Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)
1951-09-15 / 34. szám
September 15, 1951 AZ EMBER 3-ík oldat Csodálatos történet a Lengyel - Bartók remekmű 33 éves viszontagságáról Rákoskeresztúrtól - New Yorkig Irta: BALOGH ERNŐ végre nagy immel-ámmal műsor-1 ra tűzi a darabot. A betanítás | kedvtelenül megy, senki sem bi- 1 zik a darabban, főleg a zenében, kevés a próba s az előadás előtti! főpróbán midőn Bartók meghallja a müvét (Tango már nincsen ott) oly rossz az előadás a főpróbán, hogy Bartók visszavonta az újdonságot és igy nincs előadás. “Megérkeztünk” — mondja Juditnak a kékszakállú herceg—és evvel a szóval indul el Bartók Béla egyetlen (de a maga nemében is egyetlen) operája. “Beérkeztünk” — mond háttá volna a CSODÁLATOS MANDARIN' szeptember hatodikán az Urnák 1951-ik áldatlan esztendejében az 55-ik utcai New Yorki CBy Operaházban a mü amerikai premierjének falrengető sikere után. Azt is mondhatná, hogy hosszú volt az ut az elindulástól, mire “meg’ ’és “be”-érkeztünk. Rákoskeresztúrtól New Yorkig és 1918- tól 1951-ig tartott. Miért? Miért kellett Bartóknak és Lengyelnek 33 évig várni és közben Bartóknak meghalni — ágyban és gondok közt------mielőtt megérte volna a mü sikerét? Ez a magyar átok! Két hatalmas drámai tehetség — Lengyel Menyhért és Bartók Béla — szerencsés találkozása a remekművek sorozatának az alkotását kellett volna, hogy eredményezze. Külön-külön is nagyszerűt alkottak és együtt még jobbat. Miért nem adhattak a világnak több halhatatlan emlékművet? Miért kellett 33 évig várni a nagy sikerre? Miért volt szabad Bartóknak ezt nem megérni? Mi mindig mindenről elkésünk, Késő az álmunk, a sikerünk, Révünk, nyugalmunk, ölelésünk. Mi mindig mindenről elkésünk, j (Ady) Ha viszatekintünk, hogyan született meg ez a mü, hogyan vajúdott nyomorban, hogyan rugdosták és félreértették mikor megszületett, hogyan tették félre csipkerózsaálomra évtizedekre — ekkor megértjük és nem csodáljuk, hogy a meg nem alkuvó Bartók miért élt és halt meg elkeseredetten. Amit Ady irt, az Bartókra is illik: Vállalom, ami sorsom. Vállalom, ami átkom. Vétkeimet nagy büszkén Bíborba öltöztetem S magyar bűnnél nincsen szebb A világon. Ilyen vagyok, igy van jól. Ez a szemem, igy látok. Ez a sorsom, tehát szent, Magyar dölyffel felrúgom. Hogyha bánt és nem ért meg, A világot. Bartók korán kezdett érdeklődni a színpad iránt.* 1911-ben irta meg Balázs Béla szövegére “Kékszakállú herceg vára” cimü operáját és 1915-ben ugyancsak Balázs szövegére a “Fából faragott királyfi” hallétjét. A pesti Operaháznak egyik sem kellett. Nem adták elő. Egy külföldinek kellett Pestre jönni, az olasz Egisto Tangónak, aki Reinitz Béla ajánlatára meg hallgatta és elragadtatással felfedezte és mint a pesti Opera akkori első karmestere 1917-ben előadta előbb a hallétét és következő évben az operát. Óriási sikere volt mindkettőnek. Ez a nagy közönségsiker Bartók érdeklődését a színpad iránt természetesen csak fokozta. 1918-ban jelent meg a nagyszerű “Nyugat” folyóiratban Lengyel Menyhért izgalmasan megirt pantomim drámája: “A CSODÁLATOS MANDARIN.” Bartók, aki állandó olvasója volt ennek az irodalmi folyóiratnak, amint elolvasta annyira inspirálta őt a darab, hogy elhatározta annak megzenésítését. -Reinitz Béla—a legharciasabb pesti Bartók - rajongó — volt megint a közvetítő, aki a két szerzőt összehozta. Bartókot annyira megihlette ez a pantomim dráma, hogy dacára zeneakadémiai tanításának ( a huszadik század legnagyobb zeneszerzője egész életében zongoratanitással tengette életét) — már 1919-ben fejezte be a mü megkomponálását és azt Lengyelnek elzongor^zta Thoman István (Bartók volt zongoratanára) lakásán Thománék és Reinitz jelenlétében. Most már “csak” a meghangszerelésre került a sor, ami természetesen hosszú munka. Ez volt az a tél — 1919/20 — amikor Bartóknak nem volt pénze szénre (az inflációs éra) és mint nekem később mesélte, ha éjjel ágyba fe- 1 küdt, ahelyett hogy levetkőzött volna, még a télikabátját is felhúzta egyetlen ruhájára és úgy aludt a fütetlen rákoskeresztúri j lakásában. Lengyel Menyhértnek megvan ma is Bartóknak az a levele (1920), melyben megirja, miért nem tudja meghangszerelni és befejezni a Mandarint. Ebben a levélben Írja, hogy az egész család’ egy szobában lakik, amit csak néhány órára tudnak nappal fűteni. 1925-ben — miután a mü köz- i ben elkészült — a pesti Opera Könnyű pénzt küldeni KÜLFÖLDRE Ha rendszeresen küld ajándékokat külföldre vagy bizonyos alkalmakra, mint ünnepek, vagy évfordulók, gondolja meg, hogy mennyi előnye van a pénzküldésnek, melyet mindig használhat az. akinek küldi ... és rendkívül kényelmes a küldőnek is. A Manufacturers Trust Company kitűnő szolgálatokkal áll rendelkezésére a külföldi pénzátutalásoknál. Részletes felvilágosításért forduljon New York város egész területén több. mint 100 kényelmesen elhelyezett fiókok egyikéhez. Központi Iroda 55 Broad Street, New York 15, N. Y. A Federal Dteposit Insurance Corporation tagja 1926-ban a kölni opera magyar igazgatója, a nagyszerű pesti származású karmester, Szenkár Jenő adja elő. A premier majdnem botrányba fullad és a kölni püspök tiltakozására (utcai lány a színpadon!) a cenzor ott betiltja a darab további előadását. 1929-ben Bartók ügynevezett “barátja,” Dohnányi a Mandarin koncert célra átirt Suite-jét a filharmonikusok műsorára tűzte. A koncert előtti utolsó próbán, amely a Zeneakadémia termében volt, ott ültem az üres teremben, Bartók meg én partitúrával a kezünkben, amidőn a szerző először hallotta müvét. Amilyen zseniális zongorista és kiváló zeneszerző volt Dohnányi, olyan gyenge karmester volt egész életében. Borzalmas előadás volt. A zenekar gyakran széjjelment s a tehetetlen Dohnányi nem igen tudta összeboronálni őket, bár többször végigcsinálták. Sohsem fogom elfelejteni, hogy midőn a zenekar az utolsó taktust is befejezte, Dohnányi még tovább dirigált és mosolyogva csodálkozott, hogy a zenekar (a végén véletlenül együtt voltak) hamarább készült el a játszással, mint ő a dirigálással. Emlékszem, hogy a próba után i megkérdeztem Kruyswick első oboistát, hogyan vitte végbe a zenekar azt a csodát, hogy az utolsó oldalakon együtt voltak, dacára, hogy a karmester mást dirigált? A válasza az volt, hogy olyankor ha Dohnányi félreüt—ami nem volt ritka—akkor befurják a zenészek az orrukat a kottába és nem néznek Dohnányira, nehogy összeza- I varja őket. Ezt az epizódot azért írom meg, I hogy “Az Ember” olvasói lássák, milyen magyar előadásban tudta j végre tiz évi várakozás után meghallani a müvét a szerző. Tiz esztendeig kellett arra várnia, hogy az irt remekműve helyett azt a ze- I nei zűrzavart hallja. Nem adatott meg neki, mint nekem és mások- I nak az a nagy élmény, hogy a fe, nomenális philadelphiai zenek-/.-| tói, Ormándy ragyogó előadásában hallhassa (2 év előtt játszották sok városban: New York, Phi; ladelpliia, Washington, Baltimore, ! stb.). . Nem adatott meg neki, hogy a saját fia, Bartók Péter pompás j rekordálásában, Serly Tibor meg! rázó interpretálásában élvezhesse | és megérje, hogy az elmúlt szezon j legjelentősebb record sikere volt ! Amerikában. És nem adatott meg \ neki, hogy meglássa és megérje a nagy new yorki sikert tegnap este. A Mandarinnak volt Pesten még 1 egy próbálkozása. Bartók 50-ik i születésnapjának megünneplésére ! 1931-ban az ottani Operaház műsorra tűzte, de a cenzúra — betiltotta. 1946-ban végre-végre! előadásra került Pesten. Siker óriási. Azóta is ott állandóan műsoron tartják, ami mindenütt meg fog tör- I tenni, ahol méltó előadást kap ez j a magyar remekmű. A New York City Ballet 1951 ! tavaszára tűzte műsorára, de a I próbák nem voltak elégségesek és i igy őszre halasztódott. Végre sok ! viszontagság után szeptember 6- i án a várva-várt előadás megtör- 1 tént egy teljesen kiárusított ház : előtt. (Az esti kasszánál rengeteg ä embert utasítottak el, akik nem voltak szerencsések elővételben jegyet venni!) Itt meg kell jegyeznem, hogy Lengyel pantomimot irt és Bartók azt komponálta meg. Lévén a N.Y. City Ballett Társaság “ballet,”— Todd Bolender, a choreografus a pantomimből hallétét csinált. A müve sok tekintetben nagyszerű, de a megoldás csak részben sikerült. A librettó a hajmeresztő történeten kívül és a történeten keresztül egy ‘message’-ot is hoz. Ez fontosabb mindennél. A lényege az, hogy a szeretet, szerelem a halálnál is erősebb. Az erőszaknál— amit itt a kés, a revolvergolyó, az akasztó kötél jelképez—a szerelmi vágy, a szeretet erősebb és ezt semmilyen gyilok és erőszak nem tudja legyőzni. Csupán a leány megváltó csókja tudja a szerelmesen vágyódó mandarint a halálba átsegíteni. Ez sajnos, a pantomim hallétbe való átültetésénél nem jön ki. De ami megmaradt, az egy borzalmasan izgalmas, érdekfeszitő dráma, amit a társulat nagyszerűen hoz színre: Melissa Hayden (utcai leány) és Hugh Laing (mandarin) a főszerepekben. De a többi szereplők is mind kitűnőek voltak és Jean Rosenthal megvilágitása külön dicséretet érdemel. Szívesen szentelnék hosszú fejezetet a remek zenekarnak, mely BARZIN LEON-nal az élén extázisba hozta a közönséget. Talán az ő megjelenése a függöny előtt vál- j tóttá ki a legnagyobb OVÁCIÓT,; amit megérdemelt a zenekarral J együtt. A műnek lesújtó hatása volt a közönségre, amely mialatt még a függöny legördülőben volt, tapsorkánba tört ki és megszámlálhatatlan kihívásokkal ünnepelte a szereplőket. Mi hisszük, hogy ez az est a Mandarin diadalutjának az elindulása volt és miután be fogja futni minden ország színpadát, azoknak állandó műsorán fog he- 1 lyet foglalni a többi klasszikus re| mekmüvek mellett. Bebizonyosodott, hogy Bartóknak a színpadhoz is óriási tehetsége volt. A magyar hivatalos zenevilág rosszakaratú, ellenszenves viselkedése Bartók zenéje iránt, abba vetett állandó hitetlensége megfosztotta a világot talán tíz | színpadi remekműtől. Ez egy örökké elmulasztott és megbocsáthatatlan bűn, ami az 1915 es 1945 közötti magyar kultuszminisztérium által kontrollált operaházi rezsimnek a lelkét terheli. Ezért nincsen feloldozás. Szomorú, hogy ez a magyar Messiások sorsa. Sósabbak itt a könnyek S a fájdalmak is mások Ezerszer Messiások A magyar Messiások. ben a zenében! Ki mondhatná azt meg? Benne van minden emberi gyengeség, átok, ördög és pokol, Jóság és megdicsőülés. Mintha a Bartók zenéje a titkok fellegvárát akarta volna mégostromolni . . . Ez a zene néha a mélységekben kavarog és hömpölyög, néha meg a magasban száll, mint a sirályok messzi tengerek fölött fehér vitorlákon. A zenekara sóhajt és bömböl. Az emberi drámának könyeken túli borulata lebegi körül ezt a zenét s benne az emberi érzések húrjainak belső megrezdülései mind ott vibrálnak. Ez a zene megtébolyit, lehúz, lever, odaláncol. Él, virul, fénylik és csillog. Süvít és sikong. Dübörög és döbbenetes. A partitúrában benne van a szenvedések kincsestára és a kegyetlenségek könyörtelensége. A zenekara beszélni tud. Minden nyelven. Többet mond és jobban mondja mint szavak tudnak tolmácsolni. Sohse volt zeneszerző képes annyi érzést zenébe tenni, anélkül, hogy az olcsó érzelmesség vizenyőssége ezt^valaha is felhígította volna. Ez a zene elátkoz, megbénít, megborzaszt és — kibékit. Felemel és lesújt! Száz nyelven beszél és ezer hurt penget. Átölel, eltaszit, idegen planétákra visz és megsemmisít! EZ A ZENE A BARTÓK SOHA MEG NEM HALÓ GÉNIUSZÁNAK A FÁKLYA VIVŐ JE! Köves Ernő munkatársunk Kanadában “Az Ember” olvasói szívesen emlékeznek Köves Ernő magvas és szociális tudattal telitett cikkeire, amiket eddig Európából, Olaszországból irt nekünk. Köves Ernő most elhagyta az IRO-nál volt tartózkodási helyét és Kanadában, Montreal-ban telepedett le. Cime: Ernest Köves, 5895, Dt. Urbain, Montreal, Canada. ÖNKÉPZÖ EGYLET NAGY PIKNIKJE Szeptember 16-án, most vasárnap tartja a New Yorki Első Magyar önképző Egylet ezévi nagyszabású jótékonycélu piknikjét a Woodside, L.I.-on lévő National Hall és Park összes helyiségeiben. A piknik teljes tiszta jövedelmét a United Jewish Appeal javára szánta a vezetőség. Az Önképző Ezerszer is meghalnak S üdve nincs a keresztnek, Mert semmit se tehettek Oh, semmit se tehettek. (Ady) Szavak után keresgélek a használatlanságtól elhalványult magyar szókincsemben, hogy a Bartók DÖBBENETES zenéjét, a Bartók zenekari nyelvének tomboló láváját csak megközelítőleg is visszatükrözzem. De koldusnak 1 érzem magam, midőn szeretném hü képét adni annak a zsongásnak j és dübörgésnek, bugásnak és sikongásnak (a megnyitó utcai lárma festése), az emberi érzelmek gyengédségének, de úgyszintén a iegkegyetlcnebb ostorcsapásainak, amit a Bartók zenekara oly lenyomasztóan és hátborzongatóan hoz elénk. Oh, jó Isten, mi minden van eb-Egylet száztagú rendező-, vigalmi- és jóléti bizottsága gondoskodik arról, hogy az összes megjelentek jól érezzék magukat. A magyaros, jóízű konyha fogásai és a frissítő italok elsőrendüek lesznek. New York legismertebb művészei és művésznői fogják szórakoz ® tatni a közönséget. Dusán felszerelt bazár, társasjátékok, tréfás versenyek fogják a New Yorki Önképző Egylet ezidei piknikjét hosszú időre emlékezetessé tenni. A jegy ára előreváltva 65, helyszínen 75 cent. Minden jószivü magyart szívesen lát a mulatság rendezősége. “AZ EMBER” ELŐFIZETÉSI ÁRA ÉVI $10.00 V_____________________________/
