Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-06-14 / 25. szám
June 14, 1952 AZ EMBER 5-ik olckl M A G Y A R O R S Z A G1 HIRER KOVÁCS BÉLA A KIEV! BÖRTÖNBEN VAN? BIB A KISGAZDAPART ELHURCOLT FŐTITKÁRÁRÓL Nemrég egy orosz fogságból Magyarországra visszakerült ember kerülő utón levelet juttatott el a Nemzeti Bizottmány egyik tagjához, amelyben közli, hogy fogsága idején egy alkalommal találkozott Kovács Bélával, a Kisgazdapárt 1947- ben elhurcolt főtitkárával. A kerülő utón érkezett levél szerint Kovács Bélát a kievi hadbíróság ítélte el sokévi börtönre és a büntetését is a kievi börtönben tölti. A hir valóságát természetesen nem lehet ellenőrizni. Mindenesetre ez az első hiradás a mártirsorsu Kovács Béláról, a háború utáni politika egyik nagynevű vezetőjéről, akit 1947-ben a magyarországi kommunista puccs sikere érdekében az orosz hadsereg tartóztatott le, hogy ezzel eltávolítsa a magyar függetlenség és a demokratikus jogok egyik legelszántabb védelmezőjét. Hetenként 18 uszály bauxit a Szovjetunióba Budapestről érkező hirek szerint a komáromi Duna-kikötőből hetenként átlagosan 16-18 bauxittal megrakott uszály indul a Szovjetunió felé. Az uszályokat a romániai Izmail kikötőbe vontatják, ahol orosz kényszermunkások rakják át az uszályok tartalmát. Innen tehervonatok viszik tovább a bauxitot az orosz gyárak számára. A kirakodás ideje alatt a magyar hajózási tisztviselőknek és alkalmazottaknak át kell menniük egy közelben állomásozó orosz kórházhajóra és egy percre sem hagyhatják el a kikötőt. Álcázott őrség vigyáz a Sztalin-szoborra A nemrég felállított budapesti Sztálin szoborra kétféle őrség vigyáz. Az első a szokásos diszőrség, amelynek két embere merev vigyázz-állásban áll éjjel-nappal a szobor mellett. De van egy második őrség is, amelyet az egyik szomszédos háromemeletes ház tetőszerkezetén helyeztek el, úgy, hogy a járókelők nem vehetik észre a furcsa és szokatlan elhelyezkedésű őrség tagjait, azok viszont annál jobban megfigyelhetik a szobor körüli járókelőket. Ennek a háztetőre helyezett őrségnek tagjai állandóan erős távcsővel figyelik még a szobor előtt elhaladók arckifejezését is és elég egy fintor, hogy a járókelő a nyomban telefonon adott utasítás alapján azonnal letartóztatásba kerüljön. A különös őrség ugyanis telefonösszeköttetést tart fent nemcsak az ÁVH őrszobáival, de a szobor melletti “diszőrséggel” is, úgyhogy az esetleges letartóztatásokat nyomban foganatosítani lehet. Különös népszerűség, ahol még a szoborra is így kell vigyázni. . . Újabb kitelepítések Magyarországon? A magyarországi levélforgalom drasztikus korlátozása ellenére is szabad földre jutó hirek szerint májusban újra fokozódott a deportálás üteme, főleg a fővárosban, ahonnan naponta átlag 100- 120 személyt telepítenek ki az előre kijelölt deportálási helyekre. A tavalyi nagy deportálási hullám után — amelynek során több mint 80,000 személyt ragadtak ki lakásukból — bizonyos szünetelés állott be a kommunista kormányzat ezirányu tevékenységében és csak szórványos kitelepítések történtek. Ennek az átmeneti szélcsendnek a jelek szerint vége van és a budapesti kormány az idén is megrendezi az emberiség elleni merényletét: a deportálásokat. Beomlott egy kis hid: lefogták a mérnököt ■ A budapesti kikötőt és Dunapentelét, azaz: Sztalinváxost öszszekötő csatornán beomlott egy kisebb betonhid. A hid épitőjét: Perényi Antal mérnököt azonnal őrizetbevették. A mérnök azzal védekezik, hogy a hid beomiásáért nem ő a felelős, hanem azok az állami szervek, amelyek arra kényszeritették, hogy a hidat a tervezett idő előtt fejezze be. Menekült szocdem. munkás levele “Az Emberihez T. "Az Ember” szerkesztősége New York Négy napja, hogy Ausztriában Fürstenfeldnél szerencsésen átléptem a határt. Én a Hoffhergyárban dolgoztam. Az apámra biztosan emlékeznek, a megboldogult a Rökk Szilárd -u. 9 sz. alatt az Ujságüzemben volt mettőr, LENIN 7128, SZTÁLIN 7495 MÉTER Lenin halálának legutóbbi évfordulója alkalmával a budapesti zsoldos-sajtó eldicsekedett, hogy Lenin 1917-től máig kiadott müveinek példányszáma több mint 222 millió. Ezeket a müveket 78 nyelven jelentették meg. Ugyanakkor azonban a budapesti lapok ismételten utaltak arra, hogy a Szovjetunióban Sztálin müveit jóval rövidebb idő alatt sokkal nagyobb példányszámban jelentették meg, mint Leninét. Egy legutóbbi kimutatás szerint—a pesti bolsevista lapok közlése alapján—Sztálin munkáinak példányszáma már 1949-ben 539 millió volt 101 különböző nyelven és az utóbbi három évben ez a szám elérte a 600 milliót is. Lenin halálának évfordulóján megírták, hogy legnagyobb müve, az “Imperializmus” 5,800,000 példányszámot ért el, viszont ezt követőleg sürü egymásutánban hirüladtájk, hogy Sztálin munkája, "A SzK/b/P története” 40 millió példányban került forgalomba. Vásároljunk Bond-ot! Az állami kiadóvállalatok szigorúan tartják magukat az utasításhoz: Sztálin müveit előnyben kell részesíteni. Lenin már halott és csatlakozott elődeihez, Marxhoz és Engelshez . . . Időnként meg kell emlékezni róla, de a Politbüro már rég eldöntötte, hogy Sztálin zsenije nagyobb Leninénél. Ennek a “szellemi fölénynek” kifejezésre kell jutni a kiadott müvek példányszámánál is. Erről a primitiv nagyzási hóbortról beszélve, legutóbb a párisi ‘Monde’ emlékeztetett arra, hogy a Pamir-hegységben, Középázsia szovjet részében Leninről nevez-1 tek el egy 7148 méter magas csúcsot, de a legmagasabb, 7495 méteres csúcsot Sztálin számára tartották fent . . . Dékány István, Rákosi sógora lett az internálótáborok és a deportálások teljhatalmú főfelügyelője A budapesti kommunista minisztertanács elnöke, Dobi István — persze Rákosi Mátyás parancsára — Dékány István AVó-s rendőrtábornokot nevezte ki a magyarországi internálótáborok, büntető-munkástelepek és a már 80,000- re nőtt deportáltak főfelügyelőjévé. Ki ez a Dékány István? Győrvárott, Vasmegyében született 1914-ben. Apja ott volt vasúti bakter. A Dékány-család 1928-ban Kőszegre költözött, ahol is 1910-ig laktak. Dckány István a polgári iskolát elvégezte, majd a Mayer-féle vendéglőben lett pikoló, majd pincér. Tagja lett az 54-es szánni Jurisits Miklós cserkészcsapatnak, ahol mint nyom-olvasó, nyomozó és harci játék-szakértő tette magát kedveltté. Legjobb barátja gyerekkorától kezdve Lakatos Károly volt, aki a honvédségnél hivatásos repülő őrmester lett. Ez a Lakatos 1945 április elején Ausztriában orosz fogságba esett, kikerült Kievbe és ott egy tanfolyam elvégzése után, mint lágerpropagandista működött egészen 1948-ig. Az a hir járta, hogy onnan is kapcsolatokat tartott fenn Dékánnyal és informálta öt a hazatérő hadifoglyok kijelentéseiről, magatartásáról, politikai beállítottságáról. Dékány 1939-ben bevonult katonának és 1942 elején orosz fogságba esett, ahol elvégezett egy különleges propagandaiskolát. ÍOkő-ben orosz századosi egyenruhában, hatalmas bőröndökkel megrakodva, saját autóján érkezett szüleihez Győrvárra, ahová a szülök a háború elején Kőszegről visszaköltöztek. Dékány tömzsi, szélesvállu, hosszu-szőkehaju férfi. Az ÁVÓ-hoz, mint alezredest vették át és már muszka uniformisban ismerkedett meg Rákosi Évával, Rákosi Mátyás testvérhugával, aki Budapesten élt az Abonyi-utcai palotában, amelynek egyik szárnyában Rákosi, a másikban Gerő lakott 8-8-szobás lakásokban. 1946-ban vette el Dékány a 42-éves Rákosi-lányt, egy félév múlva ezredes, másik félév múlva tábornok lett. Most Péter Gábor helyettese az Államvédelmi Hatóságnál. Uj kinevezésével a Belügyminiszterinmba hurcolkodott át és ott uj ügyosztályt rendeztek be számára. Még egy adat: Budapesten is pincér volt Dékány István, mégpedig két állásban: az “Apostolok”-nál a Belvárosban és a “Diófá”-ban Budán. Most negyedmillió kiszolgáltatott szerencsétlen ember ura cs parancsolója, életrehalálra . . . Orosz könyváradat a magyar könyvpiacon Szökés boroshordóban A kalandos szökések rangsorában is előkelő helyet foglal el egy idősebb házaspár esete, akiknek egy boroshordóba rejtőzve sikerült az elmúlt hetekben Magyarországról Ausztriába menekülni. A tehervonat, amely szállította őjket, több mint egy hétig utazott Budapestről Linzbe, de a rejtőző házaspár kibírta ezt a hosszú időt, mert megfelelő élelmiszert és ivóvizet is vittek magukkal. Amig 1945-től 1947-ig mindöszsze néhány orosz szerző könyvét adták ki Budapesten, addig 1947- től — a bekövetkezett kommunista állam csínytől — mostanáig 2,000 orosz könyv fordítása jelent meg a magyar könyvpiacon, mintegy 131^ millió példányban. Már a múlt év elején több volt az orosz fordítás, mint az eredeti magyar könyv. Ez év januárjától pedig naponta átlag egy uj orosz könyv fordítása lát napvilágot. Az “Uj Világ” és a “Szovjetkultui-a” cimü folyóiratok kizárólag szovjet szerzők fordításait közlik s ezzel csak még jobban fokozódik a szovjet irodalom erőszakos terjesztése. A szovjet sajtótermékek terjesztésében odáig mennek, hogy nemrég a “Krokodil” cimü orosz vicclap' ?) előfizetésére is kényszeritették a gyárak és üzemek munkásait! (A “Szabad Nép” cimü napilap előfizetésének negligálása amúgy is egyenlő a szabotázzsal!) A középiskolákban, sőt az elemi iskolákban is folyik az erőszakos lapterjesztés: az ifahol a “Déli Hirlap”-ot készítették. 23 év óta vagyok a magyarországi szocdem. párt tagja és az is maradtam. Szökésemet több mint egy éve készítettem elő. Négy hónapig tartott, amíg ki tudtam mesterkedni, hogy legálisan Szombathelyre jussak. Alig érkeztem oda, máris az ÁVO-sok. kelepcéjébe kerültem. Amikor részletekben beszámolok “Az Ember”-nek a magyarországi elvtársak végveszélyéről és szökésem történetéről, legelőször is a szombathelyi ÁVÓ-sokat kell lelepleznem a közérdek szempontjából, mert Nyugat felé ez az első Vasfüggöny. A szombathelyi ÁVÖ- sok, ahányan vannak, mind megérdemlik, hogy a felszabadulás után leszámoljunk velük. De alaposan! A vezetőt Kucserának hivják. Magas, nyurga, kínosan borotvált arcú gesztenyebarna ember. Úgy öltözködik, mintha férfidivatlapból vágták volna ki. Ha beszél, méz csurog a szájából. De aztán, a kihallgatáskor kiderül, hogy kegyetlen, mint egy tigris. A szombathelyi bolsi társaságban a nők kedvence. Nagyobbrészt NŐI SPICLIKKEL dolgozik, ezekből minden fülkére jut a Budapest- Szombathely-i vonalon. Engem is egy ilyen némber adott Kucsera kezére . . . A helyettesének a nevét nem voltam képes megtudni. Általában “pipás” néven ismerik a városban és a vidéken, mert a szájában mindig kurta pipája füstölög. Állítólag a Horthy-vüágban csendőrtiszthelyettes volt Sátoraljaújhelyen és ő intézte ott az 1944-es kegyetlen zsidódeportálá.sokat. Ravasz, körmönfont hóhér. Mielőtt hozz kerültem, egy “Gyuszi” nevű ÁVÓ-s vallatott. Ez úgy néz ,ki, mint egy Hitler-karikatura. Ő a leghíresebb pofozó Szombathelyen. Budapesten a nyilasházban tanulta ez a Gyuszi a szakszerű verést, hogy rettentőket üssön, de az áldozat csontja még se törjön össze. A helyettese egy csizmás, barna 35-40 éves terrorista, akit a foglyok “pofozó?ép”-nek hívnak. Van még egy vallató, akit “vöröspulloveres”-nek neveznek Szombathelyen. Ez egy dagadtfejü, brutális állat. Ő küldi át a kihallgatást iratokat az ügyészséghez, nála van az utolsó vallatás. iÉn mindezeket megjártam, amig összetörve a kórházba nem kerültem. Innen engedtek el, amikor is sikerült éjszakai gyaloglásokkal “lérnem a határt. Mindezekről az jletveszélyes kalandokról sorjásan tudósítani fogom “Az Ember”-t. Még csak annyit, hogy a vezetőségi elvtársak legjobb tudomásom szerint a váci és a balassagyarmati fogházakban vannak elzárva a legborzasztóbb körülmények között. Szökésem előtt hallottam, hogy BÜCHLER JÓZSEF, városi frakciónk volt vezetője elhunyt. Mielőbbi válaszukat várom és vagyok elvtársi üdvözlettel HILL JENŐ A televízió: orosz találmány! Az “Izvesztija” cimü moszkvai lap nyomán most Magyarországon is azt terjesztik, hogy a televíziót az oroszok találták fel. Az “Izvesztija” nem említette cikkében a feltaláló nevét, így azt egyelőre homály fedi .... juság köteles előfizetni a Szovjetunióban megjelenő ifjúsági folyóiratokra . . . Változás a nyári menetrendben Május 18-á» lépett életbe a nyári vasúti menetrend Magyarországon és általában minden vasfüggöny mögötti országban. A nyári menetrend érdekessége és politikai kisérőjele az, hogy megszüntették a Jugoszlávián áthaladó közvetlen kocsikat a Berlin- Szófia, Varsó-Szófia, Prága-Szófia és Budapest-Szófia vonalakon. Eddig ezek a közvetlen kocsik a legrövidebb utón közlekedtek a bolgár főváros felé, tehát Szabadkán, Belgrádon- és Nisen át, de ezentúl hatalmas vargabetűvel a Románián áthaladó gyorsvonatokhoz csatolják őket, tehát [ a Budapest - Kolozsvár - Bukarest - Giurgiu - Ruscsuk - Szó! fia-vonalat kell befutniok. Ez 5 többszáz kilométerrel hoszabb ut és sokórai eltolódást jelent a Szó- I fiába történő utazásokban.
