Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-08-02 / 32. szám

8-ik oldj* AUGUST 2, 1952 íz mun Az amerikai sportolók ragyogó szereplése az olimpiászon Magyarország ismét a harmadik helyen! “A sorozatos amerikai győzel­mek utáni himnuszt már kívülről tudja mindenki Európa szabad or­szágaiban, mert az olimpiai játé­kok megkezdése óta rádióállomá­sok tucatjai közvetítik a világver­senyeket Helsinkiből” — írja a vezető svájci lap. És igy is van, az 1952-es olimpiád valóban messze túlnőtt az eddigi kereteken min­den tekintetben. (A küzdelmek még lapzárta után is folynak és a végső eredmények híján Írjuk e sorokat.) ‘‘Ha Moszkvának hin­ne a világ,” irta minap a N. Y. Times — “az amerikai lenne a föld legnépszerütlenebb népe. Az állandó, hazug propaganda még magukat a Helsinkibe kiküldött orosz sportolókat is hidegen hagy­ta.” Valóban, maguk a szovjet olimpikonok is a legnagyobb res­­pektussal veszik körül a minden­féle szinü, fajú, osztályú és ere­detű, a sportot csakis játéknak tekintő, vidám amerikai lányokat és férfiakat. Ez a most folyó já­tékok egyik nagy meglepetése! Lapzártakor a nem - hivatalos, u.n. helyezési pontstatisztikában még mindig az USSR vezet Uncle Sam előtt. Aki azonban kissé já­ratos a sportban, tudhatja, hogy Amerika eddigi szédületes győzel­meit a legjobban kultivált ver­senyekben érte el, ahol a résztve­vő 70 ország sportolóinak viasko­­dása minden eddigi méretet felül­múlt és ahol az eddigi rekordokat tucatjával döntik meg. A győzel­mi statisztikában kétségtelenül az Egyesült Államok reprezentánsai viszik el a pálmát és a már em­lített pontozásban is több mint valószínű, hogy hasonló végered­mény alakul ki. Az orosz pontok nagy részét nők szerezték^-! miután a gyengébb nem képviselőit a leg­durvább 1 fizikai munkára is be­fogták az utolsó 35 évben!), meg a tornászok és hasonló, nem túl fontos, sportkörökben “pilincka­­ütő” versenyeknek gúnyolt szá­mok hangyaszorgalmú, szovjet pontharácsolói. Ezzel együtt: a több évtizedes kitartó tréninggel, óriási ÁLLAMI pénzen — főleg i ORAN BELÜL kiutaljuk rendelését VÁMMENTESEN ,A MAGYAR KORMÁNY engedélyével MAGYARORSZÁGBAN budapesti raktárunkból KÁVÉ,TEA, KÄKÄÖ NYLONHARISNYA és ÖSSZES EGYÉB VÁMMENTES MAGYARORSZÁGI S ZERETETADOMÁN Y nálunk megrendelhető Ari«avx«kkel késxséaael sxolaálunk GLOBUS TRADING CORP. 61 BROADWAY, NEW YORK 6 Tel. BOwling Green 9-4164 || belpolitikai propaganda célokra — kinevelt orosz olimpikonok jól állják helyüket. Az amerikaiak teljesítményeitől azonban messze elmaradnak az olimpiász magvát alkotó klasszikus számokban. Az 1896-os első modem olimpi­ász óta az U.S.A. minden alkalom­mal előljárt a győzelmek terén. A mostani világbajnokságok megin­dulása előtt 391 egyéni és csapat­világbajnokságot nyertek a csillag­sávos versenyzőink. Ez valószínű­leg több, mint mondjuk Európa országainak aranyérme — együtt! Helsinki ezt a szédületes számot napról-napra növeli . . . A. M. Weyand őrnagy nemrég megjelent “The Olympic Pageant” c. szakkönyve részletesen leirja az olimpiászok történetét és pontos adatai alapján érthető, hogy a kis Magyarország szenzációs harma­dik helyét korántsem lehet a mai vörös rezsim javára Írni. Már a legelső olimpiád óta szülőhazánk sportban komoly tényezőnek bi­zonyult. A modern olimpiászok 56 esztendeje alatt Magyarországban sokféle rezsim uralkodott, de ettől függetlenül, a magyar bajnokok mindig az elsők között voltak. A “feledékenyek” részére hadd idéz­zük az alábbi névsort: az eddigi magyar olimpiai bajnokokét, a­­kiknek végeredményben semmi közük nem volt a Habsburgokhoz, Horthyhoz, sőt még Szakasitshoz sem! Éppenugy Stalin magyaror­szági helytartóinak sincs köze a mostani ragyogó teljesítmények­hez! Az első világbajnokunk —a hiteles krónika szerint — Gutt­­mann-Hajós Alfréd volt, aki 56 évvel ezelőtt két uszószámot nyert Athénben. Párisban Bauer Rezső; St. Louisban Halmay Zoltán (2); Londonban Weisz Richárd, dr. Fuchs Jenő és a kardcsapat; majd az utolsó békeolimpiádon, 1912- ben (Stockholmban) ismét Fuchs dr. és a csapat, valamint Prokopp Alajos; Párisban dr. Posta Sán­dor, Halassy Gyula; Amszter­damban Terstyánszky Jenő és a vivó-team, Kocsis, Keresztes; Los Angelesben Énekes, Pillér és első­sorban Petschauer Atila tündöklő szereplése miatt: a kardcsapat, Pelle István (2), dr. Mező Ferenc és Komjádi Béla fiai; a vizipóló­­zók; Berlinben Lőiincz, Zombory, Kárpáti, Csik Ferenc, Kabos End­re és a csapat; Elek Ilona, Osák Ibolya és a vizipólózók; — végül négy évvel ezlőtt Londonban, Né­meth, Csik, Bóbis, Papp, Gyarma­tiné, a félkarú Takács, Gerevics és a csapat, Pataky és Elek Ilona hoztak haza aranyérmeket. Ez-a hiteles statisztika bizonyít­ja, hogy a magyarok 56 hosszú esztendő óta egyre több és több győzelmet, valamint helyezést ér­nek el. A mostani brilliáns szerep­lést is örömmel látjuk, de abból semmiféle következtetést nem va­gyunk hajlandók levonni a bölse­­viki diktatúra magyarországi ve­­zérhajcsárainak javára! J. Apor­’’Az Ember” Két villámtréfa Irta: Ungi Deák Zoltán í. HIÁNYZIK VALAMI (Irodahelyiség. A falakon nagy plakátok, ilyenfajta felírásokkal: “Ne adja el másnak a csontvázát, mi többet fizetünk érte!”, “Mi már most fizetünk és Ön csak a halála után szállítja az árut!”, “Könnyű pénzszerzési lehetőség, különösen ajánlva a nyomorgó DP-knek!” stb.) 2. MINDENNAPI PÁRBESZÉD r VÁMMENTESEN SZÁLLÍTUNK MAGYARORSZÁGI RAKTÁRBÓL: Élelmiszer csomagokat, kávét, teát, cukrot, nylon harisnyát, stb. KÉRJEN SÜRGŐSEN ÁRJEGYZÉKET! AMERICAN FUEL TRADING CO. 300 Fourth Ave. New York 10, N* Y. Telefon: OB 7-5707 TISZTVISELŐ (Íróasztalnál ül, a kopogásra megszólal): Szabad! MENEKÜLT POLITIKUS (be­lép); Nem tudom, jó helyen já­rok-e? . . . TISZTVISELŐ: Az a kérdés, miről van szó? MEN. POL.: Azt hallottam ké­rem, hogy itt megveszik az ember csontvázát . . . TISZTV.: Úgy van! A mi vál­lalatunk tudományos célokra hajlandó megvásárolni bizonyos mennyiségű csontvázat és komoly Összeget fizetünk ki azoknak, akik hajlandók erre . . . MEN. POL.: Mennyit? TISZTV.: Tizenöt dollárt. Min­denki ennyit kap. MEN. POL.: No de kérem, én menekült politikus vagyok ... Az én csontvázam kérem feltétlenül -többet ér, mint egy közönséges emberé ... az én nevemet emle­getni fogják halálom után ... én kérem izé, egy nevezetes ember vagyok . . . TISZTV.: Sajnálom, nem fize­tünk többet senkinek. Mi nem a hírnevet vesszük meg, de a csont­vázat, kizárólag tudományos kí­sérletek céljaira és nem múzeumi tárgynak. MEN. POL.: Szóval nem lehet többet kapni? TISZTV.: Semmi szin alatt! MEN. POL. (beleegyezően): Hát rendben van . . . Alá kell Írnom valamit? • TISZTV.: Természetesen. Egy szabályszerű adásvételi szerződést kell aláírni, mely szerint ön el­adta nekünk a csontvázát és ha­lála után azzal kizárólagosan mi rendelkezünk. MEN. POL.: És a tizenöt dol­lárt most nyomban kézhez ka­pom . . . TISZTV.: Általában igy szokott lenni ... De egy pillanat türel­met kérek . . . (feláll és tapogatni kezdi a politikus hátát, majd az iróasztalfiókjából egy mérőszala­got vesz elő és gondosan méregéti a hát tájékát.) MEN. POL. (meglepetten a mé­rés közben): Mi ez kérem? Miért van erre szükség? TISZTV. (nem zavartatja ma­gát éá halkan számol magában a mérés közben): Türelem uram! (Mikor befejezi a mérést és a számolást:) Készen vagyunk! (Visszamegy az íróasztalhoz:) Ak­kor tehát ezt a szerződési blan­kettát kell aláimia és nyomban kifizetünk önnek 11 dollár és öt­ven centet ... MEN. POL.: No de nem erről volt szó! Miért csak 11 dollár 50 centet kapok? TISZTV.: Mert hiányzik a ge­rinc . . . (FÜGGŐ N Y ) 1. EMBER: Mondta, vagy nem mondta? 2. EMBER: Nem mondtam. 1. EMBER: Nem is tudja, hogy ki mondta? 2. EMBER: Nem tudom. 1. EMBER: Nézze uram ne be­széljen össze-vissza . . . Mondjuk, hogy elhiszem, hogy ön nem mondta, de akkor mondja meg, hegy ki mondta? 2. EMBER: Esküszöm, hogy nem össze-vissza beszélek ... Ön tudja jól, hogy én nem tudok semmit . . . 1. EMBER: Dehogy tudom! Sőt ellenkezőleg azt tudom, hogy ön­nek igenis tudnia kell, hogy ki mondta azt, amit rólam mondtak! 2. EMBER: Uram, higyjen ne­kem . . . Kijelentem, hogy nem tudom, ki mondta azt, amit mond­tak és különben is ön nagyon jól tudja, hogy én nem tudom, hogy ki mondta, amit mondtak . . . 1. EMBER: Nem tudja? Azt mondja, hogy nem tudja? Kacag­nom kell uram, kacagnom ... Ön igenis tudja., amit tud és most úgy tesz, mintha nem tudná, amit na­gyon is jól tud, de én határozot­tan tudom, hogy ön tudja. 2. EMBER: Ön határozottan tudja? Én még határozottabban tudom, hogy ön nem tudja, sőt ha tudni akarja, ön igenis tudja, hogy én nem tudom. Érti ezt uram? Ön nem tudja, hogy én tu­dom, hogy ön tudja, hogy én nem tudom . . . 1. EMBER: Várjon uram, ez komplikált . . . Hogy én nem tu­dom, hogy ön tudja, miszerint én tudom, hogy ön nem tudja. Ezt méltóztatott mondani? 2. EMBER: Úgy van uram. Ez világos, nemde? ... De ne komp­­liáljuk a dolgot. Azt méltóztatik j nyomozni, hogy egy elvetemült ' nyilaskeresztes lótetünek méltóz­tatik lenni? 1. EMBER: Nyert uram! Pon­tosan ezt! 2. EMBER: Noshát miért kell azt nyomozni, hogy ki mondta, kinek mondta, mikor mondta? I 1. EMBER: Egyáltalán nem ér­­! tem, hogyan méltóztatik ezt ér­­; teni . . . 2. EMBER: Úgy, hogy ezt nem kell nyomozni, ez ugyanis a szín­tiszta igazság. 1. EMBER: Hogyan? Mit? Ma­ga legsötétebb demokrata víziló, maga mer beszélni? 2. EMBER: Uram, finom leszek magához ... Le van köpve ... (leköpi) 1. EMBER: Pardon, nincs ná­lam ernyő . . . (Visszaköpi) 2. EMBER: Pszt! Ott megy Linkovácsi és még meglátja! Mi­ket gondol majd rólunk? 1. EMBER: Az a szociáldemok­ratának álcázott konzervaüv li­­liomtipró és sikkasztásokból nyo­morgó fasiszta ÁVO-ügynök? 2. EMBER: Ez semmi! Azonkí­vül paralitikusan hülye feudálka­­pitalista tarhabajnoik, sőt több­szörösen apagyilkos parasztszövet­ségi kollaboráns és kriptokommu­­nista SS-legény is ... Le se kö­pöm! „ 1. EMBER: Én se! Jöjjön uram! (Kart karba öltve távoznak.) (FÜGGÖNY) (Copyright by Zoltán Ungi Deák, New York, N. Y„ U.S.A., 1952) PESTI VICC Nagy ünnepség van az iskolá­ban, a “felszabadulás” iinepe, a­­mely mindennél nagyobb ünnep ezidőszerint Magyarországon. A tanító megkérdi az egyik nebulót, hogy tu.dj a-e, milyen eseménynek tartják az emlékünnepélyt, miről nevezetes ez a nagy nap? — Tudom — feleli a diák — ek­kor vonultak be a dicső szovjet felszabadítók, miután kikergették a nácikat hazánkból, tehát ekkor ; kerültünk ki a csöbörből . . , DR. FÖLDY KÁROLY 205 E. 85 St. New York City Tel. TR 9-5339 Room 204 Hiteles fordítósok minden ^nyelvből minden nyelvre, AMERICAN FUEL TRADING CO. képviselete. Vámmentes szeretetcsomagok a budapesti raktárból rokonai­nak vagy barátainak. MÁZON FOOD CORPORATION vámmentes szeretet csomagok IZRAELBE ElÖFIZlTLfv EGY ÉVI ELŐFIZETÉS $10 Make today fourptif buy Hailed States Wense Bands MAGYAR KÖNYVEK ELADÓK: “Klasszikus Könyvtár,” Révai- Iexikon, különféle regények. 11 Érdeklődés telefonon: (MU 8-2219) || d.e. 10-töl este 6-ig. SZEREZZÜNK UJ ELŐFIZETŐKET “Az EMBERINEK, ERŐSÍTSÜK AZ ANTIBOLSEVISTA ÉS ANTIFASISZTA AMERIKAI MAGYARSÁG HARCOS HETILAPJÁT!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom