Az Élet, 1909 (4. évfolyam, 1-8. szám)
1909-03-24 / 3. szám
2 AZ ÉLET beteges vagyok, a harmados kukoricza földünk kapá- latlan. De meg minek is a pénzt hiába kidobni! — Mi közöd hozzá. Azt teszek a pénzemmel, ami nekem tetszik. Ha akarom, kidobom a sárba. Ülj vissza a kuczkóba, amig jó a dolgod, mert a te ostoba tanácsaiddal a viremet felforalod, azután szűk lesz ez a kocsmának csúfolt ketrecz kettőnknek. Megsuhogtatta a botját és az asszony tudta már, hogy ez nem valami ártatlan fenyegetőzés. Visszaült hát a földre és amikor a gyerek sírni kezdett, susogva csendesitgette, altatgatta. Ez egy darabig elfoglalta a gondját és szelíden ringatta a szundikáló fiút. De nem sokáig volt nyugodalma. Kurtics oda tántorgott hozzá. — Hol a fiam ! Hadd igyék ő is! — Ne bántsd, éppen most aludt el. — Hát ébreszd föl, nagyvásárkor hadd mulasson ő is. A czimborák röhögtek és ez tetszett Kurticsnak. Kiránczigálta a siró porontyot az anyja öléből és buzgón öntötte bele a pálinkát. — No igyál, kölyök ! Igyál, ha az apád iszik. És betöltött nagyobb mennyiségű pálinkát a gyermek torkára. A gyermek hirtelen rosszul lett, az anya mintegy őrült szaladt orvosért, de az sem birt a kis ártatlanon segíteni, egy óra múlva nagy kínok között a lelke elszólt a jó Isten kis angyalkáihoz. Az iszákosság Egyptomban. Az iszákosság Egyptomban is lábra kapott. Ki hinné, hogy a fáraók országa, ahol azelőtt józanság és mértékletes életmód uralkodott, ezidőszerint az alkohol démonának esett martalékul; a karcsú legények lassan eicsenevészednek, a szép nemzedék egyre korcsosodik. Számos kocsma és pálinkaház ütötte már ott föl tanyá ját. A gazdag basa épugy, mint a vagyonos kereskedő, a lustálkodó bég, meg az ásitozó kisiparos, valameny- mien áldoznak az alkoholnak, mely az ő véleményük szerint éltető s erősítő hatást gyakorol a szervezetre. (Ugyanaz a téves nézet uralja őket, mint a mi kis ekszisztencziáinkat.) Aki mai napság valamely basához megy látogatóba, biztos léhet benne, hogy a legfinomabb konyakot s a legdrágább whiszkyt fogják felszolgálni. A basák külön borpinezéket tartanak, ahol sorrendben vannak föirakva a könnyű moseli borok és a délfrancziai pezsgő-italok, a rumos üvegek és az oly annyira kedvelt liquor benedictinorum. A kultúra győzedelmesen vonult be hozzájuk. Csakhogy az európai ember még valamelyest megtudja fékezni szenvedélyét átidomult lelke teljes erejével. Erre az egyptomi ben- : zülött már nem képes; ő csakhamar szenvedélyének rabja lesz. A keleten egy iszákos mozlim azelőtt a lehetetlenségek közé tartozott. Mennyire megváltoztak az idők! Mai nap éppen nem ritkaság, hogy a szép Kairó utczáin a késő esti [órákban egy-egy berúgott izlamita botorkál. A szeszes italok között Egyptomban leginkább a német sör van elterjedve. A hírnevesebb vendéglőkben, mihelyt leszáll az alkonyat, Gambrinus apó összegyűjti la legkülönbözőbb nemzetiségeket, a legkülönfélébb fog- alko zásuakat, cs ezek a kerek asztal mellett vigan össze barátkoznak a habzó kancső jogara alatt. Az Egyptomban álkmásozó argói csapatok az alkoholfogyasztás tekintetében nagy kontingenst szolgáltatnak. A katonák rendesen ama nagyszámú emberekkel társulnak, kik a külvárosi kisebb arabs és görög kocsmákat szokták benépesíteni. Itt találkoznak rendszerint az alsóbb foglalkozó suak, az ajtónállók, kocsisok, szolgák, napszámosok stb. Ezek a munka befejezte után rendesen a késő éjjeli órákban a kocsmázás után valamely kávé- házba mennek, ott nargiléznek és mellette egy csésze mokkát szürcsölnek. Már pedig szokássá vált, hogy különö sen a görög és olasz kévéházakban a kávé mellé minden megrendelés nélkül egy pohárka konyakot is adnak. Dicséretére válik úgy az angol egyptomi kormánynak, mint a nagyrészt szabadelvű honi sajtónak, hogy teljes erővel küzdenek az alkohol elharapódzása ellen. Mindazáltal 1908-ban még mindig 3 millió márka értékű bort, U/+ millió márka értékű sört és 2:,A millió márka értékű egyéb szeszes italokat vittek be Egyp- tomba. Éhez hozzájárul még azon alkoholmennyiség, melyet magában az országban termelnek. Kairó mellett Turrah nevű helységben egy szeszgyár van üzemben, mely évenként körülbelül 5 millió kilogramm szeszt termel; ebből az egyik felét italul használják, a másik fele égetési czélokat szolgál. Ha tekintetbe vesszük, hogy Egyptom népessége egészben 13 millió, akkor a közölt számviszonyok valóban megdöbbentő nagyoknak mondhatók. A lakosok legnagyobb része izlamita és igy ezeket terheli leginkább a szeszfogyasztás. A szeszes italok leginkább Francziaországból, Algériából, Törökországból, továbbá Angliából s Görögországból kerülnek ki. Kivált Törökország igen erős likőrt szállít, amelyet ott Zebib-nek hívnak. Tiszta alkoholt Ausztria és Magyarország sOrosz- oszág, sört legkivált Németország, Ausztria s Anglia szállít. A honi gyártmányok leginkább tiszta szeszre szorítkoznak, melyet a cukorgyárakból származó szörpléből készítenek. Magában Kairóban ezidőszerint 43 ilyen gyár, u. n. párló-gyár (destiilatió) van, amelyeknek egyharmada benszülött egyptomiaké. Az alkohol- fogyasztás nagymérvű elhatalmasodása a kormányt erélyesebb rendszabályok életbeléptetésére ösztönözte, így a rendőrség nagy szigorral és körültekintéssel jár el a kimérési engedélyek mngadásánál. A múlt évben 113 kimérő helyiséget zártak be; ezeknek majdnem fele arab eredetű volt, a másik felét pedig európaiak bérélték ki. 1905-ben egész Egyptomban 4314 pálinka
