Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)

1951-09-15 / 34. szám

September 15, 1951 AZ EMBER 3-ík oldat Csodálatos történet a Lengyel - Bartók remekmű 33 éves viszontagságáról Rákoskeresztúrtól - New Yorkig Irta: BALOGH ERNŐ végre nagy immel-ámmal műsor-1 ra tűzi a darabot. A betanítás | kedvtelenül megy, senki sem bi- 1 zik a darabban, főleg a zenében, kevés a próba s az előadás előtti! főpróbán midőn Bartók meghallja a müvét (Tango már nincsen ott) oly rossz az előadás a főpróbán, hogy Bartók visszavonta az új­donságot és igy nincs előadás. “Megérkeztünk” — mondja Ju­ditnak a kékszakállú herceg—és evvel a szóval indul el Bartók Bé­la egyetlen (de a maga nemében is egyetlen) operája. “Beérkeztünk” — mond háttá volna a CSODÁLATOS MANDA­RIN' szeptember hatodikán az Ur­nák 1951-ik áldatlan esztendejé­ben az 55-ik utcai New Yorki CBy Operaházban a mü amerikai pre­mierjének falrengető sikere után. Azt is mondhatná, hogy hosszú volt az ut az elindulástól, mire “meg’ ’és “be”-érkeztünk. Rákos­keresztúrtól New Yorkig és 1918- tól 1951-ig tartott. Miért? Miért kellett Bartóknak és Lengyelnek 33 évig várni és közben Bartóknak meghalni — ágyban és gondok közt------mielőtt megérte volna a mü sikerét? Ez a magyar átok! Két hatal­mas drámai tehetség — Lengyel Menyhért és Bartók Béla — sze­rencsés találkozása a remekmű­vek sorozatának az alkotását kel­lett volna, hogy eredményezze. Külön-külön is nagyszerűt alkot­tak és együtt még jobbat. Miért nem adhattak a világnak több halhatatlan emlékművet? Miért kellett 33 évig várni a nagy siker­re? Miért volt szabad Bartóknak ezt nem megérni? Mi mindig mindenről elkésünk, Késő az álmunk, a sikerünk, Révünk, nyugalmunk, ölelésünk. Mi mindig mindenről elkésünk, j (Ady) Ha viszatekintünk, hogyan szü­letett meg ez a mü, hogyan vajú­dott nyomorban, hogyan rugdos­ták és félreértették mikor meg­született, hogyan tették félre csipkerózsaálomra évtizedekre — ekkor megértjük és nem csodál­juk, hogy a meg nem alkuvó Bar­tók miért élt és halt meg elkese­redetten. Amit Ady irt, az Bartók­ra is illik: Vállalom, ami sorsom. Vállalom, ami átkom. Vétkeimet nagy büszkén Bíborba öltöztetem S magyar bűnnél nincsen szebb A világon. Ilyen vagyok, igy van jól. Ez a szemem, igy látok. Ez a sorsom, tehát szent, Magyar dölyffel felrúgom. Hogyha bánt és nem ért meg, A világot. Bartók korán kezdett érdeklőd­ni a színpad iránt.* 1911-ben irta meg Balázs Béla szövegére “Kék­szakállú herceg vára” cimü ope­ráját és 1915-ben ugyancsak Ba­lázs szövegére a “Fából faragott királyfi” hallétjét. A pesti Ope­raháznak egyik sem kellett. Nem adták elő. Egy külföldinek kellett Pestre jönni, az olasz Egisto Tan­gónak, aki Reinitz Béla ajánlatára meg hallgatta és elragadtatással felfedezte és mint a pesti Opera akkori első karmestere 1917-ben előadta előbb a hallétét és követ­kező évben az operát. Óriási sike­re volt mindkettőnek. Ez a nagy közönségsiker Bartók érdeklődését a színpad iránt természetesen csak fokozta. 1918-ban jelent meg a nagysze­rű “Nyugat” folyóiratban Lengyel Menyhért izgalmasan megirt pan­tomim drámája: “A CSODÁLA­TOS MANDARIN.” Bartók, aki állandó olvasója volt ennek az irodalmi folyóiratnak, amint elol­vasta annyira inspirálta őt a da­rab, hogy elhatározta annak meg­zenésítését. -Reinitz Béla—a leg­­harciasabb pesti Bartók - rajongó — volt megint a közvetítő, aki a két szerzőt összehozta. Bartókot annyira megihlette ez a pantomim dráma, hogy dacára zeneakadémiai tanításának ( a huszadik század legnagyobb zene­szerzője egész életében zongorata­­nitással tengette életét) — már 1919-ben fejezte be a mü meg­­komponálását és azt Lengyel­nek elzongor^zta Thoman István (Bartók volt zongoratanára) la­kásán Thománék és Reinitz jelen­létében. Most már “csak” a meg­­hangszerelésre került a sor, ami természetesen hosszú munka. Ez volt az a tél — 1919/20 — amikor Bartóknak nem volt pénze szénre (az inflációs éra) és mint nekem később mesélte, ha éjjel ágyba fe- 1 küdt, ahelyett hogy levetkőzött volna, még a télikabátját is fel­húzta egyetlen ruhájára és úgy aludt a fütetlen rákoskeresztúri j lakásában. Lengyel Menyhértnek megvan ma is Bartóknak az a levele (1920), melyben megirja, miért nem tudja meghangszerelni és be­fejezni a Mandarint. Ebben a le­vélben Írja, hogy az egész család’ egy szobában lakik, amit csak né­hány órára tudnak nappal fűteni. 1925-ben — miután a mü köz- i ben elkészült — a pesti Opera Könnyű pénzt küldeni KÜLFÖLDRE Ha rendszeresen küld ajándékokat külföldre vagy bizonyos alkalmakra, mint ünnepek, vagy évfordulók, gondolja meg, hogy mennyi előnye van a pénzküldésnek, melyet mindig használhat az. akinek küldi ... és rendkívül kényelmes a küldőnek is. A Manufacturers Trust Company kitűnő szolgálatokkal áll rendelkezésére a külföldi pénzátutalásoknál. Részletes felvilágosításért forduljon New York város egész területén több. mint 100 kényelmesen elhelyezett fiókok egyikéhez. Központi Iroda 55 Broad Street, New York 15, N. Y. A Federal Dteposit Insurance Corporation tagja 1926-ban a kölni opera magyar igazgatója, a nagyszerű pesti szár­mazású karmester, Szenkár Jenő adja elő. A premier majdnem botrányba fullad és a kölni püs­pök tiltakozására (utcai lány a színpadon!) a cenzor ott betiltja a darab további előadását. 1929-ben Bartók ügynevezett “barátja,” Dohnányi a Mandarin koncert célra átirt Suite-jét a filharmonikusok műsorára tűzte. A koncert előtti utolsó próbán, a­­mely a Zeneakadémia termében volt, ott ültem az üres teremben, Bartók meg én partitúrával a ke­zünkben, amidőn a szerző először hallotta müvét. Amilyen zseniális zongorista és kiváló zeneszerző volt Dohnányi, olyan gyenge kar­mester volt egész életében. Bor­zalmas előadás volt. A zenekar gyakran széjjelment s a tehetetlen Dohnányi nem igen tudta össze­boronálni őket, bár többször vé­gigcsinálták. Sohsem fogom elfe­lejteni, hogy midőn a zenekar az utolsó taktust is befejezte, Doh­nányi még tovább dirigált és mo­solyogva csodálkozott, hogy a ze­nekar (a végén véletlenül együtt voltak) hamarább készült el a játszással, mint ő a dirigálással. Emlékszem, hogy a próba után i megkérdeztem Kruyswick első oboistát, hogyan vitte végbe a ze­nekar azt a csodát, hogy az utolsó oldalakon együtt voltak, dacára, hogy a karmester mást dirigált? A válasza az volt, hogy olyankor ha Dohnányi félreüt—ami nem volt ritka—akkor befurják a zenészek az orrukat a kottába és nem néz­nek Dohnányira, nehogy összeza- I varja őket. Ezt az epizódot azért írom meg, I hogy “Az Ember” olvasói lássák, milyen magyar előadásban tudta j végre tiz évi várakozás után meg­hallani a müvét a szerző. Tiz esz­tendeig kellett arra várnia, hogy az irt remekműve helyett azt a ze- I nei zűrzavart hallja. Nem adatott meg neki, mint nekem és mások- I nak az a nagy élmény, hogy a fe­­, nomenális philadelphiai zenek-/.-­­| tói, Ormándy ragyogó előadásá­ban hallhassa (2 év előtt játszot­ták sok városban: New York, Phi­­; ladelpliia, Washington, Baltimore, ! stb.). . Nem adatott meg neki, hogy a saját fia, Bartók Péter pompás j rekordálásában, Serly Tibor meg­­! rázó interpretálásában élvezhesse | és megérje, hogy az elmúlt szezon j legjelentősebb record sikere volt ! Amerikában. És nem adatott meg \ neki, hogy meglássa és megérje a nagy new yorki sikert tegnap este. A Mandarinnak volt Pesten még 1 egy próbálkozása. Bartók 50-ik i születésnapjának megünneplésére ! 1931-ban az ottani Operaház mű­sorra tűzte, de a cenzúra — betil­totta. 1946-ban végre-végre! előadás­ra került Pesten. Siker óriási. Az­óta is ott állandóan műsoron tart­ják, ami mindenütt meg fog tör- I tenni, ahol méltó előadást kap ez j a magyar remekmű. A New York City Ballet 1951 ! tavaszára tűzte műsorára, de a I próbák nem voltak elégségesek és i igy őszre halasztódott. Végre sok ! viszontagság után szeptember 6- i án a várva-várt előadás megtör- 1 tént egy teljesen kiárusított ház : előtt. (Az esti kasszánál rengeteg ä embert utasítottak el, akik nem voltak szerencsések elővételben je­gyet venni!) Itt meg kell jegyeznem, hogy Lengyel pantomimot irt és Bartók azt komponálta meg. Lévén a N.Y. City Ballett Társaság “ballet,”— Todd Bolender, a choreografus a pantomimből hallétét csinált. A müve sok tekintetben nagyszerű, de a megoldás csak részben sike­rült. A librettó a hajmeresztő törté­neten kívül és a történeten ke­resztül egy ‘message’-ot is hoz. Ez fontosabb mindennél. A lényege az, hogy a szeretet, szerelem a ha­lálnál is erősebb. Az erőszaknál— amit itt a kés, a revolvergolyó, az akasztó kötél jelképez—a szerelmi vágy, a szeretet erősebb és ezt semmilyen gyilok és erőszak nem tudja legyőzni. Csupán a leány megváltó csókja tudja a szerelme­sen vágyódó mandarint a halálba átsegíteni. Ez sajnos, a pantomim hallétbe való átültetésénél nem jön ki. De ami megmaradt, az egy borzalma­san izgalmas, érdekfeszitő dráma, amit a társulat nagyszerűen hoz színre: Melissa Hayden (utcai le­ány) és Hugh Laing (mandarin) a főszerepekben. De a többi sze­replők is mind kitűnőek voltak és Jean Rosenthal megvilágitása kü­lön dicséretet érdemel. Szívesen szentelnék hosszú fe­jezetet a remek zenekarnak, mely BARZIN LEON-nal az élén extá­zisba hozta a közönséget. Talán az ő megjelenése a függöny előtt vál- j tóttá ki a legnagyobb OVÁCIÓT,; amit megérdemelt a zenekarral J együtt. A műnek lesújtó hatása volt a közönségre, amely mialatt még a függöny legördülőben volt, taps­orkánba tört ki és megszámlálha­tatlan kihívásokkal ünnepelte a szereplőket. Mi hisszük, hogy ez az est a Mandarin diadalutjának az elindulása volt és miután be fog­ja futni minden ország színpadát, azoknak állandó műsorán fog he- 1 lyet foglalni a többi klasszikus re­­| mekmüvek mellett. Bebizonyosodott, hogy Bartók­nak a színpadhoz is óriási tehet­sége volt. A magyar hivatalos ze­nevilág rosszakaratú, ellenszenves viselkedése Bartók zenéje iránt, abba vetett állandó hitetlensége megfosztotta a világot talán tíz | színpadi remekműtől. Ez egy örökké elmulasztott és megbocsát­­hatatlan bűn, ami az 1915 es 1945 közötti magyar kultuszminisztéri­um által kontrollált operaházi re­zsimnek a lelkét terheli. Ezért nincsen feloldozás. Szo­morú, hogy ez a magyar Messiá­sok sorsa. Sósabbak itt a könnyek S a fájdalmak is mások Ezerszer Messiások A magyar Messiások. ben a zenében! Ki mondhatná azt meg? Benne van minden emberi gyengeség, átok, ördög és pokol, Jóság és megdicsőülés. Mintha a Bartók zenéje a titkok fellegvárát akarta volna mégostromolni . . . Ez a zene néha a mélységekben kavarog és hömpölyög, néha meg a magasban száll, mint a sirályok messzi tengerek fölött fehér vitor­lákon. A zenekara sóhajt és bömböl. Az emberi drámának könyeken túli borulata lebegi körül ezt a zenét s benne az emberi érzések húrjai­nak belső megrezdülései mind ott vibrálnak. Ez a zene megtébolyit, lehúz, lever, odaláncol. Él, virul, fénylik és csillog. Süvít és sikong. Dübö­rög és döbbenetes. A partitúrában benne van a szenvedések kincsestára és a ke­gyetlenségek könyörtelensége. A zenekara beszélni tud. Minden nyelven. Többet mond és jobban mondja mint szavak tudnak tol­mácsolni. Sohse volt zeneszerző képes annyi érzést zenébe tenni, anélkül, hogy az olcsó érzelmesség vizenyőssége ezt^valaha is felhí­gította volna. Ez a zene elátkoz, megbénít, megborzaszt és — kibékit. Felemel és lesújt! Száz nyelven beszél és ezer hurt penget. Átölel, eltaszit, idegen planétákra visz és megsem­misít! EZ A ZENE A BARTÓK SOHA MEG NEM HALÓ GÉNIUSZÁ­NAK A FÁKLYA VIVŐ JE! Köves Ernő munkatársunk Kanadában “Az Ember” olvasói szívesen em­lékeznek Köves Ernő magvas és szociális tudattal telitett cikkeire, amiket eddig Európából, Olaszor­szágból irt nekünk. Köves Ernő most elhagyta az IRO-nál volt tartózkodási helyét és Kanadá­ban, Montreal-ban telepedett le. Cime: Ernest Köves, 5895, Dt. Urbain, Montreal, Canada. ÖNKÉPZÖ EGYLET NAGY PIKNIKJE Szeptember 16-án, most vasár­nap tartja a New Yorki Első Ma­gyar önképző Egylet ezévi nagy­szabású jótékonycélu piknikjét a Woodside, L.I.-on lévő National Hall és Park összes helyiségeiben. A piknik teljes tiszta jövedel­mét a United Jewish Appeal javá­ra szánta a vezetőség. Az Önképző Ezerszer is meghalnak S üdve nincs a keresztnek, Mert semmit se tehettek Oh, semmit se tehettek. (Ady) Szavak után keresgélek a hasz­nálatlanságtól elhalványult ma­gyar szókincsemben, hogy a Bar­tók DÖBBENETES zenéjét, a Bar­tók zenekari nyelvének tomboló láváját csak megközelítőleg is visszatükrözzem. De koldusnak 1 érzem magam, midőn szeretném hü képét adni annak a zsongásnak j és dübörgésnek, bugásnak és si­­kongásnak (a megnyitó utcai lár­ma festése), az emberi érzelmek gyengédségének, de úgyszintén a iegkegyetlcnebb ostorcsapásainak, amit a Bartók zenekara oly le­­nyomasztóan és hátborzongatóan hoz elénk. Oh, jó Isten, mi minden van eb-Egylet száztagú rendező-, vigalmi- és jóléti bizottsága gondoskodik arról, hogy az összes megjelentek jól érezzék magukat. A magyaros, jóízű konyha fogásai és a frissítő italok elsőrendüek lesznek. New York legismertebb művé­szei és művésznői fogják szórakoz ® tatni a közönséget. Dusán felsze­relt bazár, társasjátékok, tréfás versenyek fogják a New Yorki Önképző Egylet ezidei piknikjét hosszú időre emlékezetessé tenni. A jegy ára előreváltva 65, helyszí­nen 75 cent. Minden jószivü ma­gyart szívesen lát a mulatság ren­dezősége. “AZ EMBER” ELŐFIZETÉSI ÁRA ÉVI $10.00 V_____________________________/

Next

/
Oldalképek
Tartalom