Az Élet, 1909 (4. évfolyam, 1-8. szám)
1909-07-20 / 7. szám
8 AZ ÉLET. esztendei börtönre Ítélték, melyből egy félévet elengedtek neki. Hazatérve, kiengesztelte feleségét, de csakhamar újra kezdte a duhaj részegeskedést s az asszony megint kiparancsolta a házból. Ezért bosszút forralt és ez év április végén kora hajnalban merényletet akart elkövetni a felesége ellen, de ekkor sikerült megfékezni a vadul tomboló részeg embert. Azután megint rimán- kodott az asszonynak, hogy fogadja vissza, a szomszédok is mindent elkövettek a kibékülésükre, de az asz- szony hajthatatlan maradt. Egy keddi napon Mészáros ismét betoppant a házba és szónélkül lefeküdt. Délután 3 óra felé a szomszédok rémes sikoltozást hallottak és a szobából kivánszorgó asszony fejéből, melléből patakzott a vér. Benyitottak a szobába, amelynek padlózatán Mészáros vonaglott, fogai közé szorítva a fegyver csövét. A szájába lőtt és a golyó szétroncsolta fejét. Mire a mentőkocsi megérkezett, már meg is halt. Az asszonyt a kórházba szállították, ahol rövid időre eszméletre tért és elmondta, hogy a bestiális ember három lövést tett rá. Egyik golyó a homlokát súrolta, a másik az arcába fúródott, a harmadik pedig a szive alatt fúródott be és a tüdőt is megsértette. Az orvosok véleménye szerint alig marad életben. Berlin torka. Berlinben „Grosstadtdokumente“ (Nagyvárosi akták) címmel gyűjteményes sorozat jelenik meg, melynek célja az, hogy szórakoztató modorban bevilágítson a modern nagyvárosok életének mélységeibe. Ennek a gazdag tartalmú könyvsorozatnak negyvenedik kötete jelent most meg. A cime: Berlin torka, írója Hirschfeld Magnus dr., sarlottenburgi orvos. A berlini élet e kiváló ismerője leírja azt a horribilis alkoholizmust, amely ennek a nagyvárosi életnek a kormányzója. Hirschfeld könyve három főrészre oszlik; az elsőben a Berlinben elfogyasztott szeszes italok meny- nyiségéről, ezeknek elárusitásáról szól, a másodikban rámutat azokra a veszedelmekre, amelyek a berlini népet az alkohol fogyasztása következtében érték, a harmadikban leírja Berlin alkoholellenes mozgalmát. Megtudjuk a könyvecskéből, hogy Berlinben 1905-ben minden 128 lakosra esett egy szeszesitalkimérés. Ilyen összesen 15.941 volt. Berlinben ez évben 24.493 ház volt; eszerint tehát legalább is minden második házban volt csapszék, de például a Friedrich- strassén több kocsma, illetve szeszesitalt kimérő helyiség volt, mint ház. E mellett számításba veendő a szeszt kimérő helyiségek nagysága. Ilyenek horribilis nagyok vannak Berlinben; a nemrégen megnyitott Rheingold összes helyiségeiben például 4000 ülőhely van. Egy lakosra 214 81 liter sör, 9 50 kilogram bor és 42 09 kilogram pálinka jutott, a pálinka mennyisége állandóan növekedőben van négy év f^ta. Minimális számítás szerint Berlin évenkint 206,075.377 márkát ad ki szeszes italokért, fejenkint 100.85 márkát. Egy lakos átlagos jövedelme 1906-ban 713.88 márka volt: a jövedelmének közel egy hetedrészét alkoholra költi a berlini. A könyv második fejezetéből megtudjuk, hogy 15486 férfit és 2560 nőt érintett ártalmasai! az alkoholélvezet. A sarlottenburgi kórház összes férfi-betegeinek (1600) körülbelül ötven százaléka (800) a szeszes italok hatása következtében betegedett meg. Az 1905—1906. évben Dalldorfba újonnan felvett betegek közzül 1540 alkoholista volt. A Wuhlgartenbe fölvett epileptikusok és hisztériások hetven százaléka, illetve nőknél ötven százaléka iszákos szülőktől származott. Berlinben 80.000 embert állit évenkint az alkohol a biró elé. A szegények részére Berlin város tanácsa által kiutalt összegből több mint 6 millió márka a támogatottak alkoholizmusának számlájára írandó. A munka harmadik része Berlin antialkoholistái közé vezet. Elsőbben rávilágít azoknak a titkos szereknek az elterjedésére és elterjesztésére, a melyek az iszákosság ellen való gyógyszerek hangzatos cime alatt szedik áldozataikat, azután betekintést nyerünk az alkoholisták gyógyintézeteibe. Az iszákosok mentését, mint mindenütt, leghelyesebb irányban az alkohol ellenes egyesületek végzik. Foglalkozás szerint van az orvosoknak, ügyvédeknek. lelkészeknek, filológusoknak, diákoknak, tanítóknak, tanítónőknek, kereskedőknek, vasutasoknak, posta és táviró-tisztviselőknek, munkásoknak alkohol ellenes egyesületük. Nógrádvármegye Szécsény község elöljárósága. 678—1909. szám. Tekintetes Dr. Szentkirályi Sándor urnák Nagykároly. Szécsény nagyközség elöljárósága az alkoholellenes mozgalmat a múltban is figyelemmel kisérte, hatáskörében mindenkor pártfogolta és terjesztette. Ezen nemes czélt óhajtván továbbra is követni, aa alkohol- ellenes mozgalmat terjesztő lapot „Az Élet“-et 7 példányban ezennel megrendeljük és kérjük, hogy ezen előfizetésből kifolyólag a 7 példányt a következő czi- 'mekre küldeni szíveskedjék: 1. Községi elöljáróság Szécsény Nógrádm. 2. Rkatli. fiúiskola igazgatósága „ „ 3. „ leányiskola „ „ „ 4. Ág. hitv. ev. iskola „ „ „ 5. Izr. elemi „ ,, „ „ 6. Közs. gazd. ism. „ „ „ „ 7. „ iparos tan. „ Az előfizetési dijakat kívánatra legott megküldjük. Szécsény, 1909. junius 26. Tisztelettel: Konrád Ödön sk. Varga sk. jegyző. h. biró. Nyomatott a „Kölcsey-nyomda“ részvénytársaságnál Nagykároly, Hétsastoll-utca 12. sz.
