Az Élet, 1908 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1908-06-20 / 6. szám
4 AZ ÉLET dott. Ha pedig másban még kárt is tesz, ha erőszakoskodik vagy gyilkol, a törvény még szigorúbb. Azt mondja: ne tessék annyit inni, hogy ne tudja a fej, a mit a kéz elkövet. Súlyosabban bűnhődik az, aki részegen követ el valamely bűnt, már csak azért is, mert részeg volt. íme, annak a budai pékmesternek életével kellett megfizetnie azt, hogy »szomszédja, a háztulajdonos részeges volt s hogy iszákossága delirium tremenst okozott neki. Nem látjuk át, hogy miért maradjon tovább is egyhitő küriilmény a törvény értelmezése szerint a részegség ? Ha rossz és végzetes ez a felfogás, akkor pokolba vele. Minden törvényt meg lehet változtatni, miért ne lehetne éppen ezt valamely jobbal pótolni. Igaz, hogy nálunk vérnek kell folynia, mig az illetékes körök észbe kapnak. De most már vér is folyt. Talán elérkezettnek találják törvénkhozóink az időt arra, hogy a részegséget súlyosbító körülménynek minősíttessék. Közgazdasági szövetkezeti ügy. Az első pillanatra kissé feltűnőnek, hogy is mondjuk különösnek látszik, hogy alkohol ellenes folyóirat közgazdasági kérdéssel foglalkozik. — De nagyon helyén valónak tartjuk, mert nem elég csak azt hangoztatni folyton folyvást, hogy ■ a pálinka ivás káros, hanem módozatokat is kell nyújtani a jobb megélhetéshez— továbbá pénzforráshoz való jutáshoz annak a nép rétegnek, melyben sokszor a nélkülözés — és a munka hiánya testet és lelket lassan a szú bogár kitartásával megőrölő pálinkát nyomja a kezébe. Ezen kérdés tanácskozásból pattant ki. Ugyanis lapunk szerkesztője beszélgetést folytatott Ilosvai Aladár Szatmár megye alispánjával, hogy az adva levő megyei viszonyok között miként volna emelhető gát a köznép között ijjesztő mérvben terjedő pálinka ivásnak. — Ily utón került felszínre a kérdés — és hogy életképességgel bir, mutatja az alábbi tervezet, mely felülbírálás és esetleg javaslat tétel czél- jából a minisztériumnak, közgazdáknak és Szatmár megye összes főszolgabiráinak meglett küldve. E helyütt lapunk olvasóit is kiknek zöme járási főszolgabirák és községi elöljárók — tehát közigazgatási utón való kivitel tekintetében szakértők: felkérjük, hogy a kérdést tanulmányoznák — és a vonatkozó észrevételeiket Nagykárolyban lapunk szerkesztője czimére megküldenék. Ezen kérdésben a létesülés dolgában győzzenek a jobb eszmék. Szatmárvármcgyei baromfi-tenyésztő és tojásértékesito szövetkezet, 10—1908. Ein. sz. Czélja: a) hogy a vármegye helyi piaczaita lehető olcsó árban a fokozottabb igényeknek is meg- felelőleg tyúkkal, csirkével, kappannal, kacsával, libával, pujkával és tojással ellása; b) a főváros részére és a külföldi kivitelre termeljen; c) a megyei baromfi tenyésztést kereskedelmi kivitelre is nagyon alkalmas állományai felfrissíteni; d) 1. hogy a faluhelyt levő törpe birtokosnak egyik fő termelési ága legyen; 2. a faluhelyt lakó mezei munkás ezekhez értve a gazdasági cselédeket is, továbbá a kis iparosokat, a házi és csekély piaczi termelés kereteit túllépje és mint számottevő hasznot hajtó kereseti forrásnak tekintse; e) téli foglalkozás nyújtás. P. o.: baromfi szállító ketreczek, ■ tojást szállító ládák stb. készítése. Létesítési módozat. Hivatalból kötelességének ismerje minden főszolgabíró, hogy a kezdet kezdetén a járása községeiben a lakosok a birtokukban levő baromfi állományból legalább 1700- üzletrészt írjanak alá. — Ezzel a szövetkezet működését 15300 üzletrészszel kezdené meg. — Egy üzletrész lenne: a) 12 tyuk, 1 kakas; b) vagy 8 kacsa, 1 gácsér; c) vagy 5 liba, 1 gunár; d) vagy 5 pujka és 1 kakas. Kezelési módozat. Minden üzletrész tulajdonos a naponta termelt tojásokat a helyi bizottsághoz köteles beszállítani. — A lmlyi bizottság áll legalább 6 tagból, kiknek tagjai a lelkész, tanító, egy elöljárósági tag és még hárman a képviselőtestületből. A mely községben a bizottság létre nem hozható, vég szükség esetén a bizottság teendői a községi elöljáróságra hárulnak. A bizottság ügyrendjét és munkaprogrammját az elöljáróság állapítja meg — de köteles azonban jóváhagyás czéljából a járási főszolgabíróhoz beterjeszteni. A bizottság az átvételkor nyomban köteles nedves bélyegzővel az átvétel napját a tojásra rá nyomni. Ezután a készenlétben levő szállitó-ládába a tojást elrakatni. A mikor egy láda telve lenne,
