Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-03-08 / 11. szám

4-ik oldal AZ EMBER March 8, 1952 MEMBER GÖSaPÖR FERENC POLITIKAIHETELAPIA 401 the MAN Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő-kiadó Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: 320 East 79th Street New York 21, N. Y. Telephnoe: Butterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00. In Foreign Countries $10.00. Single Copy 20 Cents. Vol. XXVII New York, N. Y„ March 8, 1952 No. 11 Re-entered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879 jWass Tamás ünneplése Február 29-én, pénteki na­pon folyt le a newyorki Ca­fé Toka y helyiségeiben az ünnepi estély Wass Tamás tiszteletére. A Kossuth La­jos szabadkőműves páholy -ünnepelte az este őt, volt fő­­mesterét. A nevezetes ese­mény, melyhez hasonló csak négy évenként egyszer is­métlődik meg, emlékezetes marad nem csupán a Kos­suth Lajos páholy tagjai számára, hanem mind ama ibarátjaiknak is, akik jelen voltak ezen az ünnepségen. Kétszáznál többen gyüle­keztek egybe a Café Tokay helyiségeiben, annyira, hogy 7 óra utón már állóhely sem volt szabad. Az estély egv kellemes ebéddel kezdődött az amerikai, francia és ma­gyar zászlókkal diszitett he­lyiségben. Érdekes ezeknek a zászlóknak a története: Az amerikai Mrs. Lehöczkynak, a “Tokay” bájos hostess-jé­­nek tulajdona és arról neve­zetes, hogy ez volt az első amerikai lobogó, amit Ná­poly felszabadítása utón ki­tűztek. A francia zászlót a francia nagykövetség adta kölcsön azoknak a francia méltóságoknak tiszteletére, akik az üneplésen résztvet­­tek. A magyar zászló pedig az Első Magyar Önképző Egyesület ereklyéje és azt 40 esztendő előtt Kossuth Lajos nővére, Meszlényiné ajándékozta az Egyesület­nek. iAz ebédhez Szittyay Pál -hires magyar zenekara szol­gáltatta a muzsikát, régi ma­gyar nótákat játszva. Azután kezdődött az ünneplés a “Csillag sávos Lobogó” a “Marseillaise” és a magyar Himnusz eléneklésével. Grosz J. Zoltán, a páholy vigalmi bizottság elnökének rövid bevezető szavai után Philipp Kronowitt, a páholy főmestere egy vésett kupát nyújtott át az ünnepeltnek. Wass Tamás meghatott sza­vakban igen hatásosan mon­dott köszönetét minden je­lenlevőnek. Egyébként nem voltak hosszú beszédek, ha­nem meleg hangulatban, igaz magyar szellemben folyt le az ünneplés. Ezután megkezdődött az est műsora. Mrs. Lehoczky vállalta kedvesen a master of ceremonies szerepét, el­sősorban bemutatva Morty Zuckery varázsmüvészt, aki mindenkit elképesztett cso­dálatos mutatványaival. Ma­ria Ratoff—magánéletében: Mrs. Gregory Ratoff, a hi­res rnozirendező felesége. — francia és spanyol dalokat adott elő, klasszikus és népi melódiákat, majd a Carmen két áriájával aratott dörgő tapsokat a közönség köré­ben. A1 Hoffman, az ismert amerikai zeneszerző, eléne­kelte néhány hires számát, mint a Marzydoats-t, a Fáj a szivem-et, meg azt, hogy: “Ha tudtam volna, hogy Ma­ga eljön, tortát sütöttem vol­na Magának.” Ezt azonban erre az alkalomra átszöve­­gezte, igy: “If I Knew You WASS Coming, I Would Have Raked A Cake” — és csakugyan, a Café Tokay a dal eléneklése után, egy az ő számára sütött tortát nyúj­tott át