Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)

1951-02-17 / 7. szám

LINCOLN Amerika modern történelme tulajdonképpen Lincoln Abrahám elnök pályafutásával kezdődik. Az amerikai szabadságharc, amely Washington elnöklésével indult el ténylegesen akkor fejeződött be, amikor megjelent Lincoln Abra­hám elnök történelmi proklamáci­­ója—1863 január elsején—amely a néger rabszolgákat felszabadi­­tc-tta és véget vetett az intézmé­nyes rabszolgaság középkori in­tézményének. Lincoln Ábrahám elnök az ame­rikai történelem targikus hőse, az Észak és Dél örökre emlékezetes polgárháborúja alatt volt Ameri­ka elnöke és a négy éves öldöklői polgárháború győzelmes befejez- í tével, amikor az újra egyesült. nemzet ünnepelni készült a nagy1 elnököt — egy fanatikus őrült go­lyójától meghalt. A sors furcsa akarata volt, hogy Amerika másik nagy elnöke — akinek történelmi hivatása, személyisége és jelleme a legközelebb állott Lincolnhoz— majdnem hasonlóan tragikus kö­rülmények között volt kénytelen örökre otthagyni posztját. Frank­lin Delano Roosevelt sem érhette meg, hogy befejezhesse történelmi munkáját. Az a lappangó .beteg­ség, amellyel évek óta birkózott— végül is leteritette. Éppen úgy, mint Lincolnnak, neki is hirtele­­nül el kellett távoznia—az utód­jára hagyva élete főmüve befeje­zését. És az is közös e két nagy elnök sorstragédiájában, hogy hirtelen távozásukat zavart ta­nácstalanság és általános káosz követte. És ez egészen érthető is. hiszen az élet csak ritkán termel ki Lincoln és R-oosevelt-szerü tör­ténelmi vezető személyiségeket és otthagyott posztjukat senki sem képes betölteni. Lincoln-Napot ünnepelt az el­múlt héten Amerika és semmivel sem kisebbítjük Lincoln tra-gi­­..-JS fü • iákéi,, na e napon nenksak Lincolnra, hanem a másik nagy elnökre, F.D.R.-ra is emlékezünk. | Mandel Ernő | Az amerikai - magyar újságíró társadalom egyik értékes, népsze­rű és közszeretetben álló tagja tá­vozott el mindörökre MANDEL ERNŐ személyében. A hatvanöt éves veterán újságíró kollegánk közel ötven évvel ezelőtt érkezett Amerikába. Mérnöknek készült és a műegyetem elvégzése után mint hidépitő mérnök kapott állást, de hamarosan otthagyta a jól jöve­delmező állását, — és amint an­nak idején mondani szokták — a nemzet napszámosává lett. Újság­írás lett a kenyere. Eleinte a sa­ját maga által alapított lapot, a “Magyar Munkás”-t szerkesztet­te, később az “Amerikai Magyar Népszava” munkatársa lett és az utóbbi években az “Egyleti Élet" hetilap szerkesztését is átvette.— Gyöngédebb, jobb, szolgálatkészebb ember nem igen volt Mandel Er­nőnél. Ötven éves amerikai karrierja alatt rengeteg barátot szerzett Mandel Ernő és elhunyta alkal­mával a new yorki magyarság meghatott részvéttel gyászolja ezt a valóban jó és igaz embert. A New York Undertaking Com­pany kápolnájában folyt le a gyászszertartás nagy és mély rész­vét mellett, hétfőn délután. Dr, Lányi György főrabbi, Szántó La­jos, az “Amerikai Magyar Nép­szava” főszerkesztő - tulajdonosa: Brown Charles és Nagy József, az Ifjúsági Kör elnöke búcsúztatták el a halottat. . * Ü B E R • • GÖNDÖR FERENC POUTIKM WTSLAPM, Reentered as second class matter Aug. 4, 194SL at the post office at New York, N. Y. under the Act of March 3, 1879. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 East 79ST., NEW YORK, 21, N. V. Phone: Butterfield 8-6168 VOL. XXVI — No. 7 NEW YORK, N. Y., FEBRUARY 17, 1951 EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT Bajor Gizit, a legnagyobb magyar színésznőt és férjét halálba kergették Rákosiék irta: GÖNDÖR FERENC lyásék túlbuzgó kiszól gálánsában. A mi számunkra azonban mindvégig, ebben a fájdalmasan tragikus ügyben is nem Bajor Gizi, hanem Rákosi Mátyás és az ö terror rendszere volt komolyan és igazán gyanús. Mi tudjuk, hogy a mai Magyarországon a legtöbben nem azt csinálják, amit sze­retnének. Orosz mintára rabszolgasorsban fetrengenek az emberek milliói és ezért a legtöbb esetben nem érezzük jo­gosultnak magunkat az úgynevezett vádemelésre. Szegény felejthetetlen Bajor Gizi esetében állandóan azt éreztük,, hogy ö azt teszi, amit parancsolnak neki és ha nem azt ten­né szegény — már régen börtöncella rácsai mögött vergőd­ne vagy egyszerűen eltűnt volna a sidy észt oben. Valahova Szibériába került volna. Addig csinálta, amíg bírta és amikor úgy érezte, hogy nem megy tovább, Bajor Gizi férjével együtt a morfium halálos ölelő karjaiba vetette magát. ★ i Xem tudom mi történt. Nem tudom — és talán soha­sem fogom megtudni, hogy történt és valójában mi történd itt. Hogy ennek a világszerte méltán siratott es őszintén gyászmi házaspárnak volt-e valamilyen személyes és a je­lenlegi magyarországi terror rendszerétől független oka az öngyilkosságra. Nem tudom, de esküdni mernék rá, hogy az ö igazi gyilkosuk a Sztalin-Rákosi rémuralom. Bajor Gizit és Germán Tibort az elbirhatattan és egyre elviselhe­tetlenebbé váló bolseviki terroruralom kergette halálba. Csak agy mellékesen a saját kezükkel mérgeztették meg. őket morfiummal, de az igazi méregkeverő, Bajor Gizi drá­ga életének valódi kioltója minden kétséget kizárólag az a szörnyűséges hullaszagu magyarországi atmoszféra, amely egyre fojtogatóbban nehezedik mindenkire, aki nem sze­­relmetes, hivő szolgája ennek az átkozott pestises kormány­­rendszernek. Sőt, egyre gyakrabban magukat az úgyneve­zett “hivő" kommunistákat is lenyeli ez a barbár együttes. Hát még az olyan bolseviki szempontból mindörökre meg­bízhatatlan Bajor Gizit, akit nemrégen még a legmagasabb miivészi “kitüntetésben” részesítettek Rákosiék, hogy most igy díszesen feldekorálva, a halálba kergessék . . . Rákosiék hátborzongatóan kegyetlen rémuralma fele­lős Bajor Gizi és Germán Tibor tragédiájáért. A jelenlegi, úgynevezett magyar kormány rendszer az igazi gyilkos. Ez. az átkozott rezsim ölte meg a magyar színművészet legna­gyobb alakját és az orvostudomány kimagasló értékét. Ba­jor Gizi szive mindörökre megszűnt dobogni. Rákosiék megölték és mi itt a távolban, amerikai hazánk szabad földjén könnyes szemmel, lehorgasztott fejjel gyászoljuk őt. Minden izzó gyűlöletünk és szenvedélyes megvetésünk— a gyilkosoké. Mélységes gyászunk, még magyarországi ifjú­korunkból magunkkal hozott és azóta is hűségesen megőr­zött, hálás tiszteletünk, rajongó szeretetünk és örök, szent fájdalmunk a soha el nem felejthető Bajor Gizié. Lélekben ott őrködünk sir ja fölött. KÉTHLY ANNA MÁRTIRSORSA Egyelőre ellenőrizhetetlen hírek szerint a hónapok óta letartózta­tásban lévő magyarországi szoci­áldemokrata vezetők ügyében a budapesti katonai törvényszék zárt ülésén meghozta az Ítéletét. Az ideérkező hírek szerint a ma­gyar szociáldemokrata mozgalom legtisztább és legnemesebb női ve­zetőjét KÉTHLY ANNÁT 15 évi Március 17-én, szombaton este “AZ EMBER” miivészestélye és bálja a Roosevelt Hotelben Megrendítő budapesti hirt közöl a “Reuter," amelyet a londoni hivatalos távirati ügynökségtől átvett az amerikai Associated Press és erre a mindig megbízható hírforrásra hivatkozva, a “New York Heraíd-Tribune” február 13-i száma is megírja. Szól pedig ez a megrázó magyarországi híradás a következőképen: Bajor Gizi hosszú évtizedek óta Magyarország legna­gyobb élő drámai színésznője öngyilkosságot követett el, férjével Germán Tiborral, a nemzetközileg hires, kiváló or­vosprofesszorral együtt. Morfiummal megmérgezték ma­gukat és Bajor Gizi meghalt. Amikor ezeket a sorokat ír­juk, Germán Tibor még életben van, de az egybehangzó jelentések szerint az ő elhunyta is minden pillanatban várható. Bajor Gizi és Germán Tibor tragédiája Amerikában is szivenüt mindenkit, aki magyar földről származott el. Bajor Gizi színpadi szereplése valamennyiünk legszebb és legfelejthetetlenebb emlékei közé tartozik. Ez a ragyogó tehetségű, gyönyörű színpadi jelenség évtizedeken keresz­tül központjában állott a magyar művészi életnek, amikora magyar színjátszás még fénykorát élte. Bajor Gizi ott állt az élen és minden időkbeji ö volt és maradt r legkimagas­lóbb alakja a magyar színészet történelmének. Nem, soha­sem lehet elfelejteni szivUol jövő és szivekig ható meleg emberhangját, őszinte, mindég természetes mozdulatait és azt az igazi életet, amely léptei nyomán a színpadi kulisz­­szák világában kivirágzott. Valamikor, régesrégen e sorok, akkor még fiatal és nem is egészen boldogtalan írója meghat ottan, mélysége­sen elérzékenyülve figyelte a budapesti Nemzeti Színház nézőteréről Bajor Gizi minden mozdulatát. Nem túlzás, hanem való igazság, hogy megindulta!i, lenyűgözve hallgat­tuk minden hangját és rajongó elfogultsággal lelkesedtünk érte minden szerepében. A kritika szava egyszerűen elné­mult Bajor Gizivel szemben a közönség körében és a sajtó- i ban egyaránt. Öt csak tisztelni és csodálni lehetett és nem bírálni. Így hittük, igy éreztük azokban a szép időkben. Ahhoz egyszerűen nincs se lelki, se fizikai érőnk, hogy el­mondjuk az olvasónak: mit érzünk most, amikor Bajor Gizi öngyilkosságáról kelt gyászjelentést írnunk minden túlzás nélkül, őszintén: a szivünk vérével. — ★ Lehetett valaha is arra gondolni, hogy a diadalmas, szakadatlanul ünnepelt, becézett, körülrajongott Bajor Gizi j egy fekete napon egyszerűen eldobja magától az életet? Teszi pedig ezt hűséges élettársával, Germán Tiborral, a nagy orvosprofesszorral együtt, aki imádta öt attól a perc­étől fogva, amikor először találkozott vele. Hogy a Bajor- Germán házaspár morfiummal fogja megmérgezni magát lés ezen a sötét utón próbálnak mindketten eltávozni az ' életből — hitte volna ezt valaha, valaki? És mégis igy tör­tént. Bajor Gizi szive már megszűnt dobogni és mire ezek a \ bánatos sorok az olvasó elé kerülnek, minden emberi va­lószínűség szerint férje, Germán Tibor .is követi őt a teme­tőbe. Hiszen nem tudott és nem is akart volna nélküle élni és együtt indultak el a halálba is. ★ Mindez miért történt? Egyáltalán mi történt itt tulaj­donképpen? Teljes őszinteséggel bevalljuk, hogy mi sem­­'mit sem tudunk az előzményekről. Az ideérkező hírek a: jutolsó években arról szóltak, hogy Bajor Gizi tántoritha \ lattanul áll posztján, a magyar népet rabigába tipró é: Sztálint tulmokón kiszolgáló Rákosi-rezsimben is, Szinti gyanúsan aktiv volt szegény, néhai Bajor Gizi Rákosi Má fogházbüntetésre ítélték, ami egyet jelent az életfogytiglani Íté­lettel. A többi letartóztatott szo­ciáldemokrata vezető ügyében ho­zott ítélet még nem került nyilvá­nosságra. ** Kéthly Anna mártirsorsát mély­séges aggodalommal kisérik figye­lemmel az egész világ magyar munkásai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom