Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-09-05 / 32. szám
El TÖRTÉNIK MAGYARORSZÁGON AZ ARLBBERG-EXPRESS MOTOZÁSA Az “Arlberg-express” az egyetlen Nyugat és Kelet között közlekedő európai vonat. Ezt a nemzetközi vonatot Hegyeshalomnál, a magyar határon többórás vizsgálatnak. vetik alá — mielőtt elhagyhatná Magyarországot. Nemcsak a magyar vámtisztviselők és a politikai rendőrség ügynökei járják végig a vonatot, hanem a rendőrség felügyelete alatt még egy külön kutató-brigádot is szerveztek azzal a feladattal, hogy a kocsik falait megvizsgálják, a képeket, tükröket és villanykörtéket leszedjék, és az üléseket alaposan megvizsgálják. Ettől a vizsgálatitól még a diplomaták hálókocsija sem mentes. A határ közelében a vonat lépcsőin fegyveres rendőrök helyezkednek el. A ‘Paradicsom” otthagyása nem gyerekjáték . . . OROSZ KÖNYVEK MAGYARORSZÁGON Az ‘‘Uj Világ” c. lapban közölt hivatalos értesités szerint 1953 első 5 hónapjában 279 oroszból fordított könyv jelent meg Magyarországon. Ebből 60 politikai, 50 szépirodalmi, 54 technikai, 27 tájékoztatási, 24 ifjúsági, 23 tudományos, 41 másfajta kiadvány. Ez a statisztika önmagában nem sokat mondana, ha nem volna köztudomású, hogy ezek a számok egy uj “rekord” felállítását jelentik. Az oroszról lefordított könyvek száma ugyanis meghaladta az eredeti magyar kiadványok számát! . . , NÖVEKEDNEK AZ IGAZOLATLAN KIMARADÁSOK A GYÁRAKBAN A budapesti “Népszava” arról ir, hogy a pénzbüntetések megszüntetése után a gyárakban nagymértékben növekedtek az igazolatlan munkáskimaradások. Néhol fennakadásra került sor a munkában, különösen azokban az üzemekben, ahol nem rendelkeznek elegendő segédmunkaerővel. A lap példaként hozza fel az egyik műszaki felszerelést gyártó üzemet, ahol az igazolatlan kimaradások júliusban 300 munkanapot tettek iki! RENDELETTEL AKARJÁK BIZTOSÍTANI AZ ÁRUK MINŐSÉGÉT Budapesten r.endeletet tettek közzé az ipari áruk minőségének megvédése érdekében. A rendelet adminisztratív utón, fenyegetésekkel akarja javitani az áruk minőségét. A rendelet célja a “Szabad Nép” szerint az, hogy “a törvény erejével biztosítsa a tennék minőségét.” A rendelet részletesen szabályozza, hogy mit kell a fogyasztóknak tenniök, ha már az üzletekben észreveszik az áru minőségének fogyatékosságait és mi a teendő, ha csak odahaza veszik észre. A rosszminőségü árut termelő munkások fizetését a rendelet értelmében csökkentik és az uj rendelet, megszegőit más formában is büntetik. r~"------------------------------------n Vegyen V. S. Bondot!-------------------—s-----------....................::............................................. ............ — ____Reentered as second class matter August 4, 1942, at the Post Office at New York, N. Y. under the Act of March 3, 1879 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 East 79ST.. NEW YORK, 21, N. Y. Phone: BUtterfleld 8-6168 VOL. XXVII _ No. 32 NEW YORK, N. Y., SEPTEMBER 5, 1953 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT it világpolitika problémái Három demokratikus politikus beszámol “Az Ember** hasábjain a történelem most jelentkező nagy lehetőségeiről Sztálin halálával fordulóponthoz érkezett el a világpolitika. Megindul-e valamilyen folyamat a Szovjetunióban s ha igen, mit remélhet ettől a szabad világ; közeledik-e a leigázott népek felszabadulásának felemelő pillanata; kisüt-e a szabadság áldó napfénye a rabságba taszított Magyarország felett; a háború, vagy a béke utján remélhető'-e az annyira várt változás; súlyos és történelmi kérdések ezek. Lapunk három demokratikus politikust — mindhárman ezidöszerint Argentínában tartózkodnak — Andaházy Kasnya Bélát, Anti Ödönt és Gordon. Ferencet szólaltatta meg a fenti kérdésekben. A volt nagykövet, a volt képviselő és a volt pénzügyminiszter válaszaiból a jelenlegi helyzet megközelítőén pontos diagnózisa bontakozik ki. A diagnózis csak megközelítőén ! pontos — de ki tud az adott helyzetben, a kétségek és remények, a válságok és kivezető utak nagy labarintusában pontos diagnózist adni? íme a három politikus válasza és véleménye a napjainkat I szorongató problémákkal kapcsolatban: ANDAHÁZY KASNYA TEKINTHETÜNK A JÖVŐBE . Sajnos sötétebbnek látszik a horizont, mint ahogy az angolok 'látják, amiben nemcsak a közmondásos “angol flegmának” van szerepe, hanem annak is, hogy állásfoglalásukat nem a világpolitikai, hanem a világpiaci helyzet szerint határozzák meg. De még sem olyan fekete a helyzet, mint ahogy a szovjet békefront magánprófétái és fizetett Ügynökei elhitetni szeretnék. Amikor az amerikaiak az orosz “szövetséges” fokozott agressziója miatt az állandó feszültség és az azzal járó bizonytalanság megszüntetése érdekében a fegyvergyártás ütemét a szükség szerint meggyorsították, megszűnt a lidércnyomás s dacára a zavaró incidenseknek, minden okunk megvan arra, hogy bizalommal tekinthessünk a jövőbe. Bár az orosz fegyverek ereje nem lebecsülhető, de a félelmetessége már a multté. Az amerikai ipari fejlettség által diktált tempót követni pedig nem olyan egyszerű, mint azt sokan hiszik. Nagy különbség, hogy egy meglévő és hatalmas ipart átállitok-e haditermelésre, vagy pedig magát az ipart teremtem-e meg. Oroszország ipara a háború óta olyan hatalmas lendületet vett, ami még a vezetők várakozását is felülmúlta. De a cári Oroszország ipari lemaradottságát, majd a forradalmak és átalakulások gazdaságilag meddő évtizedeit évek alatt pótolni lehetetlen oly mértékben, hogy versenyképes tényezőként szóba jöhessen az amerikai ipar mellett. Ha azonban még a lehetetlent is megkísérelnék s a meglévő és újonnan létesített ipart teljes egészében s kizárólag hadianyaggyártásra állítanák be, a közszükségleti cikkek gyártásának kiesésével, valamint a mezőgazdasági tér melés elhanyagolásával az amúgy is rendkívül szűkös életet : “BIZALOMMAL az állat nívójára sülyesztenék le anélkül, hogy a nagy áldozattal elért eredmény döntő tényezőként tekintetbe jöhetne. A legprimitívebb életszükségletétől megfosztott s fegyverrel fékentartott éhező néppel harcba indulni pedig legalábbis kétes értékű vállalkozás. Uj találmányok és a technika rohamos fejlődése következtében a ma tökéletesnek tartott csodák holnap már túlhaladott és elavult leltári tárgyakká válnak. A retropropulziós- és rakétamotorok idején a “Mig 15” még komoly és ütőképes fegyver, de holnap: a szuperzónikus sebességű gépek mellett már csak ócskavas. Oroszország bár a rabszolgák munkaerejével és idejével szabadon rendelkezik, de a hatalmas iramhoz nemcsak mérhetetlen pénz és anyag kell, hanem a fejlett technika gépeinek kezeléséhez magasabb képzettség és tudás. A- hol a kincseket érő fegyvercsodák ápolása és megtartása lényegesen fontosabb, mint a semmi értéket nem jelentő emberi élet, hiába gyártják szériában és futószalagon a csodát korlátlan mennyiségben, ha az azokhoz szükséges műveltebb kiszolgáló személyzet pótlása korlátolt. Most kezdenek rádöbbenni, hogy a magasabb értelmiség, a müveit középosztály kiirtása pillanatnyilag kedvezhetett a kommunista vezetőknek, de végzetesen hiányzik a hóditó orosz imperializmusnak. Az üzbég kecskepásztorból átképzéssel könnyebb politrukot nevelni, mint felhők között járó Ikaruszt. Keserű tapasztalatok árán rájöttek, hogy laboratóriumokba a rajzasztalok fölé szabadon gondolkodó individualista észlényekre volna szükség s nem pártszellemben idomított államosított agyakra. Az atomtitkok és a különböző találmányok ügyes megszerzése, méltányolt kvalitások lehetnek Bagdadban, de a fegyverkezés versenyében csak kényszerű védekezés a másik szellemi fölényével szemben, ami már maga is beismerése a lemaradottságnak. A fegyverkezés versenye már az indulás pillanatában eldőlt. De nagy hiba volna azt hinni, hogy ezzel u veszély elmúlt. Ellenkezőleg. A bolsevisták igazi fegyverüknek a bomlasztó képességüket, a propagandában ördögien ügyes jártasságukat és az ötödik hadoszlopot tekintik. Nélkülözhetetlen eszközük a vasfüggöny, mert még a legzseniálisabb propaganda is csak mosolyt váltana ki, ha látnák, hogy azon túl a szép szavakkal ellentétben mi a szomorú valóság. Az oroszországi helyzettel kapcsolatban egyébként még korai lenne belső változásokról beszélni, mert csak személyi változás történt és az uj diktátor likvidálta az egyik konkurrensét. Csak Sztálint temették el, de nem a sztálinizmust. Közvetlen munkatársainak félreallitása még nem jelent Irányváltoztatást, hanem Malenkov bizalmi embereinek behelyezésével csak a személyi biztonsága lett nagyobb. A békeoffenziva se uj, de nagyobb hitellel indíthatták el, mert még a “népek atyjának” halálát is taktikai célokra használták ki és a gyakorlatban szerencsétlennek bizonyult lépéseket és intézkedéseket leállíthatták vagy formailag megváltoztathatták. Az ebből eredő presztízsveszteséget a halott számlájára írtak s ezzel az utód “a simább és békülékenyebb ember” hiteltöbbletével gyarapodott. Ebből a hamis látszatból nem a nyugati államok, hanem Moszkva profitált. Amig a további kedvező fejleményeket remélték, a várakozás idejét Malenkov sem töltötte tétlenül, hanem a saját portáját szedte rendbe. Néhány nap múlva a magyar báb-miniszterelnökön keresztül a forrpontig hevített tömegek elkeseredését uj remények keltésével lecsillapította. Ezzel nemcsak időt, de átmenetileg nyugalmi helyzetet is nyert, de a valóságban az Ígéreten kívül tulajdonképpen semmi sem történt. Az eddigi történtekből változást csak az remélhet, aki nem ismeri a bolsevista metódusokat. Németország egyesítésére fognak még nagyon sok javaslatot és ellenjavaslatot tenni, de a cél az változatlan. Ha lehet megszerezni az egészet, de minden esetre megtartani a meglévőt. Élelmezés és fegyelmezés szempontjából igen komoly tehertétel Cseh. és Magyarország, de különösen Németország, ahol két eltérő életforma és életnívó mindenre rácáfol, de nem nélkülözhetik, mert kivonulásukkal hadiiparuknak igen tekintélyes hányadáról kellene lemondani. A gyárak leszerelésével pedig a képzettebb munkásság nélkül nem sokat érnének. Vájjon milyen kihatások vannak Franciaországban? Nehéz eldönteni: Thorez vagy De Gaulle dolgozik-e jobban Moszkvának? Parisban julius 14-én a kommunisták a lerombolt Bastille falait vérrel tatarozták s a gazdasági sztrájkok mesterséges felszitása és politikai síkra való tolása sem a békülékenység jele. Olaszországban Togliati lázas aktivitása sem a megenyhült légkört bizonyítja. Moszkva Magyarországnak szánta azt a szerepet, hogy a Vasfüggöny mögött felgyülemlett elkeseredett kétségbeesést a “remény” felkeltésével levezesse. Az uj Dobinak ez az egyetlen feladata 9 ezzel körülbelül be is fejezte szerepét. A beszédéből azonban messzebbmenő következtetést levonni csalódás nélkül nem lehet. De a félreértések elkerülésére a háttérben mozgó helyi diktátor betekintést engedett a szinfalak mögé. Az olyan rendszerben, ahol a jegyző az uralkodó és az államfő az Anonymus, ott a szavaknak is más az értéke. Ha az érdekek úgy kívánják, az uj Dobival együtt tűnik el az Ígéret is. Nemcsak, hogy nem szüntették meg az internálótáborokat, hanem még azokat sem engedték szabadon, akik régen kitöltötték büntetésüket. Ha néhány póstazsákot útjára engednek, vagy 1-2 napra távozást engedélyeznek a- kényszerhelyre kijelöltnek, az még nem jelenti a terror enyhülését, hanem csak a felesleges feszültség levezetését. Ma még érdemben változásról beszélni nem lehet. A darab és a szerző a régi, csak a szereposztás uj. Magyarország háború nélküli felszabadulása mindezek ellenére . igenis elképzelhető, nemcsak azért, mert az emberi civilizáció szempontjából ez volna az észszerű, hanem azért, mert a szembenálló két ellenfél nem területekért, de a maga világnézetének az igazáért harcol és az igazi győzelem az, ha nem a fegyverek erején, hanem a népek szabadságszeretetén törik meg az erőszak. A mindenütt más álarcban jelentkező s a reakcióból és a múlt mulasztásaiból élősködő hétfejü sárkányt nem a néhai mesebeli királyfi, sem a gyönyörűséges és & / T i