Az Ember, 1941 (16. évfolyam, 41. szám)

1941-11-01 / 41. szám

A.? EMBER November 1. 1941. =>>= Hitler uj világblöffre készül! A Szovjet megdöntése után a “demokrácia bevezetésével” ki akarja csavarni Anglia kezéből a világnézeti háború fegyverét. Az Ember munkatársá­nak alkalma volt beszélge­tést folytatni egy Angliá­ból nemrégiben érkezett, előkelő aktív politikussal. A beszélgetés egészen ma­gánjellegű volt, de annyi érdekességet tartalmazott, hogy arra kértük informá­torunkat, közölhessük a! nyilvánossággal. Ehhez hoz­zájárult. de feltételül kö-; tötte ki, hogy ne nevezzük j meg őt. Mondanivalói igy is méltán tarthatnak igényt a legnagyobb figyelemre: Oroszország megmenté­sére, egy második front­tal való teher mente-! sitésére — mondotta a nagymultu politikus — itt a tizenkettedik óra. A fél- j szivü segítség nem elég, a félszi vü segítség fél-ön­gyilkosság. Kétségtelen, hogy egy offenziva a nyu-, gáti francia partokon, rendkívüli stratégiai ve­szélyeket rejtene magá­ban. de mégsem szabadna visszarettenni tőle.---Mikor Franciaország el-; esett s a francia partok Hitler kezére kerültek, en­nek a tudata hatott reánk leglesujtóbban. Hitler a francia partok birtokában' Európa urának érezte és ! érzi magát s amig Anglia és szövetségesei partra nem szállnak valahol Eu­rópában, addig a győze-; lem reményéről csak be­szélni lehet, de igazi tár­gyi alap nincs hozzá, j Egyik utitársam, aki nem-1 régiben hagyta el Francia­­országot, beszélte el nekem, togy a nélkülözésj és éhezés ott leírhatatlanj méretű és ha akár fran-, cia földön, akár Norvégiá­ban vagy más legázolt or­szágban angol csapatok szállnának partra, a nép elkeseredése és szabadság­vágya elszakítana minden f gátat. Határtalan lelkese­déssel támogatnák az an- j goi expedíció sikerét, még ha számos életáldozatba I kerülne is. Ez felrázná őket és uj erőt öntene be­léjük. S in egmozd ulna egész Európa, a most még csak lázadozó országokban ! felpezsdülnének a szi­vek s az elszántság olyan tetőfokra jutna, olyan hő­sies tettekben manifesztá­lódna, amely katonailag a legkomolyabban számba­­jövő segítséget jelentene az angol expedíció számá­ra. — Kicsit sok, kicsit un­tató a sok beszéd most, amikor talán helyrehozha­tatlan hiba, ha nem hasz­nálják ki az időt, amíg Hitler ereje kétharmadát leköti Oroszország. Szó­noklatok helyett tettekre van szükség, amig nem késő. Az Európában fe­nyegető téli ínség és a várható járványok csak hatásos kisérő-jelenségei, segítő eszközei lehetnek a sikernek, de kontinentális offenziva. nélkül nincs győzelem! Sőt ellenkező­leg, Oroszország magára hagyása, a, csiiggedés és beletörődés veszélyeit rej­ti magában s ezzel igen nagy mértékben használ­hat Hitler terveinek, elő­segíthetik az “uj rend” si­kerét. — A magam részéről már Chamberlain godes bergi útját s a miincheniz­­must is kárhoztattam. Lengyelországot is segíte­ni kellett volna. Anglia nem csinálhatja örökké ezt a “kifárasztó politi­kát''. A győzelemben nem szokás kifáradni, elvérez-j ni, a. győzelem szárnya­kat ad a győztesnek és erőt minden nehézség le­küzdésére, a győztes nép­nek pedig kitartást. Egye­lőre azok képzelt okossá­ga dominál, akik