Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-01-24 / 4. szám
JANUARY 24, 1953 AZ EMBER 7-ik oM4 KÉT NAGYSIKERŰ MAGYAR FILM A NEWYORKI EUROPEMOZI EHETI MŰSORÁN Ezúttal január 23-tól 29-ig, péntektől csütörtökig bezárólag a newyorki magyar mozi a békebeli filmgyártás két olyan sikeres alkotását hozza, melyek megtekintése mindenkor a legtökéletesebb szórakozást nyújtja. A pazar program egyik filmje Zilaliy Lajos sokszáz színpadi előadást elért “Süt a nap’’ c. meséje, mely filmverziójában rádupláz a a színpadon elért sikerre is. Főszereplők: Rózsahegyi Kálmán, Olasz János, Pethes Sándor, Nagy Aliz, Ligeti Juliska és Berki Lili. Kodály Zoltán dalaival van telítve a “Síit a nap,” amelyet Kalmár László rendezett. A műsor második filmje a ‘‘Szerelem nem szégyen,” mely még az amerikai kritika szerint is minden idők legkacagtatóbb magyar filmvigjátéka. A cigányzenével, nótákkal kisért vidám kép sztárjai — Jávor Pállal, Mály Gerővel és Tolnay Klárival az élen—hatalmas kacagtatásban részesítik a publikumot. FORRADALOM A NŐK VILÁGÁBAN A Molnár Beauty-szalón (3rd Ave. és 77 St. sarkán) jelenti: Parisból indult ki egy uj kezelési módszer az arcbőr “kés nélküli” megfiatalítására, vagy ahogy az amerikai mondja. “Facc-lifting”jére. A Molnár Beauty-szalón ezt a face liftinget először és egyedül csinálja Amerikában és már az első kezelések után is meglepő eredményeket tudnak felmutatni a szem és száj körüli redők eltüntetésében. E sikerhez hozzájárul az is, hogy meg tudták nyerni kozmetikai osztályukba Elek Líviát, aki szintén Párisból jött, ahol éveken át mint arcápoló működött és a Molnár Beauty-szalónban vállalt először állást Amerikában. Amit ő csinál az már nem is kozmetika. Az már művészet. Akármilyen elhanyagolt arcot, (akár zsíros, száraz vagy pattanásos) rövid idő alatt rendbehozza. Úgyszintén hajeltávolitást, szempillafestést és arckikészitést mindenki egyéniségéhez mérten kreál. Látogasson meg minket mielőbb, hogy annál tovább megőrizhesse fiatalságát. A konzultálás teljesen díjtalan. Appointmentért hívja RH 4-1980 számon a Molnár - Beauty-szalónt, 1360-3rd Ave., a 77 és 78 St. között. (H.) Pontosabb pontjaiban most ismertetni fogjuk Nagy Péter végrendeletét, ami évszázadokon keresztül és mai napig is a pánrussz politika nagy hitvallása és amelynek — jogi nyelven kifejezve — Sztálin lett a “végrendeleti, végrehajtója.” 1) Az orosz nép állandóan hadi készültségben tartandó és a támadáshoz csak az alkalmas pillanatot kell kivárni, A béke és háború egyaránt azt a célt szolgálja, hogy Oroszország területe gyarapitassék. 2) Minden vonatkozásban be kell kapcsolódni az európai politikába és viszály kodásba, elsősorban Németországgal kapcsolatban, amely a nagyhatalmak közül a legközelebb fekszik hozzánk és igy a legközelebbről is érdekel. 3) Lengyelország eltiprandó. Ha szomszédos népei ez ellen foglalnak állást, úgy azzal a kompromisszummal fizetendők ki, hogy feloszlásából részt kell adni nekik addig, ameddig azt majd visszaszerez • zük tőlük. 4) Svédországtól elfoglalni az általa megszállót balti államokat és Oroszország elleni támadását kiprovokálni. 5) Az orosz cári család házastársait a német fejedelmi családokból válassza, hogy ezáltal családi szövetségek jöjjenek létre Orosz- és Németország között és Németországot hozzákapcsoljuk a saját ügyünkhöz. Miközben Ausztria szövetségére is törekedjünk, azt biztassuk fel uralmának Németország fölé való kiterjesztésére, ugyanakkor indítsuk arra a német fejedelemségeket, hogy azok tőlünk kérjenek védelmet, hogy ezáltal protektorátusunk alá kerüljenek. 6) Területünk egyelőre északon a Balti-tenger parija mentén, délen pedig a Fekete-tengerig terjesztendő ki. 7» Majd Konstantinápoly és India felé kell törekednünk. Akié Konstantinápoly és India, az a világ ura. Ezen célok elérése érdekében először a török ellen kell hadakozni, hogy hadikikötőket építhessünk ki a Fekete-tengeren. Törökország után a Kaukázus és Perzsia következik, amelyen keresztül megnyílik az ut India felé. 8) A lengyel, magyar és török ura lom alatt élő szláv és szakad.' r görög-katolikus népeik Oroszország uralma-alá hajtandók, hogy ezáltal, mint felsöbbségünk alá hajtott rokon nepek szövetségeseinkké legyenek. _ 9) Miután az eddigiekben vázolt célokat megvalósító.túr, akkor érkezik el az ideje annak, hogy végcélunk elérése érdekében a világuralom feloszlását először a versaillesi, azután a bécsi udvarnak felajánljuk. Amelyik a kettő közül elfogadja ajánlatunkat, azzal szövetségben a másikát megverjük, azután pedig szövetségesünket is leigázzuk, mert addigra területben, népességben és erőben sokkal hatalmasabbak leszünk. x Eddig a nagy cár végrendeletének fontosabb pontjai. Amidőn a pszichológusok szerint az emberi értelem két legmagasabb kvalitása a tiszta objektivitás és az előrelátás, akkor meg kell állapítanunk, hogy Nagy Péter cár egyike volt minden idők legnagyobb lángelméinek, mert kétségtelen, hogy az orosz történelem útját csaknem pontosan előre meglátta. Persze, az azóta bekövetkezett történelmi változások egyes vonatkozásokban némi korrekciót tesznek szükségesssé, például a “versaillesi udvar” helyett nyugati hatalmak, a "bécsi udvar” helyett a központi hatalmak, avagy a harmadik német birodalom a korszerű megjelölés, ez a csekély korrekció azonban egy cseppet sem von le a cár előrelátásának magas értékeléséből. És nem dezavuálja előrelátását ■ az sem, hogy végrendeletének utolsó pontja, az Európa feletti orosz juralcm sem vált valóra, mert ez kizárólag az U.S.A. fennállásá■ n?k köszönhető, már pedig az emberi ésszel igazán nem volt előrelátható, hogy rövid három évszázad leforgása alatt az az állam lesz majd a földkerekség legnagyobb hatalmassága, amelynek gyarmatosítása Péter uralkodásának az idején (1687-1725) alig, hogy megkez! dödött. Ellenben tény, hogy pontosan valóra vált Svédország vissza! szorítása Kele.európából, a Baltikus orosz uralom alá jutása. Lengyelország megsemmisítése, először kompromisszumos formában felj osztással (NagyKatalin),majdi egészen orosz uralom alá (Sztálin), a !Kaukázus elfoglalása (I. Miklós, El. Miklós), és a törökök kiverése ! Ukrajnából, majd a Balkánról, Beszarábia annaktálása (I. Sándor). Sőt Konsiantinápolyt is többször fenyegette már az orosz impérium, ! a krimi háború, az orosz-török háború és az első világháború alatt nem sok hiányzott ahhoz, hogy orosz kézre jusson, sőt Ribbentrop és Molo- i tov utolsó baráti tárgyalásának az egyik fordulópontja is Konstanti- i nápoly kérdése volt, az ezirányu német koncessziót azonban Mussolini j erélyes tiltakozása meghiúsította. Végül 1945-47-ben “felszabadultak” az addig elnyomott szláv I népek is, majd Perzsiába már 1947-ben behatoltak az orosz partizánok | és az'angol-perzsa olajkrízis óta ismét mozgósítva áll a határon a szovjet hadsereg, miután a csupán az első világháború idején felol: dódott évszázados angol-orosz ellentétnek, a “cápa és a medve har| cának” az ütközőpontja is Afganisztán volt. De ezen félsikerek elle' nére bent van már a Szovjet Indiában is, nemcsak ötödik hadoszlopa az indiai kommunista pártban, hanem csatlósai is Indokínában és j Burmában. Sajátságos az is, hogy az orosz külpolitika valóban mindig a német barátságra bazirozott és ha abban hiátusok.voltak, az sohasem rajta i múlott. A “három-császár-viszonyt” is a németek és osztrákok mond' ták fel a múlt század végén és a Hitler-Sztalin paktumot is Hitler szegte meg. Tény az is, hogy a Szovjet először a nyugati hatalmaknak (versaillesi udvar) ajánlotta fel szövetségét a németek ellen és csupán r~ Mrs. Herbst 's 1437 Third Ave., N.Y.C Tel. BUtterfield 8-0660 Valódi, hazai jegeskávé! A legfinomabb készítésű reteseb sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u 3-tól 3.15-ig Mrs. Herbst rádióéráját: WWRL állomás 1600 ke v__________________________J KÖNYVVÁSÁR riavius: “Zsidók története” Flavius: “Zsidó háború” és más magyar és külföldi irók kitűnő müvei, angol - magyar szótár, nyelvtan, szakkönyvek, nagy választékban kaphatók. — Kérjen könyvjegyzéket! — Az U.S.A.-ba is szállítok. A. SHAEFER 463 Spadina Avenue Toronto, Ont., Canada Elöfi'elés “Az Ember"-re nálam eszközölhető. Vegyen U. S. Bondotl Nagy Pétertől Sztálinig Irta: S. }. ' < / Mióta a szovjetorosz imperializmus Európa számos országát leigázta, a történelmi problémák és perspektívák megvitatásában ismét ( előtérbe nyomult a pánszlávizmus kérdése. 2 A magyar nép elszigetelve áll a hatalmas germán és szláv nép- s tömegek közé ékelve, egészen természetes tehát, hogy mióta Ausztriától elszakadtunk és megszűntünk az osztrák (német) politika függvényévé \ lenni, azóta erősen foglalkoztat minket a kérdés, hogy nemzetünk jö- { vője érdekében milyen politikai orientációt folytassunk. , 2 Amint azt tudjuk, a német orientáció hívei épenugy, mint bérencei, már az elmúlt világháború alatt is azzal érveltek, hogy a minket < fenyegető pánszláv és bolsevik! imperializmussal szemben semmi más lehetőségünk nincs,mint az, hogy Németország szövetségére támasz- \ kodjunk. Akik ezt hangoztatták, azok meglehetősen nagy történelmi ] és politikai koncepció -hiányt árultak el és tekintve, hogy a történtek 1 után itt az emigrációban is annak a véleményüknek adnak kifejezést, \ hogy a felszabadulás után ismét németbarát orientációt kell folytat- : nunk, — talán nem érdektelen ennek a kérdésnek a megvitatása, ] Annál inkább, mert ^gyesek a történelem kerekét vissza akarják forgatni és az osztrák-magyar monarchia visszaállításának a hívei, má- < isok pedig, amikor a németek késén még meg sem száradt a magyar vér és el sem takarították még Budapest romjait, nern átalják népünk ] első kötelességéül betudni azt, hogy tegye jóvá a németség ellen el- j ( követett azon "bűnét,” hogy a magyar zászlót leköpött és a hazánkat; j elfoglaló német seregeket “Heil Hitler, unsere Reichswehr willkommen j, in Provinz Ungam”-al üdvözlő volksbundistákat visszatelepitse. A németbarát orientáció hiveinek a figyelmét elsősorban arra kell ; felhívnunk, hogy a háború előtt felállított “két malomkő”-elméletük ] abszolút primitív koncepciót árul el, mert a magyar külpolitika nem { volt korlátolva arra a két lehetőségre, miszerint vagy a némettel szövetkezünk az orosz ellen, vagy fordítva. Fennállott és fennáll a jövő- < ben is még egy harmadik lehetőség is és ez az, hogy a két malomkő x egyikével sem szövetkezünk a másik ellen, ellenben országunk biz- - tonságát a nyugati demokráciákkal való szövetségre alapítjuk. Ezt az ; utat számos kis nemzet követte úgy az első, mint a második világhá- j borúban, de nem is kell a szomszédba menni, mert ezt az utat követték ] már Bethlen Gábor, Rákóczi Feréhc és Kossuth Lajos is. Kossuth szellemi hagyatékából kétségtelenül megállapítható, hogy amilyen erös volt a németellenes, ugyanolyan erős volt oroszellenes beállítottsága is, ( egyben pedig az egymással államszövetségben egyesítendő kis ] nemzetek függetlenségét azzal kívánta biztosítani, hogy azok a nyugati , nagyhatalmak barátságára támaszkodtak volna. Azonban azok, akik ( a magyar függetlenséget mindenképpen a németséggel való szövet- , seggel akarják biztosítani, elfelejtkeznek arról is, hogy a minden áron !, terjeszkedni akaró német imperializmus sem barátot, sem szövetségest, sem hálát nem ismer akkor, amikor imperialista céljainak megváló- , sitásáról van szó. Emlékezzünk csak arra, hogy egy évszázad sem mull el attól, hogy a kapituláció előtt álló Bécs falai alatt Sobiesky János lengyel király seregei verték tönkre a törököket és a németek és oszt- I rákok (az oroszokat is bevonva) “hálából'’ elkezdték egymás között \ felosztogatni Lengyelországot és emlékezzünk csak arra, hogy 'miután két évszázadon keresztül Magyarország védte meg a németséget a török invázió elől, a hazánkat jelentős magyar és nyugati közreműködéssel felszabadító német császárok (hogy el ne felejtsük: egyben magyar királyok is!) első célkitűzése az volt, hogy Magyarországot | először koldussá, azután katolikussá, majd germánná tegyék. Mária j Terézia is hálátlansággal fizetett azért, hogy mikor saját népe is cser-j benhagyta, a magyar nép a dinasztia mellé állott és pólyás kisfia,! a’tivel a karján a pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek előtt megj jelent, hogy ösztönös női rafíinériával az érzelmi lélektani hatásra I alapozva főurainkat megejtse, — a későbbi II. József, amint nagy fiú ; I lett, máris sietett eltörölni a magyar alkotmányt. Miután pedig őseink ! kizárólag nagynémet érdekekért harcoltak Aspernnél. Lipcsénél, Waterloonál, Solferinonál és Custozzánál is, majd az eisö világháborút is ; | hűségesen végigharcolták a németekkel, II. Vilmos császár már a ! I háború alatt megígérte az erdélyi szász püspöknek, hogy rövidesen j I “felszabadítja'’ a magyarországi németséget, majd Ausztria elvette tőlünk Burgenlandot, a weimari Németország megindította Magyarországon a pángermán agitációt, Hitlerek pedig a 'határrevizió kérdésében következetesen magyarellenes álláspontot foglaltak el és titkot sem csináltak belőle, hogy a háború után “Provinz Ungarn” leszünk. A világtörténelem és a magyar történelem tanúsága szerint két- [ ségtelenül fennáll tehát, amit elörebocsáj.ottunk, hogy a németség részéről sem hálát, sem barátságot, sem szövetségesi hűséget nem várhatunk. Ha' az alkalmas pillanat elérkezik, a németség még szövetségben együtt végigharcolt és az ő védelmükben folytatott háborúk után is nem átallja a magyarságot leigázni, területétől és függetlenségétől megfosztani, vagy idegen népek prédájául dobni. Kérdés ezek után, hogyan állunk a szláv orientációval? Itt elöljáróban arra kell rámutatnunk, hogy teljesen téves koncepció a pánszlávizmust egy kalap alá vermi a pánrusszizmussal. Tekintsünk át az orosz történelmet a Nyugat felé induló terjeszkedés kezdetétől, a nagy imperialista cár, Nagy Péter uralkodásától kezdődően napjainkig és akkor minden kétségünk el fog oszlani ezt illetőleg. A legnagyobb orosz cár, I. Péter, miután a 14-ik századtól kezdődően és folyamatosan akaratuk ellenére, fegyveres hódítással orosz uralom alá kényszeritett ukrán fejedelemségekben az orosz impériumot tüzzel-vassal megszilárdította, legyőzte népe két nagy ellenségét, a svédeket és a törököket, maj-d pedig a Kelet felé zavartalanul terjeszkedő orosz nép nagy jövőjét előrelátva, élete alkonyán nagyszabású politikai végrendeletet fogalmazott meg, amelynek végrehajtását utódaira bízta. Utódai csaknem maradéktalanul végre is hajtották a nagy cár végrendeletét, amelynek utolsó passzusait Sztálin váltotta valóra, kivéve a legutolsót, amely — szilárdan hisszük — csak vágyálom marad: az orosz világuralmat. ; Szoba étkezéssel heti .....................$29.50 j KARDOS’ “Blue Danube” HOTEL — RESTAURANT------BÁR ; Magyar (vagy bécsi) vacsora $1,75-töl! 1 Magyarul beszélünk. Látogassa meg a hires “Grinzing ■ Grill"-Óinkét, a “Gypsy Music-Garden"-t. — tFREE r***1***) I 35 N.W. 2nd Avenue., MIAMI, Florida Telefon: 9-499’' i Ugyanebben az épületben: ingatlanügynöki utazási- és közjegyzői j~