Az Ember, 1943 (18. évfolyam, 25. éves jubíleumi szám)

1943-07-04 / 25. éves jubileumi szám

8-ik oldal. Az Ember July 4, 1943. nők belépett. Ha világosabb lett volna, a mikádó talán észrevette volna a minisz­terelnökön bizonyos nyug­­talanitó változásokat. Sze­mei gúnyos, mély tűzben égtek, szemöldökei éppoly furcsán felfelé iveitek, mint fülei, amelyek meghegye-1 sedtek és szőrösek lettek.1 Enyhe kénköves bűzt ho-J zott magával, ami egyma­gában gyanússá tehette vol­na, ha a mikádó ismeri az európai mitológiát, vagy legalább is Goethe Faust­ját. De a mikádó csak a japán démonológiát ismer­te s nem sejtette, hogy ked­venc udvari embere testét a kihallgatás tartamára egy idegen démon tartja meg­szállva. A mikádó a megkönnyeb­bülés derűjével közölte nagy elhatározását, hogy sorsdöntő változást óhajt az ország életében, harcok és háború helyett a béke és megegyezés politikáját, aminek megvalósítására kérte a miniszterelnök azon­nali javaslatait és terveze­teit. Az udva cr füleit hegyezte s mekegő nevetést hallatott. Ez annyira rend­kívüli és szokatlan volt, hogy a mikádó nem hitt a fülének. Dinasztiája kétezer jhatszáz éves történői* > gyakran fordult e>’ . ,.,gy legyilkolták egyik másik fenséges ősét, vagy a csá­szár személyessen szúrta ki valamelyik tiszteletlen alatt­valója szemeit, — de mind­ezt mindig a helyzethez il­lő komolysággal cseieked­­ték. A humort, mint vala­mi egészen alacsonyrr ,dü dolgot, csak a legalst <>­­bsztály sajátságánál u.in­tették.-— “Sajnos, Felség, — mondta a miniszterelnök, — az összes magas hivata­lokban a háborúra és a tá­madásra vannak kidolgo­zott tervek. Ha Felséged pa­rancsolja, akár, New York elfoglalásának pontos rész­leteivel percek alatt szol­gálhatok. De éppúgy ná­lunk, mint mindenütt a vi­lágon, csak hadügyminisz­tériumok vannak és sehol békém misztériumok, me­lyekben béketerveket dől goztak. volna ki, minden es­hetőségre. Nem voltunk te­hát abban a helyzetben, hogy ilyen béketerveket ké­meink utján beszerezhet­tünk volna, lemásolás cél­jából ...” —­— “Sürgősen dolgoztas­son ki egyet!” — paran­csolta a mikádó. “Alázatosan megjegy­zem, nem állok jót, hogy ezt gyorsan meg tudjuk csinálni,” — vigyorgott a miniszterelnök. Ha lenné­nek idegen tanácsadóink és szakértőink, azok segítségé­vel talán menne g dolog, de csak a németek vannak itt, akik béketervek készítésé­re teljesen alkalmatlanok és tehetségtelenek. — “Szóval Ön nem tud megfelelő javaslatokat ten­ni,” — mondta a mikádó és ez már úgy hangzott, mint egy elbocsátás. — “Dehogynem,” — vá­gott közbe elég tiszteletle­nül a miniszterelnök, — szolgálhatok néhány idevo­natkozó ötlettel, ha lenne kegyes meghallgatni. A mikádó bólintott, mire j a miniszterelnök megint! mekegett egyet szélesre hú­zott szájjal. Most már ele­mében volt: “Első javaslatom, hogy legyünk keresztények! Ide­je lenne áttérni a felebará­ti szeretet vallására, mit ellenségeink kétezer év óta olyan sikerrel gyakorol­nak. . . . Szeresd felebará­todat, mint tenmagadat!... Aki téged kővel dob meg, dobd vissza kenyérrel! Nej ölj! . . . Légy demokrata, he he! Tartsd az utolsó ku­lit is magadhoz hasonló, veled egyenrangú fajzat­­nak! Légy alázatos és sze­gény! Köszönd meg a fe­héreknek, hogy segítik el­lenségeidet és nem engedik, hogy rátegyed a kezed a vi­lág kincseire . . . Küld­jünk üzenetet a Fehér Ház­ba — és Londonba, hogy elsülvesztjük hajóinkat, ösz­­törjük fegyvereinket, mert békeszeretők és morálisak vagyunk, mint ők s meg­egyezéses alapon szeret­nénk velük tárgyalni.” — Bár a szavakban véres gúny volt, a mikádó, aki nem volt szokva az ördögi dialektikához, úgy látszik, nem értette meg, mert bó­lintott, hogy: igen, ezt kel­lene tenni. De ekkor olyas­valami történt, ami még sohsem fordult elő az ud­vari életben: a miniszterel­nök átlépte azt a szigorúan előirt területet ami a mi­­kádót minden más földi HIGH ADVENTURE ON THE SCREEN!” — M irror FORMER U. S. AMBASSADOR n JOSEPH E. DAVIES Mission To Moscow r I PRESENTED BY Sr WARNER BROS. HOLLYWOOD THEATRE, B’WAY, 51 ST. CONTINUOUS • POPULAR PRICES • DOORS OPEN DAILY 10 A. M. alattvalótól elválasztja, fel­lépett a trónszékig és egé­szen közelhajolva az ural­kodóhoz, karjait mint dene­vérszárnyakat a levegőbe emelve suttogta: — “Ha békét akarsz, óh hatalmas Uralkodó, annak csak egyetlen útja van, — a háború. Csak úgy élhet az ember békén ellenfelei­vel, ha agyonveri őket. És ha nem vagyunk elég erő­sek ahhoz, hogy szembetá­madjuk, gyilkoljuk meg őket orvul, álmukban . . . Nincs az az óriás, akit les­ből le nem lehetne lőni, ha semmi rosszat nem sejtve sétál . . . Lovagiasság, tisz­tesség, fair küzdelem, ezek az ő világuk fogalmai, ne­künk semmi közünk hozzá. Bevallom, a békéhez nincs elég ötletem, de a gyilko­láshoz, csaláshoz, lopáshoz, lelkiismeretlen gazember­séghez ezer ... És ebben a jelben győzhetsz! . . . S nézd: mi lehet az ered­mény ... A világ minden kincse.” — Nagy kört irt le a leve­gőiben s már egészen ho­mályba borult szobában e körön belül világosság és mozgás támadt s különös viziók jöttek elő és tűntek el, — mint megelevenedett vágyálmai egy mohó és szomjas léleknek . . . Ten­germosta szigetek tárták fel kincseiket, olajmezők mellett kimérhetetlen bá­nyák ércei csillogtak, gum­in if aerdők kínálták termé­süket ... és sok millió barna nép mindenütt, aki­ket mind be lehet szervez­ni munkásnak és katoná­nak . . . “és ez mind :a tied lehet, csak ki kell érte nyújtani a kezeidet” . . . suttogta a kisérő. —­De még ennél is sokkal több! A fehér ellenség el­pusztításának öröme ... A körön belül büszke idegen hadihajók jelentek meg, törtek ketté és sülyedtek el a mélybe ... a felkelő nap országának jelvényé­vel nagy repülőgépek zúg­tak elő s vetettek bombá­kat angol és amerikai te­lepekre . . . amit még gon­dolatnak is el kellett eddig fojtani és csak mint álom reszketett a vérszomjas szív7 mélyén, azt felidézte a va­rázslat az ösztönök kiélésé­nek orgiájában . . . “Tedd meg ... rendeld el . . . nyomd meg a gom­bot . . . jminden a legpon­tosabban elő van készít­ve .. . (csak jelt kell ad­nod és megindul az egész nagyszerű gépezet, - mely mint a taifun, össze fogja törni idegen ellenségeidet... és mindez csak néhány mil­lió kuli életébe kerül, cse­kélység! . . . Igazi jó üz­let .. . ,a világon a legol­csóbb az ember s mi tud­juk, hogy nagy fascista szövetségeseink j e 1 s zava: “helyet a nap alatt” tu­lajdonképen azt jelenti, “helyet a föld alatt” — mert valóban ez a legbiz­tosabb terület ahová túl­szaporodott népességeinket elhelyezhetjük. — Soha többé