Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-06-07 / 24. szám

Z-ik oldal AZ EMBER June 7, 1952 Párisi Panoptikum: “Molnár Ferenc Társaság,” Molnár Ferenc, írás, irók, olvasók és egyebek Irta: JÁVOR LÁSZLÓ Kisbamaki Farkas Ferenc beismeri, hogy tagja volt a sopronkőhidai katonai vészbíróságnak... Hol olvashattam volna máshol, mint “Az Ember”-ben ... A lap egyik barátja felkérte az olvasó­kat: alapítsanak Molnár Ferenc Társaságot, az írás és az író szel­lemének ápolására. Szeretettel írom le Várady And­rás Amerikában élő honfitársam Hevét, aki Göndör Ferenchez in­tézett nyilt levelében kéri a betii tisztelőit, hogy Molnár Ferencről elnevezett társaságban “gyújtsa­nak örökké égő kulturmécsest.” Mélyen megrendített a fenti levél. Láttam magamat húsz évesen, fiatal barátaimmal, az ifjú pesti kávéházakban. Szidtuk a kiadót, szidtuk a főszerkesztőt, a szer­kesztőt, a tördelő szerkesztőt, szidtuk a lapokat, a vakokat, az alapokat, az akadémiát, sőt szid- j tűk az olvasót is, mert húsz éve­sek voltunk, mert kávéházban kávé gőze serkentette elménket és főleg azért, mert Pesten szülét- j tünk, a régi, drága, fittyethányó Pesten, ahol minden szabad volt, csak a megalkuvás nem, ahol minden és mindenki húsz éves volt, aki éjszaka kávéházba járt, j ahol húsz éves volt maga az egész j Város. Mindenre és mindenkire sza­márfület mutattunk, nyelvet Öl­töttünk a tekintélyekre. Disznó­­ságnak tartottuk, de kicsit büsz­kék voltunk arra, hogy a mi Pes­tünk, ez a mindent kifigurázó, szemtelen, vidám kamasz, egyszer kifütyülte a világ legnagyobb te­norját, az isteni Carusot is. Régi kávéházi barátaim több­sége giegmaradt húsz évesnek, tehetséges szemtelennek, tollúk­kal a nagyképűség orrát fricskáz­­va. Egyrészük életkort és széllé­­met változtatott, megöregedett, lelpuhult, elbutult, kimaradt a kávéházból, aljas lakáj lett, szer­kesztőségi istállókban és irodal­mi klubokban Nyerített minden ellen, amire húsz évesen esküdött a kávéházban. Az örök húsz évesek ültek to­vább a kávéházi márványaszta­lok sir-kövei mellett és arról ál­modoztak. hogy megalkuvás nél­kül is jöhet a siker, a tantiém, a pénz. Ezeknek a kávéházi köl­tőknek az eszménye, a magyar próza legnagyobb költője, — ma­ga is kávéházi szellem —: Molnár Ferenc volt. A gázkamrák, különböző szinü szuronyok, világmegváltó handa­­bandák átgázoltak az egykori pesti húsz évesek sorain. Alig ma­radt hírmondó, régi pesti hír­mondó belőlük. Ezek az álmodozó örök húsz évesek, most Molnár halála után —felébredtek. Eddig azt hitték ők, lehet és van biztos rév az iró számára is. Itt van Molnár Ferenc, aki nem­csak egy pazarló művész, de gaz­dag is. Mérhetetlenül gazdag. Az iró nemcsak megszerezheti, de meg is tudja tartani a vagyont. Milliomos lehet, mint Molnár. Milliárdos. Multimilliárdos. Krő­­zus. Fölélhetetlen, fölbecsülhetet­­len, elpusztíthatatlan dollárhegy tetején. Dollárban dúskáló, aranyban fürdő császár, mint egy hetyke parürzseni, mint egy hit­községi fő-“kóved,” mint egy diszkrét üzleteket lebonyolító csi­szár, mint egy nyilvánosság előtt alamizsnákat osztogató álmece­­nás, jótékony béruzsorás, aki hir­detési ügynökökkel lefényképez­­teti önfejét s kétes nevét már­ványtáblán: vésve aranyporral hinteti be. Most a legragyogóbb magyar irózseniről, a legnagyobb magyar legendaköltőről, halála után le­­foszlott a legelterjedtebb legenda, a Molnár Ferenc vagyoni gazdag­ságáról szállongó legenda . . . Molnár Ferenc halhatatlan mü­vei mellett, csak 120,000, azaz százhúszezer dollárt hagyott ma­ga után! Igaza van a társadalom lelki nyomorékainak: a művészet nem exisztencia. De Várady András szerint — hivatás. Szeretettel és lassan-lassan el­vérző húsz éves szivemmel üdvöz­löm az amerikai Várady Andrást, meg a párisi, európai világmin­­dentáji Várady Andrások egyre gyérülő elitcsapatát s mindazo­kat a kiválasztottakat, akik az írás és az írók körül csoporto­sulnak. Legutóbbi számunkban ismer­tettük azt a cikket, amelyet dr. Pfeiffer Zoltán, a Nemzeti Bizott­mány végre hajtóbizottságának f tgja irt a “New York Times”-ba ..(isbarnaki Farkas Ferenc ameri­kai látogatásával kapcsolatban. Pfeiffer Zoltán cikkére az eskü­­szegő, hazaáruló Kisbamaki Far­kas Ferenc levelet intézett a “New York Times”-hoz, amely­ben cáfolja Pfeiffer állításait, ám az egyik mondatban elismeri, hogy résztvett a sopronkőhidai Ítélkezésekben, de állítása szerint csupán azért, hogy megmentse a vád alá helyezett tiszt-társait . . . A valótlan állításokat tartal­mazó, mellébeszélő levél után a következő kérdéseket adjuk fel Kisbamaki Farkas Ferencnek: 1. Mivel magyarázza azt, hogy 1944 október 15-én nem tett ele-Mit mondott Eckhardt Tibor a zsidótörvény tárgyalásakor? HERZ-SZALÁMI! VALÓDI! IMPORTÁLT! (Jelenleg Hollandiából.) Yorkville-ben kizárólag PAPRIKAS IMPORTERNÉL jl A 1 3 kapható! 1504 SECOND AVE. 78 és 79 utcák között NEW YORK 21, N. Y. Telefon: BU 8-6117 Vidékre pontosan szállítunk. Kérjen ingyenes árjegyzéket. HUNGARIAN GARDEN Restaurant-ban (1528 Second Avenue) GYPSY COUNTESS JULIA és RÁKOSSY TIBOR énekelnek CSÜTÖRTÖK, PÉNTEK, SZOMBAT és VASÁRNAP este ----- és: a női prímás!!! GIZELLA, KIVÁLÓ KONYHA!! ZETTL LACI tulajdonos Telefon: RE 4-9G7$ i j i í I I >4 Eckhardt Tibor a következő beszédet mondta az első zsidótör­vény tárgyalásakor, 1938 már­­j dúsában a képviselőházban: — Én a zsidó javaslatot iiyíj, ahogy van, elfogadom. (Nagy taps a jobboldalon.) Indoklásomat egyetlenegy | mondatban tér jeszthetem elő. Elfogadom azért, mert ez a törvényjavaslat a nem­zeti élet nagy szervi bajait akarja meggyógyítani. Elis­merem, hogy a magyar nemzet a maga erkölcsi és jogi birtokállományából le kell adjon egy részt, hogy ezt a javaslatot végrehajtsa. Nincs igaza ugyanis az igaz­­ságügyminiszter urnák ab­ban, hogy ezzel a törvényja­vaslattal a jogegyenlőségen nem esik csorba. Ez azon­ban'nem is fontos, hanem csak az, hogy a társadalmi: igazságokon ne essék csór-! ba. Húsz százalékos arány biztosításával a magyar ki­sebbség részére az élszaki- j tott területeken mi is beér­jük. Ez a javaslat eleget tett a keresztény méltányosság követeléseinek is. Súlyos za­var nélkül le lehet bonyolí­tani. Az bizonyos, hogy egyéni szempontból sok in­­juriát lehet benne találni. Helyesebb lett volna, ha a társadalom öntevékenysége maga szabályozta volna ezt a kérdést. A javaslattal szemben bizonyos kritikai szempontokról kell beszél­nem. Elsősorban arról, hogy a javaslat opportunitási okokból nem helyezkedik sem faji, sem felekezeti ál­láspontra. Ezáltal mindkét nehézségbe beleütközik. Az 1919 előtt kitértekkel szem­ben a javaslat felekezeti ál­láspontra helyezkedik, mig az 1919 után kitértekkel szemben faji álláspontot foglal el, mert csak faji ala­pon lehet korlátozni a kitér­tek jogait. Ez a kettősség j meg fogja bosszulni magát. Helyezkedjék a kormány a zsidókérdésben faji állás- i pontra, mert az kevéssé ve- | szélyes. Ha az általam oly! nagyrabecsült angolok lenné­nek ilyen pozícióban Ma­gyarországon, velük szem­ben is szükséges lenne faji alapra helyezkedni. Ennek semmi köze sincs a vallás­­szabadsághoz. Helyezkedjék a kormány erre az őszinte álláspontra! így kezdődött . . . S ami ezután következett, az mindenki előtt ismeretes: az első zsidótörvény után a második zsidótörvény, majd a harmadik, hogy végül ez az egész mesteri taktikázás egye­nesen beletorkolljék 1944 véreng­ző hónapjaiba, a dunaparti kivég­zésekbe, a munka szolgálatosok módszeres irtásába, a kegyetlen bevágó nirozásokba, Auschwitz gázkamráiba . . . | get Horthy emlékezetes hadpa- 1 rancsának és milyen mentséget talál arra, hogy ezzel megszegte a katonai esküjét? 2. Miért szabotálta el a Hor­­thytól kapott külön utasítást és miért nem fordult szembe októ­ber 15-én a Várat támadó néme­tekkel és nyilas csőcselékkel? Mi­ért hagyta, hogy “Legfőbb Had­­ur”-át a németek fogságba ves­sék? 3. Miért szolgálta Szálasi tör­vénytelen, nemzetáruló és gyilkos uralmát? 4. Mi a válasza arra, hogy Horthy 1945-ben Németországban kijelentette: azért szeretne egy | nagyon rövid időre visszatérni Magyarországra, hogy a lázadó, esküszegő tábornokait s közöttük elsősorban Kisbamaki Farkas Ferencet minden kihallgatás nél­kül azonnal felakasztassa? 5. Miért léptette elő Szálasi ve­zérezredessé? • 6. Mit tett a sopronkőhidai fegyházban, hogy megakadályoz­za a nemzeti hősöknek: Bajcsy - Zsilinszky Endrének és társainak gyalázatos kivégzését? 7. Mi a válasza arra, hogy olyannyira “mentette” a vész­törvényszék elé hurcolt tiszt-tár­sait, hogy például Hardy Kálmán tábornok, a folyamőrség legfőbb parancsnoka ellen sajátmaga hozta meg a halálos Ítéletet? Ezekre válaszoljon Kisbamaki Farkas Ferenc ur! ... HOLLÓS BÖZSI ANGOL-MAGYAR magyar - angoC fordítási és be­vándorlási ügyekben segítő irodája készséggel áll az amerikai ma­gyarság rendelkezésére. Cim: 55 West 42 St. (Room 1046) New York 18, N. Y. Telefon: LO 4-3619 ADOMÁNY PETROVICS BÉLÁNAK A már közölt adakozókon kívül Balog Ernő zongoraművész 3 dol­lárral járult hozzá Petrovics Bé­lának, a Parisban igen nehéz sor­ban élő menekült újságírónak megsegítéséhez. Ezt az összeget is rendelkezési helyére juttattuk. Mrs.Herbst's 1437 Third Ave., N.Y.C. Tel. BUtterfield 8-0660 VALÓDI, HAZAI JEGESKAVÉ! A legfinomabb készítésű rétesek, sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u. 3-tól 3.15-ig Mrs. Herbst rádió­­óráját: WWRL állomás 1600 ke. A Magyar származású Zsidók V ilágszövetsége (317 East 79th Street,) 1952, JUNIUS hó 8-án, vasárnap este 6 órakor a WALDORF-ASTORIA HOTEL-ben MARTON ERNŐ a Vilássz®vetsés k®zp°nti elnöke és AVIGDOR HAMMÉIRI tiszteletére társasvacsorát rendez, A Szociális Bizottság elnöke: Dr. Elizabeth Weiss de Csepel. Master of Ceremonies:Mr. Harry Herschfield. A művészi műsorban BÍRÓ SÁRI zongoraművésznő és CARELLI GÁBOR, a Metropolitan Opera tenoris­tája szerepelnek. Zongoránál: DR. HERZ OTTÓ. Vacsorajegy ára $12.50. Megrendelhetők: BU 8-8213

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom