Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-01-24 / 4. szám
JANUARY 24. 1953 AZ EMBER 3-ik oldal Szégyen, gyalázat! A hírhedt Marschalkó könyve szerint a Szovjet és Amerika közt nincs külömbség: ott akasztó fa, itt éhhalál vár a keresztényekre! Az egész tisztességes magyar emigráció a legnagyobb felháborodással fogadta lapunk multheti tudósítását Marschalkó Lajosnak, a nyilaskeresztes alvilág hirhedt sajtó kalózának gyalázkodásáról Amerika ellen. A legjobban az a levélíró fejezte ki a közvélemény Ítéletét ebben az ügyben, aki többek között ezt irta szerkesztőségünkhöz címzett levelében: “Marschalkó a hazai bolsevistákkal vetekszik az Amerika elleni féktelen gyűlöletében. Ma már tisztán látszik, hogy nincs különbség köztük. Rákosi Mátyásnak ma legjobb cinkosa Marschalkó és a mögötte álló nyilaskeresztes csőcselék . . A förtelmes sajtóbandita becstelen tevékenységére most újabb bizonyítékkal szolgálunk. Argentínában, a külföldre szökött nyilasok egyik főfészkében a napokban jelent meg Marschalkó könyve, amelyben természetesen bő helyet kap Amerika is. Habzószáju, véres uszítás vonul végig ezzel kapcsolatban a könyvön. Ugyanakkor az antiszemita izgatásnak olyan elvetemült vadsága jellemzi a könyvet, hogy ezzel Marschalkó minden eddigi galádságán túltett. Mint ismeretes, Marschalkó hamis adatokkal becsempészte magát néhány évvel ezelőtt Amerikáiba, de a hatóságok fülöncsipték, Ellis Island-ra vitték, majd a szabályszerű bírósági eljárás után el kellett hagynia Amerikát. .Ezzel a törvényes eljárással kapcsolatban a könyv ezeket mondja: “ az ellis-islandi óriási csarnokban egy gyapjashaju fiatalember végigmér bennünket. Szamuelli Tibor nézhette, vagy Péter-Auspitz Gábor méregetheti ezzel a zöld szemmel a prédát. Mr. William Fleygelmann a többi Flygelmanokkal, a Katz Dáviddal, a Danielsohnnal együtt inspektor. Most ii határozza meg, hogy kinek van joga, hogy Amerikába betegye a lábát.” Szóval nem a törvény határozza meg, amely a bevándorlásnál adott hamis adatokat és az adatok valóságára letett hamis esküt jogszerűen bünteti. Marschalkó szerint ezt néhány zsidó fiatalember határozza meg. De gyerünk tovább: Marschalkó a Hudson felől fujdogáló szélben Gömbös Gyula tulvilági hangját hallja. Azt mondja ez a hang: “Mi mindent csak félig csináltunk!” . S ehez Marschalkó hozzáteszi a maga hangján, igy: “Nem fojtottuk meg a vörös hydrát, nem tömtük be a Contiutca, Dob -utca, Erzsébetvárosi Kaszinó barlangjait, a Peyerek torkát, futni hagytuk a Kéri Pálokat. Igen, mi mindent csak félig csináltunk.” Tetszik ezt érteni? Marschalkó azon siránkozik, hogy nem irtották ki teljesen a zsidókat, neki nem volt elég a 600,000 magyarországi zsidó áldozat, ő most lázong, hogy az Erzsébetvárosi Kaszinó elleni pokolgépes merényletnél csak néhány ártatlan zsidó halt meg... Közben a zsidók mellett Amerika is megkapja a magáét ebben a fejezetben. Azt írja Marschalkó: “Magyarországon, ha megmondod az igazat, elvisz az ÁVO. Itt, ha hazudnak rólad, nem tudod cáfolni, ha nincs tízezer dollárod a bírói költségre. Ott a terror dirigálja a sajtót, itt a pénz. Televízió, rádió, sajtó ugyanaban a kézben van, mint túl a vasfüggönyön. És mindkét sajtó azt mondja a tömegnek: ne láss! Ne legyen alkalmad meglátni ugyanazt a világhatalmat, amely a Kreml és a Wall Street falai között ül. Szabadság? Próbálj egy hangos szót kimondani a Lehmannok, a Morgenthauk ellen, vagy odaát a Kaganovicsok ellen. Odaát akasztófa, itt éhhalál, kiűzetés, egzisztencia - megvonás jár érte . . .” Marschalkó szerint tehát Amerikában, a szabadság és demokrácia istenáldotta földjén ugyanaz a helyzet, mint a Szovjetunióban, vagy a bolseviki csatlósországokban. Csak nüansz-különbség van: ott akasztófa, itt éhhaláli És igy megy ez tovább, oldalakon keresztül. A vezérmotivum mindvégig Amerika gyalázása és a pogromért lihegő antiszemitizmus. Ez utóbbival kapcsolatban még egy passzus: “New Yorkban három és félmillióan élnek azok közül, akik J Oroszország gettóiból hozták a világuralmi fanatizmust, akik Szamuelli terrorcsapatának tagjai voltak, akik ott nyüzsögtek, mikor kiirtották a cári családot és akik pénzt adtak Trockij hatalomátvételéhez. Egy gigászi Terézváros és monsti'uózus Király-utca ez, kaftánok nélkül és rókaprémes kalapok {nélkül, de lehetetlen szabadulni attól az érzéstől, hogy mint a lodzi, varsói, budapesti sikátorokból, egyszer innen is előlépnek ugyanazok az arcok: a Jagodák, a Kun Bélák, a Kaganovicsok, a Szamuellik . . .” Marschalkó könyvét a nyilas lapok természetesen nagy hozsannázással fogadták. Eltekintve azonban az emigráció szégyenét jelentő kis, de annál aljasabb töredéktől, ! a külföldi magyarság döntő többsége a legnagyobb megvetéssel és a bemocskolt papírnak kijáró undorral utasítja el magától ezt a förtelmes nyomtatványt. HORTHY ITR-IK A német könyvpiacon nemrég egy könyv jelent meg “Ein Leben für Ungarn” cimrnel. Szerzője Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója. Az ilyen emlékiratok szerzője rendszerint nem tesz egyebet, mint magát és politikáját iparkodik az utókor előtt igazolni. Hogy ennek érdekében nem ragaszkodik a tényékhez, azt hasonló müveknél volt alkalmunk tapasztalni. A könyvből most a Münchenben megjelenő “Hungária” c. jobboldali lap részleteket közöl. Ezek a részletek pontosan igazolják fenti tételünket: Horthy percenként azt magyarázza, hogy ő milyen jól végezte dolgát és senki emberfia okosabbat n e m tehetett volna, mint amit ő cselekedett. Kár lenne a vitáért, mert egyrészt Horthyt aligha tudna bárki is meggyőzni, másrészt a történelem elfogulatlan Ítéletet mond majd mindarról, amit Horthy tett és amit termi — elmulasztott. Nem foglalkozunk részletesen ezzel az önigazolási müvei, csupán két tételét iktatjuk ide, hogy olvasóink lássák: hogyan gondolkodik. hol tart ma is az a Horthy, aki a sors kegyetlen játéka folytán negyedszázadon át gyakorolta Magyarországon az államfői jogokat. Horthy azt írja: “tiszta esztelenség” lett volna szembeszállni Hitlerrel és vállalni egy kilátástalan harcot, mert “egy magánember követhet el öngyilkosságot, egy nép azonban nem." Szerinte Magyarország háború alatti politikája helyes volt és lényegileg nem lehetett mást tenni. “Egyetlen értei-, mes ember sem vonhatja kétségbe, hogy sorsunk mindenképen ugyanaz lett volna. A lengyelek és csehek ma ugyanott vannak, ahol a magyarok, románok és bolgárok.” Ezt írja Horthy, aki szerint tehát egyremegy, hogy valaki Hitlerrel vagy Hitler ellen harcolt-e? Nem hisszük, hogy akad a világon egy iskolásgyerek is, aki ne tudná, hogy m i t jelent egy háború végén a győztes vagy a legyőzött szövetségesének lenni és aki ne tudná, hogy ha Magyarország szembeszállt volna Hitlerrel, a küzdelmet persze ideiglenesen elvesztette volna, de a háború után nem kellett volna békeszerződést aláírnia, amely 300 millió dollár fizetésére kötelezte és területi igényei is kielégítést kaptak volna. Ha Horthy nem látja a Hitler elleni vagy melletti harc erkölcsi oldalát, legalább azt vegye tudomásul, hogy' a Hitler elleni küzdelem esetén Magyarország nem került volna orosz megszállás alá, a bolsik nem fosztogattak volna szerte az országban, asszonyait, leányait az orosz katonák nem becstelenitették volna meg és Kopasz Mátyás nem vonult volna be Budapestre Vorosilov térdkalácsa alá bújva. Az lehet, hogy egy kommunista puccs — mint Prágában — Budapesten is hatalomra juttatta volna a bolsikat és ma ugyancsak Rab-Magyarország felé szállna sóhajunk, de Magyarország tagja lenne az UN-nek és a mai rabságból való felszabadulása után a nyugati hatalmak egyik szövetségesüket üdvözölnék a Duna partján. Aki csak a mának politizál s nem kutatja a holnapot« annak országlása csak odavezethetett, ahová Magyarország jutott. Horthy könyvének egy más helyén a következőket Írja: “A magyar kormány, hogy a német követeléseknek elébe vágjon, egy úgynevezett zsidótörvényt készitett elő, amely az izraelita állampolgárok jogainak formai korlátozása mellett lényegileg védelmet volt hivatva biztosítani számunkra.” Mekkora cinizmus! Akit tehát az első zsidótörvény alapján állásából kirúgtak, vagyonából kifordítottak, kenyerétől megfosztottak, másodosztályú állampolgárrá süllyesztettek, az vegye tudomásul — ha ugyan Hitler valamelyik gázkamrájában el nem pusztult, — hogy Horthy csak “formailag” korlátozta kenyérkeresetében és jogaiban, valójában azonban “védelmet biztosított számára.” A második zsidótörvényről Horthy ezt Írja: “Imrédy decemberben anélkül, hogy nekem előzetesen a tervezetet bemutatta volna, egy második új zsidótörvényt terjesztett elő.” Horthy ezzel a z t akarja mondani, hogy' Imrédy' az ő megkerülésével terjesztette a parlament elé a második zsidótörvény javaslatát. E sorok Írója résztvevője volt az első világháború utáni magyar politikai életnek és igy pontosan tudja a törvényjavaslatok születésének módját. Egy szakminiszter vagy miniszterelnök által készitett törvényjavaslat először a minisztertanács elé került és ennek beleegyezése után a kormányzó asztalára. Csak ha a kormányzó a javaslathoz hozzájárult, terjesztette az illetékes miniszter a javaslatot a Ház elé. Imrédy aligha merte volna megtenni, hogy megkerülje a kormányzót, akinek kegyeit szinte visszataszítóan kereste, de kormányának tagjai sem egyeztek volna bele a kormányzó megkerülésébe. Ám ha ez megtörtént volna. Horthynak joga, sőt kötelessége lett volna Imrédyt azonnal elbocsátania, az uj miniszterelnököt pedig utasítania, hogy a törvényjavaslatot vonja vissza. És ha mindezt nem tette Horthy', az utolsó percben módja lett volna a törvény kihirdetéséhez szükséges aláirását megtagadnia. Eggiket sem tette! A történelem Ítélkezik majd Horthy Miklós tettei fölött. Ez az itéiet tárgyilagos és elfogulatlan lesz és dajkamesékkel aligha lehet befolyásolni! His+oricus ★ Historicus lenti ismertetéséhez és állásfoglalásához még az alábbi információkat fűzhetjük hozzá a Horthy-könyvvel kapcsolatban: . Horthy a könyvét németül irta meg, miután németül jobban beszél és ir, mint magyarul. A könyvet most fordítja magyarra a Svájcban élő Zsitvay Tibor. Horthy a fordítás beérkező részeit nyomban továbbítja “gróf” Széchenyi Endre volt főispánhoz Buenos Airesbe, aki a könyv magyarnyelvű kiadására és terjesztésére megbízást kapott Horthytól. Historicus a fenti kommentárban a demokratikus közvélemény kritikájának adott hangot és az természetesen fedi “Az Ember” álláspontját is. A mi tartózkodó, nagyrészt elutasító állásfoglalásunkkal egyidőben az emigráció nyilasai is hallatják hangjukat és | nagyon jellemzően heves és acsarkodó támadással rontanak neki Horthy könyvének az 1944-es eseményekei kapcsolatos rész miatt, ahol Horthy a háborúból való kilépési akciót és a nyilasok gyalázatos, hazaáruló hatalomátvételét mondja el. A könyvnek ebben a részében a volt kormányzó a nyilasok becstelen magatartásával kapcsolatban sok olyan történelmi tényt ir meg. amelyet a demokratikus közvélemény s az annak hangot adó “Az Ember” ismételten ; lerögzített — de amelynek hangoztatására a nyilaskeresztes al[ világ a tőle megszokott recept szej rint azonnal a “bolsevista propaganda” vádját ordította. Vájjon most majd Horthy Miklóst is bolsevista propagandistának kiáltják ki, mert megírta 1944 október lőnek gyalázatát? . . . Produced, by the Qreat Hungarian • GABRIEL PASCAL • A Great Play TEN TIMES GREATER On The Screen! Bigger in spectacle, laughs, romance, drama—as you’re swept away by the pagan excitement of Rome’s mightiest days! starring ^4 JEAN SIMMONS-VICTOR MATURE ROBERT NEWTON’MAURICE EVANS and ALAN YOUNG as Androcles PRODUCED BY GABRIEL PASCAt NOW • CAPITOL B'way & 51st St. %