azt mond ják a két szélsőség, a ná­cizmus és a bolsevizmus hadd törje be egymás fe­jét, hadd gyengítsék egy­mást. Mindig ezt szerették volna s most lényegében, — mert hisz. a tényleges anyag-segitség, ami eléri ’ az oroszokat inkább mo- j ralis fügefalevél - jellegű, j mint komoly harci jelen­tőségű — el is érték ezt. Szerintük, az orosz hábo­rú kétségtelenül igen nagy mértékben apasztja Hitler erejét és hadi készültsé­gét. Ha Oroszország e te­kintetben megtette a ma­gáét és elvérzik, — a mór megtette a kötelességét, a mór elmehet. Az orosz nép a végső győzelem után újra a demokrácia áldásait fogja élvezni. — Nem nehéz perbe szállni ezzel a rövidlátás­sal. Ha most nem tudjuk megverni Hitlert kontinen­tális expedícióval s egy vele kapcsolatosan kirob-; bánó európai nemzeti for­radalommal, mikor kínál­kozik még egyszer ily ked­vező alkalom?! Tudjuk, Stalin azért szerződött 39-ben Hitlerrel, hogy Hit­ler és a nyugati hatalmak tépjék szét egymást. Ez óriási hiba volt, mert ha Stalin akkor az angolok­kal egyezik meg, diplomá­ciai, vértelen háborúval be lehetett volna keríteni, meg lehetett volna, fojtani Hitlert. Mindez azonban nem fontos most. Nem szá­­monkérni van itt az idő, hanem győzni. Akármily pompás is az oroszok el-; lentállása, — felszereié-, síik limitált s Franciaor­szág és a többi legyőzött kisebb országok összelia- j sonlithatatlanul több ha-1 diszer-utánpótlást produ­kálnak, mint Oroszország szövetségeseinek segítsége. Oroszország tehát csak kihúzhatja a döntést, de egymaga nem győzhet. S ha Hitler végül mégis úr­rá lesz fölötte, akkor talán j behozhatatlan előnyökhöz jut. — Ha mos! elmulaszt­juk a rajtaütés alkalmát, minden tekintetben súlyo­sabb nehézségekkel állunk majd szemben. Nemcsak mert Hitler megkapja Uk­rajna és Oroszország ha­talmas élelmiszer és hadi­anyag forrásait, amelyek-; kel sokkal könnyebben vi-! heti tovább a háborút, de mert Hitlernek kész tervei vannak, miként gyiimöl­­csöztesse a Szovjet leveré-, sének lelki hálását. Ezek a tervek könnyen végze­tessé válható veszélyeket rejtenek magukban a há­ború végső kimeitetelét il- \ letöen. — Hitler uj blöff el akar ja meglepni •, világot és betetőzni, megkoronázni | eddigi blöffjei sorozatát, amint legyőzte Oroszor­­szágot. Olyan hírek járnak, hogy akkor befejezettnek jelenti ki a háborút, nem törődik többé Angliával; Európa az övé, csináljon Anglia, amit akar. És hi­vatkozni fog arra, hogy Európát ő szabadította meg a bolsevizm üstöt, Né­metország is megkapta a szükséges “életterét. s most már jöhetnek újra a rendes állapotok. — Se ponton következik a leg­újabb nagy Hitleri blöff: Ki fogja jelenteni, hogy a totalitáriánus diktatúrára csak a német célok meg­valósítása érdekében volt szükség, ezért kellett a “n e m z e t i egység”. De most, hogy ezek a célok teljesen megvalósultak, áttér a demokráciára, visszaadja a német nép összes polgári jagait s a leigázott országokban is hajlandó lesz eltűrni egy bizonyos látszat-demokrá­ciát, amely számára ter­mészetesen az “uj rend”, a vazallusi helyzet alkot­mányos alaptétel és tabu lenne. Hitler világgá fog­ja kürtölni, hogy ő mindig is demokrata volt, — a parlamentben is a nagyné­metekkel való koalícióban ! többséget szerzett — és csupán a nagy nemzeti; erőfeszítések idejére és si­kerük érdekében függesz­tette fel a demc-kratikus jogokat. Az európai demo­krácia legnagyobb vesze­delmét Ö és a német nép takarította el a demokra-j tikos fejlődés utjából s, ennek a demokrácia ér­dekében véghezvitt nagy szolgálatának érdekében volt szükség a népjogok! ideiglenes kikapcsolására. I Általános, titkos választó- í sokat fog elrendelni, pár-! tokát és gyűléseket fog megengedni, döntsön a1 német nép, hogy helyben-1 hagyja e müvét s neki ad­­ja-e további bizalmát? Hitler a Szovjet ösz­­szeomlása esetére a demo- , krácia világ ba jnokává akarja kijátszani magát és “visszaadni a német nép szabadságát.” Hogyj ez minden volna, csaknem igazi szabadság, igazi de­mokrácia, abban nem le­het kételkedni, hiszen min­den, a népnek tett látszó­lagos engedményt Hitler csak addig tűrné, amig a1 nácik uralmának nem kel­lemetlen és természetesen a régi munkásmozgalom feltámadásáról ezután sem lehetne szó. És hasonló volna a helyzet a letiprott országok munkássága szá- [ mára is.----De porhintésnek bi­zonyos körökben óriási hatású volna. Hitler ezzel akarná kicsavarni Anglia kezéből a világnézeti há­ború fegyveréi és ha nem is érne el vele döntő ha­tást, mindenesetre nagy1 propagativ erőt jelentene és a megalkuvásra hajla­mosok között befolyásol-; ná a háborús hangulatot annál inkább, mert ezt a lépését nagy békeajánlat komédiával kötné egybe. — Ennek nem szabad bekövetkeznie. Ez fölötte I bonyolítaná a háború továbbvitelének erkölcsi indokolását. Siker esetén a náci-áldemokrácia rab­jaivá süllyesztené az euró­pai népeket, de az angol és más izolacionisták kap­­va-kapnánalc rajta, hogy felfokozzák az akciót a Hitlerrel való kiegyezés mellett. Ők ugyanis még azt hiszik, Hitler nem akarja dirigálni az egész világot s hogy Hitlerrel ki lehet egyezni. Ez a kü­­lömhség köztünk . , . — Minden, de minden segítséget Oroszországnak! Száz százalékos segítséget!, Aki habozik, aki taktikai játékokkal enyeleg, aki huzza az időt, aki abban tetszeleg, hogy a két szél­ső izmus pillanatnyilag egymást öli, könnyen bor­zasztó valóságra ébredhet egy napon. De talán már késő lesz. Hosszú, hosszú időkre késő! Idáig tartott informáto­runk tragikus szavú előa­dása. Nincs hozzátenni va­lónk. De aláírjuk minden szavát. (r. o.) ég MA váltsa meq jeqyét “AZ EMBER” szombat esti jubileumi estélyére. Dr. MARK B. ALBERT amerikai s volt óhaza! ügyvéd •5128 Leaington Ave., New York (a 7S és 79-il; uceák között.) Telefon: BUtterfield 8-6940 Értekezés este is előzetes megbeszélésre. HALLGASSA Endrey Jenő és Pádly Margit rádió óráját Minden vasárnap d. u. 2.30— 4.30-ig. St. WWRL (1600 key) HELP YOUR RELATIVES IN EUROPE! ECUADOR We have obtained permission from the government of Ecuador to MIGRATE 500 PERSONS PROM EUROPE TO ECUADOR. Cuba Visas at Once Passages at once arranged Lisbon. Cuba, New York REPRESENTATIVE IN BUDAPEST! CURTS TOURS, Inc. 5 East 27th St. MU. 5-1274 MOST SZOMBATON ESTE AZ EMBER műsoros jubileumi táncestélye — a Yorkville Casinoban (210 East 86th StreeO.^EEEF —

Next

/
Oldalképek
Tartalom