Az Élet, 1909 (4. évfolyam, 1-8. szám)

1909-05-20 / 5. szám

6 AZ ÉLET. nál többet meg nem iszik. Azt ott az utcán elfogyasztja, a sváb paraszt. Odajönnek az asszniyok is m:g, azok is elfogyasztanak állva, de csak egy pohár sört. Aztán apró csoportokba verődve „zsurt“, azaz közös beszél­getést tartanak. De aki a kocsma belsejébe beteszi a lábát, azzal a faluban nem beszélnek többet. Pálinkát pedig egy sem iszik. A kocsma belsejébe csak a ma­gyar vándorköszörűs tér be és az részegedik le ott a pálinkától a sárga földig. Megfigyelések. Az északsarki utazók, nevezetesen Nansen Frittjof tanúsítják a fényt, hogy a nagy hideget jobban kibírják az abstinensek, mint a szeszes italokat fogyasztók, Nan­sen, midőn kérdezték, vájjon 8 havi nagy utazása alatt a jégsivatagban élt-e szeszes italokkal, azt válaszolta: „Ha akkor magammal szeszes italokat vittem volna, ma nem volnék itt, mert sem a nagy fáradalmat, sem a nagy bigédét nem bírtam volna el.“ Nem megszégyenítő mi reánk orvosokra nézve, hogy a sporttal foglalkozó emberek előbb ismerték fel a szeszes italok káros hatását az emberi szervezetre, mint mi ? — Ismeretes, hogy egy sportsman, aki egy match-re készül, tehát amikor nagy izomerő kifejtésére van szüksége, már napokkal előbb tartózkodik a sze­szes hal iktól. — Az az athléta, aki a birkózás előtt inna, előbb le lesz győzve egyenlő erejű ellenfele által. Nem tagadható, hogy az alkoholizmus elleni küz­delemben ma kiválóan laikusokat látunk buzgólkodni és orvosokat aránylag csak csekély számban. Már pedig az alkoholizmus sokkal több kárt okoz, mint a két nép betegség: tuberkulózis és a vérbaj. Kétségkívül, hogy az orvosok volnának hivatva a küzdelemből az oroszlán- részt maguknak kivenni, amit, sajnos, meg ma nem teszik, Igen tartok attól, hogy itt is még fog előzni bennünket a laikus publikum, mint megelőzött massage és más kitűnő gyógymód felfedezésében és gyakorlati alkalmazásában. Diadalmasan szoktak itt-ott egy iszákos hosszu- életüre rámutatni bizonyítékul annak, hogy a rendszeres ivás mellett is lehet megöregedni. Ez körülbelül annyit tenne, mintha valaki azért, mert egy katona a véres háborúból sértetlenül jönne vissza, azt hirdetné, hogy a háború egyáltalán nem oly veszedelmes, melyben testi épségünket vagy életünket el lehet veszteni. Hiszen nem tagadható, hogy léteznek kivételesen emberi s ervezetek, oly ellenálló képességgel, melyek még a szeszes italoknak is képesek ellenállni. Az angol életbiztosítási társulatoknál az absztinen- sek 10°/u-al kisebb dijakat fizetnek, az illető társulatok absztinens osztályai mégis legtöbbet jövedelmeznek, mert a halálozás 30 százalékkal csekélyebb, mint a többi osztályokon, Az alkohol ellenes mozgalom Finlandban, Svéd­országban'és Norvégiában hol a legnagyobb sikereket aratja, még ott is három fejlődési fokon ment keresztül. Először kinevették és kigunyolták, másodszorra már komolynak vették — megczáfolásra érdemesítették — végül most már harmadsorban — általába az eszme helyes voltát nem csak elismerik, hanem elfogadják — és úgy társadalmilag, mint hatóságilag terjesztik. Folyton halljuk azt az ellenvetést: Ha az alkohol csakugyan olyan ártalmas volna, akkor az emberiség már régen tönkre ment volna, mivelhogy az iszákosság régebbi keletű, mint a történelem. Erre azt kell felel­nünk, hogy régebbi időben lehetetlen volt azt a szesz­mennyiséget termelni, amit manapság, amidőn a töké­letesedett mezőgazdaság, a haladó természettan és vegy­tan az óriási tőkével egyetemben a nép megtévesztésére irányuló törekvés szolgálatában áll. Nem szabad feled­nünk, hogy az alkohol csupán 250 esztendeje kezdett terjedni. A régebbi időben részvény-szeszfőzdék nem léteztek, sem alkoholt kimérő paloták, a melyek villamos fénynyel, zenekar hangjaival csábítják a tömeget. Az uzsorát tiltja a törvény. Vájjon az uzsorás nem ezerszer jobb ember-e mint a szeszgyáros avagy a szeszkereskedő? Az előbbi embertársunk csak a pénzét rabolja, az utóbbiak ezenkívül egészségét is, eszét, be­csületét és lelkiismeretét! A hazárdjáték minden müveit államban tilos. És mégis az a veszély, mely egy társaság hazárdjátékából származhatik, elenyészőn csekély, ha az iszákosság következményeihez hasonlítjuk. Hogyan elitélnők meg, ha valaki azt mondaná: nekem a hazárdjáték örömet szerez, a legkellemesebb üdülésem munkám után ; szó­rakoztat, másra tereli gondolataimat. Veszély számomra nincs jelen; teljesen uralkodom magamon, ezt a kedv­telésemet sohasem engedem szenvedélylyé fejlődni. Ezért kívánom, hogy minden utcasarkon játékbarlangot nyissanak, hogy betérhessek és kedvemet lelhessem a hányszor s ahol csak kívánom. Ha mások annyira gyengék, hogy magukat s családjukat a nyomorba taszítják, — mi közöm hozzá ? Szombat estétől hétfő reggelig. Ez az idő az általános részegség ideje a köznép­nél. Az emberek nagy részének, miután szombat este hat órakor megkapta a heti fizetését, legelső dolga be­rúgni. A napszámos és a többi hasonló foglalkozású munkás addig haza se megy, amig egy-két liter bort, pár pohár sört, vagy pálinkát be nem kebelezett. So­kan már ekkor úgy belejönnék az ivásba, hogy a haza­menetelre egyáltalán nem gondolnak. Hiába várja őket asszony és egy csomó gyerek, az ital elveszi az eszü­ket, sőt a. lelkiismeretüket is. Némelyik asszony, ha nem győzi a várakozást, elindul az urát keresni és

Next

/
Oldalképek
Tartalom