Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-07-12 / 29. szám

Máiy Gerő, a ragyogó tehetsé­gű magyar színművész newyorki lakásán €8 esztendős korában hir­telen elhunyt. Óriási részvét mel­lett, könnyező gyászoló közönség jelenlétében temették el szerdán délben a Balló-féle temetkezési intézetből. Barankavics István volt képviselő és Várkonyj Mihály színművész búcsúztatták. MALY GERO A vi'ág minden részén élő ma­gyarokat szivén üti Mály Gerő tá­vozásának hire. A magyar szín­játszás egyik legnagyobb művé­szét vesztette el az elhunytban. Páratlanul népszerű színművész "volt Mály Gerő Magyarországon kora ifjúságától kezdve. Egyedülállóan egyéni, sok min­dent kifejező arca önmagában is megkapóan érdekes volt. Annyi mindent tudott egyetlen szó kife­jezése nélkül is elmondani tekin­tetével, egy - egy arcfintorával, mint rajta kívül tán senki a ma­gyar színészet területén. Nevettet­ni és megrikatni egyformán képes volt, anélkül, hogy kinyitotta vol­na a száját. Nehéz volna őt brü­­liáns képességeihez illő módon méltatni. Elégi ha annyit mon­dunk, hogy színpadra lépése pil­lanatától kezdve lelkes közönsé­gét kezében tartotta. A publikum rajongott érte, könnyekig megha­­tottan ünnepelte és tán soha nem szerepelt a magyar színpadon ná­lánál nagyobb epizódszinész. Magyarországról hosszú eszten­dőkkel ezelőtt Amerikába érke­zett és itt is voltak kiemelkedő si­kerei. Hollywoodban is alakított egy-kit szerepet, úgy, ahogy azt csak Mály Gerő tudta. De nem veit maradása, gyorsan vissza­­száguldott New Yorkba és itt egy ideig a “Free Europe” egyik leg­értékesebb előadóművésze volt annak ellenére, hogy az angol nyelvet sohasem tanulta meg. Ne­ki módjában volt magyarul szóin: Magyarországon élő testvéreihez akiknek szive utolsó dobbanásáig kedvencük maradt. Azután hosz­­szu időre elnémult, szavát, hang­ját senki sem hallotta, sőt kiss* feltűnő módon vonult vissza min­den szerepléstől. De még ez sen változtatott Mály Gerő páratlar népszerűségén. Mindenki “Gercsi”-nek nevez­te, mindenki a barátjának tekin­tette, még akkor is, amikor a gő­gös magányába menekült. Egyet­len egyszer mutatkozott az utóbb időben a nyilvánosság előtt, szint« közvetlen a halála előtt: meg je lent a demokraták három hé előtti összejövetelén, mintha csal vallomást akart volna ezzel lenn a távozása előtt. Érdekes, különös figura volt é most, amikor 38 esztendős kora tan szállodai lakásán csöndesei eltávozott, könnyes szemekke gyászolják tisztelői és baráta Amerikában és Magyarországoi egyaránt. Mi is ott állunk a gyá szólók között és elszoruló szivví irtuk ezt a néhány sort Mái Gerő fejíájára. Göndör Perem ÄZE • • GÖNDÖR EEMJ2NC PO H Reentered as second matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March, 1879 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 East 79ST., NEW YORK, 21, N. Y. Phone: BLHterfield 8-61M VGL. XXVII — No. 29 NEW YORK, N. Y„ JULY 12, 1952 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT ■ m OKOL A PIKNIKEN Irta: KERESZTHEGYI JÁNOS Vasárnap a newyorki 11. utcai Független Magyar Református Egyház pikniket rendezett az astoriai Bohemian Parkban. A régi amerik ás magyarok jelentős számmal jelentek meg a családias jel­legű összejövetelen és ugyancsak nagy számmal vonultak lel az újon­nan letelepedett “dipik” is, .köztük néhány közismerten nyilas múlttal rendelkező személy. A Dikniken Ladányi Zsigmond, a 11. utcai ref. lelkész meghívására megjelent dr. Pfeiffer Zoltán is Anti Ödön kép­viselő társaságában, akiket Ladányi fogadott és az asztalához vezetett, j i Alig ültek azonban itt, amikor Pfeiffer Zoltán arra lett figyelmes, I hogy egy ismeretlen ember kerülgeti az asztalt, mereven figyelve öt. Pfeiffer otíaszólt az ismeretlen embernek: — Velem akar beszélgetni? Az ismere ten ember mosolyra rándította az arcát és azt vá­laszolta: — Ha nem zavarnék, szeretnék önnel valamit közölni. Pfeiffer felállt az asztaltól és a kezét nyújtó ember felé lépett. Ahogy közelebb ért, az ember hirtelen Pfeiffer arcába sújtott. Pfeiffer ( nyomban viszonozta az ütést, mire többen közbevetették magukat és lefogták az orvtámadót. Kiderült, hogy a támadó Ágh István, aki Németországból vándo­rolt ide a DP-törvény segítségével s itt Kisbamaki Farkas Ferencnek, a hazaáruló nyilasbérenc tábornoknak megbízottja és a Hilbert-Eré­­nyi-Balog-IIattayer-nyilas csoportnak aktiv tagja; fivére, Ágh Lász­ló pedig az MHBS itteni vezetője. • Eddig szól a rövid jelentés a felháborító és megdöboentő esetről. Az ember megdc-rzsöli a szemét, anogy olvassa a je­lentést: jól lát-e, valóban New Yorkban történt ez a botrá­nyos eset? Semmi kétség, a dolog megtörtént, száz és száz magyar látta, ezer és ezer magyar beszéli és azóta már hiva­talos ügy is lett belőle. Papi tanúvallomás igazolja, hivatalos , akták rögzítik, hogy New Yorkba bevonult a nyilaskeresztes" terror, a náci emlőkön nevelkedett professzionista emberva­dászat rendszere, ahol többé nem az érvelés és meggyőzés, de az ökölcsapás a legfőbb erény. A vetés beérett: a jobboldali talajegyengetők, a fasiszták­kal kacérkodó titkos és nyílt szövetségesek, az MHBK patro­náló! addig egyengettek, addig szövetkeztek és addig pat­ronáltak, amig a védencek elérkezettnek látták az időt arra, : hogy levessék a partralépéskor arcukra szorított maszkot, a megtérésnek és az amerikai ideálokhoz való alkalmazkodás­inak csalárd álarcát és leplezetlenül előmutatták igazi arcu­kat. A nyilaskeresztes alvilág a jelek szerint túljutott ameri­kai szervezkedésének első konspirativ korszakán és ma már | nyíltan kimerészkedik a sunyi tervek pinceodujából, hogy a 'régi recept szerint megkezdje a leszámolást az útjában állók­­jkal. A Számonkérő Szék volt haramiái, az árpádsávos bandi­ták, a dunaparti sortüzek gyilkosai, a fosztogató, harácsoló rablóvezérek, Budapest rommátevői, az ország elvetemült sír­ásói Amerika szabad és demokratikus földjén megindították háborújukat a demokrácia ellen. ■ Ki az ellenfél? Moszkva itteni ügynökei ellen folytatnak i harcot? Dehogy! ők, akik az antibolsevizmus keresztes lovag- i jainak hazudjak magukat, hogy ezzel takarják bitang múlt­jukat, egy szemernyi energiát sem fordítanak a bolsevizmus elleni küzdelemre. Ahogy az otthonmaradt nyilasok máról­­holnapra Rákosi legjobb élcsapatává alakultak át, úgy a fe­lelősségvállalástól megrettent és külföldre szökött nyilasok is valójában Rákosi szövetségesei. ők is, akárcsak otthon ! Rákosi, a demokrácia és a demokrata politikusok ellen ha­­‘ dakoznak. Holló hollónak nem vájja ki a szemét; bolsi és Inyilas jól megfér egymás mellett. Mindkettőnek közös az tíellensége: a demokrácia. Csak természetes, hogy Pfeiffer Zoltán volt egyike az első ; célpontoknak. Pfeiffer otthon éles harcot folytatott a bolse­visták ellen, ma már a külföldi történelemkönyvekben is sze­repel az 1947-es nagy választási győzelme, amikor milliók 5 szavaztak a pártjára és ezzel milliók álltak mellé a bolseviz­- mus elleni harcában; ismeretes az is, hogy otthon hogyan i próbálták a moszkvai zsarnokság ügynökei elnémítani s hogy l Csongrádon annyira bántalmazták, hogy hetekig élet-halál > között lebegett; ismeretes az ellene kiadott elfogatási parancs 1 is, amely elől az utolsó pillanatban tudott elmenekülni —- "mindez nem számit. A külföldre szökött nyilasok és nácik 1 szemében mindez nem érdem, sőt inkább bűn, mert ez a bizo­­f nvitéka annak, hogy Pfeiffer a magyar nép demokratikus hitéből és akaratából lett pártvezér és az 1947-es választás „ hőse. A nyilasok nem a néppel, de a nép ellen harcolnak, ők ' ] nem a demokrácia, de a diktatúra csatárai. íme a vasárnapi botrányos eset két szereplője: a megtá­madott fél a magyar függetlenségi gondolat régi és kipróbált bajnoka, akit a magyar nép emelt fel az őt megillető pozíció­ra és aki az emigrációban is továbbfolytatja felelősségteljes munkáját a magyarság felszabadulásáért; a támadó fél pedig az országot pusztító kis klikk tagja, aki a magyar érdekekért, a magyar függetlenségért, a nép teltörő vágyával egyező de­mokráciáért a kisujj át sem görbítette meg és ha már ujj­­görbitésről van szó, legfeljebb a puska ravaszán alkalmazta azt, amellyel a nemzeti becsület maradékát is segített ellőni... Egy hatalmas pozitívum és egy hatalmas negatívum találko­zott össze a bohemianparki pikniken és miután' a negatívum nem tud érvelni, megvitatni, észokokkal igyekezni meggyőzni azon egyszerű oknál fogva, mert az igazság rettenetes vá­kuumát hordozza magával, ezért lendült az erőszakhoz szo­kott kar ütésre. >1 Ez az ütésre lendült kar bizonyítja a legjobban, hogy a “■ámadó és a hozzátartozó klikk mennyire esküdt ellensége a demokráciának. Pfeiffer Zoltán a demokrácia békés eszközei­vel irt egy cikket a Kisbarnaki Farkas-ügyben és ezt meg­előzően ugyancsak a demokratikus szabályok betartásával, a kontradiktorius eljárás figyelembevételével ő készítette el a rábízott munkakörben az összeférhetetlenségi határozatot a magyar emigráció rákfenéjét képező MHBK-ügyben. Ez meg­­bocsájthatatlan bűn azok szemében, akik nem tudják elvisel­ni a politikai birálatot_és akik a nyers erőszakra alapították a múltban is a bitorló hatalmukat. Nincs ellenvélemény, csak ütés. S ha az ütés nem elég, jöjjenek a kinzóeszközök. S ha ez sem elég, dördüljön el a géppisztoly. Ez az ő receptköny­vük parancsa. Mi lesz, ha itt Amerikában is elburjánzik ez a harcmo­dor? Holnap sor kerül egy másik demokrata politikusra, hol­napután egy harmadikra — s egy szép napon a felfakadt in­dulatoknak nem lehet többé a józan, higgadt szavakkal gátat emelni és azokra zuhan egy türelmét vesztett ököl, akiknek szemforgató, cinkos politikája idejuttatta a dolgokat. Elejét kell venni, sürgősen és végérvényesen, az ököljog elharapózásának. Az Ágh István nevű banditának el kell; vennie méltó büntetését, a többi ághistvánokkal együtt, akik sötét múltjukkal becsempészték magukat Amerikába, hogy itt megbontsák a régi magyarok egységét, feldúlják a magyar közéletet és folyamatosan merényletet kövessenek el a de­mokrácia s azon keresztül a magyar jövendő ellen. KIVÜL TÁGASABB! Elutasították Kisbarnaki Farkas vizumkérését Angliába Kisbarnaki Farkas Ferenc, a hazaárulő tábornok, miután az amerikai hatóságok nem hosszab­bították meg á vízumát, tudvalé­vőén visszautazott “támaszpont­jára,” Németországba. Onnan ké­relmezte meg a vízumot Angliába, minthogy hő vágya támadt az angliai magyar nyilasokat is sür­gősen meglátogatni és további ki­tartásra buzdítani . . . Az angol bevándorlási hatóság azonban kereken megtagadta, a látogató vizűm kiadását, mint­hogy időközben módja volt a ha­zaáruló tábornok előéletét és emigrációs tevékenységét felderí­teni. Kisbarnaki panasszal élt a döntés ellen és vizumügyének fe­lülvizsgálatát követelte. Az angol kormány illetékes ! közege foglalkozott Farkas újabb t # „ beadványával és a vizumkerest szintén elutasította s így az most már jogerőssé vált. New Yorkban a hazaáruló tá­bornok elvbarátai már azt a hirt terjesztették, hogy “nagy esz­ményképüket” az angol királynő is fogadja. A vizűm megtagadásá­val nemcsak az angliai kutmérge­­zés, de a királynői fogadás álma is szertefoszlott ... j ; EiofizEiur EGY ÉVI ELŐFIZETÉS $10-

Next

/
Oldalképek
Tartalom