Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-06-27 / 26. szám

JUNE 27, 1953 AZ EMBER 5'ik oldal KERESTETÉSEK: : Keresem Rosenberg Helen fes- tőmüvésznő unokahugomat; édes­anyja Rosenberg Sára volt. Helen legutóbbi cime 2367 63rd Street, Brooklyn, N. Y. volt. Én Rosen­berg Sára testvére vagyok, mező­­rücsi származású, Diamenstein Adél, Gidáli leánya. Kérem a vá­sárhelyieket, 'figyelmeztessék fen­ti unokatestvéremet vagy testvé­reit kerestetésemre. Friedler Izidorné, Rechov Javne 35, Petahc-Tikva, Israel í­­-----Keresem Nicholas Leslie alias László Miklóst, ajú 1912-ben szü­letett Pesten és 1929-ben vándo­rolt ki anyjával és Tamás nevű öccsével apjához, aki 1922-től az TJSA-ban élt. A háború előtti ci­­mük: 969 Whitlock Ave, N.Y.C. volt, de később minden levél visz­­szajött onnan. Értesítést kér: I. Lukacs (tailleur) 8 Rue Saint- Augustin, Paris, Prance, Europe. Keresem Weisz Simont (szüle­tett Szatmáron, felesége: Irén; fiai: Laci, Tibor), aki a budapesti Wien-szálloda tulajdonosa volt. Kérem Írjon Shavit Mihály, Ho­tel Sharon, Herzlia, Israel címre. /---------------------------------------* !KEEP COOL LIVE LONGEG in hot, heart-straining weathes WITH FEDDERS NEW ROOM AIR CONDITIONER AMAZING BUILT-IN WEATHER BUREAUI Press a button for the cool weather you want. See it! Try it!... today! COOLS! The cooling power of 15 refrig­erators for less than the price of one. Cir­culates air! Ventilates! Never a draft! CLEANS! Oversize filters catch dust, dirt, pollen. Help relieve miseries of hay fever, asthma. Keeps rooms cleaner. DEHUMIDIFIES! Removes up to 30 quarts excess moisture a day, keeps air health­fully dry. No pipes or ducts needed. YOURS FOR AS LOW AS BILLEN Engineering And Sales Co. 38 West 34th Steet Telephone: PE 6-2094 DAJKOVICH FERENC SALES MANAGER v j ENDREY Jenő és PÁDLY MARGIT 22 éve fennálló rádióműsora!!! WLIB f (1190 ke.) ÁLLOMÁSON VASÁRNAP d.u. 5-től 7-ig! ELEVEN! ÖTLETES! VIDÁM! Tennivalók az emigráció agrárpolitikája terén Irta: CZIPÓ LÁSZLÓ földmunkás, a Magyar Nemzeti Bizottmány tagja Nagy Ferencnek ajánlom Bár a rab-Magyarország felszabadításának időpontja még várat magára, mégis foglalkoznunk kell azokkal a kérdésekkel, amelyekkel a felszabaduló demokratikus Magyarország agrárpolitikáját s ezen keresztül népünk, magán- és nemzetgazdagságunk érdekeit akarjuk szolgálni. Foglalkoznunk kell ezekkel a kérdésekkel, mert vannak olyan feladatok, amelyeket már az emigráció tartama alatt kell meg­oldanunk: kiterveznünk, előkészítenünk, sőt végrehajtanunk, hogy a jól kiszámított következő lépéseket a szabad országban kellő időben és jól megtehessük. Ha nem igy cselekednénk, akkor úgy járnánk, mint aki elhatározta, hogy házat épít s jöttek a mesterek, de nem volt terv a házépítéshez, sőt hiányoztak a szükséges építkezési anyagok is s megállt minden, mint szamár a búzában. A demokratikus emigrációnak, ha felelősséget érez az otthon szén. védő nép és rab-hazánk sorsa és jövője iránt, elsősorban a Magyar Nemzeti Bizottmányt kell megtisztítania az antidemokratikus elemek­től s aztán pedig utat kell nyitni arra, hogy a Bizottmányon jelenleg kívülálló demokratikus elemek annak keretei közé kerüljenek! S azután a demokratikus Nemzeti Bizottmány földművelésügyi bizottságának állandóan szemmel kell kisérnie az otthon elnyomatás­ban élő és lassan-lassan mindenétől megfosztott agrár-nép életét és sorsát; megállapítania a gazdasági életében beálló változásokat s azo­kat állandóan napirenden tartania. Csakis igy nyerhetünk állandóan tiszta képet a rab-Magyarország mindenkori agrárpolitikájának állá­sáról s igy lehetünk képesek azoknak a feladatoknak az elvégzésére, amelyektől függ nemcsak a pontos és időbeni felkészülés megterem­tése, de a felszabadulás után a demokratikus agrár-népessége által jogosan megkövetelt szociális fejlődést biztosító agrárpolitika meg­indítása is. Természetesen a Bizottmány csonka, illetve teljesen meg nem szervezett földművelésügyi bizottságát a legrövidebb időn belül ki kell egészíteni, meg kell szervezni, hogy a reá váró agrárpolitikai feladatokat kellő időben s maradéktalanul el is tudja végezni. Azt hiszem, hogy ez a gondolat nemcsak engem, hanem a népünk iránt felelősséget érző demokratikus emigrációnk minden tagját fog­lalkoztatja. Egészen bizonyos az, hogy amint bennem, úgy másokban is felvetődik a kérdés, hogy hogyan is egészítsük ki, illetve szervezzük meg a földművelésügyi bizottságot, hogy az a demokratikus gondolat hitvallását s az otthon szenvedő agrárnépesség vágyát és akaratát sugározza ki. E kérdésben más politikusok véleményét ugyan nem is­merem, azonban ismerem a sorstársaim, valamint az azokat szolgáló demokratikus magyar emigráció jogos törekvéseit. így mind a magam, mind a sorstársaim részéről egy-két javaslatot tudok tenni arra néz­ve, hogy mi kisparasztok hogyan is tartjuk szükségesnek a földmű­velésügyi bizottság mielőbbi kiegészítését és működését. A Nemzeti Bizottmány földművelésügyi bizottsága elnökének: Nagy Ferencnek tárgyalásokat kell kezdenie elsősorban az emigrációnk demokratikus pártjaival és agrár-szervezeteivel, nevezetesen a szo­ciáldemokrata pártokkal, a Függetlenségi Párttal, a volt Nemzeti Pa­rasztpárttal, a Szabad Kisparaszti Fronttal, a Keresztény Népmozga­lommal, a Szabadság Párttal, a Polgári Demokrata Párttal, a Föld­munkások, Vjgazdák, és Kisbérlők Országos Szövetségével, a Magyar Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetséggel, valamint a Magyar Pa­rasztszövetség emigrációs szervezetével avégből, hogy lehetőleg egy­­egy paraszti foglalkozású személlyel, gazdasági és földmértani szak­emberrel vegyen részt a bizottságban. Persze ez igen nehezen fog menni, mert a felsorolt pártok és szer­vezetek között is ellentétek vannak, de amelyeket mindenképen le kell küzdenünk. Ha nem akadunk fel holmi kicsinyességeken s a nagy és szent cél: a szabad Magyarország virágzó és tőkeerős kisbirtokrend­­szerü mezőgazdaságának építő munkájára fordítjuk tekintetünket, a legnagyobb ellentétek is kiküszöbölhetők. • Az előbb említett pártokból és szervezetekből kiegészített földmű­velésügyi bizottságba esetleg a pártokon és szervezeteken kivül álló mezőgazdasági és földmértani szakembereket is bele lehet vonni. A földművelésügyi bizottság rendes tagjai a pártokból és szer­vezetekből választott személyek lehetnek. Szavazati és határozói joga csakis a tagnak van. A bizottság megszabja az irányelveket, de bele­folyhat a szakmunkálatok végzésébe is. A bizottságban helyet foglaló mezőgazdasági és földmértani szak­emberek a tárgyalásokon résztvesznek, véleményt nyilvánítanak, szak­tanácsot adnak, de szavazati és határozati jog nélkül. A szakemberek feladata kell legyen a bizottság határozatainak végrehajtása,—a meg­adandó irányelvek alapján. A bizottság elnöke — a lehetőséghez mérten — teremtsen anyagi fedezetet a határozatok végrehajtásában résztvevő szakemberek díja­zására, illetve a felmerülő kiadások megtérítésére. Fontos feladata lenne a bizottságnak, hogy minden rendelkezésre álló módon fokozza az otthon szenvedő agrárnépben a felszabadulásba és az igazi demokrácia eljövetelébe vetett hitét. Tudatosítani kell, hogy olyan gazdasági rend felépítése következik, amelyben a parasztság nem rabszolgája, hanem teljesmértékü ura lesz a földnek, amelynek jogos örököse ő, — csakis ö lehet! Az ilyen beállítottságú és hazafelé is megnyilvánuló tájékoztatás­nak óriási erkölcsi ereje lenne. Ezáltal le tudjuk leplezni a kommu­nista rendszer hazugságon felépülő propagandáját, mert ha lassan is, de bele tudnánk vinni a paraszti közvéleménybe, hogy itt: a Nyugat szabad földjén élő demokratikus magyar politika nem akarja vissza­állítani az “úri Magyarország” feudalista nagybirtok-rendszerét, ellen, kezűleg: az 1945-ös földreform fenttartása mellett tovább kíván ha­ladni a szociális fejlődés irányába! E ténynek beállítása a paraszti köztudatba egyrészről nagymér­tékben fokozná a parasztság dicséretreméltó ellenállását, hiszen az elnyomó rendszer megdöntése után nem újabb elnyomatást és rab­szolgaságot akarnak megteremteni a számára, hanem a felemelkedést, szabadságot s az emberhez méltó életet; másrészről pedig teljes biza­lommal és várakozással tudna tekinteni a szabad Nyugat felé .ahon­nan a felszabadulást és mindent, de mindent vár. De igy lehetne elő­készíteni az agrárnépet a felszabadulás utáni magántulajdon rend­szerén felépülő s a szociális irányba haladó uj gazdasági rend eljöve­telére is, majd pedig annak felépítésére és a további feladatok meg­oldására. ügy érzem, hogy a szabad Magyarország agrárpolitikája elé sú­lyos akadályok fognak még gördülni. Aligha képzelhető el az, hogy az orosz — békésen visszavonulva határai mögé — a magyarországi gyarmatán félelem- és terrormentes titkos népszavazással utat nyis­son a népakarat szabad megnyilvánulásának s ezáltal a szabad és demokratikus Magyarország megteremtésének. így a magyar emig­rációs agrárpolitikának fel kell készülnie arra, hogy a magyar mező­­gazdasági gépek, felszerelések, állatok és más egyéb javak stb., stb. nem lesznek teljes mértékben a kivánalmaknak megfelelően beállítha­tok a szabad Magyarország gazdasági életébe s annak építésébe, mert az ország fegyveres utón történő felszabadításával — sajnos — jórésze elpusztul, tönkremegy, vagy elrabolják. Már pedig a magyar mezőgazdaság romokban nem heverhet, hi­szen ettől függ legnagyobb mértékben a nemzeti életünk. Éppen ezért, a felszabadulás után azonnal hozzá kell fognunk a mezőgazdasági termelő és újjáépítő munkához, hogy tudjunk enni és hogy az újjá­építendő mezőgazdaságban megtermthessük a parasztság s ezen ke­resztül az egész nemzet jobb és megelégedett életét. S mindezt nagyon is hiányos és megrongálódott felszereléssel, hiányos, beteg és legyen­gült jószágállománnyal kellene megtennünk! Felmerül hát a kérdés: hogyan és miként cselekedjünk? Kétségtelen az, hogy elsősorban a megmaradandó, fellelhető és üzembe helyezhető gépeinket, felszereléseinket és jőszágállományun­­kat kell, — úgy, ahogy lehet — a szabad Magyarország termelésének szolgálatába állítanunk. Sajnos, a második világháború tapasztalatai után Ítélve erősen hiányos és megrongálódott gép- és mezőgazdasági felszereléssel, valamint hiányos, silány és beteg jószágállománnyal kell számolnunk. Ezzel talpra állitani, életképessé, jövedelmezővé és ver­senyképessé tenni a magyar mezőgazdaságot — még a parasztság szor­galma mellett is — igen hosszú lefolyású lenne! Keresni kell tehát annak módját, hogy amit az ország határain belül nem tudunk meg­találni, mindazt az ország határain túl, illetve innen: a szabad Nyu­gaton kell megtalálnunk és hazavinnünk az életünk átmeneti fent­­tartására, hogy mielőbb felépíthessük a demokratikus, szabad Ma­gyarország életképes és jövedelmező, uj és szociális gazdasági rendjét. S ez a feladat elsősorban a Nemzeti Bizottmány földművelésügyi bizottságára hárulna, amennyiben pedig a bizottság erejét meghalad­ná a feladat, magára a Nemzeti Bizottmányra, majd pedig a magyar ellenkormányra. Ez a feladat: még az emigráció tartama alatt első­sorban a gazdaságilag is legerősebb államtól, az USÁ-tól hosszúlejára­tú és olcsó kamatozású gazdasági kölcsönt szerezni a szabad Magyar­­ország gazdasági életének megindítására, talpraállitására és jövedel­mezővé tételére. | A szovjet elnyomás és kizsákmányolás alól felszabaduló ország át­állított, tönkretett s kirabolt mezőgazdaságát csakis egy hatalmas mé­retű, hosszúlejáratú, licsó kamatozású külföldi kölcsön teheti lehetővé. A kölcsön megszerzésének elmulasztása igen nagy felelősséget rakna a földművelésügyi bizottságra s másodsorban magára a Nemzeti Bi­zottmányra, illetve az ellenkormányra! E felelősség alól soha, de soha nem lenne felmentés! Önkéntelenül is felvetődik az a kérdés, hogy a felszabaduló agrár- Magyarország gazdasági életének talpraállitására kérendő amerikai, és esetleg más nyugati országok által is folyósítandó gazdasági köl­csön tulajdonképpen miből álljon, hogy azt a legjobban tudjuk fel­használni a mezőgazdaság újjáépítésére s a felépítendő kisbirtok­­rendszer életképességének biztosítására? Elsősorban is számolnunk kell a felszabadítandó Magyarország súlyos élelmiszer-válságával, igy jónéhány ezer tonna különböző élel­miszert és ruházati cikket kellene tartalmaznia a kölcsönnek. Ezt a felszabadulással szinte egyidőben kellene hazavinni, a rászorulók között szétosztani, hogy tudjanak enni s bekapcsolódjanak az újjá­­é.pitö és termelő munkába. Legyen erejük dolgozni és termelni, amig nem aratjuk és szüreteljük a saját magunk által termelt agrár­­termelvényeket. Vetőmagvak és abrak-takarmányok sem hiányozhat­nak a kölcsönből. De ott kell lenni naindenképen a talajmegmunkáló mezőgazdasági kisgépeknek és a kisgazdaságokban jól használható különböző felszereléseknek, valamint a műtrágyának is. Semmiképen-*r\ TWE. FLEISCHMANNS, N. Y. Telefon: 181 Gyönyörű völgyben fekvő ideális családi nyaralóhely. Tennisz, pingpong, hinták. — Csónakázás, fürdés és halászás a patakban. — Nagy játszótér és kiddie-pool a gyermekeknek. A zongoránál a kontinentális FRITZ LACHS szóra­koztat állandóan. — Szenzációs műsor a FOURTH OF JULY-weekenden! — Rendkívül kedvezményes árak JÚNIUSBAN $35-tóí. — SZEZóN-árak $45-töl. GYERMEKEKNEK FÉLÁR! Információért és rezerválásért telefonáljon: LEhigh 5-0723 délelőtt 11 óráig és este 6 órától 8-ig. Management1: ELEK KOVÁCS és EUCENE GROSSMAN 'V I

Next

/
Oldalképek
Tartalom