Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-09-27 / 36. szám
4-ik oldal AZ EMBER SEPTEMBER 27, 1952 A7, EMBER EÖSTjOOR FERMNC pamXKAI HETILAPJA 4€1 <a|§|so THE MAN * f Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő-kiadó Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: $20 East 79th Street New York 21, N. Y. Telephnoe: Butterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00. In Foreign Countries $10.00. Single Copy 20 Cents. Vol. XXVII New York, N. Y,, September 27, 1952 No. 35 Reeatered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879 már 460 és a mult évben, 1951-ben pedig — 1720! Bartók kórusra irt dalait ebben az országban itt nem is ismerték. Most több kapható (furcsa és csodálatraméltó, hogy még mindig vannak kiadatlan Bartók-dalok kórusra) és azokból az egyik 1951-ben 700 példányban fogyott *1, ami ezen a téren nagy mennyiségnek számit. Zenekari müvei, bár lényegesen ismertebbek ma, mint azelőtt, még sincsenek oly gyakran műsoron, mintahogy megérdemelné. Némely fiatalkori zenekari müve még ma is ismeretlen, bár az egyiket, az első Suit-et a pesti származású Fekete Zoltán karmester felvette lemezre nagyszerű lelőadásban a Salzburgi Mozarteum zenekarával. Legtöbbet játszották az elmúlt öt évben talán a Csodálatos Mandarin Suite-et, amely Lengyel Menyhért megrázóan szép pantomimjából készült. 1946-ban az N.B.C. zenekara, Pittsburgh és St. Louis filharmonikusai adták elő. 1947-ben a Philadelphiai Zenekar játszotta a zseniális Ormándy Jenő vezénylete alatt 12 koncerten és egy rádió-előadáson, 1949-ben pedig európai turnéjukon. Az 1948-49-es szezonban Chicago, 1950-ben Boston, 1951- ben Dallas adták elő koncerten .és Ugyanebben az évben a N. Y. City Ballet társulata tiz előadásban. A jövő hónapban lesz Bartók egyetlen operájának, a Balázs Béla szövegére irt “Kékszakállú herceg várá”-nak itt New Yorkban az amerikai bemutatója színpadon (N. Y. City Opera Company). Azonban koncerten és rádión már előadták itt ezt a müvét. Bartók Béla müveinek terjesztése körül talán a lemezekben történt a legjelentősebb haladás. Amig életében alig néhány kisebb müvét (zongora és kamarazene) vették fel és azok is alig voltak kaphatók, jelenleg müveinek nemcsak jelentős többségét vették fel halála óta, de több müve két, sőt három különböző társaság lemezein is kapható. E sorok Írója meg van győződve arról, hogy néhány év múlva minden nagyobb lemez-társaságnak katalógusában ott lesz található Bartók minden müve! Hogy ez az jóslás mennyire igazságon alapult, igazolja az elmúlt három rövid nyári hónap (mely szezonon kivül esett) uj Bartók-lemezei: 1952 júniusban 41 Bartók - mü volt kapható 52 különböző felvételben. 1952 szeptemberben 44 Bartókmü volt kapható 58 előadásban. A dirigensek közül Serly és Autori szerepelnek a legtöbb Bartók zenekari lemezzel. A Bartók-lemezek emelkedő i népszerűségére érdekes fényt vet egy kis összehasonlítás ama 'két kortársával, akik hírben megelőzték és akik korunk legtöbbet előadott és legünnepeltebb zeneszerzői: Strauss Richárd és Stravinsky Igor. Mindketten lényegesen több müvet írtak, mint Bartók, részben, mert Bartók életének jelentős részét népdalgyűjtéssel töltötte; részben, mert Bartók 64-ik évében halt meg, mig a hetvenéves Stravinsky még most is él és komponál, Strauss pedig 85 éves korig élt és dolgozott. Ennek ellenére jelenleg Bartók 44 müvével szemben Strauss 29 és Stravinsky 40 müve van eddig lemezen megörökítve! A Bartókot megnemértők és lekicsinylők tábora nagy tömegekben pártol át napról-napra a Bartók-hivők nagy seregéhez. Nem bizonyult igaznak ama zenei kishitüek kézlegyintő véleménye, hogy a Bartók zenéjének halála utáni fellendülése csupán “divat,” ami hamar elmúlik. A fenti számok beszélnek és Bartók zenéjének meggyőző harsogása dönt el minden vitát. E sorok befejezéséül hadd szóljon újra Ady Endre: Amit adtam: örökség s nem divat . . . Életem: vallás, gőg és szerelem S az üvöltőket jobban szeretem Hizelkedő s divatra jöttéknél. Ez a királyi: a száműzetés, Ez a királyi: büszke megvetés, Mikor eliszkol az olcsó gárda. Barátok múltak s én megmaradok, Régi hibám és mégis csak adok; Van miből, és az üldözés: áldás. HERZ-SZALÁMI! VALÓDI! IMPORTÁLT! (Jelenleg Hollandiából.) Yorkville-ben kizárólag PAPRIKÁS WEISS IMPORTERNÉL kapható! 1504 SECOND AVE. 78 és 79 utcák között NEW YORK 21, N. Y. Telefon: BU 8-6117 Vidékre pontosan szállítunk. Kérjen ingyenes árjegyzéket. KÜLÖN NE WYORKI NO TESZ AZ NB. - ÜLÉSRŐL (Dr. D. Z.) A Nemzeti Bízott- | mány végrehajtóbizottsága meg- j kezdte uj ülésszakát és e pillanatban ez az emigrációs politikai élet legnagyobb eseménye. Eltekintve egy rövid üléstől, melyet a j deportálások elleni tiltakozásul tartottak, a v é g rehaj tóbizottság j most hosszú, csaknem kétéves Szünet után ült* össze. Sokan már úgy látták, hogy az otthon elnémított magyarság egyetlen képviseleti szerve, a Nemzeti Bízott- ] mány teljesen elvesztette aktivitását az ülések elmaradása miatt és sokan .keresték a megoldást a gátló, bénitó körülmények kikü- 1 szöbölésére. A szélsőjobboldal a saját önös céljaira akarta kihasználni a helyzetet és a látszólagos tétlenség alatt a legféktelenebb rohamot indította a demokrácia és az azt képviselő politikusok ellen. A kétéves “néma” korszakban nemcsak a Bizottmányon kívül, de a Bizottmányon belül is megszületett az öncélú, pozicióhajhászó, a demokráciával nyíltan szembeforduló és a régi Magyarország visszaállítását propa- I gáló klikk-politizálás, egymás után alakultak a különféle jobboldali és szélsőjobboldali csetnikcsoportok, “agytrösztök” és hurrá-különitmények, amelyeket csak a mohó személyi ambició és ha- j talmi étvágy választott el egymástól, de annál szorosabban forrasztotta őket össze a negativ • “eszmei” célkitűzés: a demokrácia gyűlölete. Ez a jobboldali klikk - politika semmiképen nem akarta, hogy a Nemzeti Bizottmány újra aktiv legyen, tehát hogy a végrehajtóbizottság üléseket tartson és jól kidolgozott munkaprogram alapján tevékenykedjék. Eckhardt, aki a feje ennek az otthoni néptől független, öncélú klikk-politikának, tovább is ment és nyíltan követelte Varga Bélától, a Bizottmány és a végrehajtóbizottság elnökétől, hogy oszlassa fel, zavarja szélnek a végrehajtóbizottságot, aminek Varga Béla nem tett eleget. Egyszerű, de annál átlátszóbb volt ennek az eckhardti politikának célja: ha a végrehajtóbizottság nem működik, sőt esetleg meg is szűnik, a hivatalos szerv hiányában megnövekszik a felelőtlen klikkek szerepe, emelkedik súlyúk, jelentőségük és befolyásuk, migcsak teljesen kezükbe nem kaparintják az emigráció politikai irányítását. Ennek a célnak érdekében akarták előbb elkedvetleníteni, majd megbénítani, végül teljesen félreállitani az otthoni nép által választott de^ mokratikus vezetőket, hogy a helyükbe a régi feudális Magyarország restaurálásán fáradozó Eckhardt és fullajtárjai kerüljenek s majdan a felszabaduló országban is ők ragadják kezükbe a hatalmat egy ma már nem is titkolt katonai diktatúra segítségével, amit Eckhardt “katonai” szövet-1 ségesei, a fasiszta MHBK vezetői, j a hazaáruló tábornokok teremtenének meg. Ezért nem tett eleget Eckhardt az összeférhetetlenségi | határozatnak és ezért ragaszkodott makacsul tovább is az j MHBK-val fennálló tagsági kap- | csolatához — még a kipattant Ágh-ügy véres szennye és gyalázata után is! — mert igy azt hit- ] te, azt akarta, hogy el tudja riasztani a Nemzeti Bizottmányban való közreműködéstől az MHBK-val éles ellentétben álló demokratikus politikusokat s ha ezt sikerül elérnie, a Nemzeti Bizottmány és annak végrehajtóbizottsága t e 6 s z halotti mozdulatlanságba dermed. Semmitől sem félt Eckhardt jobban, mint a Bizottmány, illetve a végrehajtóbizottság aktivitásától , . . • Ilyen körülmények között határozta el Varga Béla, hogy hoszszu szünet után összehívja a végrehajtóbizottságot. Az összehívást közben már többen is sürgették, akik ki akarták emelni a Bizottmányt a mozdúlatlanságból. A nyári szünet elmúltával különben is megélénkült a politikai- élet; mig egyfelől a szélsőjobboldallal szövetkezett konzervatív és feudális elemek a demokratikus politikusokkal való végső leszámolásra sorakoztak fel és a legutóbbi időkben bizonyos amerikai köröknél, sőt az Egyesült Nemzetek Szövetsége előtt az 1945-47-es magyar országi demokratikus rendszer nyilt rágalmazásától, valamint egyes demokratikus személyek hatósági denunciálásától sem riadtak vissza, ugyanakkor a demokratikus politikusok is sorozatos megbeszéléseket, döntő kihatású tárgyalásokat folytattak. A demokratikus politikusoknak a helyzet alapos mérlegelése után dönteniök kellett: a végső konzekvenciák levonásának, tehát a végrchajtóbizottságból, de továbbmenve magából a Nemzeti Bizottmányból való kivonulásnak útjára lépjenek-e, avagy a helytállás parancsát követve folytassák a demokrácia eszméinek szolgálatát a bizottmányi keretekben is, az antidemokratikus elemek viszszaszoritásáért, a káros jelenségek megszüntetéséért, az égé szséges alkotó munka folytatásáért, az otthoni magyar nép bizalmának és jogos követeléseinek megfelelően. ferde látszatok ellenére is — nem a kilépést, hanem a helytállást választotta. Sokkal bonyolultabb a magyar emigrációs politika s annak a külföldi tényezőkkel fennálló viszonya és sokkal nagyobb a felelősség a felszabadulásra váró otthoni néppel szemben, semhogy pillanatnyi hangulatok és átmeneti sikertelenségek alapján lehessen a követendő magatartást kiformálni. A harcot a Bizottmányon belül kell megvívni az oda nem való antidemokratikus elemekkel és az ultima ratio fegyveréhez: a kivonuláshoz és a terep önkéntes átengedéséhez csak ak,kor szabad folyamodni, ha kiderül, hogy hasztalan minden becsületes elgondolás, minden jószándék, tehát illuzórikus maga a harc is, mert a demokrácia légüres terévé züllött le a Bizottmány és annak végrehajtóbizottsága. De bármint is romlott a jobboldal és szélsőjobboldal térhódítása folytán a helyzet, erről még nincs szó. A végrehajtóbizottságban helyetfoglalnak a felelősségérzetüktől áthatott demokratikus politikusok: Nagy Ferenc, Peyer Károly, Pfeiffer Zoltán, akik a hozzáju,k csatlakozó Auer Pállal együtt megingathatatlanul képviselik a demokratikus ideálokat. Az emigráció demokratikus közvéleménye a mostani helyzetben jogos igénnyel tekint Barankovics István és Közi- Horváth József állásfoglalása felé is. A demokratikus emigráció, de ennél is jobban az otthon szenvedő magyar nép elvárja kinti képviselőitől,, hogy ne futamodjanak meg a nehézségektől, a demokrácia sáncait körömszakadtáig védelmezzék és dolgozzanak, dolgozzanak, dolgozzanak. M őst, hogy a hosszú szünet után újra összeült a hivatalos emigrációs szerv végrehajtóbizottsága, megnyílik az alkalom a szükséges, elkerülhetetlen harc megvívására s az alkotó mun,ka folytatására. A magunk részéről örömmel regisztráljuk azt is, hogy minderre Varga Béla alkalmat adott a végrehajtóbizottság összehivásával s miután elvetette Eckhardt “szétzavaró” javaslatát, a demokrácia szabályai szerint módot és alkalmat ad a helyzet kívánatos tisztázására. • A végrehajtóbizottság az elmúlt j héten tartotta első gyűlését, amelyen Eckhardt kivételével mindenki megjelent. Eckhardt távolmaradása várható volt a demokj ratikus politikusok döntése után: | ő akkor jelent volna •'meg és | akarta volna a primhegedüsi szerepet játszani, ha a demokratikus ! vezetők önként visszavonulnak. I Varga Béla elnöki megnyitója után ezen az első ülésen csak adminisztrációs tárgysorozati pontok szerepeltek, valamint Bakách- Besenyey György külügyi tájékoztatója. Nagy Ferenc benyújtotta a már előbb hivatkozott nagyjelentőségű javaslatát, amely i teljesen uj alapokra kivánja fektetni a Nemzeti Bizottmány, illej tőleg a végrehajtóbizottság poli! tákáját és adminisztrációját. Var- I ga Béla elnök Nagy Ferenc javas| latát felvette a tárgy sorozat pontjai közé. A következő ülésre lapzártakor ült össze a végrehaj- i tóbizottság. Ez utóbbi tárgyalások eredményeként született meg a döntés, amely elvetette a demokratikus végrehajtóbizottsági tagok ezidőszerinti kivonulásának gondolatát. A demokratikus politikai vezetők a fennálló helyzet gondos mérlegelése, a várható külpolitikai alakulás, valamint mind a demokratikus emigráció, mind pedig az otthoni magyarság érdekeinek figyelembevétele után arra az elhatározásra jutottak, hogy nem adhatják fel a terepet, sőt vállalva a ma még egyenlőtlen harcot, az ország felszabadításáért folytatott küzdelmeik mellett hozzá kell kezdeniök ahhoz a munkához is, amelynek célja az emigrációs politika összekuszált porondján a rend megteremtése és a nemzetközi hirnevünket és nemzeti becsületünket kockáztató antidemokratikus, reakciós és sok esetben leplezetlenül fasiszta roham visszaszorítása. Nagy Ferenc átfogóan széles munkaprogramot dolgozott ki a végrehajtóbizottság számára, amely politikai és szervezeti szempontból egyaránt tiszta helyzetet teremt és biztosítja a végrehajtóbizottság zavartalan alkotómunkáját. ' fnU(.. • A magunk részéről örömmel regisztráljuk, hogy a demokratikus politikusok döntése — az esetleges SZEREZZÜNK EJELŐFIZETÖKET “Az EMBERINEK, ERŐSÍTSÜK AZ ANTIBOLSEVISTA ÉS ANTIFASISZTA AMERIKAI MAGYARSÁG HARCOS HETILAPJÁT!
