Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)

1951-10-27 / 40. szám

2-ik oldal AZ EMBER October 27, 1951 Bécsben kereskedelmi iskolát végeztem. Biztosítási szakmá­iban működtem 1912 óta, mint igazgató vezettem a Fonciere uj helyi, gyöngyösi, szolnoki, szentesi, nagykanizsai, leg­utóbbi másfél évtizedben zala­egerszegi fiókját. Szabadjon ihozzátennem végül, hogy zsi­dó vallásu magyar ember va­gyok; sem magyarságomat, sem zsidóságomat soha meg nem tagadtam. Egyébként már “hetvenkedem,” 72-ik ■évemet taposom, Istennek há­­|la egészségesen, munkabírás­sal. 1947 január 28-a óta élek, 8-tagu családommal, az Egye­sült Államok áldott, szabad földjén. t Előre kellett ezeket bocsátá­som, hogy úgy Mr. Göndör, mint “Az Ember” olvasói tisz­tába legyenek azzal, ki az a vakmerő, aki előlép ellenvéle­ményével, sőt, a maga vélemé­nyének hirdetésével a meg­győzhető közönséget meg­győzni kivánja. Még Csak any­­hyit: a félszázad politikusai közül Vázsonyi Vilmos, a De­mokrata Párt alapitója volt ideálom, akit személyesen is­mertem és nem lehetett olyan áldozat, amit meg ne hoztam volna politikája érvényesülé­séért. Rokonságban álltam Vadász Lipóttal, Tisza István igazságügyi- államtitkárával s jó ismeretségben Ugrón Gá­borral, mint kaposvári képvi­selővel, Dési Gézával, Besse­­ínyey Zénóval, Kray Istvánnal, majd 1935 óta, mint zalaeger­szegi igazgató, akiről e levelet írom: Péhm József apátplébá­­rossal, majd veszprémi püs­pökkel, 1946 óta Magyaror­szágnak, az alkotmány sze­rint, első méltóságával, az esztergomi érsekkel, Mind­­szenty Bíborossal. Hosszú évekig minden nap találkoztam a z a 1 a egerszegi apátplébános úrral és úgy lel­­készi, mint megyei közéletben tevékenységét közvetlen közel­ről kisérhettem figyelemmel. ] Budapesten legalább is nyolc-1 szór fogadni szives volt en­gem, mint hercegprimás, Uri-, utca 62 szám alatti, ostrom­­| ban rommá lett házában, ' il- 1 letve annak épen maradt két­szobás lakásában. Nem azért, mert én az egerszegi ismeret­ség alapján tolakodtam volna, ; hanem azért, mert a szavait ; idézem: nem akarta magas ál­­! lásában sem elveszteni a kon­taktust régi jó embereivel, a­­kiknek józansága, hazafisá­­ga, véleménye a legjobb út­mutató . . . Mióta Amerikában vagyok azt tapasztalom, hogy az itte­ni amerikai magyar társada­lom egyrésze, mely egyébként határozottan kom munistael­­lenes, a Mindszenty József egyéniségéről, lelkészi műkö­déséről, 1944 óta betöltött hi­vatásszerű szerepéről a hitleri megszállás idején, de különö­sen a sopronkőhidai nyilas fegyházból haza térte után, a­­mikor mint a magyar római katolikus egyház feje végig­járta 3 év alatt az önként vál­lalt k i n szenvedések útját, helytelenül, sőt mi több, oly­kor barátságtalan irányzattal van informálva. Ezeknek a sokszor jóhisze­mű—igy legutóbb “Az Ember” “Emigráns naplójáéban —ol­vasott, szerintem téveszmék­nek lehető eloszlatásához kí­vánok hozzájárulni szerény erőimmel, ha Göndör szer­kesztő Ur újból próbáját adja bátorságának, igazságszerete­­tének, tárgyilagosságának s az én szerény hozzászólásomat közzéteszi Tehát, rátérve az ügy meri- j tumára, nem szólok másról, csak arról, mint amit tanú vallók Isten és Ember előtt: Péhm apátpiébános Ur a többi vallásfelekezetek lelké­szeivel együtt 1919 szeptember 27-én valóban megáldotta a bevonuló Horthy - honvédség nemzetiszinü zászlaját. Aki eze“n az aktuson kivetni valót talál, az áldja sorsát, mert már az első bolsevizmust nem' otthon élte át. Ami néhány j hét múlva oly ocsmány folto­kat ejtett a magyar becsüle-! ten, senki a vidéken nem látta József mintegy az egész or­szág szenvedéseit viseli saját töviskoronájaként, nemcsak a maga emberi tévedéseit — ha voltak, kinek nem voltak? — de az egész nemzet bűneit le­vezekelte. Ennek a mártirom­­ságnak közismert fejezetei is elegendők arra, hogy a Bíbo­ros az egész világ bámulatát s szolidaritását kiérdemelje. De kérdem: ki tudja még ma, Pé­ter Gáboron kívül, hogy mily pokoli inkvizícióban volt része Minszenty József halandó tes­tének és halhatatlan lelkének 1948 karácsonya óta, az And­­rássy-ut 60 kinzókamráiban, az 1949-i tárgyaláson és azóta a Gyüjtőfogházban, a váci fegyházban és kálváriájának ismeretlen állomásain? Au­gusztus elsején állítólag átad­ták a cseh kommunistáknak és Poprádon tartják fogva. 6. Elvitathatatlan tény, hogy Mindszenty József nemcsak a kát olikusság százmillióinak, de az egész civilizált világnak, amely Isten kegyelméből a szabadság boldogságát élvezi, egyik rajongva tisztelt hőse. És mindezeken túl, sohase fe­ledjük el, — Mindszenty ma Magyarország zászlaja a fel­szabadító küzdelemben és ezt' a zászlót Amerika tartja ma­gasra. Tartsuk hát tisztelet­ben a zászlót és igyekezzünk azt tisztán átadni utódaink- j nak. Se illetéktelen törtetők “üzleti” rajongása, se jogos, se* gyanús érzékenységek ne ki­sebbítsék amugyis egyre nö­vekvő alakját! 7. ) Magyarországi rokona­imtól (egyre ritkábban) hírek érkeznek, igy a Bíborosról is, miután zalaegerszegi ismeret­ségem Mindszentyvel ismert sí a levelezők jól tudják, mily* fájdalmas szivei kisérem az ő fogyó napjait. E hírek szerint* a Hercegprimás lelke erős, de | a s o r v asztó izgalmakban, gyötrelmekben és a dohos, ke­gyetlen fegyházakban rendkí­vül súlyosbodott pajzsmirigy­­kórja: katasztrófával fenye­get. Ez a személyes jelentésem a Mindszenty-ügyről. Amit én kétségtelen b i z o nyossággal tudtam egyéniségéről, pálya­futásáról, ime papírra vetet­tem. Merem hinni, hogy nincs épeszű és éplelkü magyar, a­­kinek háláját szerkesztő Ur íi ne érdemelné azzal, hogy el­­vérihedt olvasójának ezt a spontán megnyilatkozását ki­nyomatja nb. lapjában. TELJES NÉV és new yorki cim • A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE: Derék és bölcs olvasónk, ni a kétségtelenül közérde­kű levelét, SZEM ÉL} ESEN ette le íróasztalunkra, így 'eleslegessé tette, hogy alá­­rásának és címének hiteles­ségét megállapítsuk. Ahhoz, wgy a szerkesztő közzétegye ízt, az őszinte és megindító >mheri dokumentumot, nem tellett sem bátorság, sem árgyilagosság, csak meleg szív és tisztességérzet. Éppen íz a két tulajdonság, amely íz embert megkülönbözteti íz állattól Az a két emberi ulajdonság, amelynek nyo- \ ba veszett úgy a zöld, mint a vörös diktatúrákban! A hit­leri szörnyek uralmában, a­­melyben akasztófát ácsoltak BAJCSY ZSILISZKY END­RÉNEK es a sztálini feneva­dak pesti cirkuszában, a­­melyben MINDSZENTY JÓ­ZSEFET marcangolják ha­lálra. Soha el nem felejtem annak a januári éjszakának döbbenetét, amikor a “Neiv York Times” első kiadásá­ban Bajcsy Zsilinszky sop­ronkőhidai kivégzését olvas­tam néhány sorban. Ugyan­így szivem mélyéig megrá­zott ez a levél, amely a súlyo­san megbetegedett Mindszen­ty József földi pályafutásá­­nak talán utolsó fejezetét festi keresetlen szavakkal. Úgy érzem, a mindhalálig el­szánt hitvallásnak ez a két magyar jelképe ÖSSZEOL­VAD lelki szemünk Vlőtt, mint ahogy két zászló össze­­hajlik és összefonódik a vi­harban. A MÁRTIROMSÁG TISZTELETE egyik legerő­sebb kötelék, amely összeko­vácsolja a legkülönbözőbb fajok száz és száz millióit. Ebben eggyek vagyunk, eb­ben nincs köztünk politikai, világnézeti különbség. A szembenálló harcosok le­eresztik kardjukat és alázat­tal tisztelegnek a hősök em­léke előtt. UNITED HUNGARIAN JEWS OF AfäEFdGÄ, INC, U.H.J.A, Kulturíórum Október 28-án, vasárnap délután 3 órakor n magyar származású zsidóság amerikai feladatai” címen KERÉKASZTAL-KONFERENCIA Résztvevők: Elnököl: SUNSHINE OSZKÁR. DR.GÖRÖG FRIGYES — PROF. LENGYEL EMIL — DR. WEITZNER IMRE — SCHULTZ IGNÁC. A művészi részben szerepelnek: SCHWALB MIKLÓS zongoraművész. — CARRELLI GABOR, a Metropolitan Opera tenoristája, akit dr. HERZ OTTÓ zongoraművész kisér. Beléptidij nincsen! Beléptidij nincsen!- előre, de hogy a kommunisták- elleni gyűlöletben egy volt az- ország apraja-nagyja: értel­­, miség, paraszt, munkás, ke­- reszténység és zsidóság ezt bi­­, zony a vak is látta. t Hosszú hónapokig Zalaeger­- szegen a “Lenin-fiuk” ural­- kodtak, a mai bolseviki hóhé­- rok módján. Iskolásgyermeke­■ két vertek véresre, mert “Is­■ ten áldd meg a magyar”-t éne­kelték a templomban. A vá­rost kirabolták, sok derék pol­k gárt felakasztottak, megki­­noztak. A zalai nép — ezekben ' a napokban — politikai és fe­­“ lekezeti külömbség nélkül bol­­* dogan fogadta a huszárságot, ' a tábori misékről talán csak a betegek és az aggok maradtak távol. Én ezen a napon Szol- 1 nokon voltam, ahol — soha el nem felejtem — a bevonulást vezető R. ezredes elsőnek az Oesterreicher - házban tett ' tisztelgő látogatást, egy zsidó családnál, amelynek fejét, Oesterreicher szesz gyárost Szamuelli akasztatta fel a pi­actéren, 32-ed magával együtt, így kezdődött és mily gyalá­zattal folytatódott ez a “fel­szabadítás” is! (Oesterreicher fia, dr. Szolnoki István egyéb­ként Nagy Ferenc kormányá­nak kereskedelemügyi állam­titkára volt.) Az “Emigráns Naplónak” pedig az a megál­lapítása, hogy Péhm József az ébredők elnöke volt, aligha fe­lelhet meg a valóságnak, mert az egerszegi Ébredők elnökét Eitnernek hívták, téglagyáros] volt, két fia pedig 1943-44- * ben zöldinges nyilasképviselő, —tényleg aljas bujtogatók és rablók, — akik közül az idő­sebb Eitner-nyilas ur ma Ka­nadában, az ifjabb Eitner­­gyilkos ur ma valahol az Egyesült Államokban telepe­dett le. Te^ék csak utána né­zetni! Tény és való az, hogy: 1) Mindszenty József köz­életi frazeológia szerint jobb­oldali érzelmű volt, 1919-ben pedig különösen. Nem az éb­redők, de az akkor alakuló Ke­resztény ' párt (helyi fiókja) elnöki tisztségét viselte. A po­litikusok közül Grieger Mik­lós, Ernst Sándor, Zichy János, Sigray Antal állottak, hozzá a j legközelebb; a Horthy - rend­szerrel pedig éles ellentétbe került amikor Károly királyt fogságba vetették és Madeirá­ba vitték száműzetésbe. Fana­tikus legitimista volt — ez az igazság. 2. ) Már 1932-től szenvedé­lyesen támadta Gömbös Gyu­lát, aki végre is arra kénysze­rült, hogy szégyenszemre legi­timista főispánt, (Tabódy Ti­bort) nevezzen ki Zalába. 3. ) Mindszenty vette fel a harcot a Dunántúlon a hitler­­izmus előharcosaival. így köz­ismert az az engesztelhetetlen háborúsága, amelyet Zalame­­gye törvényhatósági bizottsá­gában vívott a “dégi four,” Festetich Sándor gróf ellen, aki elsőnek járt Meskó Zol­tánnal zöld ingben, “Árpád­­sávval” nyilaspártot szervezni. 4. ) Veszprémből a nyilasok valószinüleg nem azért hur­colták Sopronkőhidára, mert különösebb bizalmukat élvez­te volna. 5. ) Mióta pedig Mindszenty A Magyar Szülész Egyesület levele Kedves Mr. Göndör: Az Amerikai Magyar Szi­nészegyesület hálás szívvel köszöni, hogy olyan szeretet­tel telte magáévá ügyünket és biztosította két nagy nta­­gyar művész, Gaál Franciska és Lukács Pál fellépését, ami már egymagában is garan­tálja az estélyünk sikerét. Adja az Isten hogy mindig ilyen jó barátunk maradjon, és reméljük, hogy valaha mi is viszonozni tudjuk jóságát. Tetézze be szívességét az­zal, hogy jöjjön el az esté­lyünkre s nyissa meg azt egy ünnepi beszéddel, amit Ön olyan mesteri rátermettség­gel lát el. Előre is köszönjük. Szívélyes üdvözlettel Tárkányi József, elnök, Sándor Stefi, titkár, Pataky Vilma “AZ EMBER-’ ELŐFIZETÉSI Ara évi $10.00 GYÓGYSZER SZÁLLÍTÁS EURÓPÁBA! Elvállaljuk gyógyszerek küldé­sét Magyarországba. — Sürgős gyógyszereket repülővel is szál­lítunk. — Magyar nyelvű uta­sítást mellékelünk a gyógy­szerekhez. — Keressen fel vagy írjon: REICHMAN ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész 1519 FIRST AVE. New York —MAGYAR PATIKA— (79-80 St.) Tel.: RE 4-9415

Next

/
Oldalképek
Tartalom