Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-02-02 / 5. szám
February 2, 1952 AZ EMBER 5-ik oldal Magyarországi helyzetkép 1952 januárjában (GRÄCON KERESZTÜL ÉRKEZETT) Az uj tanévben a ruszifikálás és szovjetizálás Magyarországon már a kisdedóvó intézetekben sveszi: kezdetét és most már a kommunista Révai és a paFOSzpárti Darvas harmonikus összjátéka következtében felöleli az összes elemi, közép és felső iskolák tananyagát és nevelési rendszerét. A magyar nép kétségbeesve, de tehetetlenül nézi ezt az erőszakos folyamatot, amelynek végcélja; Szovjet-Ma-■ gyarország. Jellemző tünet, hogy a 95 százalékban anlikommunista lakosság, — társadalmi és felekezeti különbség nélkül, — nem a moszkoviták ellen tajtékzik elsősorban, hanem a rendszer azon kiszolgálói ellen, akiket a kapzsiság, a konjunktúra, a szereplési vágy és a hatalomban való osztozkodás vitt kommunista pozíciókba. A közfelfogás az, hogy Rákosi, Gerő, Révai, Farkas stb. harminckét év óta Moszkva ügynökei, ők tehát csak a régi mesterségüket "folytatják Magyarországon. Moszkvai parancsra ugyanígy oroszosilanának, ha Kínába, Tibetbe vagy Albániába parancsolta volna őket Sztálin. Az elkeseredés lépten-nyomon azok ellen nyilatkozik meg a legélesebben, akik a moszkvai halálvonat úgynevezett társutasai. A parasztpárti Erdei és Darvas, a kisgazdapárti Bognár és Barcs. A börtönökbe és internálótáborokba hajszolt egykori szociáldemokrata párt hulladékai, a volt polgári radikálisok árulói, továbbá a Parlagi, Katona Jenő, Gaál Ferenc féle gaz bolsi cselédek állnak az elfojtott gyűlölet középpontjában. Ezeket úgy kerülik az emberek, mint a ragályos beteget. A kommunista szálláscsinálók egyik legutáltabb alakja Mihályfi Ernő, a kommunista újságíró szakszervezet elnöke, a vörös Kínában képviseli jelenleg a budapesti kommunista kormányt. Szekeres János volt belügyi államtitkár, aki Keresztcs-Fischer Ferenc titkára volt, Mihályfi helyén, a “Független Magyarország” főszerkesztője. A régi kisgazdapárti paraszt képviselők közül csak Dobi István néhány korhely cimborája maradt meg a kommunista agrárszövetkezetek igazgatóságában és a népfrontos u.n. nemzetgyűlésben. 1951 ősze óta a “társutasok” egész sora tűnt el a sülyesztőben. Aki WW-ben vagy akár 50-ben menekült el ebből a szörnyű vörös világból, az nem ösmerne rá az 1932-es Magyarországra! A lerongyolódás, a nyomorúság, a kétségbeesés általános. Hazugság az, hogy a deportálásokat megszüntették. Kincs nap, hogy nyolc-tiz kitelepítésről és elhurcolásról ne keringenének hiteles hírek a fővárosban. A múlt év novemberének végén a Jászai Mari-tér 8 szám alatt újabb ÁVó-hivatalokat rendeztek he, amelyek kizárólag a budapesti és pestkörnyéki besúgók tízezreit ellenőrzik. Ugyancsak állandóan érkeznek hírek vidékről az ÁVÓ, a munkásság és a parasztság véres öszszetüzéseiről. A vasúti forgalom erősen lecsökkent, mert az utazáshoz négy-öt igazolvány is kell, amelyek felmutatása nélkül a vasúti pénztáros megtagadja a jegy kiadását, Az élelmiszer ellátás 1945 első hónapjainak megpróbáltatását idézi. Budapesten megtízszereződött a koldusok liada és a prostidició soha nem képzelt arányokat öltött. Dacára, hogy az ötéves terv keretében öt uj börtönt és tizenkét uj internálótábort épitettek, úgy a budapesti, mint a vidéki fegyintézetek zsúfolva vannak foglyokkal. Idegesítő feszültség érezhető országszerte. Ez az elkeseredett hangulat észlelhető a kaszárnyákban, a hivatalokban, az álhimi boltokban, az ipartelepeken, a falukban egyaránt. A fokozódó terror nem tud megbirkózni a fokozódó elégületlenséggel. A helyzetre a legjellemzőbb, hogy a moszkoviták és az ismert kommunisták eltünedeznek a nyilvánosság elől és gyűléseken, tanácskozásokon csak politikai rendőrüktől körülvéve mernek mutatkozni . . . Mi van a 60-on felüli ellátatlanok útlevelével? KIRÁLY ERNŐ ÖTVENÉVES SZÍNÉSZI JUBILEUMA KIRÁLY ERNŐ, a budapesti Király Színház egykori körülrajongott bonvivanja, most ünnepli színészi pályafutásának ötvenedik évfordulóját. Egy fél évszázad: mennyi taps, babérkoszorú, hány szerelmes levél egy operetthős életében! Gróf Luxemburg és Szibil kis gárdatisztje támad fel évtizedek távoli ködéből , . , Király Ernő azóta itt Amerikában, a magyarok nótakirálya lett. L:gy ismerik öt, személyes fellépéseiből, lemezeiből. Hívei és rajongói Nyugatról New Yorkig népesítik be Amerikát mindenütt, ahol magyarok élnek. Félévszázadom színészi jubileumát Los Angelesben üli meg, ahol letepedett és él. A Los Angeles-i magyarság meszszire szóló iineplésre készül. FEBRUÁR 9-ÉN, szombat este lesz az ünneplés egy parádés bankett keretében, a Los Angeles-i West Gate Masonic Auditóriumában. A pompás ünnepi műsort Vadnay László vezeti be; fellépnek még Kerékjártó Duci, a nemzetközi hires hegedűművész, Solti Hermin, az örökszép emlék - gyönyö - rüségeket idéző dalénekesnő és végül persze maga Király Ernő is, ötven év múltán is temperamentumosán fiatalon. A new yorki magyarság szivbéll üdvözleteit küldi a közszeretetben álló jubilánsnak. “Az Ember” szerkesztője baráti szeretettel köszönti a szivéhez évtizedek óta közel álló jubilánst. Hegedűs Margit halála T (GRACON KERESZTÜL ÉRKEZETT) A budapesti kommunista közhatóságok az elmúlt év augusztusában, hivatalos lapjukban, a “Magyar Ivözlöny”ben közzétették, hogy olyan 60 éven felüli személyek, akik koruk vagy betegségük miatt munkára képtelenek és eltartásukról magyarországi rokonságuk n e m tud gondoskodni, szabályos kivándorló-útlevelet kaphatnak. Kérelmüket azonban “csakis abban az esetben teszik megfontolás tárgyává, ha külföldön élő hozzátartozóik számukra érvényes bevándorló vízumot küldenek." A belügyi népbiztosság idevonatkozó rendeletéi tehát papíron lehetővé teszik, hogy az öreg és munkaképtelen magyar állampolgárok legálisan, útlevéllel elhagyják a szovjet paradicsomot, ha a külföldi rokonok bármely külföldi államba beuazásukat biztositó okmányokat szereznek számukra és a vízumot a címükre Magvarországba eljuttatják. Ezt az intézkedést az 1951. niájustól-augusztus közepéig tartó tömeg-deportálások után adták ki, amikor a szabad világ felháborodott közvéleménye — élén Truman elnökkel — megbélyegezte Rákosiék vandalizmusát. Mire a rendelet napvilágot látott, már kor, nem cs foglalkozási különbség nélkül félszázezer magyar állampolgárt fosztottak ki, hurcoltak el otthonából és telepítettek vidékre a legsanyarúbb körülmények köze. Amikor a külföldi magyarok erről a lehetőségről értesültek — azzal a szolidaritással, amely különösen a tengerentúli magyarságot jellemzi, — tömegesen szereztek vízumot és küldték szülőhazájukba a pusztulásnak kiszolgáltatott rokonságuknak. Valóban, fél év alatt a kommunista hatóságok el is intéztek, összesen 1) ilyen kivándorlási ügyet. A tengerentúli rokonok igen súlyos áldozatai árán . . . A korban megfelelő (60 éves elmúlt, munkára alkalmatlan) útlevél kérőnek ugyanis előfeltételeket, ravasz és álltok kibúvókat szabtak Budapesten. ___Először a már bemutatott vízumon kívül erkölcsi bizonyituárujt követelnek. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a kivándorlók soha bűncselekményt el nem követtek, semmiféle priusz nem terheli őket, hanem olyan igazolványok beszerzését, amelyekkel az adóhatóságok i gazolják, hogy nincs az elmúlt 10-15-20 esztendőben adóhátraléka, adótartozása. Ezzel az előre, megfontolt zsarolási kisérlettel szemben nincs más védekezés, mint a fizess! A kommunisták ugyanis gondoskodnak arról, hogy részben a kivándorlótól, részben külföldi besúgóiktól értesülést szerezzenek azoknak anyagi helyzetéről, akik a vízumot a rokonnak elküldték. Ehhez képest folytatják le zsarolási manővereiket! Ismételten előfordult, hogy kereskedőktől és értelmiségiektől olyan adóösszeget követeltek, amelyeket azért nem tizeitekbe az adópénztárba, mert abban az időben (1914-ben) gettóban, náci internálótáborban, börtönben vagy bujdosásban voltak. Nem szólva arról, hogy üzletüket, irodájukat, rendelőjüket egyik napról a másikra Sztójai vagy Szálasi pribékjei elrabolták. Mire visszakerültek 1915-ben, régi otthonukat, kenyérkereső boltjukat romokban, felperzselve l irabolva látták viszont. Ezekre nemcsak az adóhátralék, de az adócsalás bűnét is rásütik, miután az utóbbi cselekmény a kiagyalt adóhátralék sokszorosának megfizetésére kötelezi a mai rendszer kiszolgáltatott áldozatait. Ezenkívül kommunista-ügyvéd közbenjárását igényli, ami ugyancsak hatalmas összegbe kerül. Az öreg. munkaképtelen embernek azonban — elképzelhető! — nincs pénze, a zsarolásnak igy józan ésszel nincs célja és lehetősége. Igen ám, de ekkor közlilc az áldozattal, hogy forduljon a jómódú külföldi rokonhoz, ha az már vízumot küldött, a 25-30-10 ezer forintos adóhátralékot vagy büntetéspénzt is hajlandó lesz — “átutalni.” Természetesen a Nemzeti Bank utján, még természetesebb a Gerő és Antos “elvtársak" határozata alapján a stabilizáció alkalmával megszabott kurzuson. A kivándorlásra jogosultak utlevélügyeit külön hatóság intézi, amely Péter Gábor Államvédelmi Hatóságának égjük alosztálya. Az Eötvös-utca 21 alatt, a földszint 10 alatti hivatalszobában. Itt kell a vízumot bemutatni, továbbá igazolni a rendelkezésre álló útiköltséget. Ezután kerül a sor a rendkívül bonyolult kérdőívek kitöltésére. Akkor ■ ion az ‘‘idegőrlés’' moszkovita szisztémája! A kérelmezőt! a legkülönbözőbb ürügyekkel visszautasítják. Mikor már; minden rendben látszik lenni, akkor újból elutasítják vagy ! további iratok beszerzésére kötelezik. A sikeres eljárás 6 hónaptól 16 hónapig húzódhat el. Sok százan naponta sort állnak az Eötvös-uccában. A rendszer szemérmetlen zsaroló irányzata itt virul ki! Az utolsó fillérjéig megfejik, akit saját rendelkezéseik alapján kiengednek a nagy magyar börtönből. Az csak természetes, hogy a kivándorló] lakáséit, minden ingóságát ‘‘az ódiumnak ajánlja fel." j Ez a legkevesebb. Jó néhány millió magyar indulna neki j gyalog is a nagyvilágnak, egyetlen fillér nélkül, ha vala-j mely égi vagy földi hatalom fellebbentené a Vasfüggönyt! J A new yorki magyarság egyik ismert és kedvelt alakja tűnt el az élők sorúból. Hegedűs Margit, akinek “Fészek" vendéglőjébe oly szívesen járt a közönség, annak jóizü magyaros föztjét és meleg hangulatát élvezni. Hegedűs Margit koréin Özvegységre került, de tudásával és szorgalmával egzisztenciát tudott magának teremteni, aniig kedvezőtlen körülmények és betegsége le nem vették a lábáról. Ismerősei és közönsége igaz részvéttel fogadják halála hírét, amelyet tragikusan nehéz életküzdelem előzött meg. Utolsó kívánságára magyar díszruhába öltöztették. Temetése csütörtökön délután ment végbe nagy részvét mellett. Házasság Endrey Jenő és Pádly Margit, a magyar rádióból Jól és rokonszenvesen Ismert müvészpár nagy esemény elé néz. Fiuk, George i. Endrey február 23-án, szombaton oltárhoz vezeti Edith Barbara Marino-t, Carmine Marinonak és nejének leányát. Az esküvő Flushing, N. Y.-ban fog le folyni, a Szt, Anna római katolikus templomban, d.e. 41 órakor. A menyasszony szüleinek lakhelye: 133-36 39th Ave#, Flushing, N. Y., mig a fogadás az Első Magyar R** formátus Egyházban le^ E. 116th St., N.Y n 23-án, délber
