Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-01-26 / 4. szám
iáik oldal AZ EMBER January 26, 1952 kapcsolatos. Elsejétől még az “Uj Ember” is.—amely 1949- ig a katolikus klérus félhivatalosa volt, a Newyork-palotáiban veszi át a cikkeit, amelyeket az Egyházi Hivatal munkatársai, a kommunista papitanács tagjai írnak. A’agy izgalmat keltett mindez a kenyerük miatt aggódó és a kommunista pártba kényszeritett írók és újságírók között, mert minden jel arra vall, hogy a szerkesztőségi munka teljesen feleslegessé válik. Még a színházi és mozikritikákat is ez a központ osztja szét a lapok között. A lapok központi kiadóhivatala a Gresham-palotában három emeletet foglal el és « földszintet is. A lapok egyéni adminisztrációját megszüntették. Kisértetjárás Fodor Nándor és Her eward Carrington könyve: “Haunted People“ nek, megfelelő kedvező körülmények együttese esetén jóformán alig is van fizikai határa, hogy ezek között csak íökozati külömbség van. És hogy az, .vájjon a médium gyakran öntudatlan vagy féltudatosan csal is, az nem is döntően fontos, mert az is csoda; azzal kell foglalkozni, hogy eshetnek meg ilyen dolgok objektive, és mik a lelkitermészeti forrásai ezeknek az ismeretlen erőknek. És ezeknek az erőknek általánosaknak kell lenniök az emberben: a médiumi beteg lélek csak egy kirikitó funkció. Közben “ránkhozták a háborút a rémet, sirjukban is megátkozott gazok” és nékem igen más gondjaim akadtanak. Azok nem szűntek meg máig. De most, hogy a magyar eszmélésnek ez az Angliában és Amerikában elismert büszkesége, Fodor Nándor tudós lélekkutató, neve zetes társával Carringtonna együtt ezt a könyvet kiadta most “Ihr naht euch wiede schwankende Gestalten, dii früh sich einst dem trüber Blick gezeigt,” és megmozdu bennem a vágy ez után a mé^ mindig kevéssé ismert és 0I3 jelentős ismeretkör után. D< ez a könyv, Fodor Nándor é: Hereward Carrington “Haunted People”-je, az nemcsal tudósoknak, szakembereknél való olvasmány. Izgató irásol vannak benne és, különöser Fodor Nándor része, egyenesen hátborzongató. N e rr ajánlom hogy ágyban olvassák^ Nemcsak azért, mert ak belefogott, nem tudja letenni, hajnalig fenn lehet vele hanem az éjszaka árnyakai hivogató öble, veszedelmes erre. A két szerző tárgyát, tényiiözléseit és elemzéseit a “Poltergeist,” a Dobálózó Szellemek köré csoportosítja. Amire csak mostanában volt egy oélda megint itt Amerikában, aminthogy a szellem járás modern újjászületésének, a spiritiszta széanszoknak, itt Amerikában volt a kútfeje a nult évszázad negyvenes-ötvenes esztendeiben. Carring;on elsorolja a történelemből smert Dobálódzó Szellemek jseteit hosszan, aztán elemez is részletez néhány nem igen •égi ilyen éleményt. Mindvaamennyien, ugyanazokat az ílemeket mutatják, noha »gyenként, egyénien különösek és érdekesek. Nem kérdés, hogy ezek a jelenségek csudálatosak, .“természet felettiek.” A kövek, tárgyak például, tudományos megáll apitás szerint, sokszor ajtón, falon át szállnak, a levegőbéh akárhányszor vargabetűt csinálnak, tempósan lassan mozognak a légben, az érkező köveket belekarcolt kereszttel megjelölték és bedobták a vizbe a ház előtt: a megjelölt kövek visszajöttek, holott a népek a házban mind szigorú ellenőrzés alatt voltak. De ez a legkisebb. A Fodor Nándor részében elemezett csudák hősnői félelmes dolgokat növelnek és borzasztókat élnek át. Még a kutyának is aki ott volt, égfelé borzong a szőre és reszketve bújik el. Izgatóan érdekes könyv ez. És nem is mindig hátborzongató. A beszélő mongoose - macska története Man szigetén például, amellett hogy a legkisértetiebb, igen mulatságos az ő pajkos bájával^ Szinte Dick ens-i körvonalú, a huncut kis legény egyénisége, ahogy belebujt a beszélő állatkába De nemcsak a jelenségek, tünetek leirása, a beléjük való kutató elmélyedés teszi ezt a könyvet oly lélekzet-elállitóan érdekessé. Ami más benne, az az újabb tudományos elem, amit Fodor Nándor visz ezeknek a jelenségeknek az elemzésébe. Ez: a kisérteti jelenségek öntudatlan okozóinak pszihoanalitikus vizsgálata, megbomlott lényük öntudatlanának kibogozása, e csudák létrehivóinak lélekelemzése. Már mások is vállalkoztak erre, de ily talpraesetten, hogy úgy mondjam, ily művészettel azt hiszem még senki. A megszállott csuda-tévők lélekelemzése aztán, egy uj hallatlanul izgató és lenyűgöző oldalt ad Fodor Nándor Írásának, és ez tán még maguknál a jelenségek ellenőrző leírásánál is megkapóbb olvasmány. A kisérteti tünetek öntudatlan okozói lelkében persze sokszor ott van a bontakozó nemi megérés, a pubertás zavara és kinja, de igen sokszor ama korai megrendítő nemi élmény, eltemetve de el nem emésztve a mélyen, amit tudunk a Freud-izmusból. Néha persze egyéb végzetes lelki okok is, mint például a beszélő állatka léténél. Fodor Nándort tudományos lelkiismerete vitte rá, hogy ezeket a forrásokat a lelkek mélyén keresse __ Ezen aztán összekülömbözött az angol Psychical Research-el. amelynek mester-kutatója volt. Nem tetszett nékik hogy ilyen szenynyes nemiségeket firtat; anynyira uralkodik a makacs elfogultság az emberi gondolkodáson, még ott is ahol az e 1 f 0 g u latlanságot vállalták cégérül. Nincs az a regény, amely olyan érdekes lehessen mint Fodor Nándor Írása. Hát persze, mit is tud ahhoz az a “fiction”-iró mikor ilyen kisérteti témához nyúl. hogy jön annak a kis-mórici fantáA kisérteti jelenségek tudományos vizsgálatával és kutatásával foglalkozó angol Society for Psychical Researcl 1882-ben alakult. Abban az éviben amikor én születtem, é: ágy én aztán már nem hittéir azokban a tizenkilencedik századbeli óberhochem babonákban, hogy Mózes azért tiltotta a tejfölt a paprikáscsirkér mert az egészségtelen, meg hogy minden titokzatos jelenség svindli, és azokkal foglalkozni agyalágyultság jele Megboldogult “urfi koromban,” ahogy jó Krúdy Gyula mondta volt, elkezdtem érdeklődni az ilyen dolgok iránt, aimiit akkor subliminális jelenségeknek, a tudat szintje alól emberileg okozott jelenségekinek neveztek. A hivatalos spiritiszta meg hasonló irodalmat, fél-vallásos propagandát, ami különösen azzal foglalkozott, miként laknak a szellemek a másvilágon vagy a limbó-ban, azt hamar abbahagytam; nem is azért mert szamárságok és ellenkeznek a természettudományos gondolkodással. hanem azért mert végtelenül unalmasok. Hanem aztán, a kisérteti jelenségekkel elfogulatlanul, objektiv módon törődő tudományos irodalomban, jelentésekben, ábrázolatokban, oly izgató, gondolkodásra serkentő, sőt gondolkodást forradalmasító anyagra bukkantam, hogy ahhoz képest a modern élet kevés mozzanata fogható. Hamar megtaláltam az utat azokhoz a szellem-valló körökhöz és csoportokhoz, amikkel a világ jóformán minden táján át meg át van szőve az egész értelmiség, — és akik közt bizony jócskán akad, aki noha gyakorló szellem - táncoltató, de azért mégis meglehetősen objektiv szkeptikus. Egyebek közt igen jóba voltam azzal az Erdélyből feljött földhözragadtan szegény ügyvéddel, aki az “erdélyi dzsinn” cimen egyik gyöngye e könyvgyűjteményének, figyeltem a csudákat, amik vele, általa és körülötte megestek ^ És én már akkor, magától értetődően, úgy gondoltam—hogy itt mindjárt elébe kerüljek Fodor Nándor irása legértékesebb oldalának—hogy ezeket a csudálatos jelenségeket egy beteg léleknek, a médiumnak szivarba hozta létre, más többé kevésbé beteg lelkek csoportos, öntudatlan közreműködésével, mint ahogy a porszem vakarása váltja ki a gyöngy születését. Hogy a neurotikus (tünetek meg az objektív kisérteti jelenségek közt, amikziája ahhoz az iskolázott teremtő képzelő erőhöz, ami az ilyen esetelf kibogozásához kell. Ez az a tudomány, ami szül etett közönség - vonzó. Ezért kár, hogy Fodor Nándor nem szállt le a tudományos nagy lóról — vagy mondjuk: a páncélos tankról — mikor tapasztalatairól, tudásáról beszámol. Tudós jegyzőkönyvek, viták, megjegyzések, ellen - magyarázatok formájában tárja elénk a tárgyat, holott nem kellene egyéb, mint összefüggő elmondás és, némely kifejezés, alapfogalom rövid magyarázata benn a szövegben. Hiszen Fodor Nándor kitünően ir, érdekfeszítően ad elő. Azért nem kellene engednie semmiben. Én azt hiszem, ez német fertőzés. Nálam hatökrebb már nincs a matematikában, mégis szívesen bírtam olvasni Poincaré vagy Jean bizonyos könyveit és, miért?, ha Bertrand Russell leszállhat a tankról az essay-ivel, leszállhat más is. Akár akarja, akár nem, maga ez a tárgy, a nagyközönség szenvedélyes érdeklődésének való# A kisértet járás faszcináló. Lukián, akinek a katedráját kitették az igaziI klasszikusok csarnokából az előszobába, azért mert csak olyan jó iró mint Cervantes j vagy Shakespeare, — az. Filopszéüdész, vagyis “Hazudós népség” cimü párbeszédében ki akarta figurázni a kisértet-mesék terjesztőit. De csak azt érte el vele, olyan gusztussal beszéltette a hazudozóit, hogy a kisérteti megszállt ház abból a párbeszédből még ma is közhely, a bűvészinas pedig ma, ezer nyolcszáz esztendő múltán, példabeszéd. Ez a tárgykör a nagyközönség elé való. Ha még a Fodor Nándor szigorúan szakszerű előadásában is, az egyszerű I olvasó számára részben érthetetlenül, ennyire lenyűgöző mégis, micsoda könyvsiker, megérdemelt és közérdekűén üdvös könyvsiker lehetné az, ha Fodor Nándor ezzel egyszer az olvasóközönséghez fordulna. A remek könyv cime egyébként: Haunted People, Story of the Poltergeist down the Centuries, by Hereward Carrington and Nándor Fodor. Dutton & Co.-nál jelent meg, ára 3.50 dollár. Kl::: Pál LEVELEK Elizabeth, N .J.. 1952. jan. 29 Tisztelt Főszerkesztő Ur! Őszintén gratulálok “Az Ember” jan. 19-i számához. Úgyszintén ir. Sulyok Dezső “A magyar demokrácia útja" c. cikkéhez. Még sohasem írtam kommentáló levelet, de nem állhattam, hogy a -ikk hatása folytán, meg ne szólaljak. Végre jelentkezett egy tisztamultu, tudós és komoly po- j itikus. akiben mi “régi” beván- \ iorlottak, valóban bízhatunk. Egy ?mber, akinek kifogástalan jelleme van és tántorithatatlan célja i?y jogbiztos és demokratikus Magyarország. Mi. régen bevándorlót tak és tz újak. egyrésze elvesztette bizalmát az utóbbi 35 éves magyar politikában és reménykedve lessük, hogy előálljon egy olyan, ember, akire felfigyel és akiben megbízhat a súlyosan és igazságtalanul megtaposott magyar emigráció. Bizonyíték erre, az utóbb önhöz 1 érkezett és publikált számos levél, amiből még többet remélek. Az elnyomott és sértett magyarok pulzusa még mindig ver, csak a bizalom hiánya fojtja el érzésüket. Amint az egyik kommentáló,— “K. Ilona” — irja, van még néhány becsületes és megbízható ember, akiket név szerint fel is említ. Békeffi László például egyik legértékesebb tagja volt a Free Ebrope Radio magyar osztályának és sokat tett a múltban és tesz most is a becsületes magyar érdekekért. A történelem fogja igazolni, hogy komolyan harcolt és szenvedett az elnyomottakért és az igazságért. Mint politikus, mindenki előtt tisztán bizonyítható dr. Sulyok Dezső parlamenti múltja, rendíthetetlen igazság érzete, bátorsága és demokratikus érzelme. Nem vagyok senki kortese. _ Sohasem politizáltam és nem is óhajtok. Huszonhat éve vagyok amerikai polgár és azóta “Az Ember” előfizetője is. Mégegyszer: mindkettőjüknek gratulálok. GEORGE GÉZA FISHER Így írnak ők! (Szemelvények a: “Amerikai Magyar Népszavd'-ból) 1952. január 4. AGYONNYÓMTA A HdkUNYHÓ Ottawában, Canada, délben eltűnt a 11 éves Mervyn Azarofí, akit egész délután hiába kerestek. Végre az apa éjfélájban arra a gondolatra jutott, hogy az udvaron levő, összeomlott eszkimómintáju hókunyhóban keresse « fiát. Ott is volt. A NÉGY LÁBA a magas hó alatt, de már meg volt halva. OLVASSA LAPUNKAT! (Ha jókat akar nevelni) 1952. január 9: HÁZVZETŐNŐT egyszerű háztartásba felveszünk Kelemes lábadozó beteg nő. Széo szoba. $15 hetenként. Mintha saját otthona volna. Lehet DP is. HE 3-5883, EU 2-8354. 5—12 (EVnye beh jó. HE . . . HE . . . HE . . .) 1952. január 9. MUNKAALKALOM NŐNEK GÉPIRÓNŐT ki angol nyelvről magyarra birja a fordítást végezni, azonnal felveszünk. napi 4 órára, $1.00 órabér. Telefon GR 5-6780. 7—9 (Aki bírja, marha!) GYÓGYSZER SZÁLLÍTÁS ' EURÓPÁBA! Elvállaljak gyógyszerek küldését Magyarországba. — Sürgős gyógyszereket repülővel is szállítunk. — Magyar nyelvű utasítást mellékelünk a gyógyszerekhez. — Keressen fel vagy írjon: REICHMAN ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész 1519 FIRST A VE. New York —MAGYAR PATIKA— '79-80 SU Tel.: RE 4-9413
