Az Ember, 1943 (18. évfolyam, 25. éves jubíleumi szám)
1943-07-04 / 25. éves jubileumi szám
38-ik oldal. Az Ember July 4, 1943. Csonktorony alatt irta le az első magyar belüket, mint Zilaliy. El-el bolyongott a szigeten, leült egy fa alatt kapcsos könyvével, mely csodamódon telt, egyre telt. Pár hónap alatt többet irt most, mint előbb évtizedek alatt. í lagyatékának szánta, hogy “ne haljon meg mint a koldus, ki semmitse hagyhatott.” Pedig már ekkorra megírta remekműveit, melyekért az egész nemzet osztatlan szeretete és hálája ölelte körül. Félt, hogy még mindig nem adott eleget nemzetének. Nem is sejtette, hogy legnagyobb ajándéka — ő maga volt. Azt hitte, hogy fiának is csak éppen hogy hagyott valamit, amikor ezt irta: “Látod, én .szegény költő vagyok, örökül hát nem sokat hagyok. Legföllebb mocsoktalan nevet, A tömegnél hitvány érdemet ...” Pedig milyen sokat hagyott rá! Akkor sem hagyhatott volna többet Arany, ha önmagát szinarannyá változtatva hagyta volna örökül. Mérhetetlenül sokat hagyott fiára és mireánk is ez a mocsoktalan nevű magyar, amikor ebben a versében hinni, imádkozni tanitgat! Zilahytói is ezt kaptuk soha el nem fogyó örökségül. Hitet, bizodalmát, reménységet, hogy a Csonkatorony egyszer megépül. Hogy a Csonkatörzs egyszer boldog virágzásba borul. Hogy a Csonkaország megbünhődte már a múltat és lesz még dicsőbb jövője! Emberek, elvek és események Irta: VÁMBÉRY RUSZTEM Amikor Vörösmarty halhatatlan sorait megírta: “Az ember régen fáj a 'földnek”, aligha gondolt Göndör Ferenc hetilapjára. Bárha most jubileumát üli is, akkoriban se Az Ember, se annak szerkesztője még meg nem született. Mi, akik hiszünk a történelmi összefüggések szükségszerűségében. tudjuk, hogy Vörösmarty, Kemény Zsigmond, Szalay László korszakában az a szerep, amelyet Az Ember a világháború alatt Budapesten s a bécsi emigrációban játszott, akkor va- j lahogy nem lett volna időszerű. Minthogy akkor az egész magyar sajtó annak a /mmöniim nak volt a szol-; RESTAURANT DUBONNET A LEGJOBB MAGYAR ÉS FRANCIA KONYHA New York legjobb közönségének találkozó helye VACSORA $1.10-től FINOM ATMOSZFÉRA KELLEMESEN HÜTÖTT FRIEBER TESTVÉREK Tulajdonosok 5 East 45th Street Cor. Fifth Avenue gája, amelyet Az Ember huszonöt év előtt programjának vallott, Göndör lapjára épp oly kevéssé lett volna szükség, mint ahogy tárgytalan és felesleges volna a rendőr, ha minden ember törvénytisztelő lenne. ’' Ha a földnek nem is, az embereknek, legalább is azoknak, akikről szó esett, annál jobban fájt Az Ember. Szerintem ez a fájdalom, amelyet a kritika váltott ki. babérleveleket tei*melt Az Ember negyedszázados jubileumára. Állítólag .Napoleon mondotta, hogy jobban fél három újságtól, mint százezer bajo! nettől. Ez szerencse, mert külömben azok, akik nem rendelkeznek bajonettekkel, mindörökre rabszolgái maradnának azoknak, akiknek egyebe sincs, mint bajonettje. Minthogy Az Ember politikai hetilap, érthető, hogy nem mindig azokat támadta s igy nem is mindig ugyanazok haragját hívta ki. Ha nqm is igaz, valami igazság mégis van abban, amit Bismarck hirdetett, hogy csak az ökör következetes. iBecsiiletesen bevallom, hogy nem mindig értettem egyet Göndör lapjának politikai állásfoglalásával, de annak elvi hátterében nem, legfeljebb személyek megítélésében volt köztünk külömbség. Igaz, hogy az elvek embereken keresztül nyilvánulnak meg s ezért hajlamosak vagyunk, hogy személyek helytelen megítéléséből helytelen elvi következtetésekre adjunk alkalmat. i t De azt hiszem, ennek ellenére jussom van, hogy a negyedszázados jubileum alkalmából szerencsét kívánjak. Ezidőszerint közös ellenség ellen verekszünk'. N i ncs o k o m feltenni, hogy akármelyikünk is megváltoztassa álláspontját, mert a közös ellenség nem a mi személyes ellenségünk, hanem azé a szerencsétlen magyar népé. amelyről azt szeretnék elhitetni, hogy érdekazonosságban áll azzal a társasággal, amelynek önzetlen politikai bölcsessége a mai szörnyű kátyúba vitte az országot népével és uraival együtt. Sajnálom, hogy Az Ember ötven éves jubileuma alkalmából aligha lesz módomban megírni, bogy mennyire igazunk volt az úri muri megítélésében, amely most Csata generális vezérlete alatt mészároltatja le a magyar fiatalságot a bolsevizmus ellen, de talán inkább a magyar nagybirtok védelmére vívott áldatlan háborúban. Remélem azonban, hogy Az 'Ember megéri a félszázados jubileumot s nekem a másvilágra eljuttatja azt a jubileumi számot, amelyből ki fog derülni, hogy az en “profeszszori” korlátoltságomban sem tévedtem annyira, mint azok, akik a Horthy-gang halhatatlanságában ismerték fel a magyar nép életének biztosítékát. BALLADA Irta VERMES SÁNDOR Két kis patak találkozik, összeér a fodros ajkuk, Azt susogják szép csöndesen, hogy mi egymást meg nem csaljuk. Másnap aztán bucsuzkodnak, vége lett a szerelmüknek, És a kristály hullámsirban, — gyöngykönnyekkel elmerülnek ... ' • Két meleg szív találkozott, összeér a csókos ajkuk, Azt susogják szerelmesen, hogy mi egymást \ meg nem csaljuk. Eljött az ősz észrevétlen, búcsúznak a falevelek, Be nem váltott Ígéretet siratgatnak az emberek . . . MOLNÁR SISTERS Szeretettel üdvözöljük a 25 éves Az Ember”-1 1360 THIRD AVENUE NEW YORK, N. Y.
