Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-10-10 / 37. szám

1 OCTOBER 10, 1953 AZ EMBER 5-ik old jJ Miért készülnek a nyilasok hazatérni? A konjunktúra, azaz: a rablás lehetősége izgatja a fantáziájukat . . . (Levél a szerkesztőhöz) Kedves Főszerkesztő Ur! Egy felejthetetlen, kellemesen eltöltött hét után visszatérve Montreálba, ismét hozzáfogtam a “Hidverők” boncolgatásához. Mi­előtt clevelandi barátaimat Out­­hagytam voi . ebed után a Kál­­vin-terembe, vacsora után a Ver­­hovay-otthonba mentünk, mit, mi is szeretjük a cigányzenét, de meg Jávor Palit is szeretjük. Az előbbit már gyermekkorunk óta, az utóbbit azóta, amióta a Nem­zeti Színház öltözőjében olyan po­font kent le Kiss Ferenc szobrá­nak, hogy az pozdorjává tört. Ez akkortájt snájdig, magyarul: ka­rakán cselekedet volt, mert ez az álláshalmozó akkoriban a Színi­­akadémia igazgatója, a Sziniaka­­démia tanára, a Nemzeti Színház tagja, a Szinészkama.ra elnöke volt és e busás fizetések mellett hetenkint néhány estén vidéken is vendégszerepeit és sohasem tért yissza üres kézzel. Jávor Pál a háború után otthon maradhatott volna, mert a nyilas alvilág ellen érdemeket szerzett, de nem tette, mert ő valódi anti­­bolsevista. De nem ám olyan an­­tibols,evi,ki mint a “Hidverők” esz­metestvérei, a,kik felvonultak Hit­ler, Sztálin és Mussolini képeivel az Andrássy-uton! Egyébként je­len voltam Kiss Ferenc népbirósá­­gi tárgyalásán. Éppen boldogult Somlay Arthurt hallgatta ki a ta­nácselnök. Azt kérdezte tőle, hogy . kii- tart a -legnagyobb magyar színésznek, amire Somlay azt fe­lelte: Csortost.^Hát miért nem ő lett a S'zinészkamara elnöke? Erre Somlay azt felelte: én kérdeztem Csortost, őt azt felelte: “mert én nem vállaltam, a kis Rótt pedig zsidó ...” Egész utón hazafelé azon gon­dolkodóm, hogy mi is a lélektani magyarázata annak, hogy a priu­­szosok alig várják, hogy hazatér­hessenek. Azt megértem, hogy az emigráció zömének, a tisztességes, becsületes emigránsoknak — akik valóban antibolsevisták voltak és ma is azok, akiknek kezéhez sem idegen jószág, sem vér nem tapad, — hazát kivánna,k és, szivük hazá^ ért ver; ezeknél az érzelmi mo­mentumok, szülő, gyermek, test­vér, rokon stb. a döntőek. Bünük nincsen. Eddig is csak a hazáért, nem pedig a hazából éltek. Vá­gyakozásuk tiszteletreméltó, hon­vágyuk becsületes, mentes minden politikumtól. Ezek nem is félnek; bünük nincs, priuszuk nincs. Ezek a valódi antibolsevisták, akiket fenkölt, nemes, becsületes múlt után antibolsevista gondolatok hoztak ki az emigrációba és itt is a Magyar Nemzeti Bizottmány köré tömörülve megtagadnak min­den .közösséget az emigrációnak azzal a törpe kisebbségével, amely­nek összefoglalóan priusz a neve. A priusz honvágya az a lélekta­ni kérdés, amellyel Clevelandból való hazautaztomban foglalkoz­tam és jelen levelemben is foglal­kozni szándékozom. Múltjukat ki­váló jogászok alaposan kivizsgál­ták, mese nincs, az akták halma­zai állanak majd a gyorsított ta­nácsolt rendelkezésére, bűntettei­ket a tanúvallomások százezrei igazolják, a méltó büntetést nem kerülhetik el. És mit látunk? Tervezgetnek, szerepeket, kinevezéseket oszto­gatnak, kormánylistát állitgatnak össze és alig várják, szinte lesik a pillanatot, amikor a határsorom­pót átléphetik. Szálosján még a szocdem-párttal próbálkozott, de onnan elutasították, utána e gy Salió nevű főkolompos próbálko­zott és megjelentek a firkálások a falakon, hogy “1937 a miénk.” így ment ez 1944-ig, amíg végre Szá­­losjánt 1945-ben felkötötték. Most azután megint azt mondják a pri­uszok, hogy “195 . . . a miénk." Az ok, a lélektani ok: fogytán a rablott pénz, jó lenne megint egy kicsit . . . Elképzelhetetlen volt a kon­junktúra a pénzszerzéshez, állás­szerzéshez, meggazdagodáshoz, a karrierhez. Hol és mikor lett vol­na Marschalkó Lajos vagy Mecsér András pedigrés fajmagyar geng­szterekből rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter? Héjas Iván 53-szoros rablógyilkosból mi­niszteri osztályfőnök? Ott volt a Sorg-család, amelyik Baky End­rét finanszírozta. Baky vallotta a tárgyalásán, hogy amikor a mun-MEGJELENT! ZTLAHY LAJOS: Krisztina és a király cimü remekműve! ----- előjegyezhető: “AZ EMBER” kiadóhivatalában 320 EAST 79th STREET NEW YORK CITY ✓ Telefon: BU 8-6168 Ruhacsomagjait Lakásáról Elhozatjuk Fertőtlenítjük Postázzuk Megadott címre Feladjuk Feladóvevényt Elküldjük Központi iroda 4124 Avenue D BROOKLYN 3, X. Y. BUtterfield 7-3678 U.S.A. KÉRJEN ISMERTETŐT. MAGYAR­ORSZÁG Szállításra kész Használt és uj ruhák Tipuscsomagok Azonnali szállításra Megrendelhetők $15 - $20 - $25 árban Minden költség, portó Fertőtlenítéssel együtt EASTERN PARCEL CO. Yorkvillei iroda I)R. CHARLES FOELDY 205 E. 85 St. N.Y.C. Room 204 TRafalgar 9-5339 kaszolgálatosok ezreivel a repülő­tereket és kincstári épületeket csi­náltatták, ugyanakkor vitéz Jány tvon Hautzinger) személyi adju­tánsának villáját is építették. Az adjutáns a frontról minden héten hazajött az építkezést ellenőrizni. Addig jött és repült, amig ő vég­leg otthonmaradt, a kétszázezer honvédőt pedig Voronyezsnél fe­lejtette. Amint már mondottam, kon­junktúra kellene a priuszosoknak. Ez teszi érthetővé a priusz honvá­gyát. Kezdődött a konjunktúra a szegedi gondolattal, folytatódott a kurzussal és végződött a “hiába futsz”-szal. Brinzei György volt főhadnagy m. kir. textilelosztó és súlyosan képzett nagykereskedő lett. Apukából, aki már őrnagyko­rában süket volt: világháborús rokkant ezredes. Nidosi testvér tyukszemvágóból alezredes. Bokor Dénes piaci árus, 1500-szoros rab­lógyilkosból őrnagy! “Keresztények egy táborba!" — ez volt a jelszó. Az ügyvédeket a MÜNE, az orvosokat a MONE he­lyezte állásba. Megalakultak az újságíró- és mérnöki kamarák. A nemárja írókat és újságírókat, or­vosokat és mérnököket egx'szerüen otthon vagy Pusztavámon, a hír­hedt,/ munkatáborokban és később Auschwitzban legyilkolták vagy megrablógyilkolták. A trafik és italmérési, valamint mozi-jogokat megvonták, nyugdíjas özvegyek kapták. Bőrt" csak árja cipész, ru­haanyagot csak árja szabó kap­hatott a m. kir. elosztóból. A KANSZ- és MANSZ-tagoknak fo­gadalmat kellett tenniök, hogy csak MONE- vagy MÜNE-tag se­gítségét veszik igénybe. Az OTT, MABI, MÁV, Postás- Hálókocsi, Hajózási Betegsegélyző, Fővárosi Segitőalap csak árjaorvosokat al­kalmazott. Ugyanez történt a kli­nikák és kórházak orvosaival. A minisztériumokba^. a közhivata­lokban iveket köröztek, amelyre mindenki ráírhatta annak a ne­vét, akit munkaszolgálatra akart' behivatni. Az iveket minden I szombaton az értelmiségi kor­mánybiztossághoz kellett bekül­deni, ahonnan Nagykátára kerül­tek és jöttek a Sas-behivók. Murai í Metzger Lipót a többiről gondos­kodott. Az illetők a munkatábo­rokba kerültek, onnan küldötték a parancsnoki és keretlegényi bo­nokat a családtagoknak, akiket közben gattókba zártak vagy az auschwitzi gázkamrákba szállítot­tak, lakásaikat pedig a nyilas testvérek foglalták el. Ez volt ám a konjunktúra! Nem i terem ma párja hetedhét orszá­gon. Közben vitéz Marton Béla dacosan hordta a téglát, sokan azt mondják, hogy még a fogai is csikorogtak, amikor a tejet és tej­termékeket szállította. • A nagy nyomda vállai a tok, mint Franklin, Atheneum, Globus stb. máról-hol­napra gazdát cseréltek; a kisebb | vállalatoknál Aladárokat, stroh­­{ marínokat helyeztek el tekintélyes : fizetéssel és szabad lopással. A j bankokból, iparvállalatoktól a ] nemárja tisztviselőket elbocsáj- i tóttá k, tudatlan és gyakorlatlan I fiatalokkal pótolták, mivel az ér- I telmiségi kormánybiztosság Kul­­j csár nevű vezetője csak árjákat | tűrt meg. A többi Nagykátára ke- I rült és legtöbbjük nem is tért so- I ha vissza. De téved az, aki azt hiszi, hogy csak az árja férfiak találtak ilyen konjunktúrát. A hölgyek, főleg a kincstári hölgyek értették a. mód­ját a helyzet kiaknázásának. Fő­leg a női kalap- és divatszalono­kat részesítették előnyben. Ma­gam voltam tanúja Lónyai Re­­zsőné váci-utcai kalapszalónjában a következő párbeszédnek: — Nézze Malvinkám, amikor a férjem ma délben a minisztérium­ból hazajött, azt mondotta, hogy magukra a jövő hónap közepe tá­ján kerül sor. Gondoskodjam hát, mert ha ő elesik, itt állok havi 800 pengő ezredesi nyugdíjjal és egyéb semmi. Azt mondotta, hogy nem valószínű, hogy ki fog menni a hadműveleti területre, azt is tu- j dóm, hogy ezredesek nem nagyon esnek el. De tudja Malvinkám az ördög nem alszik. Úgy gondoltam hát, hogy én holnaptól fogva be­járok ide magához, részben azért, hogy a vezetést megtanuljam, részben pedig, hogy a hölgyeket megismerjem. így azután egy hó­nap alatt, mire a rendelet kijön, megtanulom a teendőket. Azt a 287 pengőt, amivel magának tar­tozom, majd havi 25 pengős rész­letekben egy év alatt visszafize­tem. így maga is jól jár, mert tudja, hogy ki az utódja. De most már megyek, mert délután 3 órá­ra elhívtam néhány barátnőmet, mert Róth Margit, Gergely Vilma és a Frank Irma szalonjáról is dönteni akarunk. A kisebbekkel nem törődöm. Pá Malvinkám édes, tízkor itt vagyok reggel és megkezdjük a közös munkát . . . Ha most még megemlítem a rengeteg panamát, erkölcstelen korrupciót, akkor érthetővé válik a priusz honvágya, Haller István kultuszminiszter az iskolák tűzi­fájával panamázott. Csáky hon­védelmi miniszter a bakák részére lószőrmatracot akart a kaszár­nyába rendelni, Bajor - Bájer tá­bornok Újvidékről az egymilliós hadisarcon kívül 45 szép brilliánst hozott haza . . . Dé nemcsak -a nyilas, hanem a náci koreszme is soha nem léte­zett konjunktúra volt. Nézzük csak, hogy mit ir erre vonatkozó­an Eisenhower tábornagy a “Ke­­resztesháboru Európában” cimü könyvében. Szóról-szóra idézem: “1944 április 12-én Patton tá­bornoknál voltam, amikor ő jelen­tést kapott, hogy csapatai egy só­bánya mélyén a nácik által elrej­tett hatalmas kincsesraktárt fe­deztek fel. A bányában — ahova mi is leszálltunk, — óriási meny­­nyiségü német papírpénzt talál­tunk. Az egyik alagutban renge­teg műtárgy és kép is volt, ezek nagyrészt már becsomagolva. A bánya másik részén aranyhegy volt felhalmozva, a legnagyobb része rudakban. Ugyancsak tö­mérdek aranypénz volt különböző országokból felhalmozva, köztük sokmillió értékű északamerikai aranypénz. Szakértőink 250 millió dollárra becsülték ezt az arany­­mennyiséget. Rengeteg ládában, bőröndben nagyon sok arany és egyéb ékszerek voltak, amelyeket kifosztott családoktól loptak el. Ezek az ékszerek mar össze voltak törve-lapitva, hogy minél kisebb helyet foglaljanak, el, gondolván, hogy el tudják vinni, mielőtt mi elfoglaljuk a községet.” Na mit szól ehez a priusz? Ugye, hogy ez nem antibolsevizmus, ha­nem rózsasándorizmus volt? El­képzelhetetlen konjunktúra a vil­lámgyors meggazdagodáshoz, rab­lógyilkosság a gyors vagyonszer­zéshez. A fő-föideológuso.k: Szá­­lasi-Szálosján, az eszceigos, Milo­­tay, a selymes, Oláh, a 121 kiló élősúly. Ha még megemlítem, hogy hoz­zátartozott a kurzus mérhetetlen korrupciójához a frankhamisítás is, akkor sok mindent, de nem mindent soroltam el, aminek a demokraták által elgondolt Uj. Magyarországon előfordulnia töb­bé nem szabad! Ma este 8-kor egyébként össze­ülünk, hogy mint polgári (nem tábornoki) becsületbiróság meg­tárgyaljuk Zakó tábornok becsü­letügyét, aki egy idegen hatalom hírszolgálatának ajánlotta fel a szolgálatait és e hírszerzés céljai­ra magyar menekülteket tobor­zott. Előadó: egy ismert közíró. Végezetül pedig elénekeljük leg­újabb priusznótánkat, hogy: "Leveleket, üzenetet" van úgy. hogj' már sose várunk, Vannak utcák, vannak házak, hová többé sose járunk.” Főszerkesztő urnák őszinte nagy­rabecsüléssel, kész hive: (TELJES NÉV ÉS LAKCÍM) Montreal, 1953. október 2 ||Town Hall: okt. 16, péntek este 8:30-kor< FELIX C. GERSTMAN PREZENTÁLASÁBAN: LEHÁR FERENC - emlékest A nemzetközi sztárok mellett főszerepekben: ILONA MASSEY M I K LÓS G A F N I és ragyogó SZTÁR-EGYÜTTES! Az ünnepi est műsorának fénypontja: FRASQU1TA” -koncert-variációjának első amerikaií előadása és számos népszerű Lehár-egyveleg! V> Jegyek (adóval): $3.60, 3.00, 2.40, 1.80; (páholy $4.801 árban * ’kaphatók, telefonon vagy levélben rendelhetők Felix G. Gestmanjj irodájában, 140 West 42nd Street, LO 6990 vagy a Town Hall jegy-J pénztáránál, 123 West 43rd Street l* BÁNÁT GÁBOR hegedűművész hangversenye ARTUR BALSAM zongorakiséretéve) október 23~án, pénteken este 8:30-kov a TOWN HALL-ban. Pergolesi, Bach, Brahms, Gunther Schuller (először!) Debussy. Bartók, Paganini-Kreisler­­müvei a műsoron. Jegyek: $3.00, 2 40, 1.80, 1.20; pénztárnál. VEGYEN U. S. BON DOT! f

Next

/
Oldalképek
Tartalom