Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)
1951-07-07 / 28. szám
4-ik oldal AZ EMBER July 7, 1951 KL EMBER GÖ&jDÖR FERENC POmjKAI HEBLAPJA 401 THE MAN Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő-kiadó Published weekly, except the last four weeks in August. Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: 320 East 79th Street New York 21, N. Y. Telephnoe: BVtterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $8.00. , i In Foreign Countries $8.00. Single Copy 15 Cents. (Olcsón jön ki a kávés!) “Varsó épitése—a béke építése” címen lengyel fényképkiállitás nyílt a MÉMOSZ székhazában (Vn. Dózsa György ut 84). A lengyel fényképkiállitást az Országos Béketanács és-a Kulturkapcsolatok Intézete közösen rendezte. ❖ A vidéki városokban is sikeresen folyik a hulladékgyűjtés. Az eddigi adatok alapján 66.3 vagon vasat, 201 mázsa egyéb fémet, 942.6 mázsa rongyot, 91.3 mázsa csontot, 130.2 mázsa gumit és 33 mázsa egyéb hulladékot gyűjtöttek össze. A vidéken összegyűjtött vashulladék újrafelhasználásával iparunk 200 uj traktort, 200 darab 4-es traktorekét, 330 darab les lóekét, 920 boronát és 30,000 kerti ásót tud elkészíteni. (Nagyban folyik a rongyszedés!) ❖ Pártunk és dolgozó népünk életében kiemelkedő esemény “Lenin Müvei” magyar nyelven való kiadása. Szocializmust építő népünk hatalmas eszmei fegyver birtokába kerül. Tanulni vágyó dolgozóink közvetlenül tanulmányozhatják majd Lenin valamennyi müvét, teljes irodalmi hagyatékát. Az első kötet Lenin négy müvét tartalmazza: “Újabb gazdasági mozgalmak a paraszti életben,” “Az úgynevezett piackérdésről,” “Kik azok a ‘népbarátok’ és hogyan hadakoznak a szociáldemokraták ellen?”, “A narodnyikság közgazdasági tartalma és birálat% Sztruve ur könyvében.” E müveket Lenin 1893-94-ben, forradalmi tevékenységének kezdetén, az oroszországi forradalmi munkáspárt megteremtéséért folytatott harc első éveiben irta. ❖ '■ A budapesti pártbizottság pártoktatók előadása “Fegyveres testületek bajtársi együttműködésének jelentősége” cimmel előadást rendezett Körösi György elvtárs vezetésével—a Honvédség, Államvédelmi hatóság, Rendőrség propagandistái részére. (Ez is a béke jegyében történik?) ❖ Rákbeteggondozó Intézet nyílt Szombathelyen, amely négy vármegye betegeinek rádiumkezelését biztosítja. ❖ Hatalmas fejlődést hoz kulturális téren Budapest ötéves terve. Vájjon hány főváros van nyugaton hasonló helyzetben? Mi nyugodtan hivatkozhatunk Gerő elvtárs szavaira: “ . . . uj, módosított ötéves tervünk még fokozottabb mértékben, mint eddigi ötéves tervünk volt, a- béke építésének a terve, a békefront magyarországi szakásza m e g s z i lárditásának a terve.” (Rákosi Matyi “nagy” és Gerő az ő legnagyobb ellensége.) ❖ Levél egy népidemokráciás laphoz “Szeretném egypár szóval megköszönni népi demokráciánknak ízt a nagy segítséget, melyet a napközi othonok felállításával nekünk, dolgozó anyáknak adott. Hogy az iskola, óvoda és üzemi napközik milyen nagy gondot /esznek le a vállunkról, ezt én közvetlen közelről érzem. A Gyapiumosóban dolgozom és két gyernekem üzemünk napközijében /an. Az a tudat, hogy nem az útja vagy a szomszédasszony neveli 5ket, nagyon megnyugtaó. Nem degeskedem, munkámat nyugod;an végzem, mert tudom, hogy gyermekeim jó felügyelet alatt, úszta, meleg helyen vannak. Juíász Kálmánné, az élelmezésügyi ninisztérium sütőipari főosztályának dolgozója, a VILÁGOSSÁG evelezője.” (Juhászné lelkem, nem veszi észre, hogy elveszik az layáktól a gyerekeiket?!) Vol. XXVI Néw York, N. Y„ July 7, 1951 Völ. 28 • Reentered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879 A függetlenségi nyilatkozat 175'ik évfordulójára Irta: BEREGI-PATAKY VERONICA Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat 175-ik évfordulóján párhuzamot vonunk Amerika akkori helyzete és a mostani orosz elnyomás alatt szenvedő országok sorsa között. A Vasfüggöny mögött; orosz elnyomatás alatt élő országok jogfosztött polgárai, amikor amerikai rádiót hallgatnak, arra az Amerikára gondolnak, mely ma a demokratikus világban a szabadság és egyenlőség jelképe. 175 év vihara sok ember emlékezetében elhalványította azt a meg nem alkuvó küzdelmet, amelyet Amerika népe vívott a szabadságért és egyenlőségért. Az a háború, amelyet a három és félmilliós, magát független nemzetnek kinyilvánító Amerika 1776-tól kezdve hat éven keresztül vi. vott kétségenkivül a világtörténelem legmegrázóbb, legpéldaadóbb szabadságharca volt. Tudunk háborúkról, amelyek belegázolnak más népek életébe, elpusztítják azoknak anyagi és erkölcsi javait, megfosztják őket függetlenségüktől és szabadságuktól. De ismerünk ön„ védelmi háborúkat, amiket a népek önfenntartási ösztöne robbant ki az elnyomatás, rabság, kiuzsorázás ellen, a legnagyobb emberi kin( ,;«sért: a szabadságért. 1776 julius 4-én született Amerikai Egyesült Államok ugyanezen a anapon kiáltották először világgá a zsarnokság elleni küzdelmet és az istenadta emberi jogok örök igazságát. Az amerikai nemzet a világ minden nemzete közül legelőször mondta ki, megszületése első napján, hogy: ^ a) minden ember egyformának teremtetett; b) a Teremtő az embert tőle el-nem-rabolható jogokkal ruházta , fel, az élet, a szabadság és a boldogságra való törekvés jogával; c) e jogok ■ biztosítására kormányokat állít fel, amelyek minden • .hatalmukat a kormányozott néptől kapják; d' Ha bármely időben, bármelyik kormány elalkudná ezeket az emberi jogokat, úgy a népnek jussa van megváltoztatni, kicserélni, vagy felmenteni, és olyan kormányt ültetni a helyébe, amely a nép biztonságát és boldogságát szolgálja. A 175 év előtt kinyilvánított emberi jogokat azóta majdnem min: den kulturnép elismerte. Elismerte, de nem mindegyik hajtja végre. •••Ezért vannak ma is országok, amelyeket soha úgy függetlenségüktől , és szabadságuktól meg nem raboltak, mint napjainkban. Oroszország nem tagadja ezeket az elveket. Sőt, mindent elkövet .azok palástolásában, hogy kormányzata megcsúfolása, bemocskolása a legszebb emberi jogoknak. Ez az oka annak, hogy a Vasfüggöny . mögötti országokban az életnívó és a szabadság napról-napra sülyed, 1 hogy fejlett gazdaságú országok amerikai barátaiktól és rokonaiktól , várnak élelmiszer- és elhasznált ruhaküldeményeket és dacára annak, t; hogy ezekből az országokból a menekülés életveszélyes, tízezrek vál>, falják ezt a halálos kockázatot. Amerika megtartotta, amit 175 évvel ezelőtt népeinek megígért. •I Tekintélye, hatalma, gazdasága nőttön-nőtt. Ma Európa mentora, a világ elnyomottainak menedéke. Erre a menedékhelyre a világnak , azért van szüksége, mert mindig vannak olyan országok és kormányiátok, melyek sárba tiporják az emberi szabadság gondolatát. Ha elolvassuk a Declaration of Independence-t, riadtan állapit- 1 Juk meg, hogy a Vasfüggöny mögötti országokban az oroszok által elkövetett sérelmek majdnem szószerint ugyanazok, mint Amerika sé• relmei voltak 175 évvel ezelőtt, csak még kegyetlenebbek, aljasabbak s rt embertelenebbek. Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat vádjai szerint, és most • idézünk: 1) Nagybritannia királyának ténykedése sorozatos bitorlás, melynek egyenes célja a teljes önkényuralom bevezetése. 2) Felállított egy csomó uj hivatalt és ideküldött egész raj hiva. ffialnokot, akik zavarják, nyugtalanítják, kínozzák népünket és feleszik !., készleteinket. • 1 ■' , 3) Hozzánk kvártélyozza katonáit. ' 4) Békeállapotban lévő országunkban katonaságát fegyverben , «artja. Nevetséges és hamis bírósági tárgyalásokon még a gyilkosság I vádja alól is felmenti őket, amiket országunkban elkövethetnek. 5) Olyan igazságszolgáltatásnak vetett minket alá, amely a mi | alkotmányunktól idegen és amit, a mi törvényeink sohasem ismertek elöl Elhurcoltatott minket saját országába, hogy ott ítélkezzenek fölöttünk állítólagos bűncselekményekért. 7) Elzárja országunkat más országokkal való szabad kereskedelemtől. 8) Elvette alkotmányunkat, eltörülte törvényeinket és alapvetően megváltoztatta kormányformánkat. 9) Kifosztott, tönkre tett és népünk életére tör. 10) Egy uralkodó, aki olyan jellemtelen, hogy minden tetténél ráillik a zsarnok neve, nem lehet szabad nép vezére. • Ezek és hasonló vádpontok vannak a Declaration-ben. Ezek és hasonló vádpontok kényszeritették Amerika népét, -hogy megindítsa függetlenségéért való harcát és ezek a vádak azok, amiket majdnem szószerint minden elnyomott csatlósország népe az orosz elnyomók felé kiált. Mert: 1) Szovjetoroszország politikája a kiszolgáltatott népek elnyomása. Egyenes célja országainknak szovjetgyarmattá való átszervezése. 2) Orosz hivatalnokok, ügynökök vették át kormányhivatalok ellenőrzését és irányítását. Zavarják, nyugtalanítják, kínozzák népünket, feleszik vagy Oroszországba szállítják készleteinket. Olyan igazságszolgáltatásnak vetették alá alá az igába hajtott országokat, amelyek azok alkotmányától idegenek és amelyeket törvényeink soha el nem ismertek. • 3) Békeállapotban lévő országokban a Vörös Hadsereget tartja fegyverben. Városainkba, faluinkba bekvártélyozott katonái szabadon gyilkolhatnak és rabolhatnak. 4) Elzárja a megszállott békés országokat más országokkal való szabad kereskedelemtől. 5) Állampolgárainkat deportálja saját országába és a fegyveres hatalom jussán Ítélkezik felettünk állítólagos bűncselekményekért. 6) Elorozta alkotmányunkat, eltörülte törvényeinket és alapvetően megváltoztatta kormányformánkat. 6) Kifosztja, tönkre teszi országainkat, népeink életére tör. Szovjetoroszország, amelynek minden tettére ráillik az önkényuralom, a bitorlás és zsarnokság, mely nem lehet szabad nép vezére. Az elnyomott, eltaposott országok ma ennél sokkal többet tűrnek el és Amerika népe sokkal kisebb sérelmekért lázadt fel. Tűrik az orosz kínvallatásokat, nem szaggatják szét a szöges drótkerítést, melyét hazájuk körül, — mint egy nagy büntetőttábor körül — von az orosz. Engedik bebörtönözni papjaikat, elviselik, hogy eloroszitsák anyanyelvűket és testi, mint szellemi járomba hajtják nyakukat. Annak a három és félmillió embernek, aki 1776-ban önálló, független nemzetnek kiáltotta ki magát, sem volt könnyű dolga. Fegyverek nélkül, élelmiszerraktárak nélkül, sorkatonaság nélkül vette fel a harcot Nagybritanniával, az akkori világ egyik leghatalmasabb nemzetével. Néha csak 2-3 ezer emberből állott az amerikai hadsereg, a tízszeres angol túlerővel szemben. Az amerikai katonák éheztek, fáztak és csak a szabadságban való hitük fütötte lelkűket. Mégis kivívták szabadságukat. Ma hatalmas barátok nyújtják segítő kezüket óceánokon át az orosz elnyomatás alatt szenvedő népek felé. Benjamin Franklin szavait izenjük nekik: “Össze kell akaszkodnotok, mert ha nem, úgy külön-külön akasztanak fel benneteket.” Lássa és érezze a szabad világ, hogy a rabságban élő népek öszszefognak és valóban le akarják törni a bilincseket, mert csak akkor tudnak és fognak segíteni. Addig a szabad országok népei csak imádkozva várhatják, hogy az orosz rabságban vergődő kis országok nyilvánítsák ki elnyomójuk felé, amit 175 évvel ezelőtt az amerikai gyarmatosok Angliának: “Jó népünk nevében és megbizásából ünnepélyesen kinyilatkoztatjuk, hogy szabad és független ország vagyunk. Közöttünk és elnyomóink között minden kötelék megszakadt. Hatalmunk és jogunk úgy és azt cselekedni, mint a szabad és önálló államoknak. Erős bizalommal fordulunk az Isteni Gondviseléshez, hogy segítsen bennünket és elkötelezzük egymásnak a magunk életét, vagyonát és szent becsületét.” Hazudnak rendületlenül... Ml MINDENT ÍRNAK A BUDAPESTI LAPOK “Nagy öröm volt részemre, mikor abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy részt vehettem a szakszervezeti kulturiskolán. Nagy öröm volt számomra ez azért, mert éreztem Pártunk különös gondoskodását, amellyel a dolgozókkal foglalkozik. (?) Az iskola egy volt grófi kastélyban volt. ahol egykor a nép elnyomói és kizsákmányolói élték bűnös, romlott életüket. Ma _ebben az épületben a dolgozók százai ismerik meg a Szovjetunió szocialista kultúráját és ezen keresztül még , jobban megszeretik a szovjet- , népet . . .” (A szakszervezet ; ugyanis a kommunistáknál: állami hajcsárszervezet!) | ❖ Az Ady-kávéház takarítónője, ] Iványi Mária egymaga vállalta és i megtanulta a központi fütéses ka-j \ zán kezelését, jelenlegi munkakörének betöltése mellett, 100 forint Ij igazgatói jutalomban részesült ijj
