészi műsor: ^ LÁSZLÓ ZSUZSA és RÁKÖSSY TIBOR.if Elsőrendű magyar konyha. Asztalok rezerválhatok: RHinelander 4-9382. Tisztelettel NAGY ÁRPÁD és RAPPY MIKLÓS (íj ^ ífe-ljfcufcl'*' Ffr Ffr F* Ffr F* F* Fi-.fik RUHACSOMAGOK % Magyarországba és Csehszlovákiába az előirt FERTŐTLENÍTÉSSEL általunk küldhetők. Használt ruhanemű Szlovákiába vámmentes. Hajó- és repülőjegyek, pénzküldés a világ minden részébe. Fordítások minden nyelvre. — HIRDETÉSEK FELVÉTELE. •— IKKA - csomagok Magyarországba — FÖLDES IRODA 1523 First Ave. New York, N.Y. Telefon: BU 8-4990 A csoda egy templomban történt, — a Jan Hus Presbi­­tery Church 351 East 74-ik ut­cai auditóriumában. Ahová egy este bementem, mert azt hallottam, hogy ott az “Ot­­hello”-t játszák. Shakespeare után én bárhova elmegyek — sajnos ritkán van alkalmam ilyen kirándulásokra New York területén belül, — el­mentem hát a 74-ik utcai templomba is s ott voltam ta­núja annak a csodának, ami­ről be akarok számolni. Az auditórium nagyterme nyitott színpadot mutatott, előtérrel, érdekes szögletekkel s bejáratokkal, de minden diszlet s dekoráció nélkül. A közönség lassan gyülekezett, mig végre egészen megtöltötte a 400 - ülőhelyes termet . . . Ekkor a terem és a szinpad hirtelen elsötétült, — de egy pillanat múlva mint az álmok fátyolán megvilágosodott és Rodrigo s Jago tűntek fel re­me k korabeli kosztümökben s ahogy beszélni kezdtek, a sza­vak csodálatos varázsa Velen­cébe vitt bennünket Braban­­tio szenátor házának erkélye alá, ahol Jágó a világirodalom legzseniálisabb bevezető jele­netében ad képet önmagáról, indulatairól, terveiről. Ettől első jelenettől kezdve, végig az előadás egész folyamán — amit csak egy szünet szakított meg —a tragédia lenyűgöző hatása alatt állottunk. Ritkán láttam egy Shakespeare-da­­rabot ilyen kitünően közvetí­teni. A cselekmény megindult a szenvedélynek azokkal a hatalmas hullámaival, melyek időnként egekig csapnak s a '■gonoszság alattomos örvény­­lésével, mely a mélységbe rántja áldozatait s halad elő­re egy természetes folyamat­ban, amit nem akaszt meg sem függöny, sem diszletvál­­tozás. Igen — ez az a forma, amit a szinpad legnagyobb meste­re használt. Mert a szó job­ban festi a helyet, mint akár­milyen díszlettervező s elég a korszerűség beállítására a ra­gyogó kosztüm, ami a szerep­lőkön van. De a külsőségek eme sze­rencsés beállításán kívül mást is találtam ebben a templomi előadásban, ami nem műked­velő előadás, hanem egy lel­kes, tehetséges szinésztársa­­ság munkája. A szinpad világában töltött hosszú évek folyamán,—euró­pai és amerikai színpadok ne­vezetes Shakespeare - előadá­saira emlékezve — ritkán lát­tam olyat, ami teljesen kielé­gített. Vannak persze ragyogó emlékeim majd mindig egy­­egy nagy színésszel kapcsolat­ban. Az olasz Novelli, a német Moissi, a francia De Max és Munnet Sully, a magyar Be­regi, Szacsvay, Gyenes, Iván­­fy, Pethes, az angol Gielgud, az amerikai Barrymore—hogy csak néhány nevet említsek— olykor rendkívüli alakítások­ban mutatták a tragédiák nagy hőseit; Hamletet, Othel­­lot, Macbethet, Leart stb. De a sztárokon kívül majdnem mindig nagy hiányosságokat találtam az előadásban. Hogy a legjobbak egyikéről beszél­jek: még Gielgud londoni Hamlet-jének sem volt meg a kellő környezete és atmoszfé­rája. A főszereplőn kívül pedig a legtöbb előadásban a többi karakter jórészben homály­ban maradt, holott Shakes­­pearenél minden alak s jele­net fontos. Ezt az ember ak­kor érzi igazán, ha olvassa a darabokat s a saját fantáziá­jában játszatja le. Mindig sejtettem, hogy nagy tévedés Shakespearenél csak a főszi­­nészre helyezni a hangsúlyt, mert akkor nyílnak meg iga­zán e remekművek, ha az egész előadás jó s mint egy zenekart egy dolgához értő és minden taktust ismerő diri­gens vezényli. Ezt kaptam a 74-ik utcai templomban. A teljes darabot! S igazolását néhány Othello - elméletem­nek. Szerintem Jágót nem helyes úgy játszani, mint a legtöbb színész, hogy egy brilliáns, szellemes, démoni alakot csi­nál belőle, mert ha ilyennek mutatkozik, gyanút és bizal­matlanságot kell hogy keltsen áldozataiban.. Jágó az igazi gonosz, akinek ez a lénye, ez az éltető eleme, ez az üzlete. Mint mindenki, aki biztos a dolgában, neki sincs szüksége semmi trükkre, őszintén be­szél, mert hiszi, amit mond s csinál és mint Rodrigot és Cassiot, Othellot is ezzel az őszinteségével vagy annak tö­kéletesen elhitető látszatával fonja be. Ha kételkednének benne, mozdulni sem tudna. Othello folyton mondja róla, milyen megbízható tisztessé­ges ember. William Thornton, aki Jágót játsza, ilyennek mu­tatja — nyugodt gonosznak — s ezáltal félelmetesebb, mint­ha démoni lenne, mert akkor talán hangulatai szerint cse­lekedne, mig az ilyen biztos gonoszság elől nincs menekü­lés. Jágó hisz a rosszaságban s intrikájának azért van hatá­sa és ereje, azért tudja átül­tetni a gyanú, a féltékenység mérgét Othelloba, mert ő ma­ga is minden nőt minden rosszra képesnek tart. S Jágó gonoszsága azért félelmetes, mert nincs határa. Mikor Ot­hello megteszi hadnagyának, Jágó végre is elérte célját: abbahagyhatná intrikáját. De nem, ő megy tovább, mig vész­be s vérbe fojtja az egész tár­saságot. Hátborzongató figu­ra s Thornton igazán kitünő­en, mert természetesen játsza, megadva a tragédia valódi tó­nusát s jelentőségét. Azt hi­szem. az ő helyes értelmezése lebeg az egész előadás felett, ahogy a darab s nem csupán a szinészek szempontjából ál­lítja be a tragédiát. Nem cso­da-e, hogy mindez a 74-ik utcai templomban került ilyen értelmezésre? Othellot is egy alig ismert színész, Earle Hyman játsza kitünően s rendkívül emberi­en. ő sem a parádés szerepet, hanem magát Othellot játsza s talán mert nem használja a mester ségbeli bravúrokat, mint a legtöbb nagy komédiás e rendkívüli szerepben, na­gyón emberivé teszi ezt a fan­tasztikus insprációban* szüle­tett alakot. Nála szintén iga­zolva láttam Othello-teóriá­­mat. • Amely szerint Othello féltékenységének mélyebb mo­­tivumai vannak, mint amiket szinész, néző, néha a kritika is sablonszerűén elfogad. Othello fekete s ha néger szinész játsza, mint ebben az esetben, — pláne ha jól ját­sza — akkor magától adódik az, amit másfajta színésznek ritkán sikerül éreztetni: Ot­hello kisebbségi komplexumát a fehér nővel, Desdemonával szemben. Othello nagyon je­lentékeny ember Velencében — generális, sikeres hadvezér — a saját területén fölényes és domináló lehet, első fellé­pése a velencei dogé és taná­csosok előtt nagyon önérzetes. Más a nővel szemben. A ka­landot nem ő, hanem Desde­­mona kérte, ő szeretett bele a mórba s szökött meg vele s mikor Othello e szerelem tör­ténetét elmondja, vigyázva védekezik, nehogy valami ál­latias érzékiséggel vádolják, nem “vére hevének tápot adni vágyik,” “mely ereiben már halkan csörög” — mondja, hanem azért akarja a nőt ma­gával vinni Ciprusba, hogy “leikéhez közelebb legyen” ... Ez a timidség, mint a darab egész folyamán kiderül s a másfajta nővel szembeni ala­csonyt endüsége abban kiümi­­nálódik. hogy Othello nászéj­szakája nem sikerül. Erre időbeni alkalma sincs. Velencéből rögtön indulnia kell, nem Desdemonával, ha­nem külön hajóval Ciprusba — csak egy órája van arája részére. Szökésüknek, kihall­gatásuknak izgalmassága, rá' várakozók hadi feladatának ezer gondja nyilván akadá­lyozza, hogy a boldog testi s lelki egyesülés állapotába jus­son. Erre Ciprusban sincs al­kalma . . . S mivel nem talál­hatott boldog kielégülést, fi­zikai s lelki tehetetlensége őrjöngő féltékenységbe ömlik át — s valósággal kéj gyilkos­ságban, kulminálódik, mely­ben végre megtalálja szörnyű indulatainak kielégülését . . . Ezt a folyamatot Earle Hyman ^mindvégig kitünően érzékel­teti, talán csak a dogé előtti jelenetben mutathatna több méltóságot. A többiekben nincs hiba, mert a rendező nagy intelligenciái ának vo­nala vezeti őket s hozza létre ezt az egészen kitűnő Shakes­peare - előadást abban a kis templomban. Az ember hite visszatér. Le­het még itt művészetet csi­nálni, magasrendü színházat játszani, visszatérni a Broad­way veszélyesen spekulativ és inkább a : kockajátékra em­lékeztető “show business”-é­­től az igazi élő színházhoz, minden művészet anyjához, mely túl kell hogy éljen min­den válságot. A szinház a templomban született — most onnan fog megint uj életre, uj útra indulni. Ez a kitűnő Shakespeare-társaság ország­szerte fogja sikerrel hirdetni az amerikai szinház csodasze­­rü megújulását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom