Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-06-06 / 23. szám

%-ik oldal AZ EMBER JUNE 6, 1953 02EMBER GÖS&ÖR FERENC POmiKJU HETELAPIA 401 THE MAN Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő-kiadó Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: f *20 East 79th Street New York 21, N. Y. Telephone: Butterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00 In Foreign Countries $10.00 Single Copy 20 cents VoTXXVII New York, N. Y., June 6, 1953 No. 23 Aeentered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879. Száműzött költők, száműzött költemények Irta: JÁVOR LÁSZLÓ Monte-Carlo, 1953 tavaszán A szovjetfasizmus magyar köl­tőkáderei a propaganda nívójára Süllyesztették le az irodalmat. A magyar irodalom uj vezére Révai József miniszter, aki Kun Béla diktatúrája alatt a “Dögölj meg anyám, dögölj meg apám, dögölj meg első tanitóm’’ hírhedt sorai­val tűnt fel annak idején. Révai azóta megjárta Moszkvát és ott átképezték. Megtanította a Népek Nagy Tanítómestere őt is aría, hogy senkit se kell megölni, “a Szovjet legdrágább értéke az em­ber.” Tarkónlövés helyett “vonal­ba” kell állítani, bolseviki vonal­ba a szellemét, hogy az uj sztaha­novista költők versének ritmusá­ra lendítse a Sarlót és a Kalapá­csot “az uj szabad földön és a gyárban, ami a miénk.” A magyar rabszolgamunkás gyomrának elő­irt kalória-adagja van, fejének pedig szellemi fejadagja. Ezeket az adagokat az uj irodalmi ká­derpartizánokon kívül az élő, de immár klasszikusok és az elhalt magyar poéták verseivel töltik fel. Mert — a moszkvai Nagy Tanítás és Tapasztalat Atvevés alapján: — ne dögöljön meg az első ta­nitóm. De bizony ne, őt, illetve szellemét “vonalba” lehet állítani, akár él, akár halott. A verseket átgyurják, vonalasitják, az élő költő, az Első Tanító moccanni se mer, a halott klasszikusok müvei­vel ugyanez történik széles Szov­­jetmagyarországon. Ha az igaz poétát vagy annak verseit nem lehet bolsevizálni, áthangszerelni, hát — száműzik, a feledésbe de­portálják. Minden nagy és igaz iró, költő, művész, gondolkodó — forradal­már. Lázadó. Mivel a meglévő társadalom őt fojtogatja — a tár­sadalom csak az “átlagzsenit” ér­ti meg — az igaz művész tehát a társadalom ellen fordul. Az igaz költő, művész azonban nem volt és nem lesz sohasem bolseviki, sem más hasonló téboly hirdetője. A művész láncokat tépni és nem kovácsolni akar. Az igaz költő, mint mondottuk, forradalmár ak­kor is, ha nem politikai szólamok­kal manifesztál. Aki a sémák el­len emeli fel tollát, vagy ecsetét, vésőjét, az forradalmár. A költő kifejező eszköze a szó, tehát szó­val protestál. Szidja az őt fojto­gató világot, ahol helyét nem leli. Gyakran a költő — tegnap, ma és holnap s talán örökké — meg­­gyülölve az őt guzsbakötő társa­dalmat, szabadabb, boldogabb partot keres. A költő, a művész, az igaz gon­dolkozó — örök száműzött. Szabad országokban — 1918-ig Magyarországon is — a költő lá­zadhatott. Lázadás volt az, hogy az úgy­nevezett “polgári Írók”, az uj ma­gyar városirodalom és városkölté­szet első mestere: Heltai Jenő és az ő “iskolája” fordult először a külváros felé, a nyomorban élő törpepolgár-proletár felé. Ők Ír­nak először szépen és szeretettel a munkásról, a városban tengődő, munkát kereső parasztról. Hősük gyakran a szabad bohém, a Város elcsúszott egzisztenciái, csavar­gói, feslett női, elbukott alakjai, akiket a társadalom nem fogad be. Szinte séma, klisé, kötelező patron az az “osztályidegen”, mindenből kirekedt sem nem munkás, sem nem paraszt, sem nem úri réteg szeretettel való si­­mogatása, felemelése, mint a ká­véházi pincér, a főur, a “cutra­­ger”, a pikkológyerek vagy a hor­dár, “a pesti utca piros pipacsa.” Az úgynevezett “polgári Írók” teremtették meg a magyar prole­tárirodalmat is, Adytól Molnár Ferencen keresztül Juhász Gyu­láig. “Az Ember” alapítása óta, az elmúlt 35 év során talán az egyet­len újság volt, amely állandóan, programszerűen verset közölt. “Az Ember” az egyetlen magyar lap, amely gyakran a vezércikk­­kolumna helyén hozza a poéták müveit ma is. “Az Ember” mától kezdve “Száműzött Költők, Száműzött Költemények” cim alatt a ma­gyar irodalom száműzött költe­ményeit fogja közölni. Sorozatunkat Juhász Gyula két versével indítjuk útnak. Juhász a Nyugat-os, Páris és Nyugat irá­nyába néző töröttéletü költő a bérházak sötét odvát, a bus va­sárnapok távol zenéjét szűrő, ál­mokat szövő ábrándjait és “fá­radt gyászát” énekli meg “Ma­gány” cimü versében. A költő lel-MAGYARORSZÁGBA ruhacsomagokat csak a teljesen megbízható I EASTERN PARCEL CO. utján küldjön 132 NASSAU ST. New York 38, N. Y. Telefon: REctor 2-1258 — KÉRJEN ISMERTETŐT — Yorkville Iroda: TRANSLATION SERVICE 205 East 85 St. (Room 204) Telefon: TRafalgar 9-5339 Vegyen U. S. Bondot! ke van sötét odúba zárva. Ő hall­gatja bus vasárnapon a távol ze­nét, amig elfogja a derű nosztal­giája. A magyar költő magánya: a “Magány.” Aztán kilép a költő a Magány zártságából és a mából, a bus magyar mából az álmok holnap­ja felé tekint, “álmodozva lustán fényről, szinről, égrül.” A “Szeged poétája,” az öngyil­kosok és tébolydák hasadtlelkü, szenvedő költője Páris felé néz sorsának “odvából” és megszüle­tik benne a “Nosztalgia.” A kül­városi lélek magányába, a Tisza szőke fényein áttör Páris ragyo­gása. Az ő verse azért is figyelmet keltő, mert rajongó. A magyar írók legtöbbje, a legnagyobbakat is beleértve — mint Babits Mi­hály — Párist hamisan, valami párolgó penetráns trágyadomb­nak ábrázolják. A legigazabb ké­pet — az én megítélésem szerint — Szomory Dezső festette erről a városról. “Páris, ahol az élet forró szive ver ... ” — kiált “élete pusztáján roskadozó” drága Juhászunk. Azt mondja: “Szép a magyar bánat, amely erre borong, szeretem a tá­jat, Ó de azért Páris — akit imá­dok.” Figyeljük csak: a magyar bánat szép és a magyar tájat szere­­t i . Nemcsak szeretni tud a poé­ta. Imádni is. Igen, imádni vi­szont Párist imádja, a fá­radt gyászu, összefázott boldogta­lan egykori magyar költő. Magány Ismeritek a kórházak magányát? Kongó szobák sötét odvait? Minden oly szürke, bágyatag, avitt, Füstös falon a járók árnya száll át. Ismeritek a bus vasárnapot? Mikor távol zenén álmodozva, Sötét óráknak nincsen vége, hossza, Gondot szövünk, mint hálót sző a pók. Ismeritek az őszi éjszakát? A szűk udvar mélyén platánfa gyérül, Álmodozva lustán fényről, szinről, égrül. S mig elfog a derű nosztalgiája Zizegni hallod halk eső dalát, S elnyugszol fáradt gyásszal összefázva. * Nosztalgia Páris, hol az élet Forró szive ver, Hol pogány üdvösség Uj napja delel: Ó Páris, ó Páris, Nagy köd eltakar, Ó Páris, ó Páris Tiéd ez a dal. Életem pusztáján Már roskadozom, Pedig vár rám, vár rám Napfényes orom. Ó Páris, ó Páris, Te messze, te szép, Ó Páris, ó Páris Meglátlak-e még? Szép a magyar bánat Mely erre borong, Szeretem a tájat E hervadozó!. Ó de azért Páris — Akit imádok — Rám vár és várnak rám Az uj zsoltárok! Peyer Károly résztvesz a Szabad Szakszervezetek Világszövetsége stockholmi kongresszusán Julius 4-től 11-ig tartják a Sza­bad Szakszervezetek Világszövet­sége idei kongresszusát Stock­holmban .amelyen a magyar szak­­szervezeti mozgalom képviseleté­ben Peyer Károly vesz részt. Peyer e hét szerdai napján a Queen Eli­zabeth - óceánjáróval elutazott New Yorkból. A kikötőben számo­sán búcsúztatták az Európába in­duló magyar munkásvezért. A Szabad Szakszervezetek Vi­lágszövetsége a háború után ala­kult meg és abban kezdetben he­­lyetfoglaltak az oroszok is. Na­gyon hamar kitűnt, hogy az oro­szok a szovjet-propagandára akar­ják felhasználni a Világszövetsé­get, azonkívül ezen keresztül ál­talános sztrájkok rendezésével nyomást gyakorolni a nyugat­európai kormányokra. Ez késztet­te a nyugateurópai szakszerveze­teket arra — az angoloké, hollan­doké, belgáké és a skandinávoké a kezdeményezés érdeme — hogy uj szervezetet alakítsanak az oro­szok nélkül. Franciaországban és Olaszországban már. kissé nehe­zebben ment az oroszok kiküszö­bölése iránti szervezkedés, itt előbb a kommunistákat és a velük szimpatizálókat ki kellett zárni a szakszervezetekből, hogy az uj világszervezethez való csatlakozás keresztülvihető legyen. Irwing A Magyar Zsidók Világszövetsége hírei AZ AMERIKAI CSOPORT ÖSSZVEZETÖSÉGI ÜLÉST tartott május 28-án a vezetősé­gi tagok nagy érdeklődése mel­lett. Vendégként Elizabeth Abra­­movits és Mr. és Mrs. Kahan (Ca­racas, Venezuela), valamint Gö­rög Sándor (Buenos Aires, Argen­tina) voltak jelen. Dr. Görög Fri­gyes elnök számolt be a Világszö­vetségnek a magyarországi kiván­dorlás érdekében eddig tett és te­endő lépéseiről, valamint a Mc- Carran-törvény megváltoztatásá­ra irányuló különböző erőfeszíté­sekről. Végül áttekintő képet adott a legutóbbi hetek esemé­nyeiről. Speed Ibolya és Lobi Mik­sa beszámoltak az Am. Jewish Congress üléseiről. Dr. Perl Gizel­la clevelandi szervező útjáról és Sunshine Oscar pedig chicagói szerepléséről — ahol előadást tartott a Világszövetség célkitű­zéseiről — beszélt. Schultz Ignác főtitkár számolt be a folyó ügyek­ről és a nemzetközi kapcsolatok­ról. Ezek szerint mindinkább tért nyer a Világszövetség gondolata s két ország csatlakozása ismét kü­szöbön áll; hasonló a helyzet két nagy amerikai városban is. A pénztári helyzet újból lehetővé teszi, hogy az izráeli tagozat eb­ben az évben is szubvenciót kap­jon szervezeti célokra.. Minden erőfeszítés labavetésével már eb- | ben az évben hozzá lehet kezdeni a telavivi Social Center építkezé­séhez. A központi Női Szociális Bizottság részére Sunshine Oscar egy bála uj textilanyagot jutta­tott el a szervezet utján és a H.O.H. titkársága nyugtázta az odajuttatott gyógyszereket is. Az izráeli tagozat 3 uj mezőgazdasági letelepedés megalapítását szervezi és eddig több mint 680-an jelent­keztek e falvakban való letelepe­désre. A venezuelai tagozat eddig 220 csomagutalványt juttatott el izráeli szétosztásra. A franciaor­szági tagozat nagyszabású kultur­­programmot állított össze és szo­ciális akciókat készít elő az izráeli nélkülözők megsegítésére. A je­lentések fölötti vitában dr. Hoff­mann Jakab és dr. Schönfeld Lá­zár főrabbik, Mrs. Abramovits Brown-nak, a nemzetközi tekin­télyű munkásmozgalmi szakem­bernek igen nagy érdemei vannak az uj Világszövetség megalakulá­sa körül, amelynek létrehozásával kiheverhetetlen csapást mért a bolsevistáknak az európai mun­kásság köreiben végzett propa­gandájára. Az uj Világszövetség alakuló ülése 1949-ben volt Genfben és azon Peyer Károly, az emigráció­ban továbbélő szabad magyar m u n kásmozgalom vezetője is résztvett. Az idei kongresszust a svéd kép­viselőházban rendezik meg. A na­pirenden az emberi jogok biztosí­tása, a világbéke és gazdasági kérdések szerepelnek. A nagyje­lentőségű kongresszuson a szabad világ valamennyi országának munkásmozgalma képviselve lesz. Negyvenöt állam kiküldöttei több mint hatvanmillió munkást fog­nak reprezentálni. A stockholmi kongresszust meg­előzően Peyer Károly résztvesz Párisban a Közép- és Keleteuró­pai Szakszervezetek Központja harmadik kongresszusán. Ez a szervezet képviseli szabad földön a Vasfüggöny mögötti országok elnémított munkásságát. Peyer Károly európai utazásá­ra az emigrációs politikai körök a legnagyobb figyelemmel tekinte­nek. Mr. Kahan és Cziment Lajos vet­tek részt. TÖBB MINT 600 MAGYARORSZÁGON DEPORTÁLT SZEMÉLY pontos címét sikerült eddig a világ minden részén élő hozzá­tartozóiktól beszerezni. A segély­­csomagok küldése rendszerésen folyik és további címeket kérünk a következő címre: World Fede­ration of Hungarian Jews, 317 E. 79 St., New York 21, N. Y. ELÜLTETTÉK AZ ELSŐ FÁKAT A MAGYARORSZÁGI MÁRTÍROK ERDEJÉBEN Több mint 1,000 ember, a Vi­lágszövetség izráeli tagozatának, a Hitachduth Oléj Hungária kép­viselőinek jelenlétében ültették el az első facsemetéket a Magyar Mártírok Erdejében, ami mintegy 20 km.-re fekszik Jeruzsálemtől nyugatra és nagysága közel 1,000 dunam. Ezek a fák képviselik majd Magyarország elpusztított zsidóságát abban a szomorú gal­lériában, ahol a példátlan népir­tás áldozatainak emlékére 6 mil­lió fát ültet az uj életre kelt zsidó nép. i A legszebb tavaszi pihenés j MIAMI BEACH-en, FLORIDÁBAN, csakis a fényesen átalakított, Ameri- j ka-szerte ismert BÖLCSKEY- J nyaralóban élvezhető. indián Creek Lodge j 3 percre a tengerparttól ■ 6981 INDIAN CREEK DRIVE J Telefon: 86-6152 I Fürdőszobás, modern komfort- J tál berendezett hűvös szobák I MAR HETI $40-TÓL. Swimming Pool Facilities ! Vendégeinket autóval várjuk. ' i __________________________ HOLLÓS BÖZSI ANGOL - MAGYAR magyar-angol fordítási, emigrációs ügyekben segítő irodája készséggel áll a magyarság rendelkezésére. 55 West 42 St. New York 18, N. Y. (Rooir 1046) Telefon: LO 4-3610

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom