Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-05-10 / 20. szám
‘Td a 3»o» ,3ii GÖNDÖR JPJERJSNC PO Reentered as second matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. A7., under the Act of March, 1879 SZEKKESZTŐSEG ES KIADÓHIVATAL: 32<* Last 79ST-, NEW YORK, 21, N. V. Rhone: BUtterfield «-ölt»« NEW YORK, N. Y„ MAY 24, 1952 EGYES SZaM ÁRA 20 CENT Prof. Reiss Frigyes uj gyógymódja Orvosi körökben nagy feltűnést letett egy szakkcikk, amely a ‘Medical and Pharmateutical In- | form. Journal"-ban jelent meg cr. Keiss Frigyes professzor, is- i mert, kiváló, magyar eredetű bőrgyógyász, tollából. Reiss Frigyes, tiki a N. Y. University klinikai tarára, egyébként több kórház és klinika bőrgyógyásza ti vezetője. Kikérésén kísérletezett a TERRAMVCIN nevű ujfaj'a gyógyszer alkalmazásával impetigo, aene és ekcéma, valamint furunkulózis eseteiben. 68 eset k„zül 63-ban batácrzott javulást mutathatott I íel, legtöbb esetben teljes gyógyulást a terramycin alkalmazásával. Az az uj kezelésmód, amit ér. Kei>s alkalmazott először, r.emtsak hogy gyorsabb és telje- j seb gyógyulást hoz az eddig al- | l alma zott kezeléseknél, hanem elkerüli az eddig használt gyógyszereknél oly gyakran mutatkozó kell emetlen mellékjelenségeket, amelyek néha oly erősek, hogy a kezelést az eddigi szerekkel abba kellett hagyni. A terramycin kezelésnél ezek a súlyos mellékhajiások nem mutatkoztak. Dr. Reiss Frigyes a terramycint többnyire kenőcsként adagolta, néha szá- , jón át. A kenőcs utján való keze- , lésnél az ellenőrző eljárást gyakran úgy alkalmazta, hogy az arc tgyik részín az uj terramycin kenőcsöt adta, mig a másik részen a régebbi szereket; és a terramycincs részen a gyógyulás napokkal hamarabb történt meg. Reiss Frigyes professzor uj kezelésmódja jelentős fejezet a börbajok gyógyítása terén. Nemzetközi tanulmányi konferencia Az amerikai magyar tudományos kapcsolatok megerősítésére hasznos lépés van folyamatban. The American Council of Learned Societies, The Rockefeller Foundation, Conference of Antii ropoligists and Linguists, Linguistic Society of America, Indiana University védnöksége alatt nemzetközi tanulmányi konferencia lesz junius 18-tól augusztus 13-ig Bloomington, Ind.-ban. A konferencia egyik főtárgya a magyar és finn nyelvek tanulmányoz á ;a lesz. A müveit világ minden részéből jelentkeztek tudósok és töób mint ezer résztvevőre számHanak. Folyamodványokat ösztöndíjak, tandíjmentesség és egyéb kedvezmények ügyében PROFESSOR THOMAS A. SEBEOK,- Indiana University, Bloomington, Indiana címre keli elküldeni junius 1-ig-SILBERMAN ELKÁN MEGHALT A világszerte ismert miitrió, Silberman Elláin, az E. A. Silberman Galleries, 32 East ,~>7th Street alatti cég beltagja váratlanul elhunyt, özvegyén kivitt Silberman Abriß, a 'magyar körökben is közismert népszerű műkereskedő a fivérét gyászolja az elhunytban. Nővére, Mrs. Gizella Lömig csak két nappal előbb érkezett fivére betegágyához Norvégiából. Temetése pénteken, május ttján ment végbe nagyszámú barátok és tisztelők részvételével. ‘‘Az Ember" szerkesztője mély részvétéi és baráti együttérzését fejezi ki Sillerman Ábrisnak és az egész cyászo'ó családnak. Hosszú ivek múllak el azóta, hogy Amerika szabad népé menedéket adott az 1917-es magyar politikai emigrációi vezetőinek, a jaltai tragédia magyar hajótöröttjeinek, ] anélkül, hogy az itt élő emigráció működése egyetlen kurta lépéssel is előbbre vitte'volna a magyar kérdés megértetését Amerikában és a többi szabad népek körében. Sülj éppen az ellenkezője történt. 1947-49-ben a világ népei még élénken emlékeztek a magyar parlamenti ellenzék hősi harcára, amihez foghatót egyetlen más orosz megszál-, lás alá került ország sem tudott felmutatni. A Magyar Szabadságpárt küzdelmei, amelyekre felfigyelt az amerikai törvényhozás, melyeknek “headlme”-okat szenteltek a nagy amerikai lapok és külön nagyszerű képes riportokban tárt olvasó közönsége elé a Life Magazine, akkor még frissen éltek az amerikai nép fantáziájában. Még mindenki emlékezett Pfeiffer Zoltán csongrádi incgveretésére és pál tjának tragikus erőlködéseire is: hasonlóan Schlachta Margitnak férfiakat megszégyenítő bátor küzdelmeire. Majd a szociáldemokraták vergődése vert fel nemzetközi hullámokat a kényszer-fúzió ellen vívott harcuk idején. Kéthlv Anna bebörtönzése akkor még uj seb volt és felelevenítette P. Kis Szaléz. gróf Pálffy Géza, Lajos Iván és Kovács Béla elhurcoltitásának fájó emlékét és Donáth György glóriás akasztófáját. Mindezek fölé pedig odahelyezte a töviskoronát az emberi szabadság: korunkban legnagyobb hősének. Mindszenty József bíborosnak világot megrázó meghurcoltatása. hetekig nyugtalanítva az egész szabad emberiséget, mely akkor még saját sorsának tükrét látta a rab bíboros meggy ötc••tetősében. De mindez szinte nyomtalanul elszállt azóta mint tz elsuhanó őszi fuvalom és az emigrációk rangléjtáján (ha a személyi hiúság értelmetlen kérkedését és tolakodását figyelmen kívül hagyjuk) a magyar ma na; pyon alacsony ul áll. A mi emigrációnk szobadísz lett, amire i(tonkint rá lehet mutatni: ime milyen nett és szobatiszta, nem morog, nem kellemetlenkedik, csak táplálkozik, emészt, lustálkodik és hallgat. Akár az ablakra szerelt, házi használatra szánt akvárium halai, melyeket gazdájuk egzotikus dísztárgyként tart háziban vendégei szórakoztatására. A nemzeti feltámadásnak azonban nem ez az útja. Begyöpösödni. dísztárggyá válni, a politikai "köszönő ember" szerepkörére 1-esülyedni igy kell. De egy nép felszabadítását csak annak a népnek minden fiában élővé váló. szent akarata hozhatja meg, mely követi Vörösmarty lángoló szavait: “Ront vagy jávit, de nem henyél.” Annak az emigrációnak tehát, mely nem megélni akar 'emigráns voltából, hanem valóban szolgálni akarja nemzeti feltámadásunk ügyét, itt —a szabadság hazájában — élnie kell a sehol másutt fel nem lelhető lehetőséggel és nyíltan fe! kell vetnie a magyarság minden sajgó problémáját. Ennek a szabad országnak szabad népe ezt várja tőlünk. Mindenek előtt meg kell állapítanunk népünk mai pontos nemzetközi helyzetét és azt oda kell tárnunk azok elé, akik abban érdekelve vannak és akiknek az Isten megadta a lehetőséget, hogy segítsenek rajtunk. A második világháború után nemzetközi helyzetünket három szerződés határozta meg. Az első a Moszkvában 194Ő január 20.-án aláirt fegyverszüneti szerződés, a második a Jaltában 1945 február 11.-én kelt háromhalalm megállapodás, a harmadik pedig a Párisban 1947 februái 10.-én aláirt békeszerződés. Ezek a szerződések — melyei közül a jaltai a mi közvetlen közreműködésünk nélkül jötl ugyan létre, de feltétel nélküli megadásunk tényének megfelelően a mi terhűnkre és javunkra is fontos rendelkezéseket tartalmaz — azok a nemzetközi-jogi források, melyekből merítenünk kell, hogy érvelni tudjunk népűn) szenvedéseinek megrövidítése érdekében. A világ nag\ része ma szive legmélyén az appeasement hive és szívesei kiegyezne a statusquo alapján a Szovjetunióval. Könnyei lemondanának Középkelet-Eürópa népeiről, hogy ideigle nes nyugalmat vásároljanak maguknak. Sokan n e rr akarják megérteni, hogy a mi szabadságunk áldozatul dobása kivédhetetlenül maga után vonja a sajátjuk elvesztését is, előbb mintsem gondolnák. De nekünk annál aktívabbnak kell lennünk, minél erősebb ez a hullám. Ha aztán helyzetünk feltárása ellenére a Nyugat magatartása mégis az lenne, hogy nem vesznek tudomást erőlködésünkről, akkor azt kell feltételeznünk, hogy bennünk volt a hiba és újra kell kezdenünk az egészet. Szegények, hazátlanok és sokak szemében teller is vagyunk és lehetőségeink több mint korlátoltak, de vau egy mindennél nagyobb kincsünk. Szabad országban élünk és itt szabadon beszélhetünk: senkinek eszébe sem jut, hogy belcnk fojtsa a szót. Viszont, ha már vitába szállnak velünk, akkor “egyenesben vagyunk,” mert igazunk van. 11a pedig igazat is adnak érvelésünknek, akkor győztünk, — nem mi, hanem hazánk — mert a felismeréstől, nincs messze a cselekvés sem. Ám akár igy, akár úgy: vállalnunk kelt bármely következményt. Még a teljes kudarc is. mely erőlködéseink eredménye lehet, mindig igazolás marad számunkra. Csak egyet nem lehet igazolni: a hallgatást és annak szótlan várását, hogy a gazdagok asztaláról véletlenül a mi számunkra is leessék egy morzsa. Ez a magatartás erkülcstc*len; nem felelős férfiakhoz való. Mindig csak az a harc hagy bélyeget a lelkűnkön, amit nem vállalunk, vagy nem harcolunk végig. Harcban elbukni azonban éppen olyan szép, mint győzni, csak épen tragikus is és igy még inkább emberi. A hivatkozott szerződések közül a Moszkvában 1943 január 20.-án aláirt fegyverszüneti szerződés ezzel a rideg mondattal kezdődik: “The Provisional National Government of Hungary, recognizing the fact of the defeat of Hungary in the war against the Soviet I’nion, the United Kingdom, the United States of America and other United Nations, accepts the armistice terms presented by the Governments of above-mentioned three powers.” (Ez a feltétel nélküli megadás gyakorlati megjelenési formája.) Mégis a szerződés rendelkezésein már meglátszik Amerika szelleme: emberiek és elviselhetők. A szerződés XI. cikkelye ugyan a fegyverszünet tartamára a szovjet haderő rcn- I ítélkezésére bocsájlja az ország egész gazdasági erejét és készleteit, azonban adott esetben ezt természetesnek kell tartanunk. Politikai rendelkezései józanok, mérsékeltek. XVII. cikkelye ekként intézkedik: “Hungarian civil administration will be restored in the whole area of Hungary “’“'and Hungarian administrative bodies undertake to carry out, in the interests of the reestablishment of peace and security, instructions and orders of the Allied (Soviet) I High Command or the Allied Control Commission issued by them for the purpose of securing the execution of these armistice terms.” A szerződésnek az a pontja, amiből később mégis minden bajunk származott, az eljárási rendelkezéseket magában foglaló XVIÍl.-ik cikkely, mely a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felállítását ekként rendeli el: "For the whole of the period of the armistice there " ill be established in Hungary an Allied Control Commission which will regulate and supervise the execution of the armistice terms under the chairmanship of the representative of the Allied (Soviet) High Command and with the participation •of representatives of the United Kingdom and the United States.” I Becsületes szerződő felek között, akik szerződéseiket bona fide szokták értelmezni, ez a cikkely is normális volna és — a két közreműködő partner lelkiismeretességét feltételezve — semmi veszélyt nem rejtene magában. Ám a Szovjet nem becsületes szerződő fél és igy az ő kezében ez a rendelkezés lett az az archimedesi pont, ahonnan a fegyverszünet tartama alatt a Vörös Hadsereg visszaélésein keresztül az egész magyar állami eletet kiforgatta sarkaiból és az országot bolsevizálta. Az 1947 évi párisi békeszerződésnek az a pontja, mely a Szovjetnek az Ellenőrző Bizottságban máris elfoglalt ki-Nemzetközi szerződéseink a II. világháború végén Irta: DR. SULYOK DEZSŐ
