Az Ember, 1927 (2. évfolyam, 12. szám)
1927-03-21 / 12. szám
1927, Március 21. AZ EMBER 15 FILM FIGYELŐ —BOHÉM ENDRE=-----------Roxy felavatása GLORIA SWANSON LEGÚJABB KÉPE Magyar hátterű kép a Capitolban Kétes negyedek mutatványos bódéjaiban, csűrökben, istállókban indult útnak a tömgeszórakozás uj vallása: a mozi, alig harminc esztendő előtt. Péntek este feltárultak a “mozi katedrálisának”, Roxy szinházának a kapui. Roxy dimenzióban, pompában, zenei és fényhatásokban és általában minden arányban egy olyan valami, ahogy azok az emberek, akik Fritz Lang számára a Metropolisban összeálmodták a dicsőséget, elképzelnének egy amerikai mozit. A Roxy mozi egy ezüstlakodalmi emlékmű, a legszerencsésebben termékeny párosítás, a Pénz és a Film házasságában. Samuel L. Rothafel, becéző nevén “Roxy”, neve elválaszthatatlan a filmtörténelemtöl. A produkáló oldalon David Clark Griffith volt az úttörő, a prezentálásnak viszont Roxy a Griffithje. ő volt az, aki az első motfern arányú moziszinházban, a new yorki Strand moziban bevezette a mozival kapcsolatban a komoly muzsikát és aki a ballet, tableaux-val színezett atmoszferikus prológot létesítette. Az ő eszméi tették a Capitol mozit fogalommá, ő az, ki ünnepélyességet, dignitást, hogy úgy mondjuk, társadalmi rangot teremtett a filmnek. Az ő álmainak a glorifikálása a Roxy mozi. Amerikában egy nagy mozidarab premierje társadalmi becslésben egy o^era premier nívóján van. Mennyivel inkább egy ilyen csupa felsőfokú jelzőkkel illethető mozi felszentelése. Tizenegy dollár volt a megnyitó előadás belépődíja, de a jegykufárok 100 dollárt is eltudtak érni érte. A tízmilliós épület nappali fényárban úszott: dübörgő motoros Kiéig fényszórók kékes kévéje sziporkázva tört meg a bejárat marquise-án, ahová a mozi- és fényképező gépek ütegei voltak irányozva. A bejárat körül valóságos hermelin-belépő tenger hömpölygött, a közönség nem akart bemenni a moziba, mindenki az érkező celebritásokat akarta látni, mert kormányzó, polgármester, nagykövetek, generálisok, művészek, pénz és társadalmi előkelőségek, aki csak “valaki” New Yorkban, az jött. A Roxy újításai között számottevők: az előcsarnok orgonája, a mi az előadásra várakozókat szórakoztatja; a nagy három konzolás zenekari orgona, aminek sípjai a nézőtér alatt vannak, úgy, hogy a hang a «zenekar üregből jön fel; a süllyesztőkre szerelt színpad másik részén folyamatban van az előadás; az üres ülést jelző készülék, ami egy apró villanylámpával jelzi az üres helyeket; az óriási proszcénium aljára helyezett színpad és vászon, minek eredményeként nem kell fárasztón fölnézi. Impozáns, gyorstempóju, ragyogó szép ünnepi műsort állított össze Roxy a megnyitóra. Minden lámpa kialszik, a vaksötét színpadon, mélyen benn és nagyon magasan egy láthatatlan piedesztálon megjelenik egy férfi alakja, aki egy rövid dedikációs beszédet mond. A végszóra: “és legyen világosság!” egy villanásban pazar világosság önti el a házat megvilágítván a sötétben odavarázsolt hatalmas zenekart. Gyönyörű balletszámok, filmujság, filmüdvözletek, Vitaphone, ültetvényes jelenetek, énekszámok következnek gyors lüktetésben. Az egyik énekszámnak eleven háttere volt; a díszlet nem festve, hanem vetitve volt, mozi-átlátszó vászonra. Impozáns, élvezetes, nagyon szórakoztató műsor, amin átérezni az egyéniséget, amit Roxy teremtett meg a Strandben, a Capitolban, amit azonban vitt mindig magával és amit most idehozott. SUNYA SZERELME, Gloria Swanson első United Artists filmje a ragyogó műsor után kissé színtelenebbnek, élettelenebbnek tűnt fel, mint amilyen valóban. Max Marcin és Charles Guernon darabjából “Az ifjúság szemé”ből csinált egy csak félig kialkuvó filmjármüvek a szcenáriumiró, Earle Brown. Sunya, szanszkrit neve ellenére is, egy modern amerikai lány. A dolog azonban meszsze visszanyulik, ősrégi Egyptomba, ahol egy vészes éjszakán egy fiatal leány a templom oltalmába menekül. Az ifjú pap azonban erőszakos és a leány a bálvány füzébe veti magát. Mármost van egy öreg egyptomi legenda, ami szerint annak, aki valaki korai halálát okozza, addig kell vándorolni az életben, amíg azt jóvá nem teszi. Sunya Ashling, az amerikai leány tehát ennek az egyptomi leánynak az újjászületése. Sunya egy válaszutas este izgalmaiban remeg. Szerelmese, kitűnő megbízást kapott és délután Sunya megfogadta neki, hogy másnap vele megy Délamerikába. Később azonban Sunya apja felfedi, hogy tönkrementek és csak egyetlen kiút van: ha Sunya hozzámegy a milliomos Goringhoz. Ugyancsak ezen a végzetterhes estén egy impreszszárió is ajánlatot tesz Sunyanak, hogy menjen vele, ő világhírű operaénekesnöt csinál belőle. Sunya már telefonon lemond a szerelmesének, de még nem döntött, hogy a pénz vagy a karriér oltárán áldozza-e fel magát, mikor megérkezik az egyptomi pap, egy misztikus indus yoghi képében, hagyómányos kristálygömbbel a kezében. A kristályban megmutatja Sunyanak, hogy hogyan alakulna ki az élete mind a két esetben. Sunya Párisban látja magát, temperamentumos diva képében, akit a közönséges impresszárió kihasznál, csaléteknek akaszt a horgára Minden rombadől, ami szent egy leány életében. A másik esetben a brutális férj megcsalja Sunyát, azután álnokul rábizonyítja a sa'ját bűnét és kidobja megunt menyasszonyát az uccára. Sunya letört koldusnö, cammog az uccán, alamizsnát kap a volt szerelmesétől, aki azonban nem ismeri fel. Tehát sem pénz, sem karriér. A bűnöző egyptomi pap jóvá tette ősi vétkét. Távozás előtt még azt mondja Sunyának, hogy a kristálygömb egy játékszer csupán, a saját leikébe nézett bele Sunya és ott látta a hibás lépés rémlátomásait. Ezekből az előzményekből a “happy ending” magából következik, de felböszitön elkeserítő, hogy valaki még szükségesnek látta beleírni a mesébe, hogy Sunya apja más utón pénzhez jut és ne nyugtalankodj kedves közönség, ha Sunya a szerelméhez megy is, a família nem fog nyomorogni. Glóriának ez egy testhez szabott szerepe, egyvelege olyan momentumoknak, amikben ez a kis kaszszamágnesnö már sikereket aratott. Gloria filmköre is abba a tömjénezö hibába esett, amibe a Barrymore-t körülhajlongó lakájhad: a színésznőhöz mintáznak darabot, ahelyett, hogy a színésznőt engednék egy szerephez idomulni. Andres de Segurola pompás, természetes volt az impresszárió szerepében. A rendező, Albert Parker finom kézzel, ügyesen kezelte ezt a minden színárnyalatot magába ölelő film-spektrumot és Dudley Murphy kristály jelenet fényképezése kitűnő volt. A new yorki nagy lapok kritikusai egytől egyig hozsánákat zengenek a filmről. THE SHOW cimmel, Charles Tenney Jackson regényéből, Tod Browning rendezésében egy egészséges, normális filmgyereket bocsátott a Metro-Goldwyn-Mayer filmgyár világgá, amit ezen a héten mutat be a CAPITOL. Potrohos hasú, pödört bajszu, magyar atyafi birkanyájat hajt föl vásárra, eladás után áldomás a korcsmában: föliratok: pénztár, kijárat, ujsisakos pesti rendőr — ilyesmik egy Amerikában készült filmbep jóleső meglepetések, nekünk magyaroknak. Sajnálatos, hogy egy melodramatikus rémmesében köszönt be a pesti miliő. A darab egy mutatványos kikiáltó, Liliom körül szövődik és helyenként meglepően reális. Meséje kevés van, de ez nem hiányosság, mert a fölépités erős, drámai és izgalmas. A vásári bódé Salome jelenetebeli nyiltszini lefejezési trükk és egy halálos mérgü boa constrictor képviselik az izgalmat, amiknek kiemeléséhez Tod Browning, néhány Leon Chaney szörnyfilm rendezője, kitünően ért. Lemonádés gyöngéje a filmnek a melodramatikus vak katonatiszt apa alakja, ami csak a nő jelleme nagyságának kiemelése céljából van a darabba belespékelve. Lélektanilag hamis, egy kitünően megrajzolt liliom alak reformációja a darab végén, de ezt nem lehetett máskép megoldani. Istenem, elég bátorság kellett a hőst olyan csirkefogónak beállítani, a milyen az egész darabon keresztül. John Gilbert játéka megérdemli végignézni a darabot. Bár nem az a szerep, mégis megállapíthatjuk, hogy ö a legjobb Liliom, akit valaha láttunk. John Gilbert játékának a nagyszerűsége abban nyilvánul, hogy sohasem játszik ttfl, mindig természetes és erőlködés nélkül beleolvad a szerepébe. Renée Adoré is hasonlóképen kedves és természetes, felüditö jelenség volt a darabban. A feliratok külön említést érdemelnek, többnyire simán beilleszkednek a képbe és nevettetök tudnak lenni, anélkül, hogy wise-crackoskodni igyekeznének. És ami szintén említésre méltó jelenség egy mutatványos, európai miliőben játszó filmnél, a rendező nem alkalmazott ornamentális, szenzáció hajhászó trükk fényképezést! A kisérö műsor kitűnő és magyar motívumokkal tarkitott ezen a héten a Capitolban. A ballet számban van egy magyar tánc és Liszt “Liebestraum’’-ja Jascha Bunchuk gordonka kíséretével. SÜRGÖNYI PÉNZKÜLDÉS AZ ÓHAZÁBA CSAK $1.__ Európai bankösszeköttetéseink rendszerint az elküldéstől számított 12 ón alatt kiutalják a aar pénzküldeményeket. KISS EMIL Bankháza 4th Avo.—9th St. NEW YORK
