Az Ember, 1939 (14. évfolyam, 17. szám)

1939-04-29 / 17. szám

22-ik oldal. Április 29, 1939. “AZ EMBER” VILÁGKIÁLLÍTÁSI SZÁMA sen, hogy segitségtelenül tántorogjon a legnagyobb egyedüllétben, bogy éhez­zen, de ne tudjon segítség­ért kiáltani. Az orvostan­hallgató nagyobb fizikai fájdalmakat akar. Három­­keresztes szifiliszt ültetne bele, ami nagy nyílt sebek­kel öntené el a testét és be­lül rákot, ami lassan, de őr­jítő és enyhithetetlen fáj­dalmakkal fúrná át a legér­zékenyebb szerveit. A mu­zsikus, a szelíd galamblelkü fiú, aki nem tud enni, alud­ni, ha előtte agyonnyom­nak egy szúnyogot, egy ele­ven monumentumot csinál­na belőle, egy emlékművet a saját barbárizmusára: egy kis acélketrecbe zár­ná a fővárosa díszterén, a hol kudarca után nyilváno­san kellene a saját szennyé­ben élni, abba dobott ételt kihalászni, és tűrni, hall­gatni az elnyomott rabszol­gáinak igazi véleményét, azokét, akik előtt úgy sze­retett páva módon kérked­ni, hogy ott leköpjék, kine­vessék. A medikus rázta a fejét. Ez a baj. Ezért nem pusz­tult eddig — mert a sok pusztítani akaró akarat sokfelé húzott. Nem szabad kicsinyesen, szüklátkörüen kezelni a dolgot. A gennyes fekélyt nem gyűlöli az or­vos, csak kioperálja. Nem a bosszú, a kinviszonzás a fontos a tervben — hanem a megsemmisítés. Egy bizo­nyos meghatározott napon mindenütt a földen, ahová csak eljut ennek a fantasz­tikus tervnek a hire, egy bi­zonyos meghatározott és szinkronizált időben, min­denki, aki csak ember, ki­küszöböl magából minden gondolatot és egy teljes órá­ig lénye egész kisugárzó erejéből arra koncentrál, hogy ez az ember az óra el­teltével szűnjön meg. Mindegy hogy hogyan. A hét egyetemi hallgató •— öt úgynevezett árja köz­tük — megegyezik. Úgy fog­ják terjeszteni a dolgot, mint a Ián eleve leket, mind a heten legalább hét embert rávesznek, hogy résztvegyenek ebben a vi­lág akaratának a fokuszo­­lásában és minden rávett emberük legalább hét újabb participánst szerez, öt he­tet adnak az előkészületek­re. A dátum: a tavasz idu­sa, május elseje, amikor a világ rügyezik, színekben pompázik — déli 12 óra, new yorki időszámítás sze­rint. A hét fiú fantasztikus terve világvisszhangra ta­lál. Újságok, rádió állomá­sok, mozihiradók tárgyal­ják. A készülődés olyan arányokat ölt, mint a Hal­ley üstökös közeledése, ami­kor a világ vége volt esedé­kes. Tudományos körök sietnek megállapítani a terv lehetetlenségét és az egészet babonás gyerekségnek mi­nősitik. Fiatal lélektan-kí­sérletezők, nem tartották lehetetlennek, hogy a moz­galomnak lesz valami hatá­sa feltéve, hogy eléggé meg­fogja félemlitení a közmeg­vetés tárgyát. Ismeretes, hogy primitiv afrikai tör­zseknél a kuruzsló orvosok súlyos betegséget konstatál­nak és pár órán belüli ha­lált jósolnak vadegészséges embernek, aki a kuruzsló­­ban való reszkető hitében beteg is lesz és meg is hal. Kétséges azonban, hogy a mai viszonyok között egy államfőnél ilyen hely­zet előállhasson. A lavina azonban henger­­gett tovább, rohamosan gyarapodva minden fordu­lónál. Egy egész meggyötört faj, egy egész világot behá­lózó felekezet minden hívő­je megfogadta a részvételt. De megfogadták azt millió és millió mások, akiket a rablógyilkos e m b e rkinzó brutalitás semmiképen nem érintett, de akik szivében a humanizmus lángja lobo­gott. Megfogadták azt tö­mérdek szkeptikusok is, hogy legalább növeljék a tömeget, amely ha mással nem, de a számával fog ta­lán demonstrativ hatással lenni. Rabszolgaország szoros gyeplőre fogott orgánumai először nem vettek tudo­mást erről az olajtiizként terjengő mozgalomról. Nem mintha hitet adtak volna annak, de nem akarták, hogy a nép tudomást sze­rezzen indirekt utón is a vi­lág elitélő közmegvetéséről, ami a május elsejére terve­♦ INTERNATIONAL TYPEWRITER COMPANY UJ UNDERWOOD portable Írógépek $24.49- ért. Mástipusu gépek $10.75-től feljebb kap­hatók. Javitások és kölcsönzések mérsékelt árak mellett. Telephone: REgent 4-á900. 