Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-04-05 / 15. szám
8-ik oldal AZ EM3ER April 5, 1952 AZ UJ ÁZSIA (7) és festmények voltak a falakon. A konyhában az elektromos tűzhelyeken libapecsenye sült és még a mosdókagyló sem hiányzott. Megszólítottam egy öreg anyókát s kérdeztem tőle honnan jött? így tudtam meg, hogy még az első világháború után kerültek ide Romániából. Milyen boldogok is lehetnek, hogy ilyen rendezett körülmények között élnek,—folytatom a beszélgetést, az öreg cigányasszony sötét szemében könynyek csillognak meg. “/gén kedvesem,” volt a felelet, “mások itt a körülmények, de Romániában otthon voltunk.” Vándorlás, cigányélet és a ci| gányasszony, aki elindult uj hazát keresni, szintén nem talált» meg, amit keresett. Soraimmal senkit nem akarok lebeszélni az elindulásról, az uj j élet utáni vágyról. Igaza van János Andornak, el kell jönni Európából, “a szépen felravatalozott tetszhalottól,” de ne uj hazát induljunk el keresni, mert az nincs. Haza, csak egy volt—és azt el- J vesztette János Andor is, én is és a cigányasszony is. j U.I.—Lehet, hogy mikor a “Lélek kialszik” — János Andort is meg fogom érteni, j Szívélyes üdvözlettel: SPILLER JUDIT India keleti szoniszédállamában, THAI-FÖLD-ön (Sziám) is teljes nyugalom van, az európai turnéja során látogatóban Magyarországon is járt Prajadhipok. királyt még a háború alatt eltanácsolta a japánokkal kollaboráló klikk, amely azonban Phibul tábornokkal az élén, bölcsen megőrizte az ország semlegességét. Az ifjú király bizonyára romantikus lélek, mert tulteszi magát az ázsiai politika háborgásán és egy svájci zeneakadémián folytatja tanulmányait. Távollétében Phibul volt a szuverén ur az országban, ő pedig vaskézzel törte le a kommunisták mozgolódásait és ezzel megkímélte hazáját Malakka, Indokina és Burma sorsától. MALAKKÁ-ban Anglia még erősen tartja a pozícióját, a birodalom legnagyobb dollárbevételét jelentő gummiföldeket és legnagyobb erődjét, Szingapúrt. Az Indokinából, Burmából átszivárgó kommunista utánpótlásnak tulajdonithatólag a kommunista partizánokat nem j tudják ugyan likvidálni a dzsungelekből, de azok csak igen kevéssé tudják veszélyeztetni a városokat és a közlekedési gócpontokat. Tény azonban, hogy ez a háború sem dőlt még el, sőt, a partizánokkal el- { lentétben Gurney tábornokot, a malakkai angol kormányzót is meg- ■ gyilkolták, akinek ezúttal nem volt olyan szerencséje, mint a palesz- I tinai krizis idején, amikoris négy ízben menekült meg a zsidó naciona- j listák golyója elől. Briggs tábornok pedig, az angol parancsnok, nyilvánvalóan a bur-háboru "bajnokának,” Kitchener lordnak a jeles ta- j Hitványa, mert a Min Juen partizánháborut ugyancsak a népesség i deportálásával akarta megoldani, mint tette annak idején a hollan- j dusokkal a nagy Kitchener. Félmillió malájt és kinait deportált a j dzsungelekből a városokba és községekbe, de ez a humánus eljárás sem vezetett célhoz, mert a dzsungelharc továbbtart és most már a Briggs- j féle deportációs politika csődje után kiszemelt uj parancsnokra, Temp-1 ler tábornokra vár a feladat, hogy annak — talán még radikálisabb eszközökkel — végetvessen. Indokinában viszont Franciaországnak távolról sem olyan erős a pozíciója, mint Angliának Malayában. Amint ez ismeretes, a hetedik éve tartó háborút a francia politikusok jelentős része már fel is akarta adni, mert az óriási pénzeket emészt fel, az eddigiekben is már annyit, amennyit Franciaország egy évszázad alatt nem keres Indokinán. Azonban a feladás előtt még egy utolsó kísérletet tettek, részleges függetlenséget ígérve az országnak, az 1950. év folyamán hazaküldték Franciaországból Bao Dai királyt, hogy az nyerje meg magának a népet azzal, hogy a függetlenséget hozta magával Parisból. A nép azonban nem dőlt be a reakciós, feudális uralkodónak! — sem a demokraták, sem a kommunisták — bár Bao Dai a kommunista vezér Ho-Tsi-Minh-nek is kompromisszumot ajánlott. Ho-Tsi-Minh mintegy a fele ország fölött uralkodik és hatalmas utánpótlást kap a vörös Kínától. Az indokínai krizis a Bao j Dai-kisérlet bukásával már-már az örvény szélére taszította az egyéb-1' ként is súlyos válságokat átélő francia belpolitikai életet, amikor vé- ' gül is az USA felismerte, hogy Indokína védelme a Szovjet előretöré-1 sére való tekintettel nemcsak francia, hanem nemzetközi érdek és j | vállalta az anyagi közreműködést Indokína védelmében. Az idegen lé- ( giónak mintegy százezer főnyi seregét <közöttük többezer magyar fiú) már a múlt évben Lattre de Tassigny tábornok parancsnoksága alá helyezték és az USA egyelőre 5 hadosztályra való teljes felszerelést ■ szállított le Indokinába, Tassigny tábornok, aki a világháború alatt . de Gaulle-nak az egyik jobbkeze volt, erős kézzel látott hozzá az ott- > honi defetista hangulattól meglazult fegyelemnek a helyreállításához. 1 A tábornokról, akit katonái ,-oha nem szerettek, az a vélemény járta, ' hogy katonái jobban félnek tőle, mint az ellenségtől. Ehhez a reputációhoz ezúttal is méltónak bizonyult, mert a tisztikarát sújtott né- . hány igen szigorú rendszabály életbeléptetése után kitűnő eredmény- , nyel operált a Viet Minh ellen is, azonban, miután jó példával járva elől, egyetlen fiát is a halálba küldte, maga is meghalt, bár sokkal | prózaibb körülmények között, prostata-mütét következtében a műtő- 1 asztalon. 1 Az erőskezü és a gyarmati háborúban rutinirozott tábornokot ne- i héz lesz pótolni. A nagy baj azonban nem itt van, hanem ott, hogy 1 amennyiben az óriási méretű amerikai hadianyagszállitásnak köszönhetőleg a francia offenziva a továbbiakban is ily nagy sikerrel fog ' előhaladni, akkor a végső győzelmet megelőzően a vörös Kina minden j bizonnyal úgy fog cselekedni, mint Koreában tette és ez esetben uj- , ból világkonfliktus réme fogja fenyegetni az emberiséget ... j BURMA az egyetlen, a függetlenségét elnyert India négy állama ; közül, amely nem csatlakozott mint független dominium a British • Commonwealth-hez. Amint az ismeretes, miután az Atlanti Chartával i India függetlensége megszületett, a háború után Anglia a hinduknak < ‘‘carte blanche”-t nyújtott át azt illetőleg, hogy hogyan valósítsák és 1 szervezzék meg önálló nemzeti létüket. (Folytatása következik) Hozzászólás János Andor cikkéhez . . . vettem kezembe a vandorbotot es elindultam uj hazát keresni. Akkor még azt hittem, hogy a hazát, azt keresni is lehet; ma már tudom, hogy a hazában születni kell. Né ámítsuk magunkat kedves János Andor, otthont azt építhetünk magunknak a világ bármely részén, ahol befogadnak minket. Otthont, ahol szeretteink között élünk, ahol azt a nyelvel beszéljük, amit mindannyian értünk, ahol úgy főzzük a kávét aj hogyan szeretjük. Ezt elérhetjük Arg eniinában, Skandináviában egyaránt és boldogok lehetnük ha ' ezt elértük ... de hazát, azl nem fogunk találni soha többé. Földönfutók lettünk, a gyökeret, amit erőszakkal téptünk ki, von- i szoljuk magunk után és ez nem tud megfogamzani az uj talajban. Nem a honvágyról akarok én most beszélni, mert hisz’ nincsen okunk vágyódni azután, amit otthagytunk. A háború alatti és utáni borzalmakat nem fájt otthagyni, sem az embereket, akik úgy változtattak szint, mint a kaméleon, — szintén nem sajnálom. A . haza azonban valami megmagyarázhatatlan érzés. Az nem az eseményekből tevődik össze, nem a politikai érákból, emberi feifogáj sokból. A haza fogalmát csak akkor értjük meg, mikor már nincs. I Addig fel sem tűnik amíg benne élünk, dobálódzunk a szavakkal, büszkén verjük a mellünket, hogy a világ bármely részében hazát találunk. Ez csak önámitás. Hontalanok lettünk és azok is maradunk. Mert aki egyszer elindult ezen az utón. az ha visszamegy, I akkor sem találja meg hazáját. I Nem tudom, hogy mi vesztettük el a hazát vagy a haza vesztett el minket? Svédország gyönyörű ország, telve természeti szépségekkel, jólelkü emberekkel és sok munkaalkalommal. Egyszóval: megvan minden ideális előfeltétele a letelepedéshez annak, aki hazát keres. Itt 150 éve nem volt háború, ez látszik az embereken, az életszínvonalon és a mentalitáson. Emberek élnek itt, akiknek 10- örés perselyük van, akik fizetésük egyrészét minden héten a bankba viszik; emberek, akik gyermekük születésekor házassági biztosítást csináltatnak részére. Emberek, akik gyerekeik felneveléséhez 16 j éves korukig komoly összeget kap- j nak az államtól, s ahol 67 éves korától minden polgár állami nyugdijat kap s ahol 1953-tól kezdve ingyenes lesz mindenféle j gyógykezelés. Sok más szociális intézkedés van itt, melyhez ha-1 sonló talán csak két államban | van az egész világon. És kedves János Andor, én mégsem vagyok itthon. Beszélem a nyelvüket és ennek ellenére nem értem meg őket, mert a mentalitásuk más, mint az enyém. Nem jobbak, nem rosszabbak, viszont ők sem értenek meg engem, mert idegen vagyok. És 50 év múlva is azt fogják kérdezni, hogyan érzem magam közöttük? Hazám az itt soha nem lesz, szívesen látott vendég vagyok, egy furcsa csudabogár, kinek gondolkodását viszont ők nem értik. Városunkban pár nap óta tart egy cigánylakodalom. Hetedhétországra szóló, tiz napig tartó mulatság. Tiz-örés beléptidij mellett meg lehet tekinteni az autóbuszokat, ahol a cigányok laknak. Itt is vándorolnak, mint valamikor Magyarországon, csak más körülmények között. Modernül berendezett, pedánsan tiszta otthonok táruliak a szemem elé. Csillárok MAYOR’S RESTAURANT KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom vevőkör CLIFTON HOTEL 127 West 79th Street Telephone:' TR 4-4525 NEW YORK CITY A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE ÉKSZERÉSZ CSOPORTJA 1952. április hó 4-én pénteken este 8 órakor a Mayor - étteremben (HOTEL CLIFTON, 127 West 79th Street) szórakoztató MŰSORRAL egybekötött gulyásvacsorát rendez. — Az est védnökei: Mr. & Mrs. Jagues Kreisler. Kiemelkedő művészi eseménye az estnek: Fellegi Teri fellépte, akit SIKLÓS TAMÁS zongoraművész kisér. — ANTHONY SEATON konferál. — DR. GÖRÖG FRIGYES és DR. 1YEITZNER IMRE beszélnek a Világszövetségről. — VaesorQjegy ára ■$3.75. A jegyek az esti pénztárnál is vásárolhatók. Az Előkészítő Bizottság Békeffi László 40 ÉVES MŰVÉSZI ÉS IR6I JUBILEUMA BUDAPEST 1912 — 1952 NEW YORK a P^RBIZON PLAZA SZÍNHÁZTERMÉBEN 101 U>sí‘ 58 Street Néw York City ÁPRILIS 18-án, pénteken este pontosan 8 órakor. — MŰSOR: GAÁL FRANCISKA felléptével: Molnár Ferenc vigjátéka: “IBOLYA” Főszereplői: B. JANKOVICH MACDA a budapesti Magyar Színház művésznőjének első fellépte New Yorkban CZOBOR ERZSI CSIKÓS ESZTER a pesti Vígszínház a Fővárosi Operettszinház m üvésznöje m iwésznöje RÁKOSSY TIBOR a Fővárosi Operettszinház művésze PALÁHKY IDA, PATAKY BÉLA, CÁTHY TIBOR amerikai magyar színművészek Szólószámokkal fellépnek: KELETI JULISKA a nagy magyar chansonénekesnö ERNSTER DEZSŐ a Metropolitan Opera világhírű magyar művésze FODOR GYÖRGYI KOLOSSY ERIKA az uj koloratur-esoda az uj magyar dizöz DR. HERZ OTTÓ zongoraművész kiséri a zeneszámokat. BÉKEFFI LÁSZLÓ uj darabjai, tréfái, konferanszai a régi és az uj világról. Jegyek kaphatók Paprikás Weissnél, 1504 Second Ave„ Tel.: BIT 8-6117; a rendezőnél telefonon megrendelhetők: EN 2- 5593 és TR 7-9383 — $4.80, 3.60 és 2.40-es árban adóval és a Barbizon Plaza pénztáránál, telefon: Cl 7-7000. Engedje meg, hogy pár szobán hozzászóljak “Az Ember” egyik legutóbbi számában megjelent cikkéhez. Én ugyan még Európában élek, Skandináviában, ami még a földrajz szerint a kontinenshez tartozik, szerény véleményem szerint azonban olyan távol van Európától, mint Makó -«álemtől. Öt évvel ezelőtt
