Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-09-26 / 35. szám
SEPTEMBER 26, 1953 AZ EMBER 3-ik oldaf Nem vissza, de tovább előre! Irta: CZIPÓ LÁSZLÓ földmunkás, a Magyar Nemzeti Bizottmány tagja A szabad Magyarország meginduló földbirtokpolitikája első ténykedésének kell lennie, hogy az addig megvalósuló szovhozok és kolhozok állapotából kiemelje parasztságunkat s a 600/1945 F.M. számú rendelet végrehajtásával szerzett tulajdonjogoknak érvényt szerezzen! A jogos tulajdonosoknak földjeit, épületeit, felszereléseit, állatait stb., stb. adja viszsza minden olyan helységben, ahol maga az agrár-népesség megkívánja, megköveteli! Azokban a helységekben, ahol továbbra is társas - gazdálkodást tartanak szükségesnek, fenn kell tartani az úgynevezett Termelő Szövetkezeteket, ha azok minden kényszerítő eszközt leráznak magukról a ki- és belépés tekintetében is. Természetesen ezeknél is érvényt kell szerezni a magántulajdon elvének. Az egyénileg gazdálkodni kívánó földbirtokosok birtokbahelyezésénél felmerül a kérdés: egy uj földreform alapján, de az 1945-ös földreform által szerzett és kialakult jogok fenttartása mellett helyeztcssenek-e birtokba, vagy pedig egy teljesen uj földreformtörvényt alkossunk meg és ennek alapján hajtsuk végre azt az u,i földreformot, amely már tagosítással lenne összekötve? Mindkét ut járható útnak látszik. azonban igen-igen sok veszélyt rejt magában! S ezenkívül az 1945-ös földreform által bekövetkezett jogállapot örököseinek birtokbahelyezése igen hosszú lefolyású lenne, ami bizonyos kétségeket támasztana az agrárnépességben az uj földreformmal kapcsolatban. Minden előrelátható veszélyt el kell kerülnünk. Éppen ezért,' de a termelés gyors megindítása érdeke miatt is, legjárhatóbb útnak látszik a jogos tulajdonosok birtokbahelyezésére az, ha a földművelésügyi miniszter idevonatkozó rendeletére úgy az uj, mint a régi gazdák kihasítják saját földjeiket a szovhozok és kolhozok területeiből! Ez gyorsan és nagyobb viták nélkül keresztülvihető, hisz csaknem minden uj és régi gazda egészen bizonyosan elrejtett egy-két követ vagy karót a saját földje szélére és végébe vagy pedig anynyira megjegyezte emlékezetében a saját földje határszélét, hogy csaknem centiméter pontosságra ki tudja hasítani az ő kis földjét a szovhozbcl, illetve a kolhozból. Természetesen mindez olyan helységben, ahol az agrárnépességét a szovhozokba és kolhozok ha kényszerUették s azt le akarják bontani, hagy földjeiket visszakaphassák, egy-egy Földbirtokrendező Bizottságot válasszanak maguk közül — titkos szavazással — a földek visszajuttatásának rendezésére. Miután minden helységben akad egy-két olyan személy, aki ért a föld felméréséhez, igy a Földbirtokrendező Bizottságok egy-két hónap alatt vissza tudják adni azt a földet, amelyet a proletárdiktatúra a jogos tulajdonosoktól elrabolt. A községi Földbirtokrendező Bizottságok (az alábbiak során: K.F.B.) ügyes-bajos dolgainak felsőbbfoku intézésére meg kell alakítani minden megye székhelyén az úgynevezett Megyei Föld birtokrendező Bizottságokat (alábbiak során: M.F.B.) is a helyi K.F.B.-lc egy-egy tagjából. Az M.F.B.-k mellé meg kell a szakemberekből álló Megyei Földbirtokrendező Hivatalokat (alábbiak során: M.F.H.) is szervezni, ; amelyeknek fő feladatai lennének a K.F.B.-k által visszajuttatott | földek végleges felmérése, térképezése, a telekkönyvbe való átvitele stb., stb. E M.F.H.-k természetesen a M.F.B.-k felügyelete j alatt kell álljanak s azoknak meg- I adott iránymutatásait kell köves| sók szakmunkáik végzése közepet- I te. Az M.F.B.-k önmaguk közül válasszanak — titkos szavazással — egy-egy olyan tagot, akit az Országos Földbirtokrendező Bizottság (az alábbiak során O.F.B.) megalakítására s tagjának választanak. Az O.F.B. lenne a legfőbb földbirtokrendező szerv, amely mellé u.n. Földbirtokrendező Bíróság (F.B.) szerveztessék vitás jogi ügyek rendezésére. Az O.F.B. mellé, ugyancsak meg kell szervezni a szakmunkák elvégzésére az u.n. Országos Földbirtokrendező Hivatalt (O.F.H.i is. Úgy az F.B., mint az O.F.H. felettes szerve az Országos Földbirtokrendező Bizottság kell legyen' A K.F.B. sérelmes határozata ellen jogorvoslatnak i egyen helye a M.F.B.-hez, mig a M F.B. sérelmes határozata ellen pétiig az O. F.B.-hez, amely az F.B.-én keresztül végleges döntést hoz. Az O.F.B., illetve az F.B. határozata ellen jogorvoslatnak helye nem lehet, legfeljebb: uj kérelem az O.F.B.-nél. Úgy a K.F.B.-k, mint a M.F.B.-k, M.F.H.-k s társairól, alulról felfelé, — demokratikusan — a földművelésügyi miniszter tartozzék gondoskodni. Mint kisparaszt, én fanatikusan hiszem azt, hogy a fentebb vázoltak alapján a legrövidebb időn belül le tudjuk bostani az agrárnépességet elnyomó és kiuzsorázó kollektiv gazdasági rend nagybirtok-rendszerét: a szovhozokat és kolhozokat. így különböző veszélyek és megrázkódtatások elkerülésével a legrövidebb időn belül birtokba tudjuk helyezni a jogos földtulajdonosok százezreit anélkül, hogy azoknak érdekei csorbát szenvednének vagy a termelés megindítása nagyobbmérvü zök-. kenésekkel járna. S ott, ahol mégis előfordulnának ilyenek, kellő jogorvoslat által azokat későbbi időpontban úgyis rendezni lehet. A nagy cél a fontos. Az, hogy az 1945-48-as uj és régi gazdák aránylag nagyon gyorsan birtokba helyeztessenek és megvalósuljon az elengedhetetlenül szükséges kisbirtok-rendszer, amelyben a kisparasztság függetlenségben s szabadságban él és amely által az életet szebbé és megelégedettebbé lehet tenni nemcsak az oly sokat szenvedett kisparasztság és agrárnépesség összeségének, hanem az egész nemzetünk számára is! Állandó földreformot! »♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦^ t “............... .................. ♦ * ♦ * I» ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ‘HERZ szalámi!” X ÉS SOKSZÁZ U) CIKK! Uj, képes árjegyzékem megjelent! Írjon ózonnal érte! | : ♦ ♦ ♦ I ♦PAPRIKÁS WEISS ImporterX ♦ 1504 Second Avenue X f (a 78 és 79 St. közt. BU 8-6117 ♦ I NEW YORK 21, N. Y. ! A magyar emigráció összetételéből eredően különböző vonalak, szárnyak vannak kialakulva. A demokratikus vonal magáénak vallja az 1945-ös demokratikus kísérletet és azt vállalva, tovább kíván haladni a szociális fejlődés irányában. De nem igy a másik vonal, amely az ezeréves “úri Magyarország” restaurálásán fáradozik! Az utóbbi nem vállalja 1945-öt, annak szociális alkotásait, de annál inkább törekszik arra, hogy a felszabaduló demokratikus Magyarországot és annak szociális alkotásait részben vagy egészben megdöntse. így többek között az 1945-ös földreformot, ha nem is teljes egészében, de olyan mértékben, hogy 2.5 - 3 milliónyi agrárproletárt fejlesszenek ki! Mi, az érdekeltek: a szegénysorsu kisparasztok azt mondjuk, az idők kerekét visszafelé forgatni nem lehet, hanem haladnunk kell tovább a szociális fejlődés útvonalán! Ennek szem előtt tartása mellett ne azon törjük a fejünket, hogy az 1945-ös földreformból mennyit csináljunk vissza a volt földbirtokosok javára és mennyit vegyünk vissza az u.n. kisgazdák és gazdák birtokainak kiegészítésére s hogy 15-20, 40 vagy 50 kát. holdas birtokegység legyen-e a birtokminimum vagy pedig még ennél is nagyobb? Ez sémiképpen sem indokolt. Nem és pedig azért, mert a földreform visszacsinálásával — számításom szerint — legalább 2.5-3 milliónyi lelket érintő földhözjuttatottat taszítanának vissza a bérmunkás-állapotba, enyhén szólva: a modern rabszolgaságba, ahol elnyomhatják. kizsákmányolhatják őket s újra ott leszünk, ahol voltunk: a rabszolgaságban. Koldusszegényen éhezhetünk és fázhatunk, nyomoroghatunk továbbra is! Ez antiszociális cselekedet lenne. De gazdasági szempontból se kívánatos. Hiszen köztudomású, hogy minél nagyobb birtoktest van egyben, annál külterjesebb gazdálkodást folytatnak, amely kevesebb munkáskezet foglalkozj tat s igy kevesebb jövedelmet is biztosit a tulajdonosnak még az esetben is, ha a világpiacon nem találkoznánk az argentinai, kanadai, amerikai és ukrajnai búzatermő vidékek dömping-áruival! Tehát, úgy szociális, mint gazdasági szempontból kívánatossá válik a felszabaduló hazánkban a termelési rendszerünk átállításával a külterjes gazdálkodás felszámolása s a belterjes gazdálkodási metódusra való mielőbbi átállás, amely több munkáskezet foglalkoztatva több jövedelmet biztosit a tulajdonosnak s nemzetgazdaságunknak egyaránt! így tehát semmiképpen sem indokolt az 1945-ös földreform teljes, vagy csak részbeni visszacsinálása azért, hogy azokkal a már meglévő nagyobb birtokegységeket még nagyobbá tegyük, még akkor sem, ha azok szakítani kívánnak a külterjes gazdálkodással s át kívánnak térni a több munkáskezet foglalkoztató és több jövedelmet nyújtó belterjes gazdálkodásra, mert ugyanezeket az 1945-ös föld. hözjuttatottak is megtehetik és a sajátjukban dolgozva függetlenek és szabadok maradnak és a kisbirtokot fejlesztve nemcsak hogy emberhez méltóan megélhetnek, hanem jövedelmező gazdálkodást is folytathatnak! S azok esetében pedig, akik az 1945-ös földreform során jogosultak voltak ugyan a földhöz, de valamilyen oknál fogva ahhoz nem juthattak, vagy azoknál, akiknek törpebirtoka a belterjes gazdálkodásra való átállással sem tehető életképessé és jövedelmezővé, azoknál az állam, illetve a nemzetgazdaság gyámolitó kezének kell segítségül sietnie. Erre pedig legcélszerűbb az állandó földreform! Tudom, itt mutatkozik ki legjobban a magamfajta kisparasztok és az ellenségeink földbirtokpclitikai elgondolásai közötti éles ellentét. Mig ellenségeink az 1945- ös földreform visszacsinálásán fáradoznak, mi — tovább menve a haladás utján — állandó földreformot követelünk a felszabaduló Magyarországon! Szerintem, de az elfogulatlan gazdasági szakemberek és közgazdászok szerint is óriási mértékben tudjuk mindenkor kiegészíteni az életképtelennek látszó mezőgazdasági kisüzemeinket egy megvalósításra váró állandó földreformon keresztül! E gondolat mellett nem most kezdek kardoskodni, mert ennek szükségességét az 1945-ös földreform után és a bolsevista Tszcs.-ék létesítése előtt is hangoztattam a hivatalos megbeszéléseken, tanácskozásokon. E kisparaszti törekvés akkor elbukott egyszerűen azért, mert a mindjobban erősbödő kommunista hatalmi törekvésnek nem az életképes kisbirtokrendszer kialakulása illett bele földbirtokpolitikájába, hanem a szovhozokon és kolhozokon keresztül a teljes kollektiv gazdasági rend mielőbbi megvalósitása. Milyen legyen és milyen célt szolgáljon az állandó földreform? Olyan állandó földreformot gondolok, amely biztosítja a szociális irányba való haladásunkat, felemelkedésünket és megerősödésünket egyaránt. Az állandó földreformmal tudjuk csak időrőlidőre a nincstelen igénylőket földhözjuttatni és megteremteni egyegy helységben az életképtelennek látszó 2-3-4 kát. holdon aluli, szükségképpen azon felüli földtulajdonosok törpe- és kisbirtokainak életképessé, majd pedig jövedelmezővé tételén túl a szabadabb, a függetlenebb és emberhez méltó kisparaszti életformát is! Az állandó földreform kötelessége lenne az, hogy azon helységekben, ahol az állandó földreform rendelkezésére állanak kisebb-nágyobb területű földek vagy birtoktestek, ott a legéletképtelenebb törpebirtokos, illetve törpe- és kisbirtokosok között birtokkiegészités címén földhözjuttatást hajtanánk végre! Ilyen formán meg tudnánk teremteni azt a lehetőséget, hogy az életképtelen és tőkeszegény mezőgazdasági kisüzemeink k i e g é szülhessenek, megerősödve életképessé és jövedelmezővé is váljanak! Az ilyen elgondolás mindanynyiunkban felveti azt a kérdést, hogy egy megvalósitandó állandó földreformhoz honnan vesszük a földet? Elsősorban is az állami tulajdonban lévő erdőgazdaságoknak kell számításba jönniök! Továbbá: az 1945-ös földreform által keletkezett tartalékföldek is felhasználásra kell, hogy kerüljenek. Ezenkívül: a szabad Magyarországon törvényszerű intézkedésnek kell történnie az eladások minden kötöttség alóli feloldására, de ugyanakkor a vételeknél elővásárlási jogokat kell biztosítanunk az állandó földreform céljaira! Bár a földhözjuttatott néhányhcldas kisparasztok földjének köj töttség alóli feloldása bizonyos veszélyeket rejt magában (ugyanis elősegitője lehet egy uj elproletárosodási folyamat megindításának), mégis hive vagyok ezeknél is a kötöttség alóli feloldásnak, hogy a szabad eladások révére egyrészt lehetőséget adjunk uj vállalkozások meg valósítására, másrészt pedig ezáltal egy bizonyos szelektálódásnak adnánk teret. Azok esetében, akik számárai terhes a föld, megválhatnak attól éppen azok javára, akiknek a föld jelent mindent, de sajnos, még nincs elegendő belőle. A földvételi kötöttség ellentétben áll ugyan a szabadságjogokkal, de mégis meg kell valósításiunk a nagy horderejű gazdasági és szociális célokat szolgáló állandó földreform érdekében. Szerintem ezzel és csakis ezzel tudjuk kiküszöbölni a magyar mezőgazdasági életből az “aki bírja, niarja”-elvet, amelyből rendszerint a. tőke-erős szokott kikerülni győztesen s amely kerékkötője volt mindenkor á szegénysorsu kísparasztság gazdasági megerősödésének. Szerintem, a tőkeerős gazdaságok fejlődési irányának semmiképpen sem szabad a holdak számának szaporításában megnyilvánulnia, hanem a talaj-erő fokozásán át a modern és tőkeerős gazdaságok kifejlődése irányában kell haladnia, hiszen egy tőkeerős modern kisgazdaság jövedelmez annyit, mint egy régimódian kezelt, de holdakban nagyobb gaz-* daság! i Akár mezőgazdaságunk, vagy; éppen nemzetgazdaságunk szemszögéből vizsgáljuk a modern és | tőkeerős kisgazdaságok kifejlődésének kérdését, mindenképen arra a meggyőződésre jutunk, hogy* az ilyen kisbirtokos állapotba vaj ló haladás elsőrendű szükségesség I a kisbirtokrendszerü szabad Ma — [ gyarország számára! Ugyanakkor! Háztulajdonosok! Ismert, jóhirnevü és szakismerettel biró magyar Real Estate - cég vállalja HAZAI kezelését százalékos jutalék ellenében. Teljes garanciát nyújtunk! MU 7-8348 telefónszámon. Mrs. Herbsts 1437 Third Ave., N.Y.C., Tel. BUtterfield 8-0660 Valódi, hazai iegeskávé! \ legfinomabb készítésű rétesek* sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u. 5-től 7-ig Mrs. HERBST rádióóráját: WLIB állomás: 1190 ke. Ruhacsomagjait Lakásáról Elhozatjuk Fertőtlenítjük Postázzuk Megadott címre Feladjuk Feladóvevényt Elküldjük Központi iroda 4124 Avenue D BROOKLYN 3, N. Y. BUtte.rfield ’i-'MUS U.S.A. KÉRJEN ISMERTETŐT. MAGYARORSZÁG Szállításra kész Használt és uj ruhák Tipuscsomagok Azonnali szállításra Megrendelhetők $15- $20 - 825 árban Minden költség, portó Fertőtlenítéssel együtt EASTERN PARCEL CO. Yorkvillei iroda DR. CHARLES FOELDY 205 E. X.» St. N.Y.C. Room 204 TRafaljar 9-5339
