Az Élet, 1908 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1908-01-20 / 1. szám
6 AZ ÉLET sört 9-5 liter, átlag 5% alkohol-tartalommat, meg- elel 0.475 liter tiszta alkoholnak, pálinkát 14 litert, átlag 40% alkohol-tartalommal, megfelel 5.60 liter tiszta alkoholnak. Úgy, hogy együttesen egy lélekre évenkfnt 7.15 liter absosut szeszfogyasztás esik. S ha ki akarjuk számítani* högy ez mily nemzeti vagyon elpusztulását jelenti* s felvesszük, hogy a kicsiben fogyasztott bőr éis sör litere csak 49 fillérbe, a pálinkáé ésak 1.6 koronába kerül, úgy minden lélekre esik évenkint 30.6 korona fogyasztás szeszes italok után ami minden kereső emberre ennek kb. négyszeresét, tehát mintegy 120 korona évi kiadást képez. Eltekintve attól, hogy ez az egész államra egy szédületes nagy összegnek, mintegy 600 millió koronának eltékozlását jelenti, az egyes kenyérkeresők kimutatott óriási megterhelése sem arányosan oszlik meg, mert m'ig egyes vidékeken a szeszes italokra költött összeg az összkeresetnek 10 százalékát nem éri el, addig más vidékeken annak 50 százalékát is meghaladja. Ennek tulajdonítható azután az a megdöbbentő tapasztalat, hogy vidékenkint a napszámosok, sőt a gazdasági és ipari munkások is a hétnek csak első napjaiban dolgoznak, a hétnek utolsó napjait pedig dorbézolással töltik el, amit megkönnyit nekik a lebujok által nyújtott hitel. Hogy az ily munkások még munkaidejük alatt sem fejtik és nem is fejthetik ki teljes munkaerejűket, hogy megbízhatatlanok és mindenféle balesetnek könnyen áldozatául esnek, ez mind nem szorul bizonyításra. Bányavidékeken természetesen a normális fogyasztást messze túlhaladó számokat kapunk. Így Jankura Iván dr. jelentése szerint Szomolnokon és Szortiolnok- hután egy bányászra esik átlag: 13‘5 liter 47-5 fokos pálinka után 6*411 liter absolut alkohol, 6'4 liter 9 fokos bor után 0‘576 liter és 53’5 liter 5 fokos sör után 2 675 liter, tehát összesen 9662 liter absolut alkohol. S mint a jelentés mondja, ezen alkohol-abuzus- nak tulajdonítható, jórészt, hogy pl. 1906-ban csak vasárnap és ünnepnap után indokolatlanul 1204 munkanapot mulasztottak el. Eltekintve tehát az alkohol fajrontő hatásától, már az a pusztítás egymagában is, amelyet a munkások, Sőt a kisgazdák soraiban végez, indokolté teszi, hogy mezőgazdaságunk és iparunk érdekében az államhatalom a legerélyesebb védőeszközökhöz nyúljon. Az alkohol áldozata. Köteteket Írtak már össze arról, hogy milyen rombolást és pusztitást visz véghez az emberiség körében az alkohol. Rettenetes és megdöbbentő volna a statisztikája annak a veszedelemnek, annak az anyagi és erkölcsi romlásnak, amelyet az alkohol idéz elő. A legborzasztóbb bűnöknek és betegségeknek az alkohol szenvedély a szülőanyja s nem egy nagy tragédiának, végzetes sorsnak válik előidézőjévé ez a zsarnok és pusztító szenvedély. Úgyszólván rtaprói-napra nő, gyarapodik azoknak á jelző köveknek a kzáma, amelyek az alkohol rémitő pusztításait mutatják. F. J. mikepércsi földbirtokosnak is az alkohol lett a gyilkosa. F. J. jómódú, családos ember volt, akinek házában a józanéletü, dolgos, szorgalmas emberek csendes boldogsága ütött tanyát és honolt addig, mig hatalmába nem kerítette egy fekete rém, az alkohol. Ettől kezdve aztán rabja lett az alkohol ivás szenvedélyének, amely kiölt leikéből minden nemesebb emberi érzést s testét, szervezetét gyilkos mérgével lassanként rombolni kezdte. Családi békéjük felbomlott, mert az iszákos természetű ember valósággal átka lett a családjának. Napi renden volt náluk a családi háborúság és szerencsétlen feleségének Kálváriává vált mellette az élet. Végre is a testi és lelki gyötrelem, zsarnokoskodó szenvedélyének nyűge megutáltatták F. J.-vel az életet, józan óráiban megundorodott magától, de nent volt annyi akaratereje, hogy kibírta volna szakítani magát a fertőből a régi józan és dolgos életének. A szenvedélyét nem tudta legyőzni, és öngyilkosságra gondolt. Vasárnap délután feleségét és három gyermekét vonatra ültette és beküldte őket Nagyváradra, miután érzékenyen elbúcsúzott töíük. Búcsút vett mikepércsi rokonaitól is, aztán hazament a lakásába és szobájának mestergerendájára felakasztotta magát. Hétfőn reggel találtak rá holtan. Nagy részvét mellett temették a szerencsétlen embert. Megfigyelések. Hogy a közjótékony intézményeket miként kell vezetni — és miként lehet a nagyközönség érdeklődését azok javára ébren tartani — arra egy igen nemes és követésre méltó példára bukkanunk német országban — úgy a nagy közönségnek mint a jótékonysági intézmények vezetőinek csak jó szolgálatot vélünk azzal tenni — ha azt lapunkban ismertetjük : Egy egyszerű szegény lelkész, von Bodelschwing vállalkozott legnyomorultabb és legsziikölködőbb embertársai fölsegitésére. És a maga kis körében, pár lelkes barátjától támogatva, Berlin közvetetlen közelében a várostól kapott területén három kis kolóniát alapított. Nevük: a remény völgye, a dicséret völgye és a kegyelem völgye. Az elsőben a szabadságukat visszanyert rabok, a másodikban a világváros zülöttjei, az iszákosok, munkakerülők, a harmadikban a hajléktalanok menedékhelyének elaggott, állandó vendégei kapnak lakást, ellátást és kis keresetet. Mindegyik kolónia már háromszáz kis szobácskából áll, melyekben a polgár
