Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)

1951-07-07 / 28. szám

September 8, 1951 AZ EMBER KOREA ÉS EGYEBEK Irta: ANDRÉKÓ PÁL, n. Ezeknek a megfigyeléseknek és egyszerű okoskodásoknak az alap­ján kénytelenek vagyunk arra gondolni, hátha mégsem Európá­ra törnek rá a bolseviki bandák? El tudjuk képzelni, hogy a védett (már amennyire védett) Európa helyett a védtelen Ázsiára vetik magukat. Annyival is inkább, hogy ott van helyben az 500 millió kinai kuli. Erre mi fog történni? A most Vietnam-nak nevezett Hátsóindia úgyis félig a kezükben van, csekély erőfeszítéssel az egé­szet megkaparinthatják. Malakka félsziget? Igen könnyű zsákmány, telve fegyveres kommunista cso­portokkal. Singapur? Miért véde­nék az angolok erélyesebben az oroszok, mint ahogy védelmezték a japánok ellen. India? Állandó­an az éhséggel küzdő parasztjai­val, az uccákon és tereken “lakó" ipari munkásaival? Ha meg is volna az akarat az ellenállásra, van-e jól felszerelt hadserege, fejlett hadiipara? Különben Neh­ru ur inkább Mao Ce Tunggal ba­rátkozik. Igaz, Nehru rendőrsége és katonasága nagyon vitézül tud­ja halomra lőni az éhező munká­sokat. Ám egyáltalán nem bizo­nyos, hogy az orosz hadsereggel szemben is olyan jól megállják-e a helyüket és a végtelen nyomor­ban élő indiai parasztok és mun­kások nem felszabadítókként fog­ják üdvözölni majd a kommunista csapatokat? Perzsia? Igen érdekes eset és legjobb lesz visszatérni a fentebb idézett El Campesino könyvéhez, aki elmeséli, miként sikerült neki megszökni 1944 augusztus végén két spanyol repülővel egyetemben a szovjetparadicsomból és átjutni a perzsa határon. Áz első faluban a lakósok elmondták nekik, hogy “Perzsiának ez a része tele van oroszokkal, akik ellopják szarvas­­marháikat, gabonájukat és a leg­kisebb tiltakozásra áthurcolják őket Oroszországba. Fasizmussal vádolják a perzsákat és “háború van” ürügyével semmiféle tör­vényt nem tisztelnek.” — “Tiz éj­jelen át tartó gyaloglás után el­értük a vasútvonalat. Egy kis ál­lomás főnöke figyelmeztetett ben­nünket, hogy minden nagyobb ál­lomáson N.K.V.D.-ügynökök van­nak, akik felügyelnek a vonatokra és mindenkitől igazoló papiroso­kat kérnek.” Viszontagságos utazás követke­zett, de sikerülit eljutniuk Tehe­ránba. Itt először a londoni len­gyel kormány követségén jelent­keztek, mert hallottak egy Észak- Afrikában szervezett lengyel had­seregről. Ebbe akartak jelentkez­ni azzal a szándékkal, hogy i Északafrikából alkalomadtán át­szöknek Spanyolországba és ott gerillákat szerveznek Franco el­len. A lengyelek orosz kémeket sejtettek bennük, letartóztatták és az angol katonai parancsnok­ságnak adták át a két spanyolt. (Akkorára egy elmaradt tőlük.) Az angolok hamar felismerték, hogy itt nem kémekről, hanem menekültekről van sző, cipővel, ruhával ellátták és jól élelmezték őket. Londonba való átszállításu­kat is megígérték, ezt visszautasí­tották. Erre az angolok is letar­tóztatták a bujdosókat. 1945 ja­nuárjában sikerült megszökniük, de február 5-én Teherántól 120 kilométerre az oroszok kezébe ke­­j rültek, akik a szökevényeket visz­­szaszállitották Oroszországba. Sztálin tehát már a háború alatt is nagyhatalom volt Perzsiá­ban. Aki akarja, könnyen megta­lálja az Angol-Perzsa Olajtársa­ság elleni hadjáratban a minden­ható N.K.V.D. kezét. (Talán más kezekkel egyetemben.) Nem igen tévedünk, ha feltételezzük, hogy az oroszok az akkor megszerzett pozícióikat azóta sem adták föl. Mondjuk, nem háromnegyed, csak fél Perzsia van a befolyásuk alatt. Igazán nem kerül túlságos erőfeszítésükbe az egészet meg­szállni. Perzsiából pedig aránylag rövid az ut Egyiptomig. A közbe­eső arab államok hadserege eléggé kimutatta harci értékét az Izráel­­lel folytatott küzdelemben. Talán Afrikában nehezebb dol­ga lesz a kommunistáknak, mint Ézsiában? Távolról sem. A talaj ott is elő van készítve, természe­tesen mint mindig, a demokráciák j jóakaratu támogatása mellett. Egyrészt, ázsiai mintára, a nacio­nalizmusukat, a fehérek elleni gyűlöletüket használják fel a sa­ját céljaikra, másrészt a leírha­tatlan nyomorban szenvedő ben­­szülöttek előtt megcsillogtatják a szovjet-jólét csalóka képét. Mi [ kell az éhezőknek, mint a nagyobb darab kenyér Ígérete. Miután az angolok és franciák már régi is­merősök, s tulon-tul bebizonyítot­ták, mit képesek adni a színes la­kosságnak, az oroszokat pedig nem ismerik, könnyen hitelt ad- I nak a bolseviki meséknek............... Tehát, amig . a demokráciák Nyugateurópát védelmezik, az j oroszok aránylag könnyű mód­szerrel megszerezhetik Ázsiát és i Afrikát. Merné valaki állítani, hogy Anglia és Franciaország a gyarmatok, domíniumok és társ­országok nélkül is nagyhatalom? Vegyük csak el Nyugateurópától ázsiai és afrikai birtokait, fosszuk J PRÁGAI SONKA — BUDAPESTI LIBAMÁJ — JUHTURÓ — MAGYAROS SZALÁMI — TORTALAP — VALÓDI KARLS­BADS MÜHLBRUNN ÁSVÁNYVÍZ és még sokezer más importált cikk. Magyar hanglemezek legnagyobb választékban. DEKÁS MÉRLEG — DARÁLÓK — KONYHACtKKEK------ Kérjen ingyenes képes árjegyzéket.-----­Paprikás WEISS IMPORTER 1504 SECOND AVE. * (A 78 és 79-ik uccák között) Tel: BT 8-6117 New YorU 21, N.Y. meg az onnan származó nyers­anyagoktól, a népektől, amelyek katonai erejük nagyrészét adják s majd meglátjuk, mit érnek nélkü­lük. Itt van a háború alatti Fran­ciaország esete. A Szabad Fran­ciaország hadserege főleg nége­rekből és arabokból állt, nem pe­dig franciákból. Az európai Fran­ciaország meg lévén szállva, ez nem is lehetett másként. Ha nin­csenek Afrikában birtokai, nem lett volna képes hadsereget kiál­lítani. A gát ott szakad el, ahol leg­gyöngébb. A bolsevizmus árja on­nan fog rászabadulni a világra, ahol a legkevesebb ellenállásra talál. Nyugateurópában vagy Ázsi­ában, neki mindegy, mindenütt megvan a módja és lehetősége a cselekvésre. A gátat tehát minde­nütt ki kell építeni, állandóan erősíteni és szorgalmasan őrizni. Elengedhetetlen ugyan, de a fegyveres őrség egyedül nem elég. A szinesbőrüek mérhetetlen ki­­zsá kmányolá-.ának megszüntetése, emberré emelése, az európai nyo­mor felszámolása szintén rendkí­vül fontos előfeltételek. Francia­­ország és Olaszország példája a nevelés terén mutatkozó nagy hi­ányosságokat érzékelteti. Ezekben az országokban túl sokan vannak, akik a demokráciát és szabadság­­jogokat nem értékelik, nem tud­ják mire valók, készek odadobni az első kalandornak. Vagyis senki sem születik demokratának, ha­nem évek hosszú során át tartó nevelő és tanító munka után válik csak azzá. A demokratikus politi­ka nevelő munka terén nagy hiá­nyosságokat, súlyos mulasztásokat kell pótolni. Ebben az irányban is igen nagy erőfeszítésekre van szükség. A totalitárius államok diktatú­ráját csak a demokráciák megér­tésével, szolidaritásával és önfe­gyelmével lehet ellensúlyozni! ★ A világhelyzet vizsgálgatása közben nem mehetünk el szó nél­kül az Egyesült Nemzetek Szövet­ségének elkeresztelt sóhivatal mellett sem. Demokratikusan bölcs államférfiaink, éleseszü po­litikusaink és ravasz diplomatáink megint kitettek magukért. Csinál­tak egy szervezetet, amely néhány ezer embernek kitünően fizetett állást, kényelmes munkát, mások­nak nagyszerű kirándulási alkal­makat, finom ebédeket, dús va­csorákat biztosit. Vannak, akik ókesszólásukat, szellemességüket, okosságukat, tudásukat fitogtat­hatják, a totálitárius propagan­distáknak kitűnő szószéket nyújt, — csak éppen a nagy néptömegek ügyét nem szolgálja. Nem tudta a békét, nyugalmat biztosítani. Nem valósította meg az egyetemes biztonságot. A kis népek ma éppen úgy ki vannak téve a nagy rablók feneketlen ét­vágyának, mint voltak évszáza­dokkal ezelőtt. A szegény, gyámol­talan kis Oroszországnak joga van védtelen határai bebiztosítására a szomszédos országokat megszállni. Ellenben például a hatalmas Tö­rökországnak ez tilos. A béke fenntartását, a támadó megbün­tetését lehetővé tevő nemzetközi hadsereg megteremtésére talán még álmukban sem gondolnak komolyan a világ vezetői. Évek során semmi sem történt ebben az irányban. A koreai támadás teljesen készületlenül találta a de­mokratikus világot s ha Truman elnök nem veszi magára a rend­kívül súlyos felelősséget és egy esetleges világháború felidézésé­nek kockázatát, ba az Egyesült Államok nem lettek volna hajlan­dók a legnagyobb áldozatra, a bol­sevizmus további terjeszkedésének megakadályozására, akkor Délkó­­rea néhány napon belül az orosz hadsereg északkóreai tagozatának a kezébe került volna. Nyilván senki nem hiszi, hogy majd ké­sőbb az angolok és franciák fel­szabadították volna az akaratán kívül bolsevizált délkóreai népet a zsarnokság járma alól. Nagyon jellemző demokratiku­san bölcs államférfiaink stb. gon­dolkozására, ami Délkórea körül történt. A támadást 53 állam Ítél­te el, de csak 14 vesz részt tény­legesen a támadó visszaverésében, azoknak legnagyobb része is csak immel-ámmal, a kirakat kedvéért csinált valamit. Annyira tartóz­kodnak minden segítségtől, hogy az Egyesült Államok éppen a na­pokban voltak kénytelenek ismét felhívni a kötelességüket nem tel­jesített államokat: lehetőségeik­hez képest küldjenek csapatokat Koreába. Mindebből pedig mi a tanulság? Nacionálista szellemmel telített államférfiak vagy kormányok nem képesek komoly, hathatós nemzetközi együttműködést te­remteni. A kapitalista termelési I rend hívei nem tudják megszün- I tetni a széles néprétegek nyomo­­l rát, mert minden törekvésük sa- i ját maguk számára busás haszon biztosítása. Ezért a tömegek bár­mely oldalról jövő demagógia könnyű prédáivá lesznek. Állítólag keresztény alapon álló, ájtatosko­­dó, templomba járó, éneklő és ~ ~ ~ — imádkozó államférfiak képtelenek a világ nyugalmát és békéjét meg­védeni, mert nem a saját lelkiis­meretük, hanem egy láthatatlan Isten előtt felelősek, akinek a jó­akaratát és bocsánatát néhány Miatyánk elmondásával el lehet nyerni. A világ bajait csak nemzetközi szellemmel áthatott, a minden igényt kielégítő szocialista terme­lési rend alapján álló társadalom és az abból kikerült vezetők orvo­solhatják. Nem a pokoltól való fé­lelem, hanem egyedül a saját lel­kiismeretük szigorú itélőszéke késztetheti az államférfiakat a nép érdekeinek hatásos és komoly szolgálatára! 7-ik 0>d4 LILLY: Chaver! Tudomásodra hozom, hogy meg­nősültem. Mi jogon? Az utolsó szó jogán. Én mondtam be a papnak az utolsó szót, hogy . . , igen. Hallgass ide, nem Te vagy az egyedüli aki ezen csodálkozik. De ne vágj a szavamba! Tudod jól, hogy első hajóm zátonyra futott és én sokáig ténferegtem az Élet tengerén. Lilly akkor még saját gépkocsiján járta a külföldet, mint pesti szódaviz-gyáros elkényezte­­tet leánya. Lilly ma egy kitűnő munkás. A párisi Kozmetika Akedémia diplo­­j májának tulajdonosa. Nohá Ame­rikában minden nő szép, de azért mégis vannak sokan, akik szebbek akarnak lenni. Miért is Lilly, aki : Mrs. Elek, jövetelét jelezni fogom. A részleteket, chaver, majd sze­­| mélyesen elmondom. Úgyis elég részlet van a lakáson, bútoron . . . stb . . . De még azt elárulom Neked, hogy ennek a frigynek a ‘föcin­­kosa” Manci anyósom volt, akinek ezúton mondok hálás köszönetét. Még csak azt, hogy minden zsi­dó gyereknek legyen mondva, én annyira nagyon boldog vagyok, Herman Elek A New Yorki Első Magyar Önképzó Egylet ezévi nagyszabású, jótékonycélu PIKNIKJE és népmulatsága WOODSIDE, Long Island-on, a 65-13 38th Avenue alatti NATIONAL PARK és HALL összes helyiségeiben lesz SZEPTEMBER 16-ÁN, VASÁRNAP délelőtt 10 órától késő estig. UNITED JEWISH APPEAL javára fordítják a teljes tiszta jövedelmet. Semsey László cigányzenekara nyújtja a táncokhoz a zenét. Elsőrendű magyar művészi program! Kitűnő szabadtéri magyar konyha! Frissítő italok, nagy bazár, táncversenyek, társasjátékok és több más attrakció! Jegy ára adóval együtt előre 65 cent, a helyszíni pénztárnál 75 cent. ÚTIRÁNY: A Grand Central állomásnál a ‘*tVIain Street Flush­ing” feliratú subway veendő a “63 Street-Fisk Ave.” állomásig, ahonnan két rövid blokknyira van a National Park.

Next

/
Oldalképek
Tartalom