Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-04-25 / 17. szám
3-ik oldal AZ EMBER APRIL 25. 1953 Mexikói képeslap Ifjúkori kalandok GYERMEK CYERMEK HÁTÁN A MEXIKÓI CSALÁDOKBAN Irta: HALMOS ETEL Mexikó egyik legérdekesebb különlegessége: a gyermek, a mexikói gyermek. Feketeszemü gyermekekkel találkozhatunk bárhol a világon, de ilyen mélységes, szénfekete. értelemtől sugárzó gyermekszemekkel. amilyen a mexikói gyermeké. — sehol. Ha összekerülünk egy 6-7 éves mexikói gyerekkel, szapora társalgásba kezd velünk és meglepően értelmes kérdéseket intéz hozzánk. A mexikói bennszülötteknél igen bőséges a gyermekáldás, mert nem ismerik a születésszatoályozás fogalmát és úgy látszik, nem is óhajtják azt megismerni, mert nem tekintik súlyos problémának a szülést, sem a gyermekek felnevelését; felnevelődnek azok minden nehezebb probléma nélkül is, hacsak időközben le nem törik egy-egy gyönge ágacskája a családfának. Ennek a termékeny gyermekáldásnak aztán az a ‘természetes következménye, hogy a népesség gyors tempóban és hatványozott mértékben szaporodik. Egyáltalán nem ritkaság a 14-15 gyermekes család. A múlt évben a kormány pénzbeli jutalmát egy michoacáni farmer felesége kapta, kinek 16 élő gyermeke volt. A michoacani anya kijelentette, hogy ő a következő évben is pályázni fog a kitüntetésre, mert a 17-ik gyermek már útban van. De nem is szükséges a szomszédba menni egy kis tapasztalatért. Leányom szakácsnéja 9 testvért és mostohaanyja részéről ugyancsak 9 féltestvért tud számlálni és nagyobb lenne a létszám, ha 5 testvére időközben nem halt volna meg. Megszokott, de mégis kedves látvány künn a szabadban vagy nyilvános parkokban egy-egy sokgyermekes család látása. A legkisebb csemete még csak csúszik, gurul vagy mászik a gyepen, de az anyján máris látható a jel, hogy rövidesen egy újabb élettel fogja szaporítani családját. A piacon apró gyerekek élelmesen kínálják árucikkeiket, amelyeknek árait hangosan kiabálják, mialatt szüleik a standjukon bonyolítják le az árusítást. Ott sürögnek-forognak az apró emberkék a vásárló tömegben. Az árusító anyák némely része szoptat és a földön, fadobozokban vagy csupán pokrócra helyezve siránkoznak, játszadoznak vagy alszanak a picinyke emberpalánták. Fűszerárut veszek egy fabódéban. Az elárusitónőt fiatal leánynak nézem. Gyönge, nyöszörgő sirás hallható az elárusitónő asztala mögül. — Mennyi idős a bébi? (Tábori Kornél hagyatékából) — kérdem. — 12 napos — feleli. Mindenki megy ia maga utján, nem is veszik figyelem'oe azt a sck pöttömnyi csemetét. Nekem azonban, aki Magyarországból nem is olyan régen érkeztem, szokatlan a bőséges gyermekáldás látványa. Kisfiúk ajánlkoznak, hogy segitsenek-e? Egyiknek elfogadom a segítségét. Útban hazafelé élénk társalgásba bocsájtkozik velem. Közölte kedvezőtlen családi körülményeit, mely bevezetés akart lenni hozzám intézendő kérésének. Pillanatok alatt átfutottak agyamon különböző gyermeki kívánságok s az is, hogy talán éhes és egy ebédet szeretne. — Nem — felelte határozottan. — hanem én arra kérném a senorát. hogy adjon nekem egy inget. — Egy inget? Pontosan egy ingre van szükséged? Nyomban kapsz egy inget, amint hazaérünk. Felderült a flu arca és hálájának jeléül kedves dolgokat mondott : — Milyen értelmes a senora, látom, “americano” és egész jól ért spanyolul . . . Közeledtünk a házhoz, melynek környéke hangos volt a gyermekek zajától. A 4-5 éves Carlitosok, Femanditók, Carmeliták stb. már társadalmi életet élnek. “Bújj, bújj zöld ág, zöld leveleeske..." csak a melódia más és a szöveg más. de a játék ugyanaz. Mintha nem is lenne olyan nagyon messze Magyarország . . . Hazaérve, besiettem a házba és kihoztam a kívánt inget, mialatt a fiúcska a kertben várakozott. — Most azonban vesd le magadról az ingedet és mielőtt felveszed a másikat, mosakodj meg alaposan! — mondottam neki. Kissé vonakodott eleget tenni e kérésemnek. Látszott rajta, hogy szégyenkezik. De mégis egy hirtelen mozdulattal lerántotta testéről az ingét s mosni kezdte testét szappannal, amit kezébe adtam. E művelet után testére került a hófehér ing, a pénz pedig a “segítésért” a nadrágzsebébe. Mintha egy kicserélt gyermek állott volna előttem. A tisztára megmosott arcból még élénkebben csillogtak az értelmes, szénfekete szemek és én elégedetten néztem rá, mint egy festő, aki elkészült a festményével és akinek munkája jól sikerült. Kikisértem a kert kapujáig. Feszes testtartással haladt a gyepes utcán és úgy látszott megérezte, hogy a kapuban állok, mert viszszamézett és hátraszólt: — Muchas igracias, senora! HUNGARIAN GARDEN RESTAURANTBAN MAXIE FRANSKO és hires cigányzenekara muzsikál 1528 Second Avenue New York City Telefon: RE 4-9670 KIVÁLÓ KONYHA! ZETTL LACI tulajdonol Vegyen U. S. Baudot! Mr. A. B. (röviden így nevezzük J az Auto-Biografust) célszerű ta| nácsot kap, hogy ne menjen szállodába, mert az drága, hanem | Bajdi és társa tud egy remek háj lóhelyet. Ez a gellérthegyi bar• lang. Egy vasba se kerül és haj: nalban majd gőzfürdőbe mennek. Mr. A. B. nem sejtette, hogy a I zsebében lapuló csinos összeg megszerzése Bajdi urék főcélja. Élőbb még lányokhoz akarták elvinni Mr. A. B.-t. aki a koránál 3-4 évvel is idősebbnek látszott, annyira szélesvállu, nagycsontu, ízmos fiú volt. De az ajánlatot nem fogadta el. — Taknyos lányokhoz nem járok! — szólt határozottan, ami az ő korában még nagyon is érthető volt. ámbár Bajdiék nem győztek csudálkozni. Annál inkább, mert akkortájt elég rendszeres volt Budapesten a lányokhoz “aufführolt” és ott mutyizásra kifosztott zsönge ifjak kalandja. — De annyira csak férfi vagy —szóltak rá Mr. A. B.-ra — hogy iszol velünk egy-két stamperlit? —Mi az? — Ugyan ne mókázz. Mintha nem tudnád, hogy pia. Vagy: snapsz, ha úgy tetszik. Mr. A. B. nem óhajtott éretlen gyerkőcnek látszani és ivott. Mire a gellérthegyi barlangba vonultak. kissé ködös volt az agya. De azért kellő férfiassággal lépkedett. John Galsworthy Írja a “Swan Song” című könyvében, hogy a modem társadalomban az egymást kergető események úgy elmossák egymást, hogy bizonyos emlékezet-vacuum keletkezik. De bármennyi is történt Mr. A. B. körül, a barlangi élmények sohasem mosódtak el, talán mert a legmarkánsabb első kalandok közé tartoztak és számára fontosabbak is lehettek akár a legmélyebb Galsworthy regényrészletnél. Egy érett ifjú fölényével hallgatta Bajdi történeteit a vidéki kirándulásokról is. Mert Bajdiék vidékre is ellátogattak meghivástalan weekendekre. Orosházán például elmesélték egyik tanyai gazdának, hogy Pesten mennyivel jobb az ember dolga, mint falun ■— A sógora 17 éves korában kocsis lett Szolnokon egy fiakkeresnél. Megszedte magát és betársult egy autóshoz. Itt annyit keresett. hogy felment Pestre és most finom ruhája van. nagy ur, mert megvette a 240 számú villamost. azon jár a Körúton, maga hajtja. És előleget szedtek ki az orosházi gazdából, hogy majd neki is vesznek egy körúti villamost. Bajdiék más alkalommal, mint zeneszerszám - ügynökök jelentek meg vidéken. Magukkal vittek: például egy kis fonográfot. Hogy nagyobb legyen a hatás, beledugták egy fenenagy sülttökbe. Szombat este együtt volt a tanyai népség, Bajdi igy szólt a legöregebbhez : — No gatyámbátyám, látott-e már kend zenélő-tököt? — Nem én, de mesében már hal lottam róla. hogy az alma és a szőlő tud zenélni. —Nohát itt nincs mese, hanem valóság. Megszólaltatta a sült tököt, amely — óh csudák csudája! — valóban el kezdett muzsikálni, de úgy, hogy a kecskeméti első banda se szebben. Az öreg gazda álmélkodva mondta: — Hűha! ... Osztán löhetnee kapni ebbül a zenélő tökből? Bajdi komoly arccal válaszolta: — Tök már nincs, csak ez az egy. hanem a — magjából adhatok. Két korona darabja. Meg is vették ' mindnyájan a csodálatos magot és roppantul nagy érdeklődéssel várták, hogy mikor fog kinőni az a tök, amelyik muzsikál . . . Mr. A. B. elálmosodott. A barlangban volt szalmazsák meg takaró. Lefeküdtek. Kiderült, hogy milyen okos ember volt a fehérszakállas londoni Rothschild, aki egész életében poloskát meg egyéb ilyenfajta, rovart gyűjtött és tanulmányozott. Ha Mr. A. B. csak századannyit tudott volna a mezei poloskáról, mint a z-oológus Rothschild. nem ijedt volna meg anyuyira, amikor egy-kettő csípni kezdte. Ha nem rettent volna fel. akkor nem vette volna észre, hogy Bajdi éppen a zsebéből akarja kicsórni a pénzét. Ha fel nem ugrik és szembe nem száll, akkor nem járt volna annyira pórul. Bajdi ugyan őszintén megmondta. hogy maradjon nyugton, de az erős Mr. A. B. megfogta csuklóját és visszakövetelte a pénzt. Most ketten támadtak rá és boxolni kezdték, még pedig rugós acélboxerrel. Véresen, ájultan esett össze és csak hajnaltájt tért magához. Amikor fejéhez kapott, alvadt vér nyoma tapadt a kezéhez: beverték a koponyáját is. A friss barátoknak nyomuk se volt. De a pénznek se. Mr. A. B. még sokáig kereste a rekordot vívás, úszás, lovaglás, távolugrás meg ökölvívás terén, de olyan alapos helybenhagyást, aminő a gellérthegyi barlangban vele történt, se pro, se kontra nem ért meg. “SHANE” a Radio City Music Hall-ban Világpremier színhelye volt csütörtökön a Radio City Music Hall. A Paramount Filmgyár “Shane” c. újdonságát mutatták be Alan Ladd, Jean Arthur, Van Heflin és Brandon de Wilde főszereplésével. A newyarki lapok kritikusai kitűnőnek találták az uj filmet. Ezen a napon élvezhették a nézők a Music Hall csodálatos, 1,500 négyszögláb kiterjedésű mozivásznát az első alkalommal. A világ legnagyobb vetítési felülete természetesen fokozott élvezetet nyújt a publikumnak. “Saludos | Amigos” a kisérő filmnek cime, amely nem más. mint egy ragyogó, színes délamerikai “fiesta.” A színpadi rész még a megszokott világvárosi műsornál is többet nyújt ez alkalommal. A magyar Caligary - fivéreknek ismét nagy sikerük van. “1984 * Az U.S. Steel Corp. “Theatre Guild on the Air” nevű programja szenzációs rádióműsort ad április 26-án. most vasárnap este (8.30-tól 9.30-ig) az NBC-hálózaton. Richard Widmark főszereplésével a nagyjhrü George Orwell-regény: “1984” kerül műsorra hangjáték formájában. A kiváló programot egé-z Amerikában hailani lehet. A regényt sokmillió amerikai olvasta, igy a vasárnapesti rádióműsor széleskörű hallgatóságra számíthat. Mrs. Herbsts 1437 Third Ave., N.Y.C. Tel. BUtterfield 8-0660 Valódi, hazai jegeskávé! 4 legfinomabb készítésű rétesek sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u 3-tól 3.15-ig Mrs. Herbst rádióóráját: WWRL állomás 1600 ke. LUBA CURDUS KEPKIÁLL1TASA A VARSÓI GETTÓRÓL Most van tiz esztendeje a varsói gettóban dúlt véres harcoknak, melyben egymással szemoenáilt az őrjöngő náci tirannusok fegyveres hatalma a létéért úgyszólván puszta kézzel küzdő megkínzott zsidóság tízezreivel. Ennek az egyedülálló, szivettépő küzdelemnek emlékét örökítette meg egy kiváló lengyel festőmüvésznö Luba Gurdus, aki átélte a haláltáborok minden borzalmát. Megrázó képgyűjtemény ez, melyet az Amenkai Zsidó Kongresszus rendezésében e napokban állítottak ki a Stephen V’ise Congress House-ban, 15 E. 84 St. alatt. New York Cityben. A varsói gettó harcainak tízéves emlékét szolgálja Luba Gurdi's kiállítása. A szén rajzok és tusvázlatok mellett értékesek a mai tzráelben készült olajfestményei, melyek egy mélyenérző nagy tehetség bizonyítékai. Azonnali garantált szállítás! RIMOFIN — az uj t.b.c.-elleni gyógyszer, streptomicin, penicilin, ínsulin és minden más gyógyszer! — Szállítunk a világ bármely részébe, igy Magyarországba is.ahová az orvosság mellé magyarnyelvű utasítást mellékelünk. Nem kell várni exportengedélyre! Sürgöny özzön. hivjon, írjon árajánlatért: REICHMAN ZOLTÁN í v. budapesti gyógyszerész magyar patikájának cimére: | 1519 First Ave. New York (79-80 St.) Tel: RE 4-9415 Hallgassa rádióműsorainkat: vas. d.u. 3-4.30-ig WWRL-en és vas. déli 12.30-2-ig WBNX- en New Yorkban, szombat d.u. 2-kor Philadelphiában. WTEL. HAZAI HAZA; SZALÁMI és mindenfajta Jé hurka, kolbáss, sonka, szalonna é* friss hús, stb.. tgad MÓDI — kapható: MERTL JÓZSEF — MAGYAR HENTESNÉL — 1508 Second Ave. Tel. RH 4-8292 4 8 ORAN BELÜL kiutaljuk rendelését VÁMMENTESEN A MAGYAR KORMÁNY engedélyével MAGYARORSZÁGBAN budapesti raktárunkból KÁVÉJEA, KAKAÓ NYLONMRISNYAés ÖSSZES EGYÉB VÁMMENTES MAGYARORSZÁGI SZERETETADOMANY nálunk megrendelhető Árieavzékkel készséaae! szolaálunk a los v s TRADING CORP. 61 BROADWAY, NEW YORK 6 Teí. BOwling Green 9-4164 ]
