Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-09-27 / 36. szám

4-ik oldal AZ EMBER SEPTEMBER 27, 1952 A7, EMBER EÖSTjOOR FERMNC pamXKAI HETILAPJA 4€1 <a|§|so THE MAN * f Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő-kiadó Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: $20 East 79th Street New York 21, N. Y. Telephnoe: Butterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00. In Foreign Countries $10.00. Single Copy 20 Cents. Vol. XXVII New York, N. Y,, September 27, 1952 No. 35 Reeatered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879 már 460 és a mult évben, 1951-ben pedig — 1720! Bartók kórusra irt dalait ebben az országban itt nem is ismerték. Most több kapható (furcsa és cso­dálatraméltó, hogy még mindig vannak kiadatlan Bartók-dalok kórusra) és azokból az egyik 1951-ben 700 példányban fogyott *1, ami ezen a téren nagy mennyi­ségnek számit. Zenekari müvei, bár lényegesen ismertebbek ma, mint azelőtt, még sincsenek oly gyakran műso­ron, mintahogy megérdemelné. Némely fiatalkori zenekari müve még ma is ismeretlen, bár az egyiket, az első Suit-et a pesti származású Fekete Zoltán kar­mester felvette lemezre nagyszerű lelőadásban a Salzburgi Mo­zarteum zenekarával. Legtöbbet játszották az elmúlt öt évben talán a Csodálatos Man­darin Suite-et, amely Lengyel Menyhért megrázóan szép pan­­tomimjából készült. 1946-ban az N.B.C. zenekara, Pittsburgh és St. Louis filharmonikusai adták elő. 1947-ben a Philadelphiai Ze­nekar játszotta a zseniális Or­­mándy Jenő vezénylete alatt 12 koncerten és egy rádió-előadáson, 1949-ben pedig európai turnéju­kon. Az 1948-49-es szezonban Chicago, 1950-ben Boston, 1951- ben Dallas adták elő koncerten .és Ugyanebben az évben a N. Y. City Ballet társulata tiz előadásban. A jövő hónapban lesz Bartók egyetlen operájának, a Balázs Béla szövegére irt “Kékszakállú herceg várá”-nak itt New York­ban az amerikai bemutatója szín­padon (N. Y. City Opera Com­pany). Azonban koncerten és rá­dión már előadták itt ezt a mü­vét. Bartók Béla müveinek terjesz­tése körül talán a lemezekben történt a legjelentősebb haladás. Amig életében alig néhány kisebb müvét (zongora és kamarazene) vették fel és azok is alig voltak kaphatók, jelenleg müveinek nemcsak jelentős többségét vet­ték fel halála óta, de több müve két, sőt három különböző társa­ság lemezein is kapható. E sorok Írója meg van győződve arról, hogy néhány év múlva minden nagyobb lemez-társaság­nak katalógusában ott lesz talál­ható Bartók minden müve! Hogy ez az jóslás mennyire igazságon alapult, igazolja az elmúlt három rövid nyári hónap (mely szezo­non kivül esett) uj Bartók-leme­­zei: 1952 júniusban 41 Bartók - mü volt kapható 52 különböző felvé­telben. 1952 szeptemberben 44 Bartók­­mü volt kapható 58 előadásban. A dirigensek közül Serly és Autori szerepelnek a legtöbb Bar­tók zenekari lemezzel. A Bartók-lemezek emelkedő i népszerűségére érdekes fényt vet egy kis összehasonlítás ama 'két kortársával, akik hírben megelőz­ték és akik korunk legtöbbet elő­adott és legünnepeltebb zeneszer­zői: Strauss Richárd és Stravin­sky Igor. Mindketten lényegesen több müvet írtak, mint Bartók, részben, mert Bartók életének je­lentős részét népdalgyűjtéssel töl­tötte; részben, mert Bartók 64-ik évében halt meg, mig a hetven­éves Stravinsky még most is él és komponál, Strauss pedig 85 éves korig élt és dolgozott. Ennek ellenére jelenleg Bartók 44 müvével szemben Strauss 29 és Stravinsky 40 müve van eddig le­mezen megörökítve! A Bartókot megnemértők és lekicsinylők tábora nagy töme­gekben pártol át napról-napra a Bartók-hivők nagy seregéhez. Nem bizonyult igaznak ama ze­nei kishitüek kézlegyintő vélemé­nye, hogy a Bartók zenéjének ha­lála utáni fellendülése csupán “di­vat,” ami hamar elmúlik. A fen­ti számok beszélnek és Bartók ze­néjének meggyőző harsogása dönt el minden vitát. E sorok befejezéséül hadd szól­jon újra Ady Endre: Amit adtam: örökség s nem divat . . . Életem: vallás, gőg és szerelem S az üvöltőket jobban szeretem Hizelkedő s divatra jöttéknél. Ez a királyi: a száműzetés, Ez a királyi: büszke megvetés, Mikor eliszkol az olcsó gárda. Barátok múltak s én megmaradok, Régi hibám és mégis csak adok; Van miből, és az üldözés: áldás. HERZ-SZALÁMI! VALÓDI! IMPORTÁLT! (Jelenleg Hollandiából.) Yorkville-ben kizárólag PAPRIKÁS WEISS IMPORTERNÉL kapható! 1504 SECOND AVE. 78 és 79 utcák között NEW YORK 21, N. Y. Telefon: BU 8-6117 Vidékre pontosan szállítunk. Kérjen ingyenes árjegyzéket. KÜLÖN NE WYORKI NO TESZ AZ NB. - ÜLÉSRŐL (Dr. D. Z.) A Nemzeti Bízott- | mány végrehajtóbizottsága meg- j kezdte uj ülésszakát és e pilla­­natban ez az emigrációs politikai élet legnagyobb eseménye. Elte­kintve egy rövid üléstől, melyet a j deportálások elleni tiltakozásul tartottak, a v é g rehaj tóbizottság j most hosszú, csaknem kétéves Szünet után ült* össze. Sokan már úgy látták, hogy az otthon elné­mított magyarság egyetlen képvi­seleti szerve, a Nemzeti Bízott- ] mány teljesen elvesztette aktivi­tását az ülések elmaradása miatt és sokan .keresték a megoldást a gátló, bénitó körülmények kikü- 1 szöbölésére. A szélsőjobboldal a saját önös céljaira akarta kihasz­­nálni a helyzetet és a látszólagos tétlenség alatt a legféktelenebb rohamot indította a demokrácia és az azt képviselő politikusok el­len. A kétéves “néma” korszak­ban nemcsak a Bizottmányon kí­vül, de a Bizottmányon belül is megszületett az öncélú, pozició­­hajhászó, a demokráciával nyíl­tan szembeforduló és a régi Ma­gyarország visszaállítását propa- I gáló klikk-politizálás, egymás után alakultak a különféle jobb­oldali és szélsőjobboldali csetnik­­csoportok, “agytrösztök” és hur­­rá-különitmények, amelyeket csak a mohó személyi ambició és ha- j talmi étvágy választott el egy­mástól, de annál szorosabban for­rasztotta őket össze a negativ • “eszmei” célkitűzés: a demokrá­cia gyűlölete. Ez a jobboldali klikk - politika semmiképen nem akarta, hogy a Nemzeti Bizottmány újra aktiv legyen, tehát hogy a végrehajtó­bizottság üléseket tartson és jól kidolgozott munkaprogram alap­ján tevékenykedjék. Eckhardt, aki a feje ennek az otthoni néptől független, öncélú klikk-politiká­nak, tovább is ment és nyíltan követelte Varga Bélától, a Bizott­mány és a végrehajtóbizottság el­nökétől, hogy oszlassa fel, zavar­ja szélnek a végrehajtóbizottsá­got, aminek Varga Béla nem tett eleget. Egyszerű, de annál átlát­szóbb volt ennek az eckhardti po­litikának célja: ha a végrehajtó­bizottság nem működik, sőt eset­leg meg is szűnik, a hivatalos szerv hiányában megnövekszik a felelőtlen klikkek szerepe, emel­kedik súlyúk, jelentőségük és be­folyásuk, migcsak teljesen kezük­be nem kaparintják az emigráció politikai irányítását. Ennek a cél­nak érdekében akarták előbb el­kedvetleníteni, majd megbéníta­ni, végül teljesen félreállitani az otthoni nép által választott de^ mokratikus vezetőket, hogy a he­lyükbe a régi feudális Magyaror­szág restaurálásán fáradozó Eck­hardt és fullajtárjai kerüljenek s majdan a felszabaduló országban is ők ragadják kezükbe a hatal­mat egy ma már nem is titkolt katonai diktatúra segítségével, a­­mit Eckhardt “katonai” szövet-1 ségesei, a fasiszta MHBK vezetői, j a hazaáruló tábornokok teremte­nének meg. Ezért nem tett eleget Eckhardt az összeférhetetlenségi | határozatnak és ezért ragaszko­dott makacsul tovább is az j MHBK-val fennálló tagsági kap- | csolatához — még a kipattant Ágh-ügy véres szennye és gyalá­zata után is! — mert igy azt hit- ] te, azt akarta, hogy el tudja riasz­tani a Nemzeti Bizottmányban való közreműködéstől az MHBK-val éles ellentétben álló demokra­tikus politikusokat s ha ezt sike­rül elérnie, a Nemzeti Bizottmány és annak végrehajtóbizottsága t e 6 s z halotti mozdulatlanságba dermed. Semmitől sem félt Eck­hardt jobban, mint a Bizottmány, illetve a végrehajtóbizottság ak­tivitásától , . . • Ilyen körülmények között ha­tározta el Varga Béla, hogy hosz­­szu szünet után összehívja a vég­rehajtóbizottságot. Az összehívást közben már többen is sürgették, akik ki akarták emelni a Bizott­mányt a mozdúlatlanságból. A nyári szünet elmúltával különben is megélénkült a politikai- élet; mig egyfelől a szélsőjobboldallal szövetkezett konzervatív és feu­dális elemek a demokratikus po­litikusokkal való végső leszámo­lásra sorakoztak fel és a legutób­bi időkben bizonyos amerikai kö­röknél, sőt az Egyesült Nemzetek Szövetsége előtt az 1945-47-es magyar országi demokratikus rendszer nyilt rágalmazásától, va­lamint egyes demokratikus sze­mélyek hatósági denunciálásától sem riadtak vissza, ugyanakkor a demokratikus politikusok is so­rozatos megbeszéléseket, döntő kihatású tárgyalásokat folytattak. A demokratikus politikusoknak a helyzet alapos mérlegelése után dönteniök kellett: a végső kon­zekvenciák levonásának, tehát a végrchajtóbizottságból, de tovább­­menve magából a Nemzeti Bi­zottmányból való kivonulásnak útjára lépjenek-e, avagy a helyt­állás parancsát követve folytassák a demokrácia eszméinek szolgála­tát a bizottmányi keretekben is, az antidemokratikus elemek visz­­szaszoritásáért, a káros jelenségek megszüntetéséért, az égé szséges alkotó munka folytatásáért, az otthoni magyar nép bizalmának és jogos követeléseinek megfele­lően. ferde látszatok ellenére is — nem a kilépést, hanem a helytállást választotta. Sokkal bonyolultabb a magyar emigrációs politika s annak a külföldi tényezőkkel fennálló viszonya és sokkal na­gyobb a felelősség a felszabadu­lásra váró otthoni néppel szem­ben, semhogy pillanatnyi hangu­latok és átmeneti sikertelenségek alapján lehessen a követendő ma­gatartást kiformálni. A harcot a Bizottmányon belül kell megvívni az oda nem való antidemokrati­kus elemekkel és az ultima ratio fegyveréhez: a kivonuláshoz és a terep önkéntes átengedéséhez csak ak,kor szabad folyamodni, ha kiderül, hogy hasztalan min­den becsületes elgondolás, min­den jószándék, tehát illuzórikus maga a harc is, mert a demokrá­cia légüres terévé züllött le a Bi­zottmány és annak végrehajtóbi­zottsága. De bármint is romlott a jobboldal és szélsőjobboldal tér­hódítása folytán a helyzet, erről még nincs szó. A végrehajtóbi­zottságban helyetfoglalnak a fe­lelősségérzetüktől áthatott de­mokratikus politikusok: Nagy Fe­renc, Peyer Károly, Pfeiffer Zol­tán, akik a hozzáju,k csatlakozó Auer Pállal együtt megingatha­tatlanul képviselik a demokrati­kus ideálokat. Az emigráció de­mokratikus közvéleménye a mos­tani helyzetben jogos igénnyel te­kint Barankovics István és Közi- Horváth József állásfoglalása felé is. A demokratikus emigráció, de ennél is jobban az otthon szenve­dő magyar nép elvárja kinti kép­viselőitől,, hogy ne futamodjanak meg a nehézségektől, a demokrá­cia sáncait körömszakadtáig vé­delmezzék és dolgozzanak, dol­gozzanak, dolgozzanak. M őst, hogy a hosszú szünet után újra összeült a hivatalos emigrációs szerv végrehajtóbizottsága, meg­nyílik az alkalom a szükséges, el­kerülhetetlen harc megvívására s az alkotó mun,ka folytatására. A magunk részéről örömmel regiszt­ráljuk azt is, hogy minderre Var­ga Béla alkalmat adott a végre­hajtóbizottság összehivásával s miután elvetette Eckhardt “szét­zavaró” javaslatát, a demokrácia szabályai szerint módot és alkal­mat ad a helyzet kívánatos tisz­tázására. • A végrehajtóbizottság az elmúlt j héten tartotta első gyűlését, ame­lyen Eckhardt kivételével min­denki megjelent. Eckhardt távol­­maradása várható volt a demok­­j ratikus politikusok döntése után: | ő akkor jelent volna •'meg és | akarta volna a primhegedüsi sze­repet játszani, ha a demokratikus ! vezetők önként visszavonulnak. I Varga Béla elnöki megnyitója után ezen az első ülésen csak ad­minisztrációs tárgysorozati pon­tok szerepeltek, valamint Bakách- Besenyey György külügyi tájékoz­tatója. Nagy Ferenc benyúj­totta a már előbb hivatkozott nagyjelentőségű javaslatát, amely i teljesen uj alapokra kivánja fek­tetni a Nemzeti Bizottmány, ille­­j tőleg a végrehajtóbizottság poli­­! tákáját és adminisztrációját. Var- I ga Béla elnök Nagy Ferenc javas­­| latát felvette a tárgy sorozat pontjai közé. A következő ülésre lapzártakor ült össze a végrehaj- i tóbizottság. Ez utóbbi tárgyalások eredmé­nyeként született meg a döntés, amely elvetette a demokratikus végrehajtóbizottsági tagok ezidő­­szerinti kivonulásának gondola­tát. A demokratikus politikai ve­zetők a fennálló helyzet gondos mérlegelése, a várható külpoliti­kai alakulás, valamint mind a de­mokratikus emigráció, mind pe­dig az otthoni magyarság érde­keinek figyelembevétele után ar­ra az elhatározásra jutottak, hogy nem adhatják fel a terepet, sőt vállalva a ma még egyenlőtlen harcot, az ország felszabadításá­ért folytatott küzdelmeik mellett hozzá kell kezdeniök ahhoz a munkához is, amelynek célja az emigrációs politika összekuszált porondján a rend megteremtése és a nemzetközi hirnevünket és nemzeti becsületünket kockáztató antidemokratikus, reakciós és sok esetben leplezetlenül fasiszta ro­ham visszaszorítása. Nagy Ferenc átfogóan széles munkaprogramot dolgozott ki a végrehajtóbizottság számára, amely politikai és szer­vezeti szempontból egyaránt tisz­ta helyzetet teremt és biztosítja a végrehajtóbizottság zavartalan alkotómunkáját. ' fnU(.. • A magunk részéről örömmel re­gisztráljuk, hogy a demokratikus politikusok döntése — az esetleges SZEREZZÜNK EJELŐFIZETÖKET “Az EMBERINEK, ERŐSÍTSÜK AZ ANTIBOLSEVISTA ÉS ANTIFASISZTA AMERIKAI MAGYARSÁG HARCOS HETILAPJÁT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom