Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-04-26 / 18. szám

4-ik oldal AZ EMBER April 26, 1951 KL EMBER S ÖSj>ÖR FER£NC POinmU MfETTLAPIA 401 THE MAN Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő-kiadó Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: 320 East 79th Street New York 21, N. Y. Telephnoe: Butterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00. I#i Foreign Countries $10.00. Single Copy 20 Cents. Vol. XXVII New York, N. Y„ April 26, 1952 No. 18 Reintered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y„ under the Act of March 3. 1879 »> A “MAGYAR BÁNYÁSZLAP “AZ EMBER” SZERKESZTŐJÉRŐL FÁY FISHER ANDOR méltán népszerű kiváló kollégánk Ame­­} rika-szerte olvasott újságja, a “Magyar Bányászlap” április 17-i számában a következő vezércikkben üdvözli “Az Ember” szerkesztőjét: GÖNDÖR FERENC kitűnő, harcos tolla kartár­­\ sank most ünnepli 25-ik évfordulóját annak, hogy ' ebben az országban adja ki lapját, Az Embert. Göndör kartársunk a huszonöt esztendő alatt lapjában sok ' csatát vívott. Jobb és baloldallal egyaránt. Ami azt jelenti, hogy hatalmas tisztelő tábora mellett jobbról j és balról is egyaránt gyűlölik. Neve úgy a nácizmus mint a kommunizmus megszállottjai előtt vörös posztó. Különleges rangja van Göndör Ferencnek és Az \ Embernek az amerikai magyar sajtóban. Szavaira felfigyelnek, mert tudják, hogy mindig igaz meggyőző­­' dés füti azokat és azt is, hogy Göndör Ferenc igaztala­­nul nem szokott t á m a dni, embereket pellengére állítani. A huszonöt esztendős jubileum is harc közben éri: A Free Europe Szervezet rádiós szolgálatát bírálja — helyesen — erősen és próbálja megtisztittatni a sze~ j mélyzetet az oda nem való elemektől — akikből pedig bőségesen vannak ott. > E sorokban szeretettel küldjük bajtársi üdvözle­­' tünket Göndör Ferencnek és őszinte szívvel kiválójuk, ' hogy erőben és egészségben csatározhasson tovább lap~ ' jában, mert hiszen tudjuk, hogy a harc, a közélet tisz­­' taságáért való küzdelem az életetö eleme Az Ember szerkesztőjének. ___ Petrovics Béla, menekült újságíró megrázó levele “Az Emberihez HALASI BÉLA ÜDVÖZLETE Halasi Béla, a kiváló profesz­szor irja: Chicago, 111., 1952. ápr. 15 Kedves Feri, szabad legyen beállani a gratulálok hosszú sorába, akik mindannyian melegen méltányoljuk szép és bátor munkáját, kiállását sok jó ügyért, és akik szívből kí­vánnak erőt, egészséget a jó munka folytatásához! öleli régi barátsággal | 1 HALASI BÉLA SAS ELEMÉR BARÁTI LEVELE Mexico, D.F., 1952. ápr. 19 Kedves Göndör Barátom! Tegnap este egy igen kedves mexikói magyar társasággal vol­tam, mikor egy közös barátunk,— Fischgrund Jenő, az itteni könyv­kiadó, — egy “Az Ember’’-t hú­zott ki zsebéből. Persze elkaptam, meft már két hónapja, azaz Buenos Aires óta nem láttam, s igy értesültem 25 éves amerikai jubileumodról. Ha kissé késve is, de kérlek fogadd el gratulációmat és leg­őszintébb jókívánságaimat a jövő negyedszázadra. — Csak úgy mel­lesleg említem, hogy eddig 14 dél­amerikai államot látogattam meg és mindenhol találkoztam ma­gyarokkal, kiknek első kérdéseik között mindig ott volt a “no és hogy van Göndör Feri?” . . . Jól esett hallani, hogy annyi barátod van mindenfelé, és habár ez nem újság Neked, hiszem, hogy Te is örülni fogsz ennek! Szeretettel ölel: SAS ELEMÉR Cleveland, lb, Ohio, 1952. április 17 Kedves Göndörék: Mi is szívből gratulálunk “Az Ember’1 huszonötéves amerikai jubileumához, A viszontlátásig szeretettel: TAMÁS ISTVÁNÉN Habana, 1952. ápr. 18 Drága Főszerkesztő Ur! Őszinte szívvel és szeretettel köszöntőm “Az Ember” 25 éves amerikai jubileuma alkalmából. Szeretnék Önnek sok szép szót küldeni, elmondani, — hogy mit adott nekem “Az Ember”, amikor kikerültem ide, — Cubára, — ide­gen világba, elvesztve mindent, ami volt és nagyrészt: a hitet az emberekben . . . hogy ekkor egye­dül “Az Ember’’ volt, amibe bele­kapaszkodhattam, ahol egy kicsit megnyugodhattam s ahonnét egy kis bizalmat meríthettem ehhez a nehéz világhoz . . ’. Mégegyszer: szeretettel üdvözlöm Önt és Mrs. I Göndört és az egész szerkesztő­­; ségét “Az Ember”-nek. Kivánok sok jobb évet, erőt, egészséget, — hogy még sok-sok évig küzdhes­­sen Ön, kezében “Az Ember”-el— az emberért! MAKAI MÁRIA Páris, 1952. április Mélyen tisztelt Főszerkesztő Ur! Először is engedje meg, hogy még egyszer megköszönjem azt a szép cikket, amelyben könyvem­nek, a “Jai echappe aux rouge”­­nak megjelenéséről "Az Ember” hasábjain beszámolt. Azóta sok viz folyt le a Szaj­nán, sok mindennek kellett tör­ténni ahhoz, hogy megértsem: magyar voi^tkozásban jelenleg az Ön lapja az egyetlen, amelyhez baloldali ember bizalommal for­dulhat s Ön az egyetlen politikai ujságiró, aki bátran felemeli a szavát a jobb- és szélsőjobb tul­­tengései miatt. Hála az emigrációs jobboldal-' nak, hála a nyilasoknak, akik el­len hol a “Népszava,” hol a régi “Magyar Nemzet” hasábjain éve­ken át verekedtem, jelen pilanat­­ban ott tartok, hogy súlyosan be­teg feleségemnek nem tudok élet­mentő gyógyszereket venni, s nem tudok annyit keresni, hogy ke­nyeret vásároljak magamnak. 1938 óta vagyok szociálista. A “Népszaváénál kezdtem. Aktivan harcoltam a németek ellen. 1944- ben nemcsak zsidó származású fe­leségemet, hanem annak a nyila­sok által kémgyanussá deklarált francia nevelőanyját is bujtattam s 1945-ben előbb a “Mai Nap,” majd a “Világ” hasábjain kö­nyörtelenül nekimentem minden­kinek, aki a dunaparti tömeggyil­kosságok, a deportálások s igy az egész nemzeti katasztrófa részese volt. Egészen a szoedem. párt megszűnéséig azt hittem, demok­rácia lesz Magyarországon. A fel­ébredés késő volt. Feleségem megmérgezte magát, az orvosok megmentették, de súlyos ideg- és érmegbetegedést kapott, egyik szemét elvesztette. Beteg asszony­nyal lehetetlen volt a szökés. El­határoztam, hogy miután a fúzió révén automatikusan tagja let­tem a kommunista pártnak, be­furakodom közéjük, s szerzek a feleségemnek útlevelet. Ez sike­rült is és ő 1950 január 2-án sza­bad földre ért. Közben hazulról egyetmást