Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-07-19 / 30. szám

Z-ik oldal AZ EMBER JULY 19, 1952 V IT Ne feledkezzünk meg Arany Bálintról! Tisztelt Szerkesztőség! Én is egyik résztvevője voltam a demokrata politikusok által rendezett összejövetelnek és utána nagy figyelemmel olvastam “Az Ember” kitűnő tudósítását a nagyjelentőségű eseményről. A tudósí­tásból egyetlen dolgot hiányoltam: nem tesz említést a riporter dr. Pfeiffer Zoltán beszédének ama részéről, amelyben az oroszok és bolsevisták elleni helytállásnak kiváló szereplőjéről, a börtönben (szenvedő Arany Bálintról emlékezett meg. Minden bizonnyal a hely­hiány okozta, hogy a tudósításból ez kimaradt, de szabad legyen nekem most pótlólag felhívnom a figyelmet erre a kiváló jellemű, ipéldaadóan bátor demokratára, aki a nemzeti függetlenségért folyta­tott hősi korszakban a meg nem alkuvók élvonalában küzdött a sza­badságért, a függetlenségért és a demokrácia eszményeiért. Az u.n. összeesküvési perben a kegyetlen kinzások és megfélemlítések ellenére Ss hallatlan lelkierővel állt a vészbíróság elé és visszavonta a brutális kínzásokkal kicsikart beismerő vallomását, úgy hogy a tárgyalást hirtelen félbe kellett szakítani és Arany Bálintot azoknak a diabóli­­kus prsparálási eljárásoknak kellett alávetni, amelyek azután telje­sen megtörték akaraterejét és a legközelebbi tárgyaláson már enge­delmesen mondta fel a leckét: önmaga kíméletlen vádolását. A sza­bad földre menekült magyarság a legnagyobb tisztelettel tekint Arany Bálint meggyötört alakjára, az évek óta tartó kegyetlen be­börtönzésére és az eszméinkért hozott hősi áldozatvállalására! Köszönöm, hogy a t. Szerkesztőség leközli kiegészítő soraimat. Tisztelettel: (TELJES ALÁÍRÁS és CÍM) Náia jó emigránsnak lenni.. Irta: JÁNOS ANDOR Göndör Ferenc “Az Ember” egyik legutóbbi számában “Emig­ránsnak lenni” címmel borongós. régmúltat idéző, nosztalgiás cik­ket irt, amely kétségtelenül knock out-olta az emigráns sziveket, még az olyanokét is, akiknél a honvágy-láz már nincs a forr­­ponton. “Sehol nem vagyunk ott­hon” — Írja Göndör Ferenc töb­bek között, de szerintem ez a fájdalmas megállapitás kissé hi­ányos, hogy úgy mcdjam, félmon­datos, a folytatása az iró tollá­ban maradt, mert hozzá kellett volna fűznie azt is, hogy: de leg­kevésbé odahaza az óhazánkban... Mi, 1919-es októbrista örök­emigránsok, akiknél az emigráció már hivatássá torzult, valameny­­nyien a szabadság szerelmesei, szélsőségektőlmentes, békeszere­tő, humánusan és demokratiku­san gondolkodó emberek vagyunk, akik lelkűk mélyén talán legjob­ban szeretnének ott elhalálozni, ©hol megszülettek, de a politikai jkörülmények k i k erülhetetlenné tették világvándorlásunk hosszú örszágutját, amelyen ballagunk már többé kevésbé 30-33 eszten­deje. Emigránsnak lenni . . . ne­héz halmazállapot, különböző or­szágokat és kontinenseket szélié­ben és hosszában bejárni, népek­hez és uj szokásokhoz bus szivvel alkalmazkodni, de még mindig jobb és elviselhetőbb, mint oda­haza, az óhazában emingránsnak lenni . . , Sokan közülünk abba a kategóriába tartoztunk, amikor fizikailag még a pesti aszfalton szédelegtünk, de lélekben már túl voltunk az ország határqn. Ami­kor odahaza hatodrangú állam­polgárként a fal mellett kellett elsurrannunk, amikor éjszakán­ként más ágyakban aludtunk, ri­adt szemekkel és kitágult fülek­kel, szorongó félelemben éltünk s végül egy ködös hajnalban erdőn vagy folyón átgázolva örök bú­csút mondtunk szülőföldünknek. Azon állapot sokkal szomorúbb és vészesebb volt, mint a legviharo­sabb külföldi emigráció. örökemigrációnknak tagadha­tatlanul voltak kellemes, sőt irigylésreméltó fázisai is, amelye­ket a tárgyilagosság megőrzése végett nem szabad elfelejtenünk. Ha végigkalandozunk ifjúságunk régmúltjába . . . elkezdve óhazánk történelmének azzal a gyászos korszakával, amikor Kun Béla és társai gyakorolták Magyarorszá­ÖRÖMMEL JELENTEM a nagyérdemű közönségnek, hogy teljesen UJ MODERN BÚTOROKKAL berendezett KIÁLLÍTÁSI HELYISÉGEM NEWLY DECORATED SHOWROOMS JULIUS 12-Én MEGNYÍLT. Köztudomású, hogy vevőimet és barátaimat mindig a legjobb bútorokkal a lehető legolcsóbb áron láttam el és a leggondosabb figyelemmel szolgáltam ki. A “GUILFORD HOUSE” cég neve alatt fogom vezetni üzletemet és mindent el fogok követni, hogy vevőimet teljes megelégedéssel a legszebb .stilusu él legjobb minőségű butoráruval lássam el. Szíveskedjék ellátogatni és körülnézni, dús választék áll a vevőközönség rendelkezésére. “GUILFORD HOUSE” PAUL L. FISCHER üzlethelyiségében: Telefon: AL 5=6445, AL 5=6446 6 Wes! 241H Street, New York 10, N.Y. gon a végrehajtó hatalmat és ezerszámra plakatarozták ki kor­mányzati bölcsességnek azt, hogy “Te sötétben bujkáló ellenforra­dalmár reszkess” . . . milyen jó volt nekünk Budapesttől pár órá­nyi távolságban resz,ketés nélkül egyiptomi “ül. Sorte” cigarettát szivni és kivárni azt az időt, ami­­ikor ők kezdtek el hivatalból resz­ketni. Nem volt jó az az emig­ráció? Vagy ha visszanézünk a múltba és eszünkbe jutnak Horthy leg­jobb különitményi tisztjeinek, a Brittania pincéiben az “Erger- Berges” dallamára rendezett bi­­kacsekes teadélutánjai, vagy az orgoványi erdőszélén elevenen el­temetett áldozatok halálhörgései . . . ugyanakkor mi a szocialista Becs “Diana Bad”-jában kedvez­ményes jegyekkel járhattunk a szárazgőzbe, vagy az Opera-ring­­en bámulhattuk a kedves Becker Béby ellenállhatatlan áramvona­lait. Nem volt szép az az emigrá­ció is? , Ha felidézzük a közelmúltat, a­­mikor otthon égy Szálasi Kajetán nevű banditavezér okleveles hó­héraival törvényhozói minőség­ben fosztogatta ki a fővárosi la­kásokat, gettókat állított fel és zsidóvallásu polgárokat célpontul használva, vidám tarkólövészetet rendezett a kék Duna partján ... ugyanakkor mi New Yorkban, Londonban, Buenos Airesban ha­tósági védelem alatt harcos emig­ráns lapokat gründoltunk, bele­kiáltva a világba a nyilas gyilko­sok bűntetteit vagy ha úgy tet­szett névnapi vacsorával egybe­kötve nézhettük meg egy mozi­palotában a hollywoodi szines énekes-táncos filmeket. Nem volt kellemes ez az emigráció? Avagy most a jelenben, amikor odahaza Mátyuska, “a nagy Sztá­linunk” legkopaszabb vazallusa vette birtokba a szerencsétlen magyar népet, párthajcsárjaival hajszolja őket a halálba, magyar könyveket tizezerszámra állami zúzdába küldet, vagy progresszív értékű nőknek és férfiaknak a ti­hanyi kecskeólakban rendeztet be öröklakást . . . ugyanakkor mi a szabad vüág minden részén köz­ponti fütéses szobákban hallgat­hatjuk a Free Europe rádióját és vidékenként más mellékkormá­nyokat és friss-ropogés felszaba­­ditási terveket kovácsolhatunk. Hát nem irigylésreméltó ez az emigráció is? Én már előre kezdek félni, hogy a jövőben, az uj felszabadulás után is a legszebb lesz: az emig­ráció és ismét tengerentúli ci­gányzene kísérettel fogjuk dalol­ni, hogy: “Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország ...” Buenos Aires, 1952. julius S PAtOTAFORRADALOM AZ MHBK-BAN Félszáz katonatiszt követeli a politizálás azonnali megszüntetését Belgiumból kapjuk a teljesen hiteles hirt: a Zakó tábornok ve­zetése alatt működő szélsőjobboldali katonai szervezetben, az MHBK- ban komoly bomlási folyamat indult meg. A feltétlen megbízható hírközlés szerint közel félszáz volt katona­tiszt — valamennyien a MHBK tagjai — beadványt intéztek a dikta­­turás szellemet képviselő, nácimultu Zakó Andráshoz, amelyben kö­vetelik, hogy az MHBK azonnal szüntesse be a politizálást, alakuljon át politikamentes testületté és rendelje magát alá a magyar emig­ráció hivatalos szervének, azaz a Magyar Nemzeti Bizottmánynak. A diktaturás szellemmel és az ártalmas szélsőjobboldali politi­zálással szakítani akaró tiszti mozgalom vezetője és a beadvány első aláírója Lovász Olivér volt vezérkari őrnagy, akit a magyar hadsereg képzett tagjának ismertek és akiben mindig őszinte törekvés mutat­kozott a demokratikus eszmék iránt. Az MHBK nácimultu vezetősége Zakó Andrással az élén a leg­nagyobb titokban tartja az elégedetlen katonatisztek beadványát. AZ AMERIKAI MAGYAR SAJTÓ­­EGYESÜLET GYŰLÉSE DETROITBAN Melyik Horváth Zoltánról van szó? Igen tisztelt Göndör Ur! Tábori Pál cikkében a legutób­bi számban említést tesz Horváth Zoltánról, a “Mai Nap” volt fele­lős szerkesztőjéről, aki szerinte Rákosiék besúgója volt. Tábori Pál megállapitását korrigálnom kell, mert nyilvánvaló tévedésről van szó: Horváth Zoltán, “A Mai Nap” volt szerkesztője nem azo­nos azzal a Horváth Zoltánnal, aki valóban a bolsevisták ügynö­ke volt és aki nem “A Mai Nap”­­nál, de az akkori “Népszaváénál dolgozott! Ez az utóbbi rendkívül aljasul viselkedett és a szociál­demokrata pártban végtelenül káros tevékenységlet fejtett ki, mig az előbbi Horváth Zoltán a magyar sajtó becsületes, korrekt munkásának bizonyult. Kérem fenti soraim közlését és vagyok megkülömböztetett tiszte­lettel: TORBÄGYI MIKLÓS (New York) Az Amerikai Magyar Sajtó-Egyesület június 22-én Detroit­­ban, a Statler Hotel egyik külön­termében beszámoló és tisztújító gyűlést tartott, amelyen a Sajtó­egyesület keretében megindított Segély Alap ügyeit is letárgyalták. Káldor Kálmán, a Sajtóegye­sület elnöke előadta, hogy a Saj­tóegyesület a komolyabb magyar ügyekben testületileg résztvesz és álláspontja mindenkor éreztette hatását a magyar közéletben. Majd a Sajtó Segélyalap gyűjté­séről számolt be az elnök. A gyűj­tés sajnos mindössze 4,000 dollárt eredményezett. A magyar sajtó mindenkor az amerikai - magyar közélet mostohagyermeke volt. Segélyezésre és költségekre $1.000 dollárt fordítottak, amit újabb gyűjtéssel sürgősen pótolni kelle­ne. A segélyezettek neveinek fel­olvasását a közgyűlés nem enged­te meg .nehogy a nevek nyilvá­nosságra hozatala kellemetlenül érintse a segélyezetteket. Az el­nök ekkoi betekintést engedett Király Imre pőnztárnok jelené­sébe, melyet a gyűlés helyeslőiéi; vett tudomásul. A Sege’yalap növelésére-az el­nök indűvanyctta, hogy ország >s mozgalom induljon meg sajtó­­egyesületi pártoló tagok szerzésé­re. Az indítványt általános he­lyesléssel fogadlak el. Következett a tisztikar megvá­lasztása. A jelenlevők újra Kál­dor Kálmánt választották meg a Sajtóegyesület elnökének; titkár Kolos Béla detroiti szerkesztő lett. Az ügyrend letárgyalásakor dr. Farkas Géza és Szegedy László indítványozták, hogy a gyűlés fe­jezze ki elismerését és köszönetét Káldor Kálmánnak, aki megte­remtette a Sajtóegyesület alap­ját. Ugyancsak köszönetét sza­vaztak Király Imrének is, aki lel­kiismeretes pontossággal kezeli a segélyalapra begyült pénzt. A sajtógyülésen jelen voltak: Káldor Kálmán, szerkesztő, elnök; Pálos Ernő, detroiti szerkesztő és neje; Fodor Gyuláné, detroiti uj- I ságkiadő; Kolos Béla, a “Detroiti Újság” és a “Kis Dongó” szer- ] kesztője és neje; Klein Károly, a í “Wisconsini Magyarság” kiadó­szerkesztője; dr. Farkas Géza, to­­ledói lapszerkesztő; Kálmán Sán­dor, az “Otthon” v. szerkesztő­kiadója; Kálmán Boris lapkiadó; Szegedy László iró, valamint a Sajtóegyesület néhány vendége. Képviseltették magukat: Ács Pál, a “Newarki Hírlap” szerkesz­tője; Dienes I. László a “Híradó,” “Függetlenség” és a “Magyar Hirlap” szerkesztője; Fáy Fisher Andor, a “Magyar Bányászlap” szerkesztője; Gombos Zoltán, a clevelandi “Szabadság” napilap szerkesztője; Kelemen P. János, a “Daytoni Híradó” szerkesztője, Muzslay József, a ‘ ‘Jó Pásztor” szerkesztője; Szabados Zoltán, a “Califomiai Magyarság” szerkesz­tője és Tarnóczy Árpád, az “Ak­­roni Hirlap” szerkesztője. (L. Sz.) Azonnali garantált szállítás! RIMOFIN — az uj t.b.c.-elleni gyógyszer, streptomicin, peni­­cilin, insulin és minden más gyógyszer! — Szállítunk a világ bármely részébe, igy Magyar­­országba is,ahová az orvosság mellé magyarnyelvű utasítást mellékelünk. Nem kell várni exportengedélyre! Sürgöny óz­zon, hivjon, írjon árajánlatért: REICHMAN ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész magyar patikájának cimére: 1519 First Ave. New York (79-80 St.) Tel: RE 4-9415 Hallgassa rádióműsorainkat: vas. d.u. 3-4.30-ig WWRL-en és vas. déli 12.30-2-ig WBNX- en New Yorkban, szombat d.u. 2-kor Philadelphiában, WTEL. MAYOR'S RESTAURANT KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom vevőkör. CLIFTON HOTEL 127 West 79th Street Telephone: TR 4-4525 NEW YORK CITY iiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiy.......................................... Hímzett szegedi papucsok, Hunyadi János ásványvíz, akácméz, j u h t u r ó‘ LIBAMÁJ, PAPRIKA, MÁK, LEKVÁR és ezer más import áru, — MAGYAR LEMEZEK nagy választékban. — Kérjen 400-képpel ellátott ingyen árjegyzéket — Hallgassa a WBNX (1380 hullámhossz) rádióműsorunkat vasárnap délután 1 órától kezdődőleg. H. ROTH & SON “alj IMPORTERS Tel.: REgent 4-1110

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom