Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-07-25 / 30. szám
6-íik oldal AZ EMBER JULY 25, 1953 az egyébként elszigetelődésre, egyedtólvaló önzésre hajlamos föld népét, hogy kell szervezetten, együtt fellépni. Tanul a nép a maga kárán. Magyarországon a tatabányai szénbányász sztrájkolt és föllázadt. Nyolcvan harapott közülök a földi koromba. Igen?, sóhajtottak, hát akkor egyebet próbálunk. És megtanulták végig a sunyi ellenállást, maguktól. Ez ellen nem tudom mi lehetne az orvosság. Az orosz elnyomók nyilván kapkodnak. Hol ' engedményekkel nagyimréskednek, hol kegyetlenkednek. Bizonyára, ők azt hiszik, tudják hol, kinél kell engedményeket ajándékozni és hol tarkélövéssel, haláltáborral fellépni. De egyszerre csak azon veszik észre magukat, az egész vonalon ■ sunyi ellenséggel állnak szembe, mindenütt ahol dolgosokat hisznek találni. Csak a gépezetük az övék íent, de az üresen jár. Azt kellene mondani, itt az idő! Itt az ideje a magyar bujdosóknak, most kell buzdítással, figyelmeztetéssel. lazítással, oktatással, példával szólani hozzájuk, az ódahazai véreinkhez. A propagandának, lelki harcnak, harcnak a lelkekért, óriási az ereje. Nem úgy van az, mint ahogy a ma uralmon lévő amerikai politika képzeli: adunk pénzt, de csak ha lássuk mit vásárlunk érte, mégpedig cserébe, rögtönösen. Hiszen hogy mekkora ennek a lelki háborúnak a hatása, sikere, azt a maguk bőrén kellett volna megtanulniok,— azon hogy a világraszóló kommunista propaganda beférkőzött még ide Amerikába is, a számára legkevésbé kedvező körülmények közt, és bizonyos sikereket is ért el. Ez ellen a támadás ellen egy a védekezés: az ellentámadás. Ellentámadás, sokkal kedvezőbb előfeltételek közt, sokkal kinálko*óbb célpontokkal. De nem. Kapkodva, kétségbeesetten próbálnak védekezni, csak az az egy a sava/---------------------------------------' I KEEP COOL LIVE LONCEI ;£f« liot, heart-straining weathee -WITH FEDDERS NEW MM m CONDITIONER AMAZING BUILT-IN WEATHER BUREAUI Press a button for the cool weather you wans, See it! Try it!.. . today ! COOÍ.S3 The cooling power of 1 5 refrig•erators for less than the price of one. Circulates air! Ventilates! Never a draft! CLEANS! Oversize filters catch dust, dirt, jpoüert, Help relieve miseries of hay fever, asthma, Keeps rooms cleaner. iDEttUMIDIFIES! Removes up to 30 quarts •excess moisture a day, keeps air healthfully dry. No pipes or •ducts needed. VOUUS FOR AS LOW AS BULLEN Engineering i And Sales Co. 38 West 34th Steet Telephone: PE 6-2094 DAJKOVICH FERENC SALES MANAGER ^--------------------------------------/ nyu számukra, az ellenpropaganda. Propaganda, — az a mai átlagos politikai uralkodó felfogás szerint már majdnem egyértelmű “kommunizmus”-sal. Egyáltalán, minden, aminek szellemi a szaga, az már magában gyanús. Azonkívül, az amerikai külpoli- j tikának általában, nemcsak mainap, vannak bizonyos merevségei, j Európában azt mondják, az amerikai külpolitika “ideális,” mig az európai inkább gyakorlati. Ez szép volna. Csakhogy, az amerikai külpolitika inkább elvi, nempedig! eszmei. Ilyen merevség például a free enterprise bálványa. Azt hiszik, az elvi kérdés. Holott az, hogy bizonyos szervezetek, vállalkozások, állami vagy egyéb közösségi kézben vannak-e és meddig tisztelendő a magán-uraság hite, az időleges, helyi, gyakorlati kérdés, nem pedig elvi. Annak j semmi köze se a szocializmushoz, se a kommunizmushoz. Hiszen a kapitalizmus az európai kontinensre állami és áilamian támogatott vállalatok, gyárüzemek formájában köszöntött eredetileg be. És az egész orosz rendszer se egyéb mint kapitalizmus, — kapitalizmus, csak éppen szabadság nélkül, a szabadságnak még csak nyoma nélkül is. De ennek a kül- | politikai “elvi” merevségnek köszönhető, hogy Amerika még mindig nem bírta magát elhatározni,' elfogadja-e a magyar földosztást. Akárhogy is szerezték az ezerhol- j dakat, az az övék. Pedig ez a Magyarország felé való propagandának első kérdése. A földosztás lelkes helyeslése, a paraszt birtokának örömmel való biztosítása, a szabad magyar paraszt szerepének szives fogadása az uj magyar politikában. A propaganda-szervezeteket leépítették, mindenkinek aki iga- 1 zában tudja a mesterségét, reszketni kell az állásáért, mert hiszen szellemi ember lévén, tehát már gyanús. Sokan már fölszabadultak e nyomás alól: kidobták őket. A pénzt elveszik a propoganda-szervektől. Kidobott pénz az, mondják. Az egyik kongreszszusi bölcs úgy nyilatkozott, a megnyirbált pénzek csak javára lesznek a propagandának: kevesebb semmirekellő lesz ott. A magyar propaganda szervej zetek romokban hevernek. És, mérgünkben még azt mondhatnánk, nem is kár értük. A magyar emig- I ráció szervezete, kinek szellemét lehelniök kell, több mint felemás. Az ottani uralkodó gondolkodás j csak azon töri a fejét, hogyan és mennyiben lehetne visszacsinálni | a földosztást, majd ha ők hazamehetnek. Ez persze nem mehetne jószerével, azt ők is tudják, tehát már arra buzgólkodnak, gondosan dugaszba tartott hordáikkal, hogy fognak vérfürdőket rendezni. Suizbergernek, a “New York 'Times” tudósítójának, gúnyosan orra alá dörgölték mikor most Budapesten járt, hogy hiszen a magyar emigráns szervezet meg a propaganda itt Amerikában teli van régifajta vakmerő ellenfbradalmi figurákkal. Tudjuk ugyan hogy ezek hiába reménykednek, mert mire a mai válságos odahazai helyzet arra megérne, ezek a történelem büdösl szemétkosarában lesznek; de a valamire való hatásos lelki harcot ezeknek az előtérbe tolakodása megbénítja, lehetetlenné teszi. Jól töltik be szerepüket, minek neve: I gyászmagyarok. A Piarista Öregdiák leleplezi: ki segíti a vörösöket a klérus tekintélyének rombolásában? (Levél a szerkesztőhöz) HOLLÓS BÖZSI ANGOL - MAGTAR magyar-angol fordítási, emigrációi ügyekben segítő irodája készséggel áll a magyarság rendelkezésért. 55 West 42 St. New York 18. N. Y. (Rooir 104f,) Telefon: lO 4-8510 ♦♦»»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦A Kedves Főszerkesztő Ur! Ahogy én látom: az amerikai magyar élet botrányhős közirója —akinek nevét, bárhogyan is szeretné, soha többé nem írjuk le — nemcsak mint közíró dilettáns, aki még a magyar' nyelvtannal sincs tisztában, hanem mint történész is tudatlan, aki még a történelemhamisitástól sem retten vissza. Amellett politikai ismeretei is hiányosak. Hogy hova vezetett mindez, azt az utóbbi hetek botrányai megmutatták. Nem is vesztegetnék rá egy betűt sem, hi- i szén a közmondás is azt tartja, hogy aki nem fogad el tanácsot, azon nem segíthetünk. Viszont azt is látom, hogy sem Nagy Ferenc, sem. Peyer, sem Himler Márton, de sem a Nemzeti Bizottmány nem érdemesítik válaszadásra. Mivelhogy engem is megtisztelt támadásával, az ő “tisztességes újságíró kódexe alapján” válaszolok. — Köziró uram, Apponyi Albertnek van egy bölcs mondása, amely igy hangzik: “Aki emberek között külömbséget tesz, az olyan jogokat bitorol, amiket Isten sem tartott fenn magának.” Ezzel szemben azt látom, hogy Ön bitorolja ezt a jogot, másként nem irta volna: Granville-Gross, vagy Grünbaum; nem irta volna: Knight-Herczog. Sötét és kicsiny lélekről tett Ön ezzel tanúbizonyságot köziró ur. Ezzel Ön az ellenfelét kisebbíteni, devalválni szándékozott. Üresfejü, korlátolt nyilasagyvelők és hecckáplánok dolgoznak ilyen eszközökkel és érveik a gyülöletszitáshoz n&m lévén, ilyen és hasonló fogásokkal operálnak. Az ilyen argumentumoknak csak a nyilasbriganti és gyengeelméjű eszmetársak dőlhetnek be, de az öregamerikásokat és kanadásokat nem lehet bemaszlagolni. Most pedig egy nagyon fontos dologra' hívom fel a figyelmét, köziró uram. Az emigrációban megjelenő összes magyar lapok eljutnak a Vasfüggöny mögé. Erről az egyes vörös követségek gondoskodnak ugyanolyan módon* mint azelőtt a zöld, vagy fehér követségek tették. Most az óhazai vörös sajtógengszterek — mint Parragi György, Boldizsár Iván stb. átolvassák ezeket a külföldön megjelenő magyarnyelvű lapokat és megfelelő bolsi-izü kommentárral látják el az egyes cikkeket. Az egyes kommentárok sokszorosítva eljutnak az úttörők, elemi és középiskolák, egyetemek, hivatalok, üzemek kulturfelelőseihez, tanítóihoz, tanárjaihoz, párttitkárjaihoz, a hadsereg politikai tisztjeihez. Ezek a cikkek és bolsikommentárjaik képezik a röpgyülések, szemináriumok, pártnapok stb. “előadásainak” tárgyát. Nem tévedek, ha azt mondom, hogy ezek az előadások nem emelik az óhazai papságnak kulturális tekintélyét, amelyet a vörösök már eddig is alaposan megnyirbáltak. Higyje el nekem köziró ur, hogy az ön cikkeiből használt idézetek az óhazai lelkészi karnak sehogysem válnak dicsőségére. Mindezek mellett Ön a vörösök szemében még rokonszenvesebb, mint az egész óhazai lelkészi kar. Hiszen Ön Nagy Ferencet, Pfeiffer Zoltánt, Peyer Károlyt, Varga Bélát és a M.N.B.-t keményebben szidalmazza, mint a vörösök! Biztos vagyok benne, hogy ha Eckhardt Tibor nevét is bevonná szerettei közé, Rákosi azonnal kine- | vezné a magyar-vörös haderő tábori apostoli vikáriusának. Van nékem odahaza két1 régi, jó ismerősöm. Az egyiket úgy hivják, hogy Czapik Gyula, jelenleg egri érsek, a másik Barlalik Bertalan, jelenleg veszprémi püspök. Czapik érsek konskolárisom volt a szegedi piaristáknál. Már anyai nagyapját is jól ismertem, magyarszabó és családunk háziszabója volt. Szüleivel (könyvkereskedők voltak) a szüleim testi-lelki jóbarátságot tartottak. Bertalan atya a szomszédos hódme zővásárhelyi gimnáziumba járt, majd mint a Thököly-uti rendház főnöke s ezt követőleg: a Domonkosok provinciálisa mindig megtisztelt barátságával. A Thököly-uti templom és rendház épitési költségeihez jelentős összeggel járultam hozzá, Bertalan atya püspöki szentelésén nevemre szóló meghívóval voltam jelen. Miután csak 1950-ben léptem át a határt, szemlélője lehettem annak az emberfeletti és herakleszi munkának, amelyet ez a két szentéletü főpap, de mondhatnám az egész püspöki és lelkészi kar az óhazai egyház és klérus tekintélyének csorbítása és aláásása ellenében kifejt. Ismerve ennek a két szentéletü egyházfőnek mentalitását, gondolkozását, emberszeretetét, arra kérem Önt, mérsékelje magát és ne legyen a vörösöknek a klérus tekintélyrombolásában oly hathatós segítségére. Már annakidején közöltem Önnel, hogy a ‘'Hídverők” c. szennylap azt irta Önről, hogy ön a nyilasok elitgárdájához tartozik. Kértem is önt, hogy ezt az ön “tisztességes újságíró kódexe” alapján cáfolja meg. Nem tette. Most pedig azt méltóztatik irni, hogy a “Hídverők” az Ön nevét, mint kivégzendőét közölte. Hát l köziró uram. ne csűrjünk és ne I csavarjunk. A “Hídverők” a nyi; las-elitgárda névsorát közölte Habsburg Józseftől Hefti Frigyesig, köztük volt az Ön neve is. Nővérem azt Írja, hogy a cikk megjelenése óta Hefti Frigyes zstdószármazásu menye nagyon szégyenli magát. Szégyelheti is. Azt is kérdi tőlem köziró ur, hogyan jövök én, a kanadai lakos aa amerikai hadsereg tisztikarának, katonáinak becsületét védelmezni? Ad 1: Mert önnek is, nekem is erről a dicsőségben gazdag hadseregről csak kalaplevéve szabad beszélni. Ez nem nyilashadsereg, ez nem hátrál, ennek csak egy jelszava van: “Előre!” Ad 2: Mert jelenlegi hazámnak szövetségese volt és jelenleg is a szövetségese. De nem ám olyan szövetséges, mint a nácibestiák a magyarok szövetségesei voltak és kifosztották, kirabolták a magyar szövetségest. Ad 3: Mert ők irtották ki a nácijnyilas duvadat. Abban téved Ön köziró ur, hogy nekem kilómé terszéles szájam van. ígérem önnek, hogy ha továbbképzés és komoly tanulás végéit manrézá'ba vonul, küldeni fogok önnek egy nyiltsisakos arcképet és látni fogja, hogy az öregdiák egészen jóképű fiú . . . Azt is kérdi Ön: hol harcolt Himler ezredes ur? Tetszik tudni, katonáéknál az úgy van, hogy mindenki ott harcol, ahová felsőbb parancsnoksága kirendeli. Ilyesmit egy köziró nem kérdezhet, még ha nem is volt katona, mert valamilyen testi vagy szellemi fogyatékossága miatt a katonai szolgálatra alkalmatlannak találtatott. Erre a kérdésre csak az ön szavaival válaszolhatok: “Ez olyan maflaság, hogy szót sem érdemel.” Ugyancsak maflaság a következő mondat: “Himler és beosztottjai civilkatonák voltak, akik magukra húzták az uniformist.” Ez a megállapítás nekem annyira tetszik, hogy megkisérlek ehhez egy Önhöz méltó dajkamesét irni. Ne tessék megijedni, nem lesz két hasáb: Ahogy" én látom, Himler és beosztottjai, a “hajcsárok és vérebek”, valahol amerikai egyenruhákat loptak. Első ütjük egy tiroli egyenruhaszabóhoz vezetett, aki az uniformisukat adgyusztálta és felvarrta a csillagokat. Beöltöztek és elmentek egy tiroli paraszthoz, aki jól tudott jódlizni. Amig a derék földműves jódlizott, körülnéztek a hangárjában, kiválasztották s kölcsönkérték tőle a legnagyobb utasszállító repülőgépét. Ezekután elvitték a gépet egy tiroli festő és mázolóhoz, aki a szárnyakra ráfestette az amerikai felségjelvényeket. Miután igy elkészültek, felpakkolták a repülőgépre a nyilas vezetőket, felrepültek s a mátyásföldi repülőtéren landoltak. A civil Himlerék nem tudták, . hogy mit kezdjenek a fuvarral. I Telefonálgattak jobbra-balra. A Markó-utcában lévő Páter Kun Andrást is felhívták, nem vennée át a szemetet? Páter Kun azt válaszolta, hogy nem veszi át, elég neki a maga baja. A mátyásföldi polgárság meg azt válaszolta, ök sem veszik át, van itt piszok elég. Végre megérkezett egy Péter Gábor nevű Auspitz Benő, aki elhelyezte a nyilas fővezéreket azokban a cellákban, amelyekben a 13 sopronkőhidai vértanú, többek között Bajcsy Zsilinszky Endre, Kiss János altábornagy, Nagy Jenő, Tartsay Vilmos, stb. sínylődtek . . . Most még csak annyit közíró uram, hogy tanulni szorgalmasan, mert az én szivemet és lelkemet is az marcangolja, ami Széchenyi István fájdalma volt, aki azt mondotta: “Elvész az én népem, mert tudomány nélkül való.” Dixi, et salvavi animant meam, Főszerkesztő urnák kész hive: TELJES NÉV ÉS LAKCÍM) Montreal, 1953 julius MAYOR’S RESTAURANT KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom légkör. CLIFTON HOTEL 127 West 79th Street Telephone: TR 4-4525 NEW YORK C-TY
