Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-02-09 / 7. szám (6. szám)

February 9, 1952 3-ik oldal AZ ORVOSBÁL NAGY SIKERE Rendkívüli sikerrel ment végbe február 2-án a magyar orvosok bálja a Plaza Hotel nagytermé­ben. A legjobb és legnívósabb kö­zönség töltötte meg a báltermet és a hajnali órákig kitűnő hangu­latban maradtak együtt az egybe­gyűltek. DR. BÓNIS SÁNDOR és felesége BÓNIS ELLA méltán büszkék az ö vezetésük alatt le­zajlott felejthetetlenül szép es­télyre. FELLEGI TERI és FEJÉR GYÖRGY voltak az Orvosbál sztárjai, akiket a közönség lelke­sen ünnepelt dr. Feleky László zongorakisérővel együtt. VAR­­KONYI MIHÁLY (Victor Varco­­ni), a kiváló filmszínész a Master of Ceremony szerepében érdemel­te ki a közönség dörgő tapsait. BARTAL JENŐ személyes vezeté­se mellett még a szokottnál is brilliánsabb muzsikát produkált az ő méltán hires zenekara. Két­ségtelen, hogy kimagasló esemé­nye volt az idei szezonnak az Orvosbál. Mit kell tennünk sebesüléseknél ? Arthur W. Wallaijder, a Pol­gárvédelmi Hivatal igazgatója, arra figyelmeztet, hogy minden embernek tudnia kell, hogyan kell és hogyan nem szabad sebe­sülteket kezelni. Következő hat cikkünkben ismertetni fogjuk, hogy mit kell tennünk sebesülé­seknél, mielőtt az orvos megérke­zik. Az utasításokat a szövetségi Polgárvédelmi Hivatal adja ki. Elsősorban tudnunk kell, hogy a sebesült életét veszélyeztetjük, ha kezelésbe vesszük, anélkül, hogy tudnék, mit kell tennünk. 1) Tudnunk kell, hogy valóban szükséges-e, hogy a sebesülthöz nyúljunk; 2) ne mozdítsuk el he­lyéről a sebesültet, hacsak ve­szélyben nem forog, például tűz vagy más újabb sérülés fenyegeti. Vannak esetek, amikor ügyetlen beavatkozással a sebesült halálát okozhatjuk. A súlyosan sebesült valószínű­leg idegrázkódást is szenvedett, amit az arc elfehérülése jelez. Ha az arc vörös, az áldozat feje sé­rült meg vagy koponyatörés érte. A két esetben különböző az eljá­rás. Idegrázkódásnál a fejet mé­lyebbre kell helyezni, mint a tes­tet; fejsebnél pedig a fejet kell kissé emelni. Ez a példa is mutatja, hogy okvetlenül tudnunk kell előbb, mi a baj, mielőtt kezelni akarnánk. Ami helyes az egyik esetben, sú­lyos hiba lenne a másikban. Ja­vasoljuk, hogy ezeket az utasítá­sokat vágjuk ki az újságokból, gyűjtsük össze és tartsuk kéznél, mert hasznukat vehetjük bármi­féle balesetnél, nemcsak atomtá­madás esetén. Miami uj rádió-órája Havas Emil újságíró kollégánk, a “N.. Y. Times” volt munkatársa, aki egészségügyi okokból hosszabb időt kell, hogy Miami, Fla.-ban töltsön, február 2-án szombaton uj rádió-órát kezdett — angol nyelven. A műsor neve: “Melting Pot,” a miamii nemzeti kisebbsé­geket tömörítő program, amely angolul foglalkozik a nyelvi ki­sebbségek problémáival. A meg­nyitó órán részt vett Peter R. Pa­lermo, West Miami polgármeste­re és Mr. Senerchia, Greater Miami főpolgármestere távirat­ban üdvözölte az érdekes kezde­ményezést. AZ EMBER BUDAPESTI LEVÉL “a határbiztositásról” az élelmiszer és fűtőanyag hiányáról, a szegénységről, a drágaságról, a deportáltakról, a kommunisták dorbézolásáról és a hatóságilag szitott antiszemitizmusról (GRACON KERESZTÜL ÉRKEZETT) Január elsején a belügyi miniszterhelyettes, dr. Décsi Gyula ÁVÓ-s tábornok rendeletére megkezdték a nyugati határmenti 22-ki lomét eres sávból a már lajstromba össze­írt lakosság kitelepítését. Az uj deportálási hullámnak "határbiztositás” nevet adtak, ami annyit jelent, hogy Szentgothárdtól a jugoszláv határig mindenkit “kitelepíte­nek, ” aki a budapesti kommunista rendszer számára nem feltétlenül megbízható. Szentgotthárdról 12 teherautó vitte el a moszkvai parancsuralom szerencsétlen áldozatait. El­szállították az úgynevezett kulákokat, a korcsmárosokat, a volt kereskedőket, nyugdíjasokat, számszerint 72 családot — felekezeti különbség nélkül. Ellenben lakásaikba és na­gyobbrészt hivatalaikba is megmaradhattak azok a notóri­us alakok, akik 1943-44-ben a nyilaspárt tagjai, sőt, az ak­kori gaztettek értelmi szerzői és kivitelezői voltak. Ezek ugyanis — úgyszólván kivétel nélkül! — a zöld inget fel­cserélték a vörös inggel és az Árpád-sávos zöld karszalagot a M.D.P.- jelvényével. A 72 elhurcolt család közül 13 zsidó. • A határsávból — a Budapesten keringő hírek szerint — eddig, január 21-ig, 286 családot szakítottak el otthonából és vittek el nyitott teherautókon az ország túlsó részébe. Legnagyobb részüket a borsodmegyei Mezőcsátra, a-zemp­­lénmegyei Tarcalra és az ugyancsak zemplénmegyei Sze­rencs város környékére “bellebeztékEz a deportálás hi­vatalos meghatározása, helyesebben szakkifejezése. Mező­­csátról a hejőbábai T.Sz.Cs.-re hajtják a deportáltakat dol­gozni; Tarcalon az egykori királyi szőlőbe, amelyet állami szövetkezetté alakítottak, (ebben a nagyközségben már 1951 augusztusa óta 160 budapesti család él a legsanijarubb körülmények között); Szerencs környékén pedig a volt Harkányi-majorságokba zsúfolták őket és fogták munkára. • Mielőtt ilyen tömeges deportálási vonat vagy teherautó sor megérkezik a kijelölt vidékre, a párttitkárok és kikül­dött agitátorok járják be a falukat és uszítják a népet az útban lévő deportáltak ellen. Miután az agitátorok egy jó­része volt hungaristáikból és nyilasokból áll, akik 1945-47- ben, a koalíciós kormány idején börtönt ültek, rablásért, fosztogatásért vagy gyilkosságért és a fegyintézetekben és internálótelepeken nyertek ideológiai kiképzést és sánszot a “megtérésre”; általában az uszítás és izgatás a nyilas­náci jelszavak kíséretében történik. A Rákosi-Gerő-Révai triumvirátus diktatúrája idején szabadon folyik a zsidózás 1 és a legaljasabb antiszemita gyújtogatás. Mintha mi sem változott volna! Valóban mi sem.változott. A szégyenletes idők krónikása, aki felelősséggel végzi veszedelmes tiszt­jét, hogy "Európa legnagyobb gettójából, Magyarország­ból” küldi híreit tengerentúlra, mégis hozzáfűzi jelentésé­hez Nyugat tanulságául: a zsidók elleni izgatás ma társul a római katolikus egyház és annak lelkészkedő papsága elle­nivel. Tehát újra beteljesedik a hires olasz közmondás igaz­sága: először a zsidók fejét verik be, aztán a papokét, vé­gül mindenkiét, akinek háza, boltja vagy néhány hold föld­je van . . . Hozzá kell tennem, hogy a zsidók, papok, keres­kedők és u.n. kulákok elleni hajsza a kommunista hatósá­gok utasítására, nagy mértékben az ország azon részeibe koncentrálódik, ahová tömegesen telepitik a deportáltakat. Természetesen a deportáltak közé is beépítenek spicliket, rendbontókat, beugrató ügynököket, abból a célból, hogy a j deportáltak között szítsák a társadalmi és felekezeti gyü­­löltséget. Ez a maszka M.D.V.-módszer — a cári rendőrség öröksége — sok helyen fájdalmas sikerrel érvényesül. A i deportált-telepek foglyai néhány hónap után úgy kivetkőz- \ nek önmagukból, mint a hadifogoly-lágerek lakói. Az éh­ség, a kétségbeesés és a reménytelenség keritöi a bűnnek... A deportáltakról még annyit, hogy a szerencsétlenek leg­többet a hideg miatt szenvednek. Lerongyolódtak, ruháju­kat, lábbelijüket elnyütték és pokrócaikat a telepek fel- j ügyelői és kommunista munkavezetők ellopták vagy némi élelmiszerért megvették tőlük. Égbekiáltó: az orvosi gon­dozat lanság és a gyógyszerek hiánya! A vidéki gyéigyszer-1 tárakban, mióta államosított üzemek, kifogytak a legprimi­tívebb patikaszerek is, komoly gyógyszert egyáltalában nem kapni. Helyesebben: ezeket csak kommunistáknak szolgáltatják ki. • A tüzelőanyag hiánya Budapesten is katasztrofális mé­reteket öltött ezen a télen. Már április elsején elrendelték, j hogy az üzemek és vállalatok munkásai 15-én szerezzék be készpénz, illetve fizetéslevonás alapján tüzelőutalvá* nyaikat. Aki nem váltotta ki —- szén, koksz, fa nélkül ma­radt. Persze, szükséges volt az utalvány kiváltásához tízféle igazolás: Ü.B., kérületi tanács, tömegmegbizott, házmegbi­­zott, párttagság, szemináriumi-látogatás, stb. A polgári társadalom és nyugdíjasok hoppon maradtak. Így Buda­pest lakosságának több mint a fele, hideg lakásban didergi át a telet. Eddig kegyes volt a sors hozzánk, mert a tél szó- , katlanul ehyhe volt, a hideg idők január második felében köszöntöttek be. Mégis járványos az influenza, a tiidö- és mellhártyagyulladás. A kórházakban annyi a beteg, hogy a, Hitetlen folyósokon is fekszenek hordagyakon. A kórházi, viszonyok olyan mély szintre sülyedtek, hogy a betegek Iá- , logatását a közegészségügyi minisztérium eltiltotta. Ezzel akarják megakadályozni, hogy a betegek hozzátartozói lásr , sák a hajdan világviszonylatban is kitűnő fővárosi kórhá­zak lezüllését ... A kórházak falán nagy vörös betűkkel * nyomott plakátok hirdetik: “Sztahanovistáké és élmunká­soké az elsőség!” De ez az elsőség nem ér semmit. A Gellért szállót (Kelenhegyi-ut 4), Bárczy Istvánnak, a nagy polgármesternek, az irók és művészek barátjának büszkeségét, amelyet bombatalálatok értek, elég stílustala­nul építették újjá, 112 szobája van. Itt helyezik el és itt fürdetik tejbe-vajba és rádiumos fürdőkbe—persze állam­költségen—a vörös-kinai, burmai, észak-kóreai, iráni stb. testvér-népidemokráciák kiküldötteit. Külön étterem, kü­lön konyha van számukra az első emeleten, ahol reggeltő,1- estig isznak-esznek a testvérelvtársak. Mivel a dolgozók éheznek, itt hatfogásos menüt szervíroznak ingyen, hada-, csonyi kéknyelűvel, egri bikavérrel, tokaji aszúval és Í91Ö.-, es Schaumburg-Lippe vörös pezsgővel, amit Pécsett zsák­mányoltak némi pincék rejtekhelyeinek falbontása után. A világhírű Gellért-, Rudas-, Lukács-fürdők piszkosak, el­hanyagoltak. A külföldieknek külön fürdőtermek állnak rendelkezésre a Gellértben. És félvilági leányzók, akik sza­bad idejükben ÁVÓ-besugők és katonapolitikai spiclik ... Ezektől hemzseg a Gellért hallja. Igen szívélyesek — isme­retlenekkel szemben is. És a kommunista fürdőigazgatóság előzékenyen szobát nyittat nekik. Órákra, sőt, félórákra is. Végül is minden a népé ... A Gellértböl garni szálloda lett! A Gellért földszintjén van a szálló nyilvános vendég-, lője. Ebéd: leves, főzelék-feltétel, és keksz potom 16 forint. Direkt a dolgozók anyagi igényeinek megfelelőek a ven­déglői árak! Egy liter kimért alföldi bor 21 forint. • a Hová járnak a kommunista országnagyok egy kis úri-, murira? ■ Először is saját exkluzív klubjukba, amelynek elnöke, Gerő. háznagya Kossá István. A hat-termes helyiség falait a falusi papiakba internált Balogh István elkobzott mű­remekei diszitik. Itt, a Béla király-ut 8 alatt, egy ötfogásos békebeli menü 5 forint, itallal és trafikkal. Másodszor áZ Astoriába (Kossuth Lajos-u. 19), ahol a földszinti utcai he­lyiségben leeresztett függönyök mögött félhomályban esz­nek. isznak és enyelegnek bajadérjaikka]. Harmadszor: a nácik egykori bárjába, a Kolóniáiba (Aranykéz-utca 3), a­­melyet most “Vörös Pipacs”-nak hívnak. Negyedszer: a budai Zöldfa-étterembe. Az ÁVÓ-nak külön mulatóhelyei voltak, a legliirhedtebbet a Szövetség-utcában bezárták és áthelyezték a Bókus-kórház mögé. Ennek a borozóhelynek a régi neve: “HULLAMOSÓ” volt. MA IS AZ! Mindezeken az étkező- és mulatóhelyeken estétől-hajnalig állandó ren­dőri szolgálat van . . . Ha csendben, kényelemben, magyar környezetben akar pihenni, azonnal foglaljon le szobát KABDOSÉK újonnan átalakított MAGYAR PENZIÓJÁBAN (Hungarian Rhapsody) A város szivében trópusi pálmakert. Air Conditioned Dining Room. ízletes magyar konyha. Elsőrangúan berendezett szobák. TELJES ELLÁTÁS háromszori étkezéssel SZEMÉLYENKÉNT HETI $24.50. — Arthritisben és reumában szenvedő betegeknek specialista áll rendelkezésére. KARDOS MAGYAR PENZIÓ Cim: 35 N.W. 2nd Ave., Miami, Fla. Phone 91572 Női ruhák alakítása, igazítása, helyrehozása a legutolsó divatnak megfelelően. Hívja: Tel. SChuyler 4-9843 -- kérje Miss Ethel-t. Kívánatra házhoz jön.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom