Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-11-21 / 43. szám
NOVEMBER 21, 1953 AZ EMBER 7-ik oldj családi rémtörténetet. A forr óság önti el agyamat, a hideg fut végig a testemen és a mártírok hoszszu. sorát látom most elvonulni lelki szemeim előtt. Most hallok először — mint fiiltanu — egy uriasszony előadásából egy hiteles tömeggyilkossági láncolatot, amit a nyilas testvérek követtek el uralmuk véres korszaka alatt. És ugyanezt akarják majd megismételni a salzburgi szerkesztő urak Rákosiék zsoldos terroruralmának felszámolása után is! . . . Vájjon létezik-e még más nemzeteknek is oly emigráns góca, amelyben ilyen züllött hóhérlegények nyomdafestéket, előfizetőket és olvasókat kaphatnak az emberölés intézményes propagálására? Schwartzék szalonjában három magyar könyvet fedezek fel. Az egyik: Ady Endre versei diszkiadásban, a másik: Márai Sándor “Napló 1943-44-ben”, a harmadik pedig Zilahy Lajos “Krisztina és a király”-a. A kinyírt “kajlafülü” Schwartz-család élő tagjai olvassák a fenti magyar irodalmi remekműveket. A salzburgi csapszékben a piszeorru vendégek bizonyosan még csak az “Erger- Berger”-nél tartanak, de Észak- Atnerikában élő kedvenc regényírójuk: Wass Albert is legfeljebb Fohrisch, a zsidó bankár gyapjashajú figurájáig jutott el. Mi pedig Délamerikában élő, demokratikus keresztény magyarok, mélyen meghajtjuk a szeretet, a becsület és a tisztesség háromszinü zászlaját a Schwartzok előtt is. Buenos Aires, 1953. nov. 7 NEWYORKI NOTESZ Nyircí József halála A székely mesemondó, a magyar széppróza ihletett művelője hoszszu és kínos betegség után örök álomra hunyta szemét emigrációs magányában. Mi, akik nem értettünk egyet Nyirő József politikai elkalandozásaival, sőt azt — mint a szellem emberéhez méltatlan magatartást — el is ítéltük, most őszinte részvéttel hajtunk fejet az “Uz Bence,” az “Emberek a havason," a “Jézusfaragó ember,” a “Madéfalvi veszedelem” s annyi más alkotás szerzőjének korai eltávozása alkalmából. Ezek a müvek ott sorakoznak a magyar irodalom nemesveretü alkotásai kőzett s mint a kisebbségi sorsban kisarjadt erdélyi irodalom méltó bizonyságai hirdetik politikai melléfogásokon, emberi gyengeségeken túl — a magyar szellem lebirhatatlan erejét. Kár, nagy kár ama bizonyos politikai elcsuszamodás, de most, a halál megoldó es eligazitó pillanatában némuljon el a zokszó és ne az esendő embert, de az irót nézzük, aki a tollát nem adta oda a gyűlölet politikájának és aki Írásaival a tisztát, nemeset és örökemberit akarta kifejezni. FIGYELJE! FIGYELJE! ENDREY JENŐ és PÁDLY MARGIT 22 éve fennálló rádióműsorát a WUB (1190 ke.) állomáson minden vasárnap d.u. 3-4-ig és 5-töl 6-ig Mrs. Herbst s 1437 Third Ave., N.Y.C. Tel. BUtterfield 8-0660 Valódi, hazai jegeskávé! A legfinomabb készítésű rétesek sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u. 5-től 7-ig Mrs. HERBST rádióóráját: WLIB állomás: 1190 ke. Az emigráció demokratikus körei a legnagyobb elismeréssel fogadták Andaházy Kasnya Béla “Amiről hallgatnak . . cimii vezércikkét, amelyet az illusztris köziró “Az Ember” számára irt. Most, amikor szinte szakmánybán folyik a közelmúlt magyar történelmének meghamisítása, különösen messzehangzó volt Andaházy Kasnya Béla megcáfolhatatlan tényeken alapuló okfejtése. • A Voice of America magyar adásának keretében legutóbb Medey István volt országgyűlési képviselő, a munkásmozgalmak neves harcosa üzenetét közvetítették a magyarországi munkássághoz. A “Jewish Examiner” cimü igen nagy példányszámú és tekintélyes newyorki angolnyelvü hetilap legújabb száma Milton Friedman tollából vezető helyen foglalkozik az Amerikába bejutott magyarnyilasokkal. A cikk részletesen kitér a komáromi Frigyes-laktanya volt kegyetlen parancsnokának, Ágh Lászlónak viselt dolgaira is és felteszi a kérdést: hogyan tehette be a lábát ez a tömeggyilkosságokban szereplő ember Amerika földjére s ha bejutott ide, hogyan maradhat' itt? Részletesen foglalkozik a cikk az MHBK-val, Teleki Bélával, Schell Péterrel, Kacséh Dénessel, Máriássy Ferenccel és Wass Alberttól. • Emigráns politikai körökben élénk szóbeszéd tárgya két Európában élő politikus jugoszláviai látogatása. A paraszípárti Borsos Sándorról és a szociáldemokrata Presser Istvánról van szó, akik az elmúlt hetekben meghívást kaptak Belgrádba. A meghívásnak mindketten eleget tettek és mintegy három hetet töltöttek Jugoszláviában s az elmúlt napokban érkeztek vissza Párisba. • Az Amerikai Magyar Orvosegyesület 1954 február 20-án rendezi meg tradicionális évi bálját. Az előkészítő bizottság azon fáradozik, hogy az ’54-es bál épp oly sikeres legyen, mint az előző évek báljai. A Waldorf-Astoria egyik nagy tánctermét sikerült lekötni; a jelek arra mutatnak, hogy a következő Orvosbál ismét sokáig emlékezetes marad New York társadalmi életében. A bál további részleteiről később számolunk majd be. • A washingtoni Library of Congress “Declaration of Rights“ cimü kiállításán az angol “Magna Charta“ (1215), egy, az emberi jogokra vonatkozó svéd kinyilatkoztatás (1335), a lengyel “Habeas Corpus” (1433), az amerikai “Declaration of I n d e p endenee’ (1776), az emberi jogok 1789-es francia törvénybeiktatása, stb.. stb. mellett az előkelő második helyer foglalja el időrendben a magyar Aranybulla (1222). Ugyanebből az időből (1220-1225) szerepel egy délnémet törvénykönyv is (Sachenspiegel), mely csupán a rabszolgaságot ítéli el. Az Aranybulla egy 1779-es magyar Corpus Juris kitárt lapjain látható. A kiséröszöveg a bulla 2. és 31. paragrafusának fordítását közli s magát a bullát igy jellemzi: “Ez a régi magyar alkotmány alapvető pillérje. Hét évvel az angol Magna Charta után lépett életbe s a kontinentális Európában ‘ez az első törvény, mely kikötötte azt, amit később “törvényes eljárásnak” neveztek; korlátozza a királyi hatairát szolgálnak fel. H a r s á n y i László lelkipásztor szeretettel várja az érdeklődőket. • Műsorváltozás történt a dr. Tatár-rádió most soronlevö műsorában. A vasárnapesti adásban akarták t mikrofon elé vinni dr. Deák Zoltán hangjátékát Csikós Eszter és Rákossy Tibor szereplésével, de Rákossy napok óta betegen fekszik s emiatt a hángjáték előadását az egyik következő vasárnapra halasztották el. • Még kapható néhány példány Márai: “Béke Ithakában” cimü remekművéből “Az Ember” kiadóin vatá ban. Ára portóval együtt 3 dollár. mat, deklarálja a nemesség jogait és védelmet biztosit idegen telepeseknek is. Ennek a fontos törvénynek a végrehajtását garantálta a nemességnek biztosított ellenállási jog a király törvényellenes cselekedeteivel szemben.” • A KOVÁCS BÉLA-ÜGY ÉS AMI MÖGÖTTE VAN A Németországban megjelenő “Uj Hungária” legutóbbi száma Kovács Béla, a Kisgazdapárt volt főtitkára és a háború utáni magyar függetlenségi mozgalom markáns szereplője letartóztatásának körülményeivel foglalkozik. Magunknak is az a véleményünk, hogy — márcsak a nem zetközi közvéleményre való tekintettel is — állandóan felszínen kell tartani a háború utáni nagyszerű demokratikus helytállásnak hősi fejezeteit s ezek sorában újra és újra fel kell hívni a figyelmet Kovács Béla tragikumára, a Kit az orosz erőszak ragadott ki a magyar demokrácia élgárdájából és hurcolt cl a kegyetlen szibériai katorgákba. De — és most jön a de: — az “Uj Hungária” nem á magyar érdekek nemzetközi szolgálatában nyúl hozzá a kérdéshez, hanem tudatosan elferdített tényállással Kovács Béla mártiriumán keresztül az emigráció demokratikus vezetőin, elsősorban Nagy Ferencen szeretne ütni egyet. Nem újkeletű az emigrációban a dolgoknak az a beállítása, amelyet most az “Uj Hungária” felmelegit. A demokratikus politikusoknak és magának a demokráciának esküdt ellenségei már régebben felcsaptak Kovács Béla fogadatlan prókátorának és eleinte suttogva, most pedig már nyíltan is szemforgató müfelháborodással sopánkodnak Kovács Béla sorsán, olymódon, hogy nem az orosz önkény számlájára írják a hőslelkü főtitkár elfogatását, hanem a Kisgazdapárt akkori vezetőit s köztük Nagy Ferencet szeretnék elmarasztalni. Fogalmuk sincs a pontos tényállásról, hiszen kivonták magukat abban a balladai komorságu korszakban a nemzeti helytállás csatasoraiból, de dajkameséhez hasonló történeteket költenek, négyszemközti párbeszédeket konstruálnak és a benyálazás fejlett technikájával a felelősséget emlegetik. Mindszenty nevével azok hadakoznak a demokratikus politikusok ellen, akik Mindszentyt a nyilas világban, 1944-ben börtönbe vetették; most már Kovács Béla mártiriumából is pecsenyét akarnak sütni azok, akiket egy világ választ el Kovács Béla demokratikus eszméitől s akik — ha hatalomhoz kerültek volna— éponugy igyekeztek volna az útjukból eltávolítani Kovács Bélát, miként az oroszok és a kommunisták. A Kovács Béla-ügy hiteles története valóban megírásra vár, de: a hiteles történet és nem a tudatos ferdítések és nem az idenézö és odaiitő sanda-mészárosi hamisítások! • Rendelje meg “Az Ember” kiadóhivatalában Zilahy Lajos: "Krisztina és a király” cimü remekművét! Ára diszes kötésben $2.80, portóval $3. • A 116-ik utcai református egy- | ház e hó 19-én, 20-án és 21-én, csütörtökön, pénteken és szómba- , ton este 6 órai kezdettel rendezi | meg hagyományos bazár-estjeit. Mindhárom napon kittinő vacso- ! Valami egészen különleges és az amerikai-magyar életben soha elő nem -fordult művészi esemény bejelentését ígéri a november 22-i vasárnapi műsorán (d.u. 3-4-ig és 5-töl 6-ig) a 22 esztendeje fennálló Erudrc.v-Pádly-féle rádió-óra. • Levélbeli érdeklődés érkezett a Magyar Zsidók Világszövetségéhez: vájjon a november 21-én rendezendő Karneválest jelmezes lesz-e? A Szövetség ezúton is választ ad a felvetett kérdésre: nem jelmezbálról van szó és estélyi ruha sem kötelező. HOLT VILÁG A félhomályt, A mélabut, A hómezőt, Hol nincsen ut, A tar gályát A fák hegyén Ma fájó szívvel zengem cn. Mert fáj a szív És fáj a szó, Ha zug a szél És vág a hó. Ha fojt a köd És hajt a fagy, (Nincs senki, hogyha bajba vagy!) A föld sivár, Az ég sötét, Itt semmi zöld. Ott semmi kék, Itt nincs remény, Ott nincs vigasz, Csak köd, csak hó s jaj, mindig az! A háztetők A hó alatt Megbújva, Iám, Mind alszanak. Mind alszanak, Mind fekszenek S már szinte holtnak, tetszenek. Se napvilág, Se holdvilág, így alszik itt Egy holt világ Egy holt világ A tél ölén: Előtte gyász, mögötte rém! TURC SANYI ELEK Kelety Juliska és Várkonyi Mihály a “Rear Echelon” cimü Broadway-ujdonság sztárjai A Master Institute Theatreben a szakközönség előtt tartott bemutatóelőadások óriási sikerrel végződtek és ezzel eldőlt, hogy Lewis és Murray Spitzer uj vigjátéka, a “Rear Echelon” február elején a Broadway-ra kerül. Az újdonság színhelye a francia-német határsáv, idő: 1944 decembere és a főszereplők közül, az elszászi házaspárt alakítók: Kelety Juliska és Várkonyi Mihály az anjerikai magyarság igazi kedvencei. Természetesen a “Rear Echelon” minden továbi sztárja ismert amerikai színész, mint: Frankie Thomas, aki nemcsak színpadon, de filmen, rádión és újabban a televízión (“Tom Corbett, Space Cadet”) is nagy nevet szerzett; de a többiek: William Kemp, William Adler, Charles Pursell. Arthur Anderson, Kay Lyder, William Colby. David E. Durston a direktor, egészen sokoldalú művész, aki mint színész, író és. rendező egyaránt komoly munkát végzett már, Kelety Juliska, a “Vig özvegy” feledhetetlen előadásai óta számos alkalommal kapott nagy szerepet a Broadway-n és biztosra vehető, hogy Várkonyi Mihállyal, (az amerikaiak Victor Varconíjával) együtt sikerre fogja vinni az uj vígjátékot! Senki se mulassza el ezt a csodafilmet! “AZ EMBER” Montrealban megrendelhető a Keleny-cég UJ címén: 3650 St. Laurent Blvd. Tel.: HA 15-27. Ugyanitt könyvek, szeretetcsomagok .hanglemezek, hajójegyek is megrendelhetők. KELENY
