Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-08-01 / 31. szám
64k oldal AZ EMBER AUGUST 1, 1953 lyiimk, a magyar föld birtoklási joga nemcsak a függetlenség és szabadság állapotát van hivatva biztosítani a kisparasztsag számára, hanem elsődlegesen ez az ut vezet el bennünket a társadalmi és kulturális előrehaladáshoz, valamint a politikai és gazdasági megerősödéshez is! A földtulajdonnal rendelkező kisparasztságnak a saját jában doigczva megvan a függetlenségi állapota, az önrendelkezési s kezdeményezési joga s a szabad életformája! Az állammal szemben ierőjja adóját és nem parancsol néki senki. Saját földjén dolgozva automatikusan emelkedik társadalmában, mert megszűnt a bérmunkás - állapotban sinylődótengődö, lenézett és kigunyolt, megrugdosható és kizsákmányolható cseléd, sommás és napszámos lenni. Ha dolgozik és veritékezik .magának teszi azt, önmaga teszi zsebre hasznát s nem pedig a bérmunkáson örökké nyerészkedni akaró munkaadó. így lehetőségűnk nyílik a több jövedelemre, amelyből telik a műveltségűnk fejlesztésére is. A földtulajdonjoggal biró kisparasztság politikai téren is független és szabad akar lenni, amikor választások alkalmával félelem-mentesen járulhat a szavazóurnák elé s bátran szavazhat bárkire. Bele akar szólni a saját és nemzete sorsának irányításába, s nem; akarja, hogy tovább is mellette álljon István herceg, János gróf és Antal báró és a sok kizsákmányoló munkaadó, figyelmeztetve a cseléd Jóskát, a sommás Jánost és a napszámos Pistát arra: hallod-e hé, ideszavazz, mert külömben nem kellessz többé cselédnek, sommásnak, de mégesak napszámosnak és aratónak sem s éhen halhatsz a családoddal együtt! . . . A fentiekből világosan megállapíthatja mindenki azt, hogy a szegénysorsu kisparasztság számára az 1945-ös földreform által juttatott föld tulajdonjogának visszaállítása, birtoklása és megművelése nem csupán munkaterületet biztosit, — hiszen dolgozni a máséban is lehetne éppen eleget! — hanem ennél sokkal többet, amint előbb röviden már vázoltam, úgyszólván mindent, de mindlent! Arró lnem is kell szólni, hogy mennyivel nagyobb a kisbirtokos ember- és állateltartó képessége, mint a nagybirtoké. Éppen ezért: felemeljük tillakozo kisparaszti szavunkat minden olv fütduirt okpolitikai terv ellen, amely a nagybirtok, illetve az olyan birtok-testek kialakítását tűzte ki céljául, amelynek nyomán a bérmunkás-állapotból eredően a cseléd- és sommás-sorsot kívánják továbbra is állandósítani a felszabaduló Magyarországon! Tiltakozunk ellene, mert a bérmunkásállapotban élő cseléd- és sommássors a függőségi s kiszolgáltatottsági állapot mellett csak modern rabszolgaságot jelentene számunkra még az esetben is, ha a szabad Magyarország széleskörű jogokban és szociális gondoskodásban is részesítene bennünket! A mi számunkra a íöld ennél többet jelent és többet kell, hogy jelentsen a felszabadult» országban: társadalomban és kultúrában felemelkedettséget, politikai és gazdasági téren megerősödést, megelégedett jólétben élő független és szabad kisparaszti életformát! S ezt pedig csakis az 1945- ös demokratikus átalakulással végrehajtott földreformmal kialakított kisbirtokrendszer tudja biztosítani az esetben, ha a szükséges kivánalmaknak megfelelően azt tovább építjük, tovább fejlesztjük a felszabaduló demokratikus Magyarországon! Ebből következően, itt az emigrációban ma még csak óva intünk, óva figyelmeztetünk minden olyan személyt, csoportot vagy szervezetet, akik és amelyek a felszabadulás utáni agrárpolitikai kérdésekkel foglalkozva szövögetik terveiket a mezőgazdaság ujjárendezésére: csakis olyan terveket készítsenek, melyek szigorúan szem elől tartják az otthon szenve- i dö s hősiesen ellenálló kisparasztság akaratát kisugárzó jelszavakat: “Jogainkból nem alkuszunk, földeinkhez ragaszkodunk’’—mert ez formálója lesz nemcsak a jelen, hanem a jövőbeni magatartásunknak is! * * * “Törpék dáridója, Sztálin asztala alatt, a lehulló morzsákon lakmározva.” mondotta “gróf” Teleki Béla “ünnepi” beszédében az amerikai magyar YMCA-tagozat megnyitó estjén az 1945-47-es rendszert kialakító és visszahozni akaró demokraták cselekedeteiről. Ez aztán már több a soknál! Mert nézzük csak meg közelről, mit is jelent az “ünnepi beszéd” fenti kitétele? “Törpék dáridója,” — hogy értelmezi ezt a gróf ur? Ugy-e, ahogy most én elképzelem s itt leírom? Az 1945-ös magyar demokratikus átalakulás vezetői rangban és származásban törpék, mert nem hercegek, grófok és bárók és nem születtek palotákban, selyem, bársony és bíbor között s nem fürdette őket a nevelőnő tejben-vajban és mégesak dada sem szoptatta őket pólyáskorukban? Ha igy értelmezi gróf ur, akkor tökéletesen igaza van! Vagy úgy értelmezi-e gróf ur, hogy kultúrában, látókörben törpék az 1945-47-es rendszert alakító és visszahozni akaró demokraták az arisztokráciával szemben? Ha igy értelmezné gróf ur — talán és egyes esetekben — igaza lehet. Azonban illene tudni a gróf urnák és a hozzá hasonló beállítottságúaknak azt, hogy a magyar népnek s köztük a 3.5 milliónyi kisparasztságnak sokkal kedvesebb az arisztokráciánál esetleg hiányosabb képzettségű paraszt vagy munkás törvényhozó és köz- j funkcionárius, mert azt a tudást, | amellyel rendelkezik, nem a nép ián Garden Restaurant-ban MAXIE FRANSKO és hires cigányzenekara muzsikál 1528 Second Avenue New York City Telefon: RE 4-9570 KIVÁLÓ KONYHA! ZETTL LAC! tulajdonos elnyomására és kizsákmányolására, hanem a nép javára és szolgálatába állította és kivánja állítani a jövőben is, az 1945-47-es demokratikus rendszer egyenes folytatásaként! Más szóval, mi kisparasztok nem sokra megyünk az olyan “nagy műveltségű” arisztokratákkal, akik a széles néprétegek érdekeit jgyeimen kivül hagyva saját érdekeik kovácsoló!! S ezért ragaszkodunk az 1945-47-es rendszert alakitó és visszahozni akaró demokratákhoz, mert az ő eszméik a mi eszméink s ez dobbantja szivünk, ezért rezdül minden idegszálunk, ezért dolgozunk, élünk és halunk! Ami pedig a “dáridó” szót illeti, hát ezen a téren aztán igaza van a gróf urnák, mert az 1945-47-es rendszert visszahozni akarók a dáridózásban igazán törpék voltak és azok ma is az arisztokráciával szemben! “Sztálin asztala alatt, a lehulló morzsákon lakmározva”? — hát ez miféle csodabogár gróf ur és hogyan értelmezi? Az 1945-47-es demokratikus rendszer alakitói között én is ott voltam, sőt az azt viszahozni akaró demokraták között is ott vagyok. S ma sem, de az 1945-47-es időkben sem láttam otthon semmiféle Sztalin-asztalt és igy nem is lehettünk “Sztálin asztala alatt,” még kevésbé lakmározhattunk a lehulló morzsákon. S ha pedig ez alatt azt értené, hogy a j vörös haderő jelenlétében adatott j meg 1945-ben végre-valahára népünknek a demokratikus átalakulás, az általános, egyenlő és titkos választójog, amelynek alapján 1945-ben ezer év óta először szavazhattunk félelem- és terrormentesen, választhattunk tiszta választáson a felszabadult népet igazán szolgálni akaró demokratikus parlamenti tagokat s a nép, önmaga által, önmaga közül választott vezetőséggel kezébe vehette sorsának vezetését s irányítását s ezáltal szabadon formálhatta demokratikus jobb jövőjét; továbbá, hogy ekkor érhettük meg a földreformot, — amelynek keretében három milliónyi nincstelen agrárproletár emelkedett ki a modern rabszolgaságot jelentő cseléd- és sornmás-sorsból s jutott el a független és szabad kisparaszti életformát jelentő kisbirtokos állapotba és hogy ekkor kaptuk meg a sajtó- és szólás- és egyesülési szabadságot, s azt, hogy ha egy munkás vagy paraszt bemdht valamelyik hivatalba, nem kellett többé térdeiben remegve állania a tisztviselő előtt, mert egyenrangúak lettek; s hogy az általános iskola tantárgyainak díjmentes tanításával hatalmas segítséget kaptunk az alsóbb néprétegek kulturális fejlődéséhez, amit csak még jobban elősegítettek a közművelődési tanfolyamok és a népfőiskolák — nos kedves gróf ur, ha Ön ezeket értelmezi a “Sztálin asztala alatt, a morzsákon lakmározva” szavak alatt, akkor akár tetszik, akár nem, mégis azt kell mondanom, hogy a “lehulló morzsákat” hálásan felszedtük, megettük és egészségesen emésztjük olyannyira, hogy a további étvágyunk is megjött és a felszabaduló demokratikus Magyarországon a magunkfajta kisparasztok már nem is elégszünk meg a más asztaláról lehulló morzsák lakmározásával,—mert akkor éhesek maradunk,—hanem a saját magunk megrakott asztalához akarunk'ülni, az asztalról étkezni, hogy jóllakhassunk s eltelten, megelégedetten élhessünk! Csakhogy az Ön által említett morzsák nem a Sztálin telerakott asztaláról hullottak le 1945-47- ben gróf ur, hanem az épülő ma-, gyár demokrácia félig megtérített háromlábú, billegős asztaláról! E billegős, félig megtérített asztalra , már többet rakni egyelőre nem lehetett az 1945-47-es demokratikus rendszer építőinek, mert a billegős asztal felborult volna s az egész táplálékot megette volna Sztálin és annak hűséges kutyái, s az éhes népnek nem maradt volna semmi. Az igaz, hogy az asztal igy is felborult, mert Sztálin ráuszította a kutyáit és az összes táplálék porbahullott. Az élelmet most eszik, most fogyasztják a vi- | lág kommunistái, mig a jobb sors- ' ra érdemes népünk mindenétől megfosztottan kegyetlenül éhezik . . . * * * Gróf ur tiltakozik? Mi is tiltakozunk! “Az Ember" junius 6-i számában híradás jelent meg arról, hogy gróf Teleki Béla volt erdélyi politikus látogatást tette a Free Europe Committee research - osztály magyar tagozatának irodájában és ott hevesen tiltakozott az ellen, hogy a szokásos havi kiadványaikban otthon szenvedő népünk rabszolgasági állapotát súlyosabbnak Ítélték meg a régi jobbágy-állapotnál. A gróf ur tiltakozott az összehasonlítás miatt, mondván, hogy “még ebben a formában sem lehet a jobbágyrendszert említeni, mert az nem volt olyan rossz és különbenis az törvényes állapotot jelentett . . Nos kedves gróf ur, hogy Ön a magyarországi kommunista-rendszer ellen felemeli tiltakozó szavát, az rendben van, helyén való, mi is támogatjuk ebben Önt, mert mi kisparasztok is tiltakozunk ellene .Azonban ugyanakkor a legélesebben tiltakozunk az ellen, hogy Ön gróf ur védelmére keljen s a visszaállítására törekedjék annak az “úri Magyarország” feudalista nagybirtok-rendszerének, amely a jobbágyságot s a szegénysorsu kisparasztságot egy évezreden keresztül a törvényben biztosított jogtalanságban, elnyomatásban és a legnagyobb kizsákmányoltsági állapotban tartotta! Tiltakozunk ellene, mert mi szegénysorsu kisparasztok is épolyan emberek vagyunk, mint Önök! A- mikor születtünk, önök is, mi is, mezítelenül jöttünk a világra és épen úgy meg kell halni önöknek is, mint nekünk is, a szegénysorsu kisparasztoknak! S amikor e tiltakozásunkat “Az Ember” hasábjain keresztül kifejezésre juttatjuk, kinyilatkoztatjuk azt is, hogy a születés és a halál közti élet kiegyenlitődöttebbé tételére törekszünk! Mi szegénysorsu parasztok nem akarunk senki emberfiát sem a jobbágysorsba, sem a kommunista rabszolgaságba taszítani, mert azt az elvet valljuk, hogy minden embernek joga van az emberhez méltó élethez. S aki ezt nem akarja — felőlünk születhetett fényes palotában vagy viskóban — azt mi úgy tartjuk mindenkor számon, mint a kisparasztság örök ellenségét. S ezért megmondjuk őszintén, nem fogjuk eltűrni sohasem azt, hogy amit az ember nem kíván önmagának, azt az embertársára kényszeritse, mert az rendszerint egy egészen szűk, törpe réteg diktatúráját jelentené a többséget jelentő nép érdekei felett! És ha a gróf urnák annyira tetszik a földesurak által hozott és fenttartott népelnyomó és kizsákmányoló “törvényes állapotú” jobbágy rendszer, akkor adok én Önnek két jó tanácsot. Egyik: haladéktalanul utazzék el a Rab- Magyarországra, éljen ott és dolgozzék csak néhány évig is és azután döntsön arról, hogy jó-e jogtalannak, elnyomottnak s kizsákmányoltnak lenni, éhezni, fázni és megfélemlítetten élni egy életen át az emberhez nem méltó életet? Másik tanácsom: amikor egyszer majd felszabadulhat rabhazánk, csak öt évig állítsuk helyre a “törvényes jobbágyrendszert” azzal a különbséggel, hogy a szegénysorsu kisparasztság soraiból kerüljenek ki a nemesek és a főnemesek, mig a volt nemesek és főnemesek legyenek a jobbágyrabszolgák . . . S ezután gróf ur, tegye szivére a kezét és döntsön: jó-e hát a kom-» munista rabszolgaság és jó-e az uj nemesek és főnemesek “törvényes” jobbágy-rendszere? Azt hiszem, hogy Önnek és Önöknek nem ezer év, hanem egy év is sok lenne és mindörökre megelégelnék a jobbágyságot. Egészen bizonyos az, hogy önök sem, de mi sem akarunk sem a kommunista rabszolgaságban, de a jobbágysorsban sem élni! Mi kisparasztok —Önnel és Önökkel ellentétben— egy olyan demokratikus Magyarország felépítését akarjuk, amelyben minden ember egyenlő: jogban és lehetőségekben, szabad és félelemnélküli életben, emberi jólétben egyaránt! Egyszóval: kiegyenlítődött emberi élet megteremtését akarjuk! S önök mit akarnak, gróf ur? Ugyanezeket? Akkor együttmenetelhetünk az uj élet felé és békességben együttélhetünk. Ma már nemcsak hisszük, hanem tudjuk is, hogy felépíthetjük azt a demokratikus Magyarországot, ahol nem lesznek elnyomók és elnyomottak, kizsákmányolok és kizsákmányoltak, rabszolgák és szabadok, tejben-vajban fürdők és nyomorgók, jogtalanok és kétjoguak, kastélyban lakók és vityiló-nélküliek. “Az Ember”-t pedig arra kérjük, hogy e jogos és igazságos kisparaszti törekvéseinkben továbbra is támogassan bennünket, hogy amint emberhez illik, emberhez méltón élhessünk, de nemcsak mi, hanem minden becsületes, jószándéku magyar ember! OKOS EMBER NEM IZZAD. NEM SZENVED! A nagy newyorki kánikula kellős közepén olvasóink figyelmét a Jamaica Refrigeration Service cég hirdetésére hivjuk fel. Már régen nem számit az air-conditioner-készülék bevezetése lukszusnak és aki a patinás márkájú léghűtőt beszerelteti, annak a forró augusztusi és szeptembert napokra és éjszakákra többé nincs gondja. Meg azután: január-február ... itt a nyár—mondja a közmondás, valóban: a magyar tulajdonosok által vezetett régi és nagyhírű Jamaica Refrigeration cég air-ccnditionerjei: a Philco, General Electric, Carrier vagy Vornado-léghütők nem egy. vagy két évre ,de sok-sok esztendőre kellemessé teszik otthonunkat, irodánkat, üzletünket a nagy kánikulai melegségben. Olvassuk el figyelmesen a “Jamaica” 5-ifc oldalon lévő hirdetését. (H.) : IKK A vámmentes j csomagküldés : meg van engedve j ; Magyarországi rokonai három-' ! szór, esetleg négyszer annyi: ; értéket kapnak ilymódon, ! mintha pénzt küldene. EUROPEAN EXCHANGE COM Inc. HARTMANN GUSZTÁV President A KISS EMIL BANK volt vezérigazgatója 15ÍI6 FIRST AVE. a 81 és 82-ik utcák között NEW YORK. N. Y. Telefon: RH 4-TJ52 GLOBUS Trading Corp. képviselete