ilyen alkalom nem lesz, soha többé meg, nem j engedik majd, hogy a világ másik részén olyan szövet- i ségesed támadjon, mint a milyennel most rendelke­zünk . . . ird alá!” írást terjesztett a Mikádó elé, mely parancsot adott a haderőnek az akciók meg­kezdésére . . . kezébe nyom­ta a tollat. . . Kint az előszobában egy egészen ismeretlen katona, a miniszterelnök uj adju-1 tánsa szolgálatkészen ug­rott fel amint főnöke kilé­pett a trónszobából . . . “Nos? — kérdezte —. ? “Megtörtént. Aláírta.” “De hisz a saját és az or­szága halálos ítéletét irta alá”. “Hát persze! . . . Nem azért jöttem át az én jó Németországomból s búj­tam itt egy gusztustalan idegen testbe, hogy ne csi­náljak valami kiadós dol­got ... A sárga démon kollegák meg fognak puk­kadni az irigységtől . . .” Combjait csapkodva ha­­hotázni kezdett ... A met­sző hideg nevetés hangja átsuhogott a város felett... Az emberek borzongva hallgatóztak ... • Másnap megtörtént Pearl Harbor bombázása. Atlantisztól — Debrecenig Irta: SZÉKELY VILMOS Az Atlantisz, amelyről szó van, nem az At­­lanti óceán elsülyedt mesebeli szigete és a Debrecen sem a hajdúsági reformáció koronája. Az “Atlantisz” a bécsi Ring nagyablakos, piros­­plüssös kávéháza és a “Debrecen" a new gorki (iöndör-ucca kertes kurta korcsmája. Atlantisz és Debrecen . . . Unsz év előtt a bécsi Atlantisz kávéházban tolongtunk mi, “Az Ember” barátai, csinálói, se­gítői és segítettjei. Ma itt a fojtó nyári new yorki estéken vigyázza egymást a sajnos, de nagyon is megritkult sereg. Atlantisz—Debrecen. Több mint két decad fekszik a két geográfiai fogalom között; húsz esztendő, mi minden történt! Mennyi csaló­dás történt, mennyi remény temetődött el közben! Nézem a húsz év előtt arcokat: bizony eu hajak elritkultak, a figurák kiduzzadtak, a ráncok meg­sokszorozódtak. A húsz év előtti hangos harcos fiatalok közül ki “sir“ lett, ki captain, ki ideg­beteg, ki semmi. Egyik nagy lett, a másik nagy volt és visszacsúszott, a harmadik se ez, se az. Mindegyik élet iró kezében regény lehetne. De van tégy közös nevező, ami mindig és újra összetereli őket: mindegyiknek ünnepi órája, ha együtt lehet a többiekkel, “Az Ember” irattan szö­vetségének embereivel. Mi tartja össze ezt az össze nem tartozó kong­lomerátumot, nem tudom, de úgy érzem, ez: “AZ EMBER” NEM HAGYTA CSERBEN AZ IDEÁT SOHA. Se jóban, (ha volt ilyen is) se rosszban. A jobbik énünket tartotta meg bennünk, s hitünket abban, hogy valamit, akár­milyen keveset, de mi is tettünk azért, hogy a jövő világa jobb legyen, mint a multé volt. Tisztább­nak érezzük magunkat, büszkébben hordjuk a fe­jünket, mert valahol egészen legbeliil úgy érezzük, hogy lévén Az Ember barátai, egészen értéktelen emberek nem lehetünk mégsem. A huszonötéves AZ EMBERT szívélyesen üdvözli FISCHER JENŐ SZŐRME ÉS SZABÓ ÜZLET Készítek elsőrangú férfi és női ruhákat. — 30 éves gyakorlatom garancia jó munkámért. — Uj szőrme kabátok és átalakítások jutányos áron. 3447 SOUTHPORT AVENUE, CHICAGO, ILL. FIGYELJE Endrey Jenő és Pád­­ly Margit magyar rádióóráját (WWRL- 1600 ke.) minden va­sárnap 3 órakor. FIGYELJE Endrey Jenő angol rá­dió programját PATTY SPEARS amerikai éne­kesnővel (WEVD (1330 ke.) minden szerdán este 10 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom