Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-03-22 / 13. szám
4-ik oldal KL EMBER GÖSjDÖR FERENC POLITIKAI HETILAPJA i ... .. .. --------------- | uh^ji^ihiiiniiBaaiB ———iiw in 401 THE MAN f Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő-kiadó Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: 320 East 79th Street New York 21, N. Y. Telephnoe: Butterfield 8*6168 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00. In Foreign Countries $10.00. Single Copy 20 Cents. Vol. XXVII New York, N. Y., March 22, 1952 No. 13 Re entered as second class matter Aug, 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879 Az Emberről --- Az Embernek Irta: TÁBORI PÁL r' i. Nagy örömmel olvastam Az Emberben Bors Péter cikkét Pünkösti Andorról. Öröm és megkönynyebbülés számomra, hogy Pandor barátomban senki sem csalódott s hogy becsülettel és tisztességgel megállta helyét a náci időkben. (Amit, sajnos, kevés emberről lehet elmondani.) Ennyi haszna legalább volt a múltban való. bogarászásnak: hogy egy kitűnő színházi ember emlékét tisztázta. Ami viszont a másik hozzászólást illeti, bár Az Ember szerkesztője lovagiasan lezártnak jelentette ki az ügyet, én úgy érzem, hogy mégis föl kell hoznom ismét. Barabás Sáriról van szó. Én is tisztelem a hölgyeket s világért sem bántanék meg senkit sem igazságtalanul. De mielőtt a magam részéről lezárnám a dolgot, szeretném, ha Barabás kisasszony két kérdésemre felelne: 1. Ha a “Magyarország” október 28-i száma tévesen és jogtalanul sorolta nevét a nácivá lett Fészek igazgatósági tagjai közé, hol és mikor tiltakozott ez ellen? Szeretném a levélmásolatot vagy ujságkivágást látni, amely ennek a tiltakozásnak bizonyságát őrzi. Vagy talán névrokonával tévesztették öszsze? A “szemenszedett valótlanságot” nem én találtam ki, hanem Az Ember-t idéztem, amely viszont a pesti lapot citálta. 2. Miért kellett Barabás kisaszwonynak 1943-ban “egy szebb és nemesebb világ kapuit” éppen Berlinben s éppen horogkeresztes lobogó előtt feltárnia? Géppisztollyal kényszeritették, hogy a náci fővárosban énekeljen? Volt a magyar művészek közül néhány, aki nem ment Németországba, sőt otthon is inkább befogta a száját. Mondjuk Karády Katalin vagy Jávor Pál. S arról sem tudok, hogy Békeffi László valaha horogkeresztes zászló előtt konferált volna. Amint erre a két kérdésre kielégítő választ kaptam, tisztelettel és azonnal bocsánatot kérek, hogy Barabás kisasszonyt náci maradéknak neveztem. 2. 1944 december 30-án említi először Az Ember Teleki Gézának, Teleki Pál fiának nevét, aki aztán a debreceni kormány minisztere lett. Teleki Pált hosszú éveken át ismertem a cserkészmozgalommal kapcsolatban. 1926-ban, a megyeri nagytáborban egy-két éjszakát közös sátorban is töltöttünk. 1929- ben a nagy angliai jamboreen, ahol a magyar cserkészek szállás - mestere voltam, sokat beszélgettünk. Ezzel kapcsolatban talán szabad legyen elmondanom egy történetet, amely nagyon jellemző a régi Magyarország diplomáciai karának nívójára. Mint szállásmesternek, az is a munkám közé tartozott, hogy a 850 magyar fiú londoni tartózkodását előkészítsem. Maga a jamboree Birkenhead mellett volt, a szép Arrowe Parkban. De Lord Rothermere, az ujságkirályok szokott bőkezűségével, tíz napra meginvitálta az ;|agol fővárosba a magyar cserkészcsapatot. Ennek részleteit beszéltük meg Kiss Ferenccel és dr. Fodor Nándorral, akik akkor Rothermere magyar titkárai voltak. Többek között Rothermere a magyar cserkészvezetőket a Savoyben bankettre is meghívta. Teleki Pál valamivel a jamboree megnyitása előtt érkezett Londonba. A magyar követségen referáltunk neki az előkészületekről Zichy Rubido követ jelenlétében. Zichyt szerették Angliában, mert jól bridzselt. Különben — Isten bocsássa meg neki — rettentő nagy marha volt szegény. A bankettre került szó s arra, hogy azon a magyar követnek is jelen kell persze lennie. Zichy fölhúzta az orrát. — Azzal a zsidóval nem ülök le egy asztalhoz — mondta. “Az a zsidó” Lord Rothermere volt. Aki persze sose volt zsidó; de Zichy szemében nyilván minden újságíró (sőt ujságkirály) is az lehetett. Rothermere három évvel előbb írta meg cikksorozatát Trianon ellen s akármi volt az inditó oka (felerészben őszinte barátság, felerészben amolyan bulvárlapos STUNT, hiszen mindig kereszteshadjárathoz keresett okot) kétségtelenül rokonszenvet teremtett a jogos magyar sérelmek iránt. Teleki nagyot nézett. Aztán csöndesen mondta: — Kedves Rubido, ha megengeded, felhívom a külügyminisztériumot és bejelentem nekik ezt az elhatározásodat. Zichy Rubido ott volt a banketten. Teleki Pál politikában, világnézetben nagyon messze volt a nyugati liberalizmustól, a magam hitétől. És én mégis nagyon nagy embernek tartom, aki akkor amikor Horthyék német nyomásra aljasul megszegték a magyar-jugoszláv barátsági szerződést, önkezével vetett véget életének, semhogy társa legyen ennek a gazságnak. Becsülete makulátlan maradt s amikor “The Ragged Guard” című könyvemet az ő emlékének ajánlottam, ez volt az eszemben s nem a kurzus idők némely eltévelyedése. Amellett igazi nagy tudós is volt, akinek bölcs és higgadt Ítélkezését Anglia és Törökország döntőbíróként vette igénybe a mossuli vitában. AZ EMBER March 22, 1952 Teleki Géza talán nem emlékszik arra, hogy 1929-ben együtt mentünk ki az elstree-i filmgyárba, ahol valami Zoro-Huru filmet forgattak. Cserkészruhában, árvalányhajas kalapban tettük a látogatást és a filmgyár reklámfőnöke előhívott egy csinos, igen hiányosan öltözött starlet-et, öszszefogatta a kezünket és a hölgyikét a tenyerünkre ültette. A képet meg is kaptam s amikor Géza, volt cserkésztársam, miniszter lett, arra gondoltam, hogy ime, milyen kitűnő “zsarolási” alkalmam nyílt egyszerre. (De aztán mégsem használtam fel az alkalmat. Abban biztos vagyok, hogy Teleki Gézának az uj, felszabadított Magyarország jövőjében még része lesz. Apja miatt és a maga tudása és tehetsége miatt is. 3. 1945 január 13-ikán Az Ember egy berlini jelentést idéz az oroszok viselkedéséről Erdélyben — arról, hogy miként becstelenitettek meg asszonyokat és lányokat, hogyan raboltak és gyilkoltak. Bizony ezt akkor senki sem hitte el Nyugaton s Az Ember szerkesztője is kétkedő, cáfoló megjegyzést fűz hozzá. Azóta, sajnos, tudjuk hogy az igazság a berlini jelentés volt s hogy a nácik és vörös hadsereg egy jó része között semmiféle különbség nem volt viselkedés dolgában. 1945 óta rengeteg cikk, szemtanú vallomás, könyv jelent meg. A katona soha sem angyal— mondotta egyszer Napoleon. Egyegy nemzet hadseregének erkölcsi nivóját azonban a kilengések, bűnök SZÁZALÉKSZÁMA határozza meg s az a fontos körülmény, hogy ezeket megbüntetik-e vagy sem? Mig az angol és amerikai hadseregben mindig megtorolják a katonákhoz nem méltó magatartást, az oroszok, egybehangzó tanúskodás szerint, ezt a lehelj legritkábban teszik csak meg. 1945 decemberében hallottam Bukarestben először: “Stalin két hibát követett el. Először, hogy megmutatta Európát a vörös hadseregnek — másodszor, hogy a vörös hadsereget megmutatta Európának.” S talán éppen ez a reménysége a szabad világnak — hogy a legjobb kommunista-ellenes propagandát a kommunista Szovjet Unió katonái végezték és végzik el. Mme Konow karrierje... Csak a 18-ik században voltak ilyen káprázatos női karriérek, amilyen a most fényesen szereplő Mme Konow, a “hajó - királynő” személye mögött rejlik. Az amerikai újságírók megérezték, hogy ez a bájával és okosságával, közvetlen fölényével mindenkit lenyűgöző messziről jött sudár aszszony, hogy ez valami rejtélyesen különös. És irkáinak róla, tapogatódznak körülötte. De mit tudják ők, hogy is tudnák. Megmondhatjuk hát az amerikai kollégáknak, hogy ez az olajhajó-szakértő, vállalati igazgató, aki könnyed passzióval mesélte el a szenátoroknak hogyan keresett ő háromvagy négyszázezer dollárt pár nap alatt, pusztán az eszével és lénye varázsával, hogy ez sokkal meszszibbről jön, mint ők képzelik. Ugyanis Husztról, Ruszinszkóból. i Ha utánajárnának, rájönnének, hogy ez az Olga már egyszer szerepelt New Yorkban a nagytársaságban és a világpolitikában, vagy tiz éve, akkor mint Mme Krofta. De még mielőtt Mme Krofta lett volna belőle Prágában — Rappoport Olga volt Huszton. Ám már akkor is volt valaki, akkor is szerepelt. Olyan a lénye, olyan a tehetsége, hogy nem lehetett észre nem venni; csillag volt a homlokán. Abból a nemes Rappoportfamiliából való, az Oporto városából világra szétszaporodott portugál sarjból, amelyik Napoleon egyik marsallját meg D’Annunziot adta, hát könnyen rázödott ki belőle egy Mme Konow, üzleti zseni is. A szüleinek földecskéje, szőlleje volt Huszton, mert Ruszinszkóban a Rappoportok is parasztok. Az édesanyjának fogadója is volt abban a nagy, poros faluban, amely azonban a cseh kormányzat alatt Ruszinszkó székhelye volt. Itt sürgött-forgott a kis Olga. A szefárd ősökből nem volt benne már semmi, hanem a szarmaták kemény szőkeségét sugározta nádszál termete, aranyhaja, vonzó lénye. Beszélt azon a három nyelven, ami nélkül az országban nem lehetett meglenni: oroszul, magyarul és zsidóul, de az anyanyelve az volt amit az iskolába taniüt, a cseh. Ámbár az iskolákkal nem igen tudott mit kezdeni, rég túl volt már ö azon. Olyan volt a tehetsége, intelligenciája mint a tűz, úgy fogott. Volt a korcsmájukban egy öreg pincér, aki valaha táncosként járta be a világot, aztán hazajött rokkantnak. Attól megtanult ballettet táncolni, zongorázni, s persze jobban mint a pincér, megtanult tőle franciául is. Süldőlány korában a város nevezetessége volt, fellépett jótékonysági alkalmakkor, köz-ünnepségeken. Srobár kormányzó bemutatta magának a kis csodát és felléptette a fogadásain. Sugárzott körűié a báj. A kormányzón kivül még mások is foglalkoztak a kis Olgával, segítettek néki. Mikor felnőtt, Prágába küldték tovább tanulni. A zeneakadémiát végezte. Ott lakott a prágai bohémek tanyáján, a “Flora’’-penzióban. Ez a jobbfajta “roominghouse” egy gazdag cseh patrícius finek, Krofta külügyminiszter unokaöccsének a tulajdona volt. Az övé volt Prága legelőkelőbb szállodája, a Hotel Alcron is. a nemzetközi diplomácia gyülekező helye. Nem lehetett másként: Krofta megismerkedett Olgával és elvette feleségül. Kislányuk született, dp Olga nem élte a gazdag ember feleségének életét. Hanem jobbéra ő igazgatta a két hotelt, mert hamarosan jobban értett ehhez is, mint a mestere és ura. Huszton építtetett egy szép házat az édesanyjának, ez volt a város nevezetessége, mutogatták: a Kroftáné háza. Esténként nagy estélyiruhában, megjelent a diplomaták asztalánál az Alcronban; abba is belekotnyeleskedett, a külpolitikába, hiszen az is jóformán családi érdek volt. Hogy mennyire az volt, azt az ő éles, ösztönös intelligenciája megérezte, csalhatatlanul. Amikor látta, a hatalmak kiadják Csehszlovákiát Hitlernek, egy percig sem volt kétsége benne, hogy nincs az az erő és befolyás, ami megmenthetné Rappoport Olgát Husztról a fenevadaktól. Nem is annyira magát féltette, hanem a kislányát. Tudta, hogy ha azt együtt fogják meg vele, az is elpusztul. Mig ha ő eltűnik, a kislány megmenthető. Ezért, közös megegyezéssel elvált az urától, holott igazán nagyon szerette és Hitlerék elől Parisba menekült. Onnan, még idejében, New Yorkba. Itt, egy előkelő hotelben volt a szállása, és Mme Krofta—vagyis, csehül, Kroftova—csakhamar a demokratikus csehszlovák emigráció politikai szalonjában játszott szerepet. Elragadó lénye, bájos okossága, szőke karcsúsága, feltűnt és vonzott. Jan Masaryk, régi ismerőse, itt is kereste a társaságát. Remekül öltözködött: és csak kevesen tudták, milyen okosan olcsón. Ehhez is jobban értett. A felszabadulás után rögtön rohant Prágába. De nem másért, csak a kislányáért. Neki mesélhettek a cseh politikusok, ő jobban tudta, érezte mi jön ott. Hozta a lányát és visszajött Amerikába. Férjhez ment újra, ehhez a Konowhoz, egy norvég-amerikai — ha nem is hajósmágnáshoz, de hajó-gentryhez. És ime, már a haj óüzlethez is jobban ért. Csak amit tudunk a nyilvánosságból: félmilliót keresett olajhajókon. Ma harmincnyolc éves, ősz sávok a hajában, de nem festi; mosolygós bájjal viseli, régi karcsúsággal, az érett szépségét. Egy “biográfiát” élt át. Jól megtanították zongorázni Prágában, — minden hangszeren játszik ... És ezt a fajtát akarta kipusztitani Hitler! Adler Izsó halála Az amerikai magyar társadalomnak általános szeretetben és megbecsülésben álló tagja távozott az élők sorából. Dr. Adler Izsó volt előkelő pesti ügyvéd meghalt Hollywood-ban, hosszas szenvedés után. Családja és kiterjedt baráti és ismerősi köre gyászolják. PAUL L FISHER, Inc. INTERIOR DECORATOR TELJSS VAGY RÉSZLEGES LAKÁS BERENDEZÉS FINOM, ÍZLÉSES, VÁLOGATOTT BÚTOROK • DINING ROOM • LÁMPÁK • BED ROOM • ASZTALOK • LIVING ROOM • SZŐNYEGEK • KITCHEN SET • ÍRÓASZTALOK RÁDIÓK és TELEVISION gyönyörű kivitelben. — ANTIQUE és MODERN STYLE — Látogasson el, nézzen körül Paul Fisher gyönyörűen berendezett minden SHOW ROOM-jában. 6 West 24 St. (near 5th Ave.) New York City Telefon: ORegon 5-6348 és 6349 Hallgassa RÁDIÓ programunkat minden VASARNAP délután 3-5 között a WWRL állomáson (1604 kcL). .