Wass Tamásnak. Ez volt az ünneplő estély programja. Azután sor ke­rült még a Café Tokay ren­des műsorára, majd felol­vasták az üdvözlő táviratok sokaságát, amiket azok küldtek, akik nem vehettek részt személyesen az ünnep­lésen, köztük Gregory Ra­toff üdvözlését Hollywood­ból. aki egy mozidarab ren­dezésén dolgozik, azért nem jöhetett el az estélyre. A megjelentek közt voltak: Richard A. Girard volt ke­rületi Főmester és -neje, Da­vid Baum és neje, M. Fran­cois Gavoty, a francia nagy­­követség kereskedelmi taná­csosa és Mine. Gavoty, Jean Louis Forme - Becharat, a francia kereskedelmi attasé és Mine Forme-Becherat, valamint Göndör Ferenc, “Az Ember” tulajdonos-szer­kesztője és még sok más ne­vezetesség. A Kossuth Lajos páholy tagjai és vendégeik éjféltájban távoztak csak, emelkedett hangulatban vé­ve búcsút az ünnepelltől, Wass Tamástól, a nagynevű amerikai ügyvédtől, akit mindig ott lehet találni, ahol jótékonyságról vagy közér­dekű tevékenységről van szó. OROSZ .1. ZOLTÁN MAYOR’S RESTAURANT KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom vevőkör . CLIFTON HOTEL 127 West 79th Street Telephone: TR 4-4525 NEW YORK CITY KÉT PÁRISI FILM Egyik francia filmgyár Jávor Lászlónak két filmszüzséjét kötöt­te le. Az egyiknek “Egy lány, aki a férfiak előtt Ietérdepel’’ a cime. A film azzal kezdődik, hogy egy félénk fiatalember barátainak unszolására a Bonaparte - mozi előtt megszólít egy lányt. A lány elfordul tőle, a fiatalember erő­szakoskodik. Pofont kap. Ettől fogva a félénk Albert még félén­­kebb lesz. Csak titokban meri kö­vetni a nőket, félénken ül a ká­véházban, ahol női zenekar mu­zsikál, a táncos helyekre is elme­részkedik, de nem meri táncra felkérni a nőket. Egy napon egyik párisi cipőüzletbe megy cipőt ven­ni. Marie-Claire, az elárusitónő —mint ez más vevőkkel is szokás —Albert elé térdel és kiszolgálja. A félénk ember egy nővel találko­zott, aki eléje térdepel. Halálosan belebolondul az előtte térdeplő nőbe. A szegény fiúnak egy vágya van: cipőket vásárolni, hogy a nő előt­te térdepeljen. Ez a vágya szenve­déllyé fajul és egy hónap alatt három pár cipőt vásárol. Hogy Lzenvedélyét kielégíthesse, a leg­fantasztikusabb alkalmi munkák­ra vállalkozik, különös kalandok­ba sodródik és pénzt hajt fel. Kis pénzeket, hogy cipőt vehessen, hogy Marie-Claire, akibe halálo­san szerelmes, előtte térdepeljen. Hajszolja a pénzt, minden sike­rül neki, csak az nem, az hogy megszólítsa Marie-Clairet. Szállo­dájának Szegényes szobájában a kopott szekrényt belülről csodála­tosan feldisziti, finom tükröt tett bele, a polcokra csipkéket szege­zett; olyan a kopott szállodai szekrény kinyitva, mint egy ra­gyogó szárnyas oltár. A polcokon ragyogó fényesre kikekfélt cipők sorakoznak, a cipőkön kis cédu­lák, rájuk irvá pontosan a vásár­lás dátuma. Albert, ha fáradtan haaztér ki­­• 7 nyitja a szekrényt, leveszi az egyik cipőt a polcról, kis sámlit állít maga elé, a sámlira teszi a lábát és igy mintha Marie-Claire térdepelne előtte—cipőt próbál. Egy napon elhatározza, hogy megvárja Marie-Clairet zárás után. Sokáig öltözködik és elindul, mint egy boldog vőlegény a cipős­­bolt felé. Áll, áll az ajtó körül, ol­­togatják az üzlet lámpáit, minden lány kijött már, csak Marie- Claire nincs sehol. Véletlenül sza­badnapos. Albert hazamegy, levelet ir a lánynak, borítékba teszi, megcí­mezi és a szekrény lakattal lezárt fiókját kinyitja és — bedobja a levelet. A fiókban rengeteg levél van, mert Albert minden nap le­velet irt szerelmének, s a leveleket a fiókjában gyűjtögeti. Aztán le­emeli az első cipőt, a másodikat, az ötödiket, a tizediket, mert már tíz cipő sorakozik a polcon és áb­rándozva, gonddal pucolni kezdi egyiket a másik után. így virrad rá a reggel. Már tavaszodik, harmadik hó­napja emészti a fiút ez a földön­túli szerelem. Tizenöt pár cipője van a szegény flótásnak, három szandált és négy házicipöt nem is számítva. Papucsból is van négy darab. Március van, virágot vesz és beállít az üzletbe. A lányok vi­dám hangon kiáltják: “Marie- Claire ...” A lány szeretettel né­zi Albertet, aki cipővásárlás után “ottfelejti” a virágot és elsiet. A lány utána fut: “Elfelejtette a vi­rágot” — mondja elpirulva. Al­bert szólni akar, de a félelemtől egy hang sem jön ki a torkán. A kiszolgáló kisasszony durcásan a fiú kezébe gyűri a csokrot ^és visz­­szafut a boltba. Albert vasárnap is. amikor az üzlet zárva van, elsétál a cipősbolt előtt, beköszön az ablakon és be­szélget szerelméhez a lezárt üzlet rácsa előtt. Most bátran kibeszél­heti magát, senki se hallja. Egy napon csúnya betegség tá­madja meg, a féltékenység. Ro­han a cipő üzlet felé, kémlelve be­néz a boltba, ahol M.-C. egy sza­kállas, vad alak előtt térdel. Be­vánszorog a kapu alá és úgy érzi ki kell mondania, ki keli ordíta­nia : “Marie - Claire, gyűlöllek, gyűlöllek, gyűlöllek!” Egy vénasszony ront ki a kapu­aljra nyíló fülkéjéből, söprű van a kezében és elkergeti Albertet. A boldogtalan fiú úgy érzi, hogy azért szenved, mert fél és gyáva. Pszichoanalitikushoz megy, de fél tovább. Javasasszonyhoz is jár, .aki borzalmasan keserű teákat ad neki. Semmi hatás, csak a hasa fáj. Otthon, a cipők mögött súly­zók sorakoznak. Tornászik torna­­! trikóban. Végül vivóiskolába irat­­! kozik be. Viv és boxol. Kék foltok vanak a szemén, ütések nyomai, fáradtan hazamegy és szobájában uj szerepet játszik: beniutatkozik M.-C.-nek. Minden nőben Marie-Clairet látja az ucán. De egyik se Marie- Claire. Minden nőnek a járása a boulevardon, minden nőnek a hangja az autóbuszon, minden nőnek a parfőmje a kávéházban Marie-Clairet varázsolja elé. Min­den nő felgyújtja, mert mind Marie-Claire és mindegyiket gyű­löli, mert Marie-Claire. Albert, a szerelem bolondja. (A filmnek ez is az alcíme.) Mert nem kell neki a nő—azt hiszi Albert—minden nő fut utána. Örült sikerei vannak a nőknél. Egy véletlen belekényszeríti, hogy hős is legyen. Egy nő az uccán si­koltozva a karjába hull. Segítsé­gét kéri a nő, egy férfi akarja megtámadni. Albertre támad a nő inzultálója és a fiút elönti a gyű­lölet. Ez az a férfi, aki Marie- Claire-nél cipőt vett. E gaz nő­­csábász előtt térdepelt MaVie- Claire. Felismerte Albert a pasast és egy nagy pofont lekent a sza­kállasnak, aki elfutott ijedtében. A fiú egyre merészebb lesz, rendre utasítja a rendetleneket, minden­kit lekezel, leszerel fellépésével és ömlik hozzá a pénz is. Uj lakást bérel. Már egy hónapja nem vett cipőt. Cipő helyett autót vett. Meg ruhákat. Nem erdekel Marie- Claire, mondja és elmegy az üz­letbe, amely most zárt. Marie-Claire-re gondol és au­tójával a bulvárdra kanyarodik, az arcát simogatja, eszébe jutott npki a pofon, amit egyszer a Bo­­naparte-ipozi előtt kapott. Nézi az arcát az autó tükrében. Box­­állást imitál a volán mellett ülve s rákapcsol. Száguld a Bonaparte­­mozi felé, hogy leszámoljon ezzel a rossz emlékkel, amelynek mégis a sikerét köszönheti. Megérkezett. Tömeg áll sorban a pénztár előtt. Albert végigmegy a soron, a fal mellett felfedezi Marie-Clairet, aki egyedül ácsorog. Benyúl a lányér; .mosolyogva, fölényesen kiemeli a sorból, belekarol és megcsókolja. Az visszacsókolja Albertet, az arcát csókolja meg itt a mozi előtt, ahol egy lánytól po­font kapott. Marie-Claire szó nélkül követi Albertet és hirtelen megszólal: “Eddig mindig csak a lábát lát­tam, alig ismertem meg.” Kocsi­ba szállnak, megállnak Albert há­zának kapuja előtt. Albert kiszáll, kilép a kocsiból a lány is. Szó nél­kül felmennek a lépcsőn, belépnek Albert lakásába. Albert kinyitja a szekrényt, ahol most is cipők sora­koznak, mint a szállodai szobá­ban. A szekrény alján egy karton­doboz van, azt már ki sem bon­totta Albert. Most feltépi a do­bozt, kiveszi a cipőt és egy székre ül. Marie-Claire letérdel eléje és Albert lábára segíti a cipőt. * * * Jávor László másik filmjének merész a témája. Egy montparnassei festő szerel­mes egy olyan nőbe, aki nőket szeret. Hogy a szmókingos nő. “Mademoiselle Romeo” bizalmába férkőzzön, azt a látszatot kelti, hogy ő nem egy normális férfi, szintén céhbeli — a másik olda­lon. A festő egyik morfinista ba­rátját szerződteti arra a szerepre, hogy fesse ki magát és viselkedjen úgy, mintha a “barátnője” lenne. A különös nő beleszeret a festőbe, de szakítanak, mert a szmókingos nő anyának érzi magát és meg­­gyülöli a fiút. A festő morfinista barátjától morfiumot kap, morfi­­nizál, egyre mélyebbre züllik. Ön­gyilkos lesz, kórházba kerül, ahol megismerkedik egy egyszerű ápo­lónővel, aki visszaviszi az egysze­rű, boldog életbe. A film cime: “Madamoiselle Romeo és a Har­madik Nem.” (Copyright László Jávor, Paris, France, 1952) HAZAI SZALÁMI y7' * 1 és mindenfajta jó .a J hurka, kolbász, sonka, szalonna és friss hús, stb., Igazi HAZAI MÓDI — kapható: Mertl József magtar —------------- hentesnél 1508 2ND AVE. Tel.: RH 4-8292 W; -Izraelben élő rokonait segítse % A NÁLAM VÁSÁROLHATÓ VÁSÁRLÁSI UTALVÁN YOKKAL”\ melyek $10-$15-$20-$25 és $50-ért kaphatók. MINDENKI AZT VÁSÁROLHAT ÉRTE, AMIRE SZÜKSÉGE VAN! — Kérjen bővebb információt! Paprikás Weiss importer) 1504 SECOND AVE. (Az Overseas Distributors Exchange Inc. reprezentánsa.) New York 21, N. Y. ^ Telefon: BU 8-6117 JÖVEDELMI ADÓÍVEK szakszerű elkészítést: FEBRUÁR 22-ÉN (Washington Day) NYITVA EGÉS£ NAP! PÉNZKÜLDÉS BÁRHOVA! TÜZ-, ÜVEG-, BALESET-, AUTOMOBIL­ES MINDENFÉLE BIZTOSÍTÁS GARTNER UTAZÁSI IRODA 207 East 84th Street New York 28. N. Y. (Third Ave. sarkán) Telefon: REgent 4-706S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom