Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-05-30 / 22. szám
Karold S. McCormick For the past few days, the First Hungarian Literary Society, has been very fortunate in having for its good friend Mr. Harold S. McCormick, who from time to time has donated large sums of money to them to use in furthering the various charities .which they support. This generous gesture has been greatly appreciated by them, and so it was decided at a meeting of this orsraniation on March 2nd, 1953, to make Mr. Harold S. McCormick a Distinguished Member of their organization. This is the highest honor which the First Hungarian Literary Society can pay to one who is not a member of their organization. On Monday evening, June 22nd, 1953, at their club rooms, 323 East 79th Street, New York City, they will hold an open meeting, at which time Mr. McCormick will be presented with a Scroll of Distinguished Membership in their Society. A very impressive program has been planned for that evening. All regular business will be suspended. The Scroll of Distinguished Membership will be presented to Mr. McCormick, by their President Louis Hacker. Other speakers for the evening will be Honorary Members Eugene Hacker and Kalman Schildkraut. In addition to the speakers there will be a pianist and soloist who will entertain the assembly. All members of the First Hungarian Literary Society and their friends will be most welcome. MEMORIAL DAY Ezen a napon emlékezik meg Amerika népe azokról a hősökről, akik Amerika és eszményeinek védelmében az életüket áldozták fel. Idézzük fel ezen a napon azt a beszédet, amelyet 1934-ben Franklin Delano Roosevelt elnökünk tar-tott a, gettysbúrgi csatamezőn. A polgárháborúról emlékezve ezeket mondotta. “. , . .a nemzet tragédiáját az okozta, hogy a nép nem ismerte egymást, mert még nem voltak közlekedési eszközeink.” A ma tragédiája nem egy nemzeté, hanem az egész világé, mert a világ népei nem ismerik egymást. A Memorial Day az elhatározások napja. Nemzeti ünneppé akkor vált, amikor még 1863-ban a mississippi-i Columbiában a nők virágokat helyeztek mind a két fél hősi halottainak a sírjára a domboldalon fekvő kisvárosi temetőben. Határozza el mindenki, hogy megírja Amerika igazságát külföldre, hogy végre megértsenek minket. Ez a módja annak, hogy az elesettek eszményeit valóra váltsuk! GOMBOS ZOLTÁN ELNÖKI KINEVEZÉSE Frank J. Lausche, Ohio állam kormányzója Gombos Zoltánt, a “Szabadság” és az “Amerikai Magyar Népszava” szerkesztőjét és kiadóját az Ohio Racing Commission elnökévé nevezte ki. A kormányzó egyidejűleg ama határozott reményének adott kifejezést, hogy Gombos Zoltán vezetésével bizonyára nagyon üdvös reformokat hajt majd végre a rendkívül fontos hatáskörrel rendelkező bizottság. Ohio államban a versenypályák évenként több mint százmillió dollárt forgalmaznak. Az uj adótörvény, amely most lépett életbe, mintegy hatmillió dollárral emeli Ohio adókincstári bevételeit. Az adótörvény végrehajtásának és általában a versenyeknek ellenőrzése a Racing Comission hatáskörébe tartozik. Gombos Zoltán elnöki kinevezése mindenképen érdemes férfit ért és az amerikai magyarság nagy sikerének könyvelhető el. A kinevezéshez kollégiális szeretettel és igaz barátsággal gratulálunk! GÖNDÖR PJERBNC POUUJÜUBETUJiPIA. Reentered as second class matter August 4, 1942, at the Post Office at New York, N. Y. under the Act of March 3, 1879 SZERKESZTŐIG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 East 79ST.. NEW YORK, 21, N. Y. Phone: Butterfield 8-6168 ~~ VOL XXVII — No. 22 NEW YORK, N. Y„ MAY 30, 1953 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT Vert hadak és vakmerő remények Irta: DR. DEÁK ZOLTÁN Az elmúlt hetek folyamán, pontosabban Eisenhower elnök szivdobbantó beszéde óta az emigránsok újra a gyors hazatérés esélyeit latolgatják. “Malenkovot nem köti Sztálin ádáz makacssága; Malenkov még fiatalember, aki engedményeken alapuló békevei is biztositani akarja magának az ölébe hullott hatalmat, hogy zavartalanul élvezhesse azt élete végéig; a fétis nélkül maradt Szovjetunió különben sem kockáztathatja meg az atomháború irtózatos teherpróbáját” — hangzanak a derülátó praemisszák, amelyekből nyomban levonható a még derűlátóbb következtetés: az első és legcsekélyebb engedmény a földrajzi fekvése folytán Magyarországot érinti, miután Magyarország az óriásira duzzadt orosz terület-Moloch legszélsőbb peremén terül el. Egy ezredév óta ez az első alkalom, hogy Magyarország földrajzi fekvését sokan szerencsésnek mondják. A tervezgetések és álomlátások jótékony motorja sebesen berreg- és a képzelet tüzes szárnyai elragadják az édes haza után sóvárogva vágyakozó, elepedő sziveket. Sokan már terminusokat is mondanak. Legkésőbb őszig kivonulnak az orosz csapatok, azután az Egyesült Nemzetek ellenőrzése mellett megrendezik a szabad választásokat és megindulhat a szabad és független állami élet. Minden okfejtés vége: haza lehet majd menni! Hazamenni, megkeresni az elhagyott családtagokat, a régi barátokat, a hívogató utcákat és tereket, megkeresni a hazai levegőt, az otthoni kenyér és-gyümölcs izé^ a fák. - füvek és kivágok .*gaz£-spinét, a felhők valódi formáját, megkeresni a régi harcok és kudarcok zsongitó színterét, a frissen élő emlékeket, a néma és beszédes temetőket, megkeresni mindazt, amit az emigráns egy komor és szívfacsaró napon hirtelen elhagyott. Az emigráns a legapróbb fényjeleket is felnagyítva látja. Ha egy-két nap alatt már ki is alszik a pisla fény, hetekig és hónapokig tart a tervezgetés és öncsalatás jóizü mámora. Aki nemcsak a baLsorsra, a gazdasági és szociális nyomorúságra, a társadalmi elkülönítés megalázó helyzetére, a faji és felekezeti megkülönböztetés szorító és később véres bilincseire emlékezik vissza, de a nemzeti megújhodás és a demokratikus országépités napfényben fürdő két esztendejére is, az különösen heves vággyal készül a hazatérésre. A régi-amerikás magyarok többsége annak idején csak fájó emlékeket hozott magával szegényes podgyászában — ez a réteg nem tervezi a hazatérést, legfeljebb rövid látogatást az emlékekben felderengő földre, a közlekedés meggyorsulása ellenére is egyre irdatlanabb távolságba homályosodó rokonok és ismerősök megpillantására. A Hitler és magyarországi követői elől még a háború előtt szerencsésen elménekülteket sem hevíti át a gyenge fénysugár, amely a világpolitika egy-egy kedvező előjelű rezdüléséből, az oroszok taktikai gesztusaiból, vagy akár Eisenhower korszaknyitási igénnyel elmondott beszédéből villan ki és az emigráció felé a hazatérés bűvös varázsszőnyegét lebegteti meg. ök még sajgóan hordozzák a múlt kegyetlen és igazságtalan pecsétjét, bennük még elevenen él az elpusztított szülők és testvérek véres árnya s a velük kapcsolatos minden perzselő emlék; a visszatartó erő sokszor nagyobb a viszonylag gondtalan s veszélytelen gyermek- és ifjúkor feltörekvő emlékeinél, amelyeknek hazahívó karja csak tétován nyúl értük. De aki a kietlen évtizedeket,, a két háború közötti korszak igazságtalanságait, elmaradottságait, a nép ellenére való osztályuralom szikkadt rendszerét s majd az eáztelenségek és becstelenségek mélyberántó örvényét is sikerrel Túlélte'és részese lehetett a háború utáni Mayyp,rcrszág pezsdülő életéneky^ demokratikus berendezkedés felemelő kísérletének. amikor "annyi balszerencse közt es oly sok vT-~ szály után” végre a nép nemzetté válhatott, az csak egyetlen célt ismer külföldi tartózkodása folyamán: a mielőbbi hazatérést. Hazatérni a néphez, amelytől fizikai valóságában el kellett szakadnia a kényszerű távozás drámai pillanatában, hogy csak lélekben maradhasson együtt vele, de továbbra is hűséggel és alázattal. Hazatérni, de nem a hatalmat, fényt, ünneplést, anyagi és politikai sikereket keresve, hanem a munkát, á szabad, független és demokratikus ország építésének ujjongó lázát. A népet keresni, hogy vele együtt fogjon a munkához, a néppel a népért, a belső felemelkedésért és a külső jóhirnévért. Nem vezérnek lenni, nem parancsnoknak, hanem szerény közkatonának a boldog épitők csapatában. “Haza, haza, rongyos baka” — dobol a háború utáni években elmenekült magyar fülében és szivében a régi, egyszerű dallam. Az emigráció viharaitól megtépázottan, a csalódásoktól I rongyosan, de az elvégzendő munka iránti hivő, töretlen lelkesedéssel igy indul majd haza a szabadulás történelmi órájában New Yorkból és Parisból, Londonból és Montreálból, Rómából és akár Sidney bői is az, aki nem bevonulni, de viszszatérni akar a marcangoló fájdalommal elhagyott földre. Vannak, akik bevonulni akarnak. Az emigrációnak az a. rétege, amely 1944-ben és 1945 koratavaszán az összeomlott; kaland romjain át hagyta el futva az országot, serény szervezkedéssel készül az uj kalandra. A sok jogos vihart kiváltó alakulat, amelyet Hitler elsőszámú brávója, a hirhedt Skorzeny hivott életre, de amely később jobbnak látta a szentimentális érzéseket felébresztő Magyar Harcosok Bajtársi Közössége névre átfesteni a tájékozatlanok és jóhiszemüek csalogatására a cégtábláját, fegyveres bevonulást tervez az esetleges háborús zűrzavar megbomlott állapotában. Az alakulat vezetőinek katonai és politikai múltja csak a tájékozatlanok előtt nem ismert: Hitler és a náci-birodalom hűséges kiszolgálói voltak, fellázadtak a magyar államfő ellen és megtagadva a neki tett esküjüket, csatlakoztak az idegen fegyverekkel uralomraj ütött bitorlóhoz, Szálasihoz, a magyar történelem leghitványabb kalandorához és az országpusztitás mániákusan elvetemült gazemberéhez. Ez az esküszegő és lázadó nyilaskeresztes tábor is várja a történelmi fordulatot, hogy megkísérelje azt a hatalmat visszaszerezni, amihez alkotmány tipró puccsal, a náci erőszak segítségével jutott hozzá' s amit a háború zord ökle kivert a kezéből. \ ■ Az emigrációban élő' politikusok egy része — mindegy» hogy nem menthető optikai csalódásból, vagy megrögzött kalandorságból — ezzel a tömegszervezetekkel kérkedő katonai alakulattal köti össze a szekere rudját. Eckhardt nyílt és makacs lehorgonyozása az MHBK mellett és az ismételten megnyilvánuló tüntető kézfogása ezzel a nemcsak politikailag és katonailag, de morálisan is súlyosan kifogásolható klikkel arra mutat, hogy a titkos tervek készen állnak nemcsak katonai, de politikai vonatkozásban is. Mi fűzheti más Eckhardtot ehez a puccsista katonai alakulathoz és annak vezetőjéhez, minden támadás ellenére is, oly elszánt ragaszkodással? Nem vitás, hogy a tervek azonossága és a szereposztás harmóniája: Zakó és csapatai fegyveresen megszállják áz országot és biztosítják Eckhardt számára a politikai vezetés zavartalanságát. Ez a nagy ábrándkép, amely a volt nyilaskeresztes katonákat és Eckhardtot eggyéforrasztja. S ez az a nagy és csábitó lehetőség, amely mindazokat odavonzza ehez a szövetséghez, akik a múltban vétettek a magyar érdekek ellen, akik tombolva segítették az ország szekerét alább és alábbtaszitani a Ipjtőn, akik a maguk diktatórikus uralmukkal, de ettől függetlenül is születési es nevelési hibájuk következtében borzadva álltak szemben a demokrácia eszméivel és a szociális igazság követelményeivel, végül azokat, akik régi eivuK elárulásával ép* n elvtelenségükrö’. s a nép iránti erzésüK. megbízhatatlanságáról adnak bántó és fájdalmas bizonyságot. A katonai és a politikai kalandvágy kézfogóját már évek óta ielkesen ünnepük az tmigráció köreiben, Németországban és Ausztriában éppúgy, mint Argentínában, Kanadában, vagy az Egyesült Ál! mokban. Ez az a bűvös mágnes, amely csodalatos összhangban tömöríti egyazon táborba az egyébként agyonszabdalt és atomizált emigráció látszólag ellentétes elemeit is: a most is zöld inget viselő es uj dunaparti leszámolásért lihegő volt pártszolgálatost és a sokezerholdas birtokát, vagy gyárüzemét visszaváró nagykapitalistát. A newyorki előadáson békésen megfér az egymás neLHti székeken a szélsőjobboldali újságíró és az, aki ellen még odahaza holmi fajgyalázási leleplezéssel kedveskedve ügyészért és bíróért kiáltott uszitóan förtelmes cikkében. Az ellentétek elsimultak és a nagy cél érdekében kéz-a-kézben szövögeti hagymázos, torz álmát az egész antidemokratikus tábor. A katonai zendülők szervezkedése az összekötő kapocs, mert fegyveres puccs nélkül és a nép igazi vágyainak sárbataposása nélkül nem lehet az álmokat valóraváltani. Puccs, erőszak, fegyveres akciók: ez az elsődleges programmja ennek a tábornak. Ha a nép szabad akaratának megnyilvánulásától függ az esélyük, soha nem kerülhetnek uralomra. A magyar nép már régen, a háborús katasztrófapolitikát követő közvetlen időben, a demokratikus felemelkedés éveiben kiformálta a maga józan és igazságos ítéletét az elmúlt rendszerrel s annak közszereplőivel kapcsolatban, a politikusokkal és a katonai vezetőkkel szemben egyaránt. A magyar nép különbenis felnőtt politikailag és a bolsevista elnyomás alatt csak még mohóbban vágyakozik a demokrácia .megkóstolt édes izeire. Ellene és ami ezzel egy: a demokrácia
