Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-05-17 / 21. szám
AI EMBER May 17, 1952 S---------juk. elborzadó szemmel látjuk a karácsony napján történt kivégzéseket. Bajcsy - Zsilinszky Endrének, Kiss János a 1 tábornagynak és társainak megölését . . . Mi ezt látjuk s mert történelmünknek legnagyobb árulását soha nem tudjuk, de nem is akarjuk elfelejteni, ezért nem tudunk napirendre térni az ujrajelentkező nyilasok és egyéb hazaárulók folyton fokozódó mozgolódásán. Ha el is fogadjuk azt a tételt, hogy a politikában nincs következetesség és hajlandók vagyunk jóindulatú semlegességgel figyelni a tisztességes szándékú politikusok módszerbeli álláspont-változtatását, vagy pártszempontokkal kapcsolatos rivizióját, semmiképen nem fogadhatjuk el a becstelenségnek, az esküszeigésnek, a jellemtelenségnek, a hazaárulásnak és a gyilkosságnak szalonképessé tételét. Mert itt pontosan erről van szó. Azok, akik 1944- iben hazaárulást követtek el és mint legfőbb irányitó személyek tevőlegesen kiszolgálták Szálasi jog- és alkotmányellenes németbérenc uralmát, azok örökre kizárták magukat a jövendő Magyarország sorsának irányításából. 1945-ben az amerikai hatóságok néhányukat elfogták és átadták a törvényes magyar igazságszolgáltatásnak, ezek el is vették a bűneikkel arányban alig álló büntetésüket. De az a Itény, hogy néhány bűnösnek sikerült kivonni magát a földi igazságszolgáltatás alól — köztük nem egy közönséges gyilkosnak is — nem jelent salvus conductust a jövőre. Nem vérszomjról és elvakult bosszúvágyról van szó. Nem azt akarjuk, hogy ezek a hazaárulók, esküszegök, vérbirák és gyilkosok kötélre kerüljenek, ha újra betennék lábukat az általuk elárult, meggyalázott hazai földre, mert az igazságszolgáltatás nem a mi dolgunk és hiszünk abban is, hogy talán az elmúlt nyolc év alatt néha megszólalt a lelkiismeret és önvád ezekben a fgyászmagyarokban. Talán le is vezekeltek valamit a bűneikből az emigráció zord ölelésében. De azt akarjuk, igenis azt követeljük, hogy ezek a hazaárulók, esküszegők, vérbirák és gyilkosok soha többé ne jussanak irányitó szerephez Magyarországon, s legfeljebb csak szerény munkásai lehessenek a felszabaduló és a demokrácia igazi áldásaiban épülő és szépülő uj Magyarországnak. Nincs kompromisszum és ha van, csak ez utóbbi lehet az. De ehhez nem hangos melldöngetés, nem a múlt erőszakos igazolása, nem szemérmetlenül vakmerő újságok megjelentetése, nem országonkénti szervezkedés, nem MHBK és Farkas-féle Magyar Szabadság Mozgalom, nem a demokratikus politikusok gyalázása, nem a tájékozatlan Öreg-amerikások fertőzése, nem az antiszemitizmus bacillusainak szétszórása, nem a nyugati hatalmaknál való tolakodó felajánlkozás, nem a jövő terveinek és akcióinak tervezgetése és a régi Magyarország hagymázos lázképének reménykedő dajkálása kell, hanem szerény, bűnbánó visszavonulás, a bűnök férfias bevallása, a javulás Ígérete és a demokrácia tételeivel való buzgó ismerkedés s azok megszerelésének igyekezete. így és csakis igy lehet szó megbocsájtásról. De felejtésről akkor sem. Dehát hiábavaló a megbocsájtó szándékunk. A bűnös nem akar bocsánatot, a bűnös'tetszeleg magának ebbeli szerepében. Sőt: kimerészkedik már a porondra is, hadd lássa ország-világ a hajdani hazaárulót és esküszegot, a magyar érdekekkel szemben a német érdekek szolgáját, a vaskezu és sziklaszivü vérbirót. ügy érzi hogy eljött az idő a számára, a bolsevizmus elleni világharc és ennek keretében a németekkel való taktikai tárgyalások az ő malmára hajtják a vizet. Íme, itt áll ö, mint a bolsevizmus régi és kipróbált ellenfele, akit ha kissé késve is, de utólag igazoltak az események. Kisbarnaki Farkas Ferenc, az Amerika-ellenes és németbérenc tábornok sikeresen “partraszáll” Amerikában és előadást tari a bolsevizmus elleni harcról az amerikaiaknak! Az álarc csak pillanatokra és csak a gyakorlatlan szemüeknek (jó. Kisbarnaki Farkas Ferenc nem elvi ellensége a diktatúráknak, tehát a bolsevizmusnak sem, hiszen múltbeli szerepe épen a diktatúrához való heves vonzalmát bizonyítja. Kisbarnaki Farkas Ferenc az egyik diktatúra legyőzése árán a másik diktatúrát akarja, mert egész magatartása, teljes mentalitása evvel a másik diktatúrával kapcsolja őt egybe. Kisbarnaki Farkas Ferenc a német-szovjet szövetség idején önelégülten vette tudomásul Lengyelország együttes lerohanását és akkor egy szóval sem tiltakozott a nyakunkbaszakadt szovjet-barátság ellen. Kisbarnaki Farkas Ferenc egyszer már elárulta hazáját és a hazaárulók nem megbízható szövetségesek. A bolsevizmus elleni harc igazi katonái a demokrácia sáncaiból kerülnek ki és Kisbarnaki Farkas Ferenc nem onnan jött, hanem a diktatúra mocsarából. A bolsevizmus elleni harcban Amerika igazi szövetségese: a demokraták hatalmas tömege. Magyar vonatkozásban ugyancsak azok a hu szövetségesek, akik eddigi magatartásukkal, az amerikai demokrácia iránti vonzalmukkal, a nemzeti szabadság és függetlenség eszméjéhez való rendíthetetlen hűségűkkel, a diktatúrák elleni bátor helytállásukkal már kiállták a szövetségi próbát. És az otthoni magyar nép az igazi szövetséges, az otthoni elnyomott, szabadulásra váró milliók, akik azonban nem egy másik diktatúrát, hanem a demokrácia áldásait várják. Az igazi magyar légiók otthon vannak, de ők nem Kisbarnaki Farkas Ferenc vezényletére várnak. A látogató vizumot kiadó amerikai hatóságok minden bizonnyal nzóta felmérték mindezt. A megtévesztés, amellyel ennek a Farkasnak sikerült Amerika földjére lépni, nem lesz tartós. Amerikai szempontból amúgy sem tulnagy jelentőségű ez az egész ügy és ha bekerült is a farkas a bárányok közé, nem tud kárt tenni bennük. De a farkasnak és a farkasoknak, még ha kevesen vannak is. mégis lehetnek áldozati bárányaik Amerika földjén: a békés, jőszándéku öreg-amerikás magyarok soraiban. Hir szerint a hazaáruló tábornok és diktaturás terveket kovácsoló nyilas hívei elöadókörutra akarnak menni a magyarlakta vidékekre. Ezt mindenképen meg kell akadályozni. Mint a magyarországi hegyi falvakban, a vérszagtól megvadult, bárányokra éhes farkasokat minden rendelkezésre álló erővel és eszközzel vissza kell zavarni, mielőtt kárt tennének. E pillanatban a demokratikus eszmékhez hü amerikai magyarságnak és az amerikai magyarnyelvű »ajtónak ez az elsőszámú kötelessége! 2-ik oldal PETROVICS BÉLA KOLLÉGÁNK ÍRJA PARISBÓL Mélyen tisztelt Főszerkesztő Uram! Feleségem és saját nevemben végtelen hálásan köszönöm, hogy kétségbeesett soraimnak “Az Ember” hasábjain helyt adott. Sajnos “Az Ember” nem jár nekem, igy egy váratlan levélből tudtuk meg, hogy Főszerkesztő Ur lapjában közzétette, amit írtam. A levelet János Andor küldte— akit csak “Az Ember” hasábjairól ismerek. A levél mellé öt dollár volt mellékelve. János Andor azon a címen küldte segítségét, hogy előfizet kínosan születő uj könyvemre. Közvetlen utána Déri Imrétől kaptam levelet és a harmadik levél épp akkor érkezett — amikor Jávor László barátom elhozta nekem Főszerkesztő Ur lapjának azt a számát — amely kérésemet publikálta. Az a tény, hogy mégsem vagyok egyedül, óriási hitet adott. VIost már bízom abban, hogy Főszerkesztő Ur segítsége által meg tudom szerezni a szükséges gyógyszereket feleségemnek és be tudom fejezni könyvemet. Számomra az lenne a legnagyobb megtiszteltetés, ha az uj könyv egyes önálló részletei — amelyek például Mindszenty her: cegprimás agyának preperálási módszereire vonatkoznak — ma: gyár nyelven először abban a lapban jelennének meg, amelyet Ön szerkeszt s amely amerikai 25 évén keresztül is a legbátrabban leplezte le a különböző rendszerek és emberek aljasságait. Abban a reményben, hogy Föj szerkesztő Ur könyvem részleteit és leleplezéseit méltónak tartja | majd közlésre, igazi baráti jóindulatát még egyszer végtelen háj lásan köszönve vagyok Páris, 1952. május 8 PETROVICS BÉLA 66. Avenue de la Motte-Piquet Hotel Tourisme, Paris 15-e. • “Az Ember” szerkesztösé\gébe IZSÁK IGNÁC, melegszívű barátunk és kollegánk I huszonöt dollárt küldött Chicagóból Petrovics Béla számára és egy névtelen öt dollárt. Készséggel eljuttatunk minden segitséget a nehéz sorsban vergődő kartársunknak. Székely Izsó és Lázár Miklós a bridgeporti “Amerikai Magyarság” élén Jelentős változás történt. a Bridgeportban (Ccnn.) megjelenő ‘•Amerikai Magyarság” cimü 1 hetilapnál: Boross László megí vált a hetilap tulajdonától és az Juj vezetők, egyben tulajdonosok | Székely Izsó és Lázár Miklós let- i tek. Székely Izsó több mint. harminc éven át az “Amerikai Magyar Népszava” legfőbb irányitój ja volt és hervadhatatlan érdemeket szerzett az amerikai magyar lapkiadás terén. Lázár Mik-Baráti levelek: , jezódött be, (legalább is az elvi) ha még nem is teljesen közgazda! sági értelemben. Ebből a páholyból indult ki a “Budapesti Önkéntes Mentöegyesület” eszméje, ugyancsak a “Gyermekvédő Egyesület” humánus gondolata. Érdekes, hogy a páholy igen tekintélyes összeget gyűjtött az oroszországi zsidóüldözöttek felsegélyezésére, ugyanakkor nagyjából neki köszönhető a budapesti Kossuth- és Klapka-szobrok felállítása. Ez a páholy volt a kiegyezés után megindult magyar fejlődésnek kultur-kovásza. A tagok valósággal szórták jövedelmük nagyobb részét minden kulturális és szociális téma megoldására és segítésére. Hogy mi lett a hála, azt jól tudjuk: a páholy feloszlatása a “szegedi gondolat” kormánya által és később a nagyszámú zsidó tagság jelentős részének gázkamrákba való küldése .... De eddig a világtörténelemben, a föld minden táján, a Jóság, a Segítés és az Igazságkeresés még mindig csak mártírokat szült. Jól tudom, hogy a maga élete sincs rózsákkal kirakva, de azért csak harcoljon ki újabb 25 esztendőt az általános emberi igazságokért, amelyeknek eddig ernyedetlen harcosa volt. Szívélyes üdvözlettel VÁRADY ANDRÁS • Trenton, N. J„ 1952. május 10 Kedves Göndör Szerkesztő Ur! Őszinte sziwel gratulálok Önnek negyedszázados eseményekban gazdag heroikus amerikai működéséhez. Valamikor a boldog és békés világban együtt szívtuk magunkba Nagyvárad kitűnő levegőjét, ez tehát egy okkal több, hogy sok-sok baj- és betegségmentes évfordulót kívánjak önnek és soha nem lankadó, harcos lapjának, “Az Ember”-nek! Kiváló tisztelettel és szívélyes üdvözlettel: LUKÁCS ERNŐ Az Önképző Egylet május 23-i estélye Jótékonycélra rendezi az Önképző Egylet tavaszi kabaréestjéí május 23-án, pénteken este saját klubhelyiségében. Lesz tánc, zene, műsor, gyertyafény, terített asztai és jókedv! Az Önképzö hölgytagjai szolgálnak ki, ugyancsak a hölgytagok készítik az ízletes ételeket. Beléptidij 1 dollár. Vendégeket szívesen látnak. New York City, 1952. május 2 Kedves Göndör! Hetek óta kutatok könyvtáramban, hogy mivel tudnék ma- j gának kedveskedni a ma már az egész világon elterjedt és olvasott lapjának: “Az Ember”-nek első amerikai 25 éves jubileuma alkalmából. Miután tudom, hogy magának nemcsak a liberalizmus, hanem a szabadkőművesség is szivbeli ügye, itt küldöm könyvtáramnak egyik magyar vonatkozású gyöngyszemét: dr. Koltai Virgil 1897-ben megjelent könyvét. az első, még Kazinczy Ferenc (Ital alapított, híres “Könyves Kálmán” nevű magyar szabadkő- ; műves páholy történetéről. Ez a mü klasszikusan bizonyítja a magyar zsidóságnak közös kulturmunkáját a magyar felső- és kö- \ zéposztályok intellektuális kiválóságaival. A mottó Kazinczy strófája volt: , Nincs közfal itten, aki jó rokon—' Szív, nyelv, szokás nem szül különbséget: Egy tisztjök, egy törvényük, egy. hazájuk. Csak egy s mégis más. Lehullott j állal Bámulja a titkot a vak. Az neki Titok marad, de a szenteltnek nem az. A páholynak egyébként a jelmondata ez volt: “Szeresd felebarátodat — jobban, mint önmagadot." A páholy tisztviselői között (1872-96 közt) ott találjuk Wekerle Sándor, Mezei Mór, Gelléry Mór, Kenedi Géza, Pollák Ülés, Hevesi József, Hajnal Antal, Aranyi Cipót, Ónodi Adalf stb., sió. Ligeti Patika 65-45 99th St. Forest HiJls, L. I. (Te!.: Tw 7-3330) HERZ-SZALÁMI! VALÓDI! IMPORTÁLT! (Jelenleg Hollandiából.) Yorkville-ben kizárólag PAPRIKÁS WEISS IMPORTERNÉL kapható! 1504 SECOND AVE. 78 és 79 utcák között NEW YORK 21, N. Y. Telefon: BU 8-6117 Vidékre ^pontosan szállituBk.. Kérjem, iitgyeraes -árjegyzéket. íós az otthoni hirlapirásban szerzett megkülönböztetett nevet, “A Reggel”-nek volt főszerkesztője és éveken át Tokaj országgyűlési képviselőjeként a politikai porondon is szerepelt. Székely kiváló lapszervezési készsége és Lázár publicisztikai kvalitásai biztosan népszerűséget szereznek vállalkozásuknak. Kollégális szeretettel üdvözöljük az uj kezekbe került “Amerikai Magyarság“-ot \is a lap kitűnő vezetőit! jól ismert liberális és filantropista korifeusok neveit. Ebből a páholyból indult ki a magyar polgári házasság megvalósításának nagy gondolata, amelyet később a páholy egyik tagja, Wekerle Sándor, mint miniszterelnök fogadtatott el a törvényhozással. Ez a páholy alapította a hires “Szabad Lyceum”-ot, amely a magyar népnevelésnek lett ujjáalkotója korszerű szellemben. A páholy működésének köszönhető az uj “Magyar Cselédtörvény” megteremtése, amivel valóságban a magyar jobbágyfelszabadítás fe-