240 E. 86 St., New York City ♦ Ha gyűlöli a rablógyilkos náci-banditákat és segíteni akarja az ellenük folytatott élethalál harcot, MÉG MA FIZESSEN ELŐ AZ EMBER-re Egész évre 4 dóllár, fél évre 2 dollár. “Az Ember” kiadóhivatala: 320 East 79 Street, New York City. zett tömeggyiilések tervei­ből kiáradt. De nem lehetett elnyomni a hirt. Beszivár­gott minden oldalon és úgy villant keresztül az egész szerencsétlen o rszágon, mint a megváltás megnyi­latkozása. Szóban Ígérni nem merte ezt egy ember sem itt, mert megfertőzte az országot az édes testvérben való kétkedés is, de önma­ga előtt, titokban az ország háromnegyed része megje­gyezte magának a dátumot. Május elseje este hét és nyolc között! Amikor a pro­paganda minisztérium rá­jött, hogy tudja az ország, akkor nyilvánosságra hoz­ták a tervet és próbálták azt nevetségessé téve a sa­ját malmukra hajtani a vi­zet. “A zsidó faj megőrült — ostoba követői csordái­val gyáva tehetetlenségük­ben, a nagy Vezér előtti reszketősükben — már csak akarni tudnak, ők csak akarjanak: a Vezér majd cselekszik!” A Vezér maga egy kicsit meg volt zavarodva. A vi­lág lenézését, ítéletét leráz­ta magáról. Fanatikus hite, aminek tüzét példátlan sze­rencséje szította, meggyőz­te őt, hogy rendeltetése van. Ez a világszerte való készü­lődés azonban egy kicsit összezavarta. Hiába igye­keztek meggyőzni az embe­rei, hogy egy Sancho Panza harcnál is komikusabb ez — hogy ez jelenti a civili­zált világ teljes kapitulá­cióját, valami nyomosztó érzés nehezült rá. Vad düh vett erőt rajta és szerette volna az összes résztvevő­ket egy eddigieknél kegyet­lenebb koncentrációs tábor­­borba csukatni. Tehetetlen­nek és kicsinek érezte ma­gát uralma alatt először, mert ezt nem tehette és te­hetetlennek érezte magát, mert egyetlen emberéről sem tudta biztosan, akivel érintkezett, hogy mit fog gondolni, mit fog kívánni az alatt a végzetes óra alatt, ami rohamosan közeledett. A new yorki hét diák büsz­kén meg lehetett elégedve az eredménnyel, amit a tér- j vük eddig kiváltott, akkor is ha nem lesz eredménye. Tiszta kék ég borult a ke­leti államokra május else­jén. Gyülekeztek a tömegek a Central Parkban, a Madi­­! son Square Gardenben, ud- j [varokban, hotel előcsarno­­| kokban. Californiában még [ reggel kilenc volt de a Hol- i lywood Bowl, a football arénák szinültig telve. Ho­noluluban még sötét éjsza­ka volt; fáklyás gyülekeze­tek verődtek össze. Európá­ban esteledett. Leigázott Középeurópában már éj­szakára járt az idő. Ott pin­cékben gyülekeztek. Berlinben a válságos órá­ra az uj szabadtéri színházi felavatása, van programra tűzve, amit pont az egy óra lejáratkor, tehát este nyolc­kor fog a Vezér személye­sen megnyitni. A szemfüles propaganda minisztérium ki akarja használni a föl­tétlenül biztos kudarcot az­zal, hogy a tömegek ezrei lássák Vezérüket, akkor, a mikor a világ minden részé­ben irigy, féltékeny és tehe­tetlen ellenségei a halálát próbálják gyerekesen meg­idézni. Tüneményes pracizitással levezetett gép emberszerü. mutatványos katonai felvo­nulás közepette megérkezik 1 a Vezér. Kedvenc operáját, Siegfriedet fogják játszani. Az idegessége teljesen le­vedlett róla, bamba pofáját esetlen, lomha léptekkel vi­szi az egek uraként díszített csodapáholyába. Most, hogy az idő elkövetkezett, hogy az óra legnagyobb része már elmúlott,' 'visszakapta teljes önhitét és a velejáró arroganciáját. Most már tudta, hogy ha a világ aka­ratának lenne is ostora, őt úgy sem érheti el, hiszen az ő akarata szétfoszlathat mindent, hiszen ő maga az injistcn. Elvigyorodott. Hogy is lehet ilyesmiről megfeledkezni ? Holnap 'ei is fogja rendelni, hogy me­rev kar kilökés mellett, min­denkinek féltérdre kell majd esnie előtte. Ezen rö­högött egyet, csak úgy hang talanul, befelé. Elsötétül a nézőtér. A banda tust zendit rá. A fényszóró lámpák batérái rárögződnek a díszpáholy­ra. Nyolc óra van. Vége az órának. Kezdődhet az ope­ra — amint a Vezér megad­ja a jelet. Minden szem raj­ta van, ahogy ott ül a trón­székén, vigyorgó pofával maga elé bámulva. Hiába volt a világ minden valami­re való emberének gócpon­­sitott akarata. Ez még az el­len is vértezve van. Fél perccel múlt már nyolc óra és a Vezér még mindig nem adta meg a jelt. A kövér cifra-bohóc udvari bolondja odahajol bozzá. — Üdv Vezér! Az idő el­érkezett ! Hozzá volt a papagály generális szokva, hogy ön­telt atyaistene néha önimá­­dóan elmereng, óvatosan megrázta tehát egy kicsit. A Vezér lefordult a szék­ről — úgy mereven, üveges szemmel, vigyorgó pofával ahogy már másfél perce meg volt dermedve — a ha­lál karjaiban! G.BELDEGREEN PHOTOGRAPHER < ® 1434 Third Ave., New York, N. Y. 1913 ÓTA szigorít pontossággal, gyorsan és jutányosán küld pénzt bárhova. HAJÓJEGYEK minden hajóra és minden vonalra eredeti árban. KÖZJEGYZŐI MUNKÁK konzuli ügyek szakszerű elintézése. Herrman Arthur 1445 First Ave. Cor. 75 St. New York T. E. BREWER 230 W. 26th STREET, NEW YORK CITY

Next

/
Oldalképek
Tartalom