Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-11-01 / 41. szám

Z-ik cíaot AZ EMBER NOVEMBER 1, 1952 Switched to Stevenson... 1947 márriiíí 10-én a X. V. ■ Post’-ban írásom jelent meg, a­­melyben — mint tiiggetlen szava­zó—azt a rend kivit'; dolgot aján­lottam, hogy a legközelebbi elnök­választásnál min,1 a demokrata, —mind a repuplikáuus párt Kisen­­hovvert jelölje elnöknek. A háború folyamán szervező erőről .gerincességről tett a gene­rális tanúságot. Ellensége volt a világot züllesztö szélsőségeknek és mint veterán jól tudom, hogy népszerűsége a katonák körében osztatlan volt. A későbbiek igazoltak, mert megtörtént az amrnkii történe­lemben az a példát lan eset, hogy j Eisenhowert mindkét párt öröm­mel nominálta volna elnökjelölt­­jenek. Eisenhower a republikánu­sok jelöltségét vállalta. A közvéle­mény-kutató “poH”-ok szerint az ország többsége mellette állott és ! ha töretlenül megy tovább az ad­dig követett utján, talán Amerika egyik legnagyobb többséggel meg­választott elnöke lett volna. Ami 1952 júliusa óta történt, az óriási változást hozott. A katoná­nak a civiléletben való történelmi összeroppanása a szemünk előtt játszódott le. Azonban Isten kegyelméből egy ragyogó üstökös tűnt fel az ameri­kai politikai égen, a demokrata .párt jelöltje: Adlai E. Stevenson személyében. Ez az ország túlnyo­mó többsége előtt ismeretlen férfi lépésről-lépésre hódította meg a közvéleményt. Nem a választókat lenéző régi politikai iskola bom­basztikus, üres, félrevezető, hazug, legtöbbször teljesíthetetlen — és igy soha keresztül vinni nem gon- 1 dőlt — ígéreteivel próbált homo­kot hinteni Amerika népének sze-! mébe .hanem félretéve a U vhi-1 let, hogy az ország felnőtt lakó- I sága a 12 éves gyerek értelmi ni- ! vóján áll, egy értelmes, gerinces,1 az ország problémáit komolyan és intelligensen analizáló kampányt folytatott. Politikusnál példátlan gerincességgel szemébe mondta a különböző korlátolt és önző “pres­sure” -cső por toknak. hogy nem hagyja magát majd önző érde­kektől befolyásoltam:, nem fogja a népet megterhelni egyes csopor­tok jogtalan előnye érdekében. Nem kerülte el negatívumokkal a legkényesebb problémákat sem, hanem bátran belenyúlt azok da­rázsfészkébe és nem politikai san­da mészárosként, hanem a legtel­jesebb nyíltsággal megtárgyalta azokat s minden kérdésnél nem az egyes kiváltságosoknak, hanem az ország minden polgárának javát tekintette. Stevenson nem fog egyik kor­rupt csoport helyére egy másikat beültetni, hanem kiirtja a korrup­ciót, amire mint Illinois állam kormányzója már példát muta­tott. Uj, haladó szellemű ország­vezetést ígér, harcot az ország­rontó szélsőségek ellen. Bátran ; hozzászól minden aktuális témá­hoz, még ha az önző érdeket ke­reső szavazók elvesztését is jelenti a nyílt kiállása. Nem kovácsol de­magóg szólamokkal és Ígéretekkel politikai tőkét egyes családok fáj­dalmas érzéseiből Koreával kap- I csolatban. N e m vádolja aljasul: saját hazáját Moszkva bűneiért, j mely alaptalan vádak a kommu- : nizmiLs és egyéb szélsőségek mal­mára hajtja a vizet, aláásva Ame­rika tiszta és netnes harcát saját; népünk és a világ előtt. ! | I A közigazgatasban és politiká­ban szerzett sokéves tapasztalata, eddigi eredményei, tántoríthatat­lan bátorsága a politikai arénában világosan mutatja, hogy megvá­lasztása esetén az ország újabb ! hatalmas fejlődésnek indul és ne­­, ve ott fog ragyogni Amerika leges- j legnagyobbjai között. i Ezért “switcholtam” az elfogu­latlan milliókkal magam is — , Stcvensonhoz. Ezután megható jelenet követ­kezett, amikor magyar közéletünk egyik régi, derék munkásának, Olcsváry Mihálynak súlyos beteg­ségből felgyógyult feleségét—aki­nek szintén születésnapja volt, — mutatta be Smith Albert, hogy ki­fejezze a család és a jelenlevő Olcsváryné háláját Harsányinak, azért a szép szolgálatért, amikor napról - napra felgyógyulásáért imádkozott a kórházban. Dr. Aigner László mint tóaszt­­nsester emelkedett szellemben ve­zette az ünnepi estét. Endrey Je­nő sok humorral fűszerezett ün­nepi beszédét zajos tapsokkal ho­­narálta a publikum. Végül maga az ünnepelt emel­kedett szólásra szűnni nem akaró tapsorkán közepette. Megköszönte a szeretetnek ilyen spontán meg­nyilatkozását és annak az érzésé­nek adott kifejezést, hogy a fe­lejthetetlen ünneplés -tulajdonké­pen a ‘’Rádió Percei” rádiómű­sornak szól. Nem felejtkezhetünk el arról az igazán finom magyaros vacsorá­ról, amit az egyház női tagjai tá­laltak fel és arról a malomkő­­nagyságú. születésnapi tortáról, a­­mit Baranyi Józsefné készített s amit Harsányi Lászlóné osztott el az ünneplők között. Meg hatóan. felejthetetlenül saép este volt . . . (Dr.A.E.E.) New York magyarsága Sándor Stefi 40 éves színésznői jubileumán (most vasárnap este!) Tíz AMERIKAI ÉS MAGYAR SZTÁR LÉP FEL Alexander S. Gordon Harsányi László lelkész ünneplése Lélekemelő ünnepség színhelye volt a 116-ik utcai Első Magyar Református Egyház nagyterme szombat este. A lelkes magyar és amerikai közönség a templom lel­kipásztorát, Harsányi Lászlót ün­nepelte születésnapja alkalmából. A templom elöljárói nevében dr. Aszódy E. Arnold főgondnok mu­tatott rá arra, hogy ez az ünnep­lés nem egyszerű családi esemény, hanem magyar társadalmi ünnep. Hangsúlyozta, hogy Harsányi László nemcsak fenköltlelkü lel­kész, egy amerikai magyar sziget vezetője, de egyúttal egyik leg­bensőbb hirdetője a felebaráti szeretetnek és a különböző fele­kezetű emberek összefogásának. Percekig tartó forró taps és éljen­zés zúgott a közszeretetben álló Harsányl-házaspár felé dr. Aszódy szavai nyomán. Dr. Cukor Mór, az amerikai magyar közélet kiváló egyénisége szólalt fel ezután. Rámutatott ar­ra, hogy Harsányi László a fele­­baráti szeretet bajnoka, akitől tá­volán az egyenetlenség és a gyü­lölet. Igazi mintakepe magyarsá­gunknak. amelynek sok ily emel­kedett szellemű vezetőre volna ma szüksége. Ezután a kiváló i'xó, Leng vei Menyhért szólalt fel. ‘-Hű . találom, — mondotta — higy nin­csenek a Nemzetek Tanácsának képviselői között ott az Íróik, mű­vészek, tudósok és papok, olyanok, mint Harsányi László. Ha ilyen emberek ülnének a Nemzetek Ta­nácsában, altkor megszűnne a gyűlölködés és elkövetkezne a mindenki által óhajtott igazi béke! ” I)r. Márk Béla nagyhatású beszedébén méltatta az ünnepelt lelkipásztort. Ezután Harsányi Zsuzsa ragyogó énekszámaival szórakoztatta a meg jelenteket, majd Göndör Ferenc szívből jövő, lelkeket lebilincselő szavakban méltatta Rév. Harsányi áldásos működését. Az egybegyűltek he­lyükről fölemelkedve ünnepelték a Harsányi-házaspárt. Fep.vö Leó Harsányi Lászlóról nemcsak mint' lelkipásztorról, hanem mint a rá­dió “Szeretet Percei”-nek kiváló vezetőjéről emlékezett meg. November 9-én, vasárnap este nagy magyar ünnepségnek lesz színhelye a 210 E. 86 St. alatti Yorkville Casino szinház-terme. Sándor Stefi színművésznő pálya­futásának 40 éves jubileumát ün­nepli az amerikai magyarság. Ki­váló amerikai és magyar sztárok' szerepelnek a műsoron, amelynek első száma egy magyar írónak ze­nés operettje, “Pesti primadonna •Amerikában.” A rendezöbizottság egységes, $2.40 centes, adóval $3-os árban ársitja a jegyeket, amelyek érvé­nyesek bárhová: a földszintre (a 6-ik sortól felfelé), vagy bárme­lyig páholyülésre. A helyszínen váltott jegy ára adóval $3.60. A földszint első hat sorát a jubileu­mot rendezők maguknak tartot­ták. akik azonban sokkal nagyobb árat fizetnek az ülőhelyekért. A hosszú műsorra való tekintettel a “Pesti primadonna Amerikában” cirnü operettet pontosan 8 órakor megkezdik. Az est kiemelkedő es fénypontja az operett után s a műsoros prog­ram előtt zajlik le, amikoris a ma­gyar színészet nevében Lukács Pál, a világhírű filmsztár és szülész irtja az ünnepi beszédet és üd­­vözü a jubiláló Sándor Stefit a színpadon. A magyar egyletek ki­küldöttjei is ekkor üdvözlik a szí­nésznőt. Azután fényes’miisor ki­vetkezik, amelynek keretében fel­lépnek : Molly Picon, Fellegi Teri, Kapitány Anny, Kőszegi Teréz, Czobor Erzsébet, Emery Deutsch, Mezey Zsigmond, Stefan Ballarini, Rákossy Tibor, Kulcsár Endre. Endrey Jenő konferál. Sándor Stefi ez alkalommal nemcsak régi, de egészen uj, pikáns és franciá­san szellemes sanzonjaival fogja mulattatni a zsúfolt házat, az ő utánozhatatlan stílusában. Egyéb­ként ö állandóan a színpadon lesz és rögtönzéseivel derültségben fog­ja tartani a közönséget. “Carnival of Fun” december 13-án A Magyarszármazásu Zsidók Vi­lágszövetségének newyorki tago­zata nagyszabású estélyt, “Carne­­val of Fun”-t rendez december 13- án a Hotel Edison (228 W. 47 St. N.Y.C.) nagy báltermében. Az 5- dolláros adomány fejében minden egyes karneváli vendég $5,000 ér­tékű játékpénzt kap, amit szaba­don használhat bazárcikkek, ita­lok és ételek fizetésére, valamint a különféle mókás játékokban va­ló részvételre. Igen hangulatos, vidám estére van kilátás, amire a Szövetség már előre felhívja min­denki figyelmét. Azur parti Panoptikum l/’*,|** •• \JT / 1 Különös Karneval Irta: JÁVOR LÁSZLÓ MENTŐN, HOTEL SAPINS Tegnap hajnalban tizenkét fok volt, zuhogott a párisi eső, az em­berek kacsázva jártak a pocsolyá­ban. Ma este vakító világosságra éb­redek, két macska ül a hasamra, az egyik vörössel tarkázott angora keverék, a másik “közönséges” tig­­jrismacska. Álomhülyén dörzsölöm a sze­memet, nem tudóin realizálni, hol vagyok. Idegen bútorok között heverek, a fogason tarka sport­ingek, a székeken szétszórva szí­nes sálak, ijesztő rendetlenségben. Csendélet: hurcolkodás után. A hatalmas szárnyasajtó kitár­va, a balkon alatt virágzó fák, kaktuszok, pálmák erdei zöld és veronéz pompája mögött a lilás­­kék tenger. A láthatáron, ahol az ég és a viz összefolyik, fehér esik ragyog, mint egy vibráló szalag g benne, a messzeségben áttetsző, ködszerii köményes árnyak lebeg­nek. Hajók. Hátam mögött a kon­tinens, az Alpok falával lezárva; előttem az óceán, meleg afrikai hőhullám fodrozza, söpri a kékes, lilás gyöngyöző tintafoltot. A balkonom alatt pálmák ál­modnak. vájjon mi a pálma ál­ma? Óriás zöld tollsepriik ezek a különös arisztokratikus növények. A felhőket porolják. Sose látott folyondárok zöld hajában tátika virágok, piros torkukkal csengő tenorral trilláznak, óh, igazi bel­­canto, olasz magasiskola, itt az olasz határ, nem is csoda. A zsalugáteres íulusl ablakok | magyar muskátlijának latin test- i vérei itt kétméteres bokrok fölött dőzsölnek, citrom- és fügefák szomszédságában. Nem poros le­velű akácok árnya borul rájuk . . . Vastagtörzsü olajfák bániész-, kodnak a mozdulatlan lustaság­ban, feledve nagyvárosi testvérei­ket, a korcs, csenevész olajcserjé­ket. amik kávéházi terraszok ce­mentbörtönében tengetik elveszett életüket. Sás, dudva, gizgaz trópusi bő­ségben és hőségben . . . Móra Fe­­: renc talán, a Tisza poétája tudná | csak felsorolni neveit e vegetáció | lakóinak. isten hat nap alatt teremtette a világot. De. ezt a földdarabot, a Mediterránét hosszú évekig ter­vezgették a Jóisten mérnök-an­­igyalai. Alit vesződött az Ég, meg a Föld, az egész Világegyetem azért, hogy j én egy hónapig szemlélhessem a j világnak, a természetnek légcső- i dálatosabb karneválját. I Micsoda karnevál! . . . Nem tudom a virágok nevét. Azt hiszem ott lent, kissé balra, az az áléit fehér csokor ott, mályva, a hancurozó ládám futórózsák al­ján. Margaréták köztársasága fö­lött, gliciniák ágaskodnak az ég felé. A gyepágyakba hintett kerti sziklák között gyik oson, a boldog. A fák borzas hajába, most, októ­berben is virágokat tűz az örök tavasz. ! Jobbra Monte Carlo, Nizza öblei,! balra tölünk San Remo. előtte; Grimaldi, az olasz határváros, vé- ; gesvégig az Alpok sziklás erdeivel, j Mindenütt fenyők, fenyők, fe­nyők. Hotelem nevét is a fenyők­től kapta. Az egyik óriásfenyő tán Szibéria örök havából vándorolt .ide fiatalon, mint a mentőn: fe­hér-oroszok, akiknek kékre fes­tett hagymatornyu temploma mutatja felém keresztjének ko­pott aranyát. j Fenyők, havasi fenyők, trópusi I pálmák mellett. Micsoda karnevál! Ezerszer írtak a montecarloi vi­rágcsatáról, a nizzai karneválról. De senki se vette észre a termé­szet karneválját. Ez az igazi világcsoda itt, a Cote d’Azur-on. Ez az igazi kar­nevál, a virágok, fák, felhők, vizek gigantikus maszka-bálja. Talán egyszer, egy fiatal költő eljut ide októberben, a “holtsze­­; iónban.” amikor nem sznobok, sajtkereskedők nyüzsögnek itt — azért elsősorban, hogy levelezőla­pot firkáljanak, őt szóig tarifa­mérséklettel, — talán egy szegény­­kávéházi költő feketekávé mellett megírja majd A Természet Kar­neválját, a néptelen Azurpart me­sevilágát. Ennek a világraszóló tréfás, la­tin álarcosbálnak egyik jelensége, főszereplője: a tenger. A messze­ségben most egy óceánjáró porosz- \ hál. Remélem költők és nászuta­sok néznek onnan felém. Olyan messze van, hogy úgy látszik, egy­helyben áll. Talán az egész jelen­ség nem is valóság, csak látomás: délibáb, karneváli tréfás jelenet, egy vidám rögtönzés ... Ez a vég­telen viz itt előttem, amiben a vén Alpok sziklái mossák fáradt lábu­kat, óriási hajókkal, sirályokkal, j — csak egy karneváli móka. Ez a j nagy viz, mese kérem, ez nem ten­ger. A tengerpartok jellege, lénye­ge és törvénye. — az apály, da­gály. Itt sosincs apály. Itt sosincs dagály. Karnevál Herceeg tréfája az egész! Tenger, apály-dagály nélkül. ; Havasi fenyők és pálmák. Ilyen traveszti, ilyen maszka­bál, ilyen karnevál nem is lehet igaz. Vicc az egész. Itt vaianu csaias van, valami kísérteties, angyali cselszövés van \ a dolgok mögött. A természet szabadtéri játéka, ez itt. Kinyújtom a kezemet, hogy egy tarka virágot érintsek az ablakom előtt, egy tarka virágot, egy szép­ségkirálynőt, amit KarnevÜl her­cege küldött nekem . . . A tarka virág elrepült! Nem vi­rág volt. Pillangó . . . .Micsoda karnevál! . . . HA %-an azt akarja, hogy pontosan, iOO orvosának rendelése alapján legyen gyógyszere elkészítve — keresse fel a LIGETI-féle “YORE PHARMACY”-! —Ügeti Jenő Ph. G., évtizedes amerikai gyakorlattal bíró patikus— Ligeti Patika 65-45 99th St. Forest Hills, L. I. (Tel.: Tw 7-3330)

Next

/
Oldalképek
Tartalom