tet­tem, ismertek hivatalos francia körökben is. így vált lehetővé, hogy amikor a kommunisták fél­revezetésében annyira jutottam, hogy nekem is adtak útlevelet, a beutazási engedélyt Auer Pál és francia barátaim szavatolása mel­lett a francia kül- és belügymi­nisztérium távirati utón küldte meg számomra . . . Úgy véltem, hogy otthoni tény­kedésem eléggé ismert lesz ide-, kinn, hogy senki se tartson kom­munistának. Ez nem is következett be. A Nemzeti Bizottmány egész | vezetősége tudja, hogy én voltam talán az egyetlen ember, akinek sikerült becsapni Rákosiékat. Tud­ják, hogy megtaláltam a módját annak, hogy lehet a párttagságot szökések előkészítésére, AVÓ-tól | való megmentésre, börtönökbe ! való csomagbeadásra, s egyes cik­kek megírásának szabotálására felhasználni. Könyvemet, amelyben az egész magyar átalakulás mellett mind­erről részletesen beszámolok, a Nemzeti Bizottmány jóindulattal fogadta. Peyer Károly levelében ! biztosított arról, hogy “nem fe- j ledte el azokat a harcokat, ame­­, lyeket együtt vívtunk.” A “Nyugati Hírnök” cikksoroza­­, tot közölt tőlem, mire a “Hun­gária” megtámadott egy 1947-es cikkem alapján, amelyben a “Vi­lág” hasábjain azt Írtam, hogy a magyar emigrációban nyilasok is vannak . . . Itt kezdődött a játék. A “Hun­gária” munkatársa felkeresett, fe­lelősségre vont, miért írtam meg azt a könyvet, ami kedvezőtlen színbe állítja a Nyugat elé a ké­sőbbi emigránsokat (értsd alatta a nyilasokat). Nyílt támadás több nem érkezett. De a “Nyugati Hír­nök” elfeledte közölni cikksoroza­tom folytatását . . . Mikes Imre őszintén megmondta: fúrnak, a lap szubvencionált, igy lássam be . . . Francia barátaim úgy vélték, esetleg elférne egy ujságiró is a párisi rádió magyar osztályán. Minden további nélkül alkalmaz­tak volna francia részről. Erre a rádió magyar nyilas alkalmazott­jai küldöttségileg tiltakoztak Auer Pálnál felvételem ellen. Auer Pál ugyanazt mondta, amit Mikes: fúrnak, nem tehet semmit, lás­sam be . . . Megjelent a “Free Europe” rá­dió. Dessewffy hivatott. Régi uj­ságiró kell. Ismer. Tudja, ki va­gyok. Adjak munkavázlatot. Ki­tűnőnek találta. írjak cikkeket. Beszéljek lemezre. Mind megtör­tént — azóta a Szabad Európa Rádió számomra megszűnt. Még a honoráriumot is elfeledték meg­küldeni. írtam. Levelemre nem jött válasz. Ugyanakkor Ön tudja legjob­ban, kik vannak ennél a cégnél. A párisi rádióhoz pedig felvették azt a Marjai Zsuzsa nevű hölgyet, aki aktiv nyilas katonatiszt fivé­rével 1944-ben úgy látta: kedé­lyesebb hely Budapestnél Berlin, s azóta is nyíltan hangoztatja nyilas meggyőződését . . . Beláttam, hogy -használhatóbb a párisi rádiónál egy minden szaktudás nélküli nyilas hölgy, mint egy baloldali ujságiró, aki­nek nevét otthon néhány ember még ismeri . . . Közben hozzáláttam uj köny­vem Írásához, amelynek vázlatát itt küldöm. Volna rá francia ki­adó. Érzem, hogy ezzel a könyv­vel mellesleg szolgálnám a ma­gyar ügyet is — viszont képtelen vagyok megirni s ezért fordulok Főszerkesztő Úrhoz. Az első könyvem honoráriumá­nak vége felé jártunk, amikor fe­leségem betegsége, amely a nyi­las rémuralom kitörésekor kezdő­dött, s a kommunista hatalom át­vételékor katasztrofálisra fordult, kiújult. Kórházba szállítottam. Négy helyen kapott trombózist, hónapok óta fekszik. A könyvirást abba kellett hagynom. Rohanok pénz után, hogy orvosságra le­gyen. És segítség sehonnan nin­csen. A Nemzetközi Segélyszervek számomra kimerültek, fizikai munkát egyszerűen nem kapok, mert nincsen szakmám. Szakma kitanulása 9 hónapig tartana, s azalatt csak nekem adnának en­ni, feleségemnek nem . . . Az ő nevében fordulok önhöz. Feleségem Karsai Sándornak, volt , belügyminiszteri államtitkárnak a I leánya. Karsai Sándor még a ki­rályság alatt egyik alapitója volt a magyarországi szabadkőműves j mozgalomnak. Ő létesítette a Gyermekvédelmi Ligát s később Vas József épp szabadkőműves mivolta miatt kényszernyugdi­­jazta. S mint mondtam, képtelen va­gyok irni — mert közben felesé­gem elpusztulna. Feleségem veze­tő szabadkőműves leánya, jóma­­] gam Supka Gézának, a “Világ” j s z a badkőmüves szerkesztőjének voltam eléggé bizalmas munka­társa. Arra gondoltam, ha Fő­­szerkesztő ur közben járna, talán amerikai szabadkőművesektől le­hetne kapni annyi támogatást, ami kéthónapi megélhetést bizto­sítana számunkra. Ez alatt ké­szen lenne a könyvem még hiány­zó fele, lefordittathatnám a cikk­sorozatot s a könyv meg a cikk­sorozat hozna annyit, hogy vala­mit kezdhetnénk a jövőre nézve. Abban a reményben, hogy meg­érti kétségbeesett helyzetünket, s megtalálja a módot a segítséghez, vagyok őszinte régi tisztelője PETROVICS BÉLA, újságíró 66 Av. de la Motte Picquet Hotel Tourisme Paris 15, FRANCE, Europe Levelek: A Franciaországban jól is­mert kiváló magyar divatsza­­lón-tulajdonosnő a többek kö­zött ezeket irja Párisból: Páris, 1952. ápr. 15 Bár elkésve, de szívből gratulálok a 25 éves ameri­kai jubileumhoz. Adja az Isten, hogy még hosszu­­hosszu évekig szolgálni tud­ja “Az Ember’ azt az igaz ügyet, amiért eddig is olyan lelkesen harcolt. Szeretettel: TULGAY MANCI Beaumon, 1952. ápr. 14 Mélyen tisztelt Főszerkesztő Ur! Nem mulaszthatom el megkö­szönni, hogy volt szives küldeni a lapot lejárta után is. Itt mellékelve küldöm a lap di­ját, a SlO-t és a multévi $2-t is mellékelem, mert úgy érzem, hogy JÓVAL TÖBBET ér nekünk ez a lap, amelynek minden cikke ér­dekel (különösen az izráeli). Tiszta szivemből kívánom, csa­ládommal együtt, hogy a jó Isten adjon Mr. és Mrs. Göndörnek sok boldogságot, egészséget és szeren­csét továbbra is a “25 éves ame­rikai jubileum” alkalmából. Szívélyes üdvözlettel Mrs. HELEN SEGAL és családja Női ruhák alakítása, igazítása, helyrehozása a legutolsó divatnak megfelelően. Hívja: Tel. SChuyler 4-9843 - kérje Miss Ethel-t. Kívánatra házhoz jön. GVÓRSITOTT. könnyű módszerrel, jutányos áron ad ANGOL ÓRÁKAT kezdőknek, amerikai diák. Gyors elő­menetel garantálva. .1. POWERS, (telefon: Ál? 2-10M) esténként 7-10 között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom