Az Élet, 1908 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1908-03-24 / 3. szám
8 AZ ÉLET E létszám a csekély eltérésű hullámzást leszámítva megmaradt 1860-ik évig. Onnan kezdve már az apadás fokain feltűnő módon szált alább és alább — el- annyira, hogy 1865-ben 17600-ra, 1885-ben 12,250-re, és végül 1904-ik évben a létszámuk 8540-re zsugorodott össze. A létszám e feltűnő apadását a pálinkának köszönheti : mert a pénzforrások kikutatója és kiaknázója az üzérkedés; az eszkimók hó és jég görgetekből összerót kunyhói között pálinka raktárakat állított fel, hol a nyers vadbőröket nem csengő aranyakkal vagy suhogó bankókkal fizette ki, hanem az élet és idegölő pálinkával. Az eszkimó vőlegény még ma is kedvesebb ajándékkal nem lepheti meg aráját, mint a magas fokú alkoholt tartalmazó édesített pálinka nemű italokkal. A két hatalmi fensőség alá tartozó eszkimók szaporulatát és fogyását okozataikkal egyetemben, ha egymás mellé állítjuk — lehetetlen, hogy ökölbe szorult kézzel ne szidjuk még azt is, ki feltalálója volt ennek az embert gyilkoló főzetnek. Nézzünk körül, mi nállunk is — de más alakban ugyan oly pusztítást visz véghez a pálinka az ember anyagban. A hülye intézetekben elhelyezett gyermekek 80°/o része olyan szülőktől származnak, kik iszákosak és máról holnapra napszámmal keresik a kenyeröket. A tébolydákban is 70% részben a szegény kis iparos és napszámos nép rétegből kerültek ki azon betegek, kiknél a lelki betegséget a pálinka ivási szenvedély dolgozta ki. Vagy ha a kihágási statisztikát forgatjuk és kissé bepillantunk a tárgyiratokba. Látjuk, hogy a kihágások 80%-a szombat és vasárnapra esik. Ilyenkor keresi fel a szegényebb sorsú falusi nép Jaz ő lelki és testi mérgének a patikáját a kocsmát, hol nem a borral, mert erre a keresete nem futja — hanem a pálinkával, a gyilkolóbbal bódittatja el magát. Ebben a bódultságában könnyen ingerlékeny és szertelenségekre ragadtatja magát. Ilyenkor pedig a csizmaszárból, vagy a tüszőből a bicska kivillan — egy pár perez múlva annak pengéjéről már csurran a melegen párolgó embervér — stb. ^ Apró közlemények a tér szűke miatt ezúttal kimaradtak. c . _ vSSV‘5) KG}', ‘sS® ,t%, A M A lc% Ai ÄA A? A (V.j'íS' Í>'W (sjrl<í{, (ö.íS'' 3 Községi nyomtatványok legelőnyösebben szerezhetők be j „Kölcsey-nyomda“ részvénytársaságnál i NAGYKÁROLYBAN. ~Wm (sSgs, Nagykárolyi„Kölcsey-nyomda“ r.-t. Nagykároly. 1908.
