Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)
1951-02-10 / 6. szám
2-ik oldal A7 -ViBER February 10, 1951 Levelek: Az Önképző levele dr. Takaró Gézához Li:htne:- Sándor, az Első Magyar Önképző Egylet (a legrégibb magyar egyesület) elnöke 1951 január 20-i keltezéssel az alábbi levelet intézte dr. Takaró Géza lelkészhez: Kedves Tiszteletes Urunk! A New Yorki Első Magyar Önképző Egyesület minden tagja baráti és testvéri szolidaritással állt Ön mellett azzal a méltatlan üldöző hadjárattal szemben, amelyet olyan emberek folytattak Nagy tiszteletű Ur ellen, akik a cipője sarkáig sem érnek fel. Amilyen felháborodást váltott ki belőlünk a vad hajsza, ugyanolyan, kitörő örömmel vettük a hirt, hogy a Tiszteletes Ur az egész vonalon fényes győzelmet aratott, a legnagyobb elégtételben részesült és a legfelsőbb egyházi hatóság is megállapította, szerintünk amúgy is kétségbevonhatatlan igazát és átnyújtotta a leg meghatóbb formában tiszteletét annak a férfiúnak, aki hozzánk olyan elmondhatatlanul közel áll. Az Önképző Egyesület esztendők óta méltán büszke arra, hogy Takaró Gézát tiszteletbeli tagjának nevezheti és ezen az alapon tagtársi szeretetünk minden melegével nyújtjuk kezünket Ön felé biztosítva megingathatatlan ragaszkodásunkról és boldogan gratulálva ahhoz a ragyogó elégtételhez, amelyet a legilletékesebb fórumok nyújtottak át Önnek. Nekünk ünnepnap Takaró Géza győzelmének és elégtételének felejthetetlenül szép napja. Ismételten kifejezve tagtársi együttérzésünket ésT 4est7érr-szóíídaritásunkat, minden szeretetünkkel köszöntjük Önt az Önképző Egyesület tagjainak nevében. Mély tisztelettel az Önképző Egyesület elnöke: ALEX LICHTNER, s. k. ★ Salgótarján, 1951. jan. 26 Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Engedje meg, hogy ismeretlenül levelemmel zavarjam, egyben kéréssel fordulok önhöz. Férjem súlyos betegsége (csont tuberkulózis a lábában) az indító ok. Eínnek a. betegségnek egyetlen gyógyszere a streptomycin. Nagyon, kérném ha a lap hirdetés utján felkérné a magyar családokat, hogy ötven gr. streptomycin-t küldjenek súlyos beteg férjemnek. Csak ez a gyógyszer mentheti meg életét! Kérném egyben szives értesítését, hogy lehetséges-e, vagy hogy forduljak máshoz ezzel a kérelemmel és kihez fordulhatnék? Őszinte nagyrabecsüléssel: Medgyesi Sándomé A beteg cime: Medgyesi Sándor hadirokkant trafikos Liget-u. 7 sz. Salgótarján, Hungary DR. FÖLDY KÁROLY Fordítási Irodája Hiteles fordítósok minden nyelvből minden nyelvre. American Fuel Trade Co. képviselete. Vámmentes szeretetcsomagok a budapesti raktárból rokonainak vagy barátainak. Family Expert & Shipping Co. vámmentes szeretet csomagok IZRAELBE 205 E. 85th St. New York 28 Room 204 v__________________ J r;-----HIRES MAGYAR VENDÉGLÖ-MÜLATÓ 114 W. 45th St. NEW YORK CITY Kitűnő magyar konyha! Népszerű árak! KAPITÁNY ANNI énekel CIGÁNYZENE! Ha asztalt akar rezerválni, hívja Mr. John LOBEL-t Telefon: CH 4-9745 KÖZÉPKORÚ, jómódú izr. urinö házasság céljából megismerkedne, hozzáillő 55-65 éves, hasonló anyagi körülmények közölt levő, feltétlen úriemberrel. — Leveleket “A: Ember” kiadójába (320 East 79 St. N.Y C.) kérek ”HÁZASS ÁG” jeligére. if elel meg. E gépeknek szálló rádiusza, azaz leghosszabb útijuk amit megtehetnek a cél felé, az kétezer mérföld. Ez pedig távolról sem elegendő rá, hogy az atombombát New iYork vagy más nagyváros fölé bírják cipelni . . . Honnan ludja azt maga? ordít rám az atom-hisztériás. Hátha az oroszok már kitaláltak valamit, amivel az atombombát igenis ide bírják küldeni . . . “Hátha,” az csakugyan argumentum. Tekintettel azonban arra, hogy Amerikának és {Kanadának együttes gyáriparos termelő öble, képessége, potenciál ja négyszer akkora mint Oroszországé és az atóm- Íboínbák valamint a messzihordó stratgégiai repülő erő tömeg-gyártása ettől függ, és hogy még a sokkal fölényesebb képességű Amerika is ma még csak igen sántikálva bírna innen atombombái küldeni Moszkva tőié, valamint tekintettel arra hogy a mindennapos csodák kora még a katolikus dogmatika szerint is megszűnt az első évszázaddal, — tekintettel minderre, ez a “hátha” olyannyira valószínűtlen, hogy mint lehetetlent, el kell hanyagolnunk. Hát akkor mit rémit bennünket az amerikai hatóság azzal az atombombával? . . . Megmondtuk. Hogy még idejében hegépesitse a lakosságot a viselkedésre és védekezésre. Elsősorba, hogy elvegye a kedvét a támadónak egy pánikba, fejetlen rémületbe vetett reményétől, esetleges Pearl Harboi'-tól, majd a jövőben. Másodszor, hogy majd ha évek múlva csakugyan kitörne egy atomháború Moszkva és Washington között, akkor a lakosság tudjon védekezni, amig a hatalmasabb amerikai atom erő és repülő erő lefegyverzi az orosz hatalom forrásait. És főként azért: mert ez a polgár-védekezés is egyik része annak az egész fegyverkezésnek, aminek igazi célja a háború elhárítása, megakadályozása. Dehát ezt hiába mondjuk, tudom. Az emberek csak úgy reagálnak: ajvé, itt az atombomba. Ha a földalattiban valami kigyullad, akkor, minit a minap megesett, ma már azzal tapossák egymást: ledobták az atombombát. A tömeghisztériának a forrása, a félelem. A borzadályos félelem __valami ismeretlentől, valami bizonytalan formájú veszedelemtől. Az emberek nagy többségének, fogalma sincs az atombomba valódi természetéről. Noha a komoly nagy lapok eleitől fogva részletesen naponta ismertetnek mindent róla, ami nem titok. És ez elég volna az általánosan elterjedi táv- és rémhitek megszüntetésére. De az ilyen közlemények gondos olvasása először is bizonyos fáradságot, szellemi erőfeszítést kíván. Ennél pedig kényelmesebb, a hisztéria. Azonkívül pedig, az atombomba dolgainak egy része, katonai titok. Titok van benne: tehát minden lehetséges. A legzavarosabb, ismert lényekkel leginkább ellenkező feltevések is. Érdemes volna például leszavaztatni az embereket, hányán hiszik még ma is, hogy az atombomba égy “bomba,” akkora mint egy narancs vagy tenniszlapda, csak be kell dugni valahova, időzíteni, és kész a kocsi. Azt tüdőm, hogy még “Az Ember” cikkíróinál is, akik pedig az átlagon jóval felül vannak, néhányszor elcsíptem kéziratban ezt a tenniszlapda-hitet. Dehát nem is kell ehhez Gallup-poll. Már meg is történi ez a tömeg-leszavaztatás. Valami vidéki lap a minap publicity stunt gyanánt, lejátszatta az embereivel, hogy csempészik majd az oroszok New Yorkba az atombombát. És a milliós Daily News fotográfiákban közölte a jeleneteket. Diadalmasan. Hogyan sikerül majd New York nagy részét légbe röpíteni. Becsempészett bombával. A jelenetek képeit egyenként elemezzük. Hcdületes butaságukkal, tudatlanságukkal egyetemben. Az első kép: tengeralattjáróról egy gtimmicsónak jön a partra, abból kiszáll egy ember kis kézi táskával. Abban pedig nem tiszta ing, gatya van, hanem atombomba. Azzal, hogy majd ilf a-Times Square vidékén ez az ember felrobbantsa . • . Hát először is: mindenki aki figyelemmel kísérte az atombombáról szóló értesítéseket, tudja, hogy az atombombát nem a légből bocsátják le, hanem i fold felszínén robbantják, akkor a hatása sokkal gyengébb. Olyannyira gyengébb, hogy még az amerikai hadvezelőség is elhárítja a féld felszínéről való robbantást, mert az atombomba túl értékes ahhoz, hogy hatását igy elpazarolják. Hát még a szovjet, kinek jóval kevesebb pazarolni való atómanyagja akad. Azután, jön egy kép, begy a “kém” a Grand Central pályaudvaron berakja a kézitáskás atomot egy podgyász-rekeszbe, mint valami feldarabolt hulla-részt. . .Mindenki tudhatja, hogy az atómröbbantásra való készület egyelőre oly nagy anyag-tömeg,; hogy csak a legnehezebb repülők, B/29 és B/I5G bírják meszeld távra cipelni. A Hirosima-robbantás egy európai szemtanúja elmondta, hogy ezt a hatalmas tömeget akkor, háarojm ejtőernyőn bocsátották alá a támadó repülőgépről a l városra. Atóm-löhieg kézitáskában, az egy röhögés. Azóta ezt a tömeget próbálják csökkenteni, de egyelőre csak arról van szó, hogy a legfelsőbb hatásos tömegről a legalsóbb még hatásos határra szállítsák le. De még ez is jócska tömeg . . . Azután jön a kép: a “kém” már kivette a podí gyász-tartóból az atóm-kézikoffert, mellette áll a földalattiban, robog a Times Square felé, a koffer már “időzítve” van, mindjárt otthagyja valami kapualjában és New York legforgalmasabb részének vége. Az ilyet csak akkor meri beadni egy milliós példányú újság, ha elszántan számíthat a tömeg hődületes tudatlanságára és nem-gondolkodására. Csak komoly újságot kell olvasni egy kicsit, és akkor megtudhatják, hogy az atombomba nem “bomba.” Hanem két hatalmas anyag-tömeg, amit megfelelő tudományos eljárással és gondos számítással kell egymásnak ereszteni, hogy a megszabott idő után, a kívánt atóm-robbantás megtörténjen. Ehhez legalább is két, tudományosan képzett szakember munkája kell, ott az előkészített két anyag-tömegen |közvetlenül. Ezt az eljárást próbálják most a lehetőségig | mehanizálni. De teljesen elseinmizni ezt a tudományos [szakmunkát az anyag-tömegen, sohasem fog lehelni. Mert, mint mondottuk, az atombomba nem “bomba.” Éppen azért mert nem “bomba,” annak szabotázs-széni becsempészésére sokkal kisebb a valószínűség, mint bármi egyéb pusztító szerszám titkon elhelyezésére. Ekkora tömeget becsempészve eldugni, rajta oly körülményes tudoj mányos munkát titkon végezni, — ehhez, hogy észre ne vegyék. mégiscsak jóval balgább szervezet kellene mint az ‘FBI. Különösen ha meggondoljuk, hogy az ilyenfajta, Iföldszinti robbantásra, az értékes anyagot nem is érdemes jpazarolni. De az atombombának van még egy más “előjnye” is. Perzselő hatása, légnyomásának döntése, borzalmas. Minden eddigi pusztító szerszámnál félelmesebb. Viszont azonban, nincsen átütő ereje .Éppen azért, mert nem I “bomba.” Ha tehát sikerül előle betonos fedezékbe mene- I külni, vagy a központtól távolabb különösen erős épületbe, Jakkor az ember biztonságosan megúszhatja. Mert nem üt !áf, mint a Tinit például. Légből ejtett atomnál pedig, an;nak sugárzó rontása, a könzponttól távolabb, nem ártalmas. A baj egyebek közi az is. hogy a hatóságok semmit sem tesznek az emberek tudatlanságának megfékezésére. Sőt, ha valami ilyen butaság kap lábra, mint például az előbb említett Daily News stunt-ja,—azt hatóság hallgatja örömmel. Mert, azt hiszi, mennél több „tévedés van elterjedve az , atombombáról, annál biztosabb az atom körüli katonai titkok megőrzése És mennél inkább megrémültebbek az emberek, annál inkább rohannak majd a polgár-védekezés szolgálatába. Amiben persze tévednek. Mert a tudatlan, is; meretlen rémtől való hisztériás félelem nem ilyen észszerűen következtet, mint azt a hatóság képzeli. Az atómhisztéria kezd az emberekből valamit kiváltani, ami az oroszoknak tesz igen nagy szolgálatot. Az atom-hisztéria kezdi kiváltani az emberekből, a defétizmust. Jó volna erre is egy Galluppoll-t leszavaztatni, ugyan hány ember gondolkodik úgy, hogy ime, nyakunkon az atombomba, tehát adjunk meg inkább mindent az oroszoknak amit akarnak, egye fene, inkább mint az atombomba. Ugyan hány ember esik be az orosz “béke”-mozgalomnak, inkább legyen nékik igazuk, minden inkább mint az atombomba a nyakunkon! ... Ez jaz atómhisztériás defétizmus kezd már hasonlítani az európai népek bénult defétizmusához. Csakhogy az európaiaknak több az okuk erre az érzésre, mert ők az orosz had- Iseregtől tartanak, hogy az lenyargalja őket, ellentállás nélkül. Ami bizonyára meg is történnék, ha az oroszok nem félnének e könnyű nyargalás után, Amerika felágaskodó harcos erejétől, henne egyebek között az amerikai atombombával is. Fiz az atómhisztéria egyenesen az oroszok szándékait támogatja. Sokszor, akaratlan. Ámde nem mindig . . . De- i fétistávvá teszi az emberek egy jó részét. Különösen- az értelmiségben, értékesebb elemek közt, az emocionális, tisztán érzésbeli, egyébként azonban gondolkodni nem hajlandó pacifistákat. Akiknek sajtóban, egyéb közvéleményben, inagy a hatásuk. A hisztéria nem észszerű, nem logikus. A bizonytalan, rosszul ismert rémtől való vad félelem a forrása minden hisztériának. Igv történik azután, hogy ugyanakkor, amikor az atom-hisztéria defétistává lesz embereket az orosz mesterkedésekkel szemben, ugyanakkor ez az atomhisztéria felfokozza az értelmetlen gyűlölködést minden iránt, amit a rémületben forgó szem “kommunistáskodás”-nak hajlandó bélyegezni. Sokszor ez a két indulat, a defétizmus meg a kommunista bűnbak-hajsza, ugyanabban az egy emberben, együtt nyilvánul. MacCarthy-izmus, meg defétizmust legyező sunyi orosz-támogatás, azok egy gyékényen árulnak.